Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■———M— ...... - --------------— 1 961. DECEMBER 29 PÉNTEK V. ÉVFOLYAM 305. SZÁM Számadás előtt a földművesszövetkezet vezetősége Számadás előtt áll a föld- művcsszö vetkezet vezetősége. Odaáll a tagság elé és beszá­mol arról, hogy sokrétű fel­adatát az utóbbi négy évben hogyan végezte, mennyiben fe­lelt meg a tagság bizalmának, hogyan sáfárkodott a szö­vetkezeti vagyonnal. Ha visszatekintünk a szö­vetkezet alakulásáig, kézzel­foghatóan lemérhetjük a fej­lődés mértékét. De hacsak az utolsó négy év fejlődését vizsgáljuk, akkor sincs szégyenkezni valónk, mert ennek az időszaknak is megvannak a maga eredmé­nyei. Hogy hibák is vannak? Minden fejlődésnek meg­vannak a maga hibái. Ha magunk észrevesszük azt, ki­javítjuk — ha felhívják rá a figyelmünket, ugyanezt tesz- szük. A szövetkezet tagságának nemcsak jogai, de köte­lességei is vannak és ezek egyike éppen az, hogy a fejlődés zavartalansága ér­dekében segítse a hibák megszüntetését. Ha a földművesszövetkezet­ről van szó, a tájékozatlan emberek sokan csak a ,,bolt”- ot látják, csak a kereskede­lem egyik szervezeti egységé­nek tekintik. Nincs tudomásuk arról a szerteágazó gazdasági mun­káról, amelyet a földműves­szövetkezet. kapott feladatként hajtott végre. Ezen túlmenően sokan nem tudnak arról a sokrétű, tö- megszervezö-politikai nevelő­munkáról, amellyel a földmű­vesszövetkezet a tömegek gon­dolkodását befolyásolta a kö­zösségi élet irányában. Fő feladatunk az, hogy a föidművesszövetkezet tag­ságát — most már na­gyobbik részében termelő­szövetkezeti tagokat — közelebb hozzuk a föld­művesszövetkezethez. Á kapcsolatöt tegyük szoro­sabbá, nevelőmunkával ápol­juk a szövetkezeti gondola­tot, formáljuk a tagság gon­dolkodását, tudatát ebben az irányban. Ezzel a szocialista emberrénevelési tevékenysé­günkkel egyben segítjük a termelőszövetkezetek szerve­zeti megerősödését is. Ezen túlmenően minden társadalmi segít­séget meg kell adnunk a termelőszövetkezetek­nek, jelentkezzen a szük­séglet akár beszerzési, ér­tékesítési, termelés-szer­vezési vagy kulturális vonatkozásban. A földművesszövetkezet jö­vőbeni feladatai közé tartozik, hogy kereskedelemszervezési és áruellátási feladatainak ma­radéktalanul eleget tegyen. Egységeit fejlessze tovább, hogy azok kulturáltságával egyben a tsz-ek és a szövet­kezet tagságának ellátását biztosítsa. Termelés-szervező mun­kánk egyik eredménye, hogy évről évre növek­szik a szerződésre ne­velt baromfi mennyisé­ge. Ezt tovább " Ítéli folytatnunk, mert itt még nagy lehető­ségeink vannak. Az áru iránti kereslet sür­geti az árualap növelését és a kérdés annak jövedelmező­sége miatt nem lehet kö­zömbös sem nekünk, sem a termelőknek. Ezt célozza az a törekvé­sünk, hogy a szövetkezet tagsága és az újonnan meg­választott vezetőség között a jövőben a kapcsolatot szoro­sabbá tegyük. Molnár László ügyvezető elnök JÓL SIKERÜLT PÁRTNAP Az MSZMP városi bizottsá­ga és a pedagógusok párt- alapszervezeite közös pártna­pot tartott. A pártnap előadója Lehel Miklós, az MTI külügyi osz­tályának munkatársa volt. A téma természetszerűen napjaink külpolitikai kérdései volt. A rövid bevezető előadást számtalan kérdés, kiegészítés követte. Változnak az emberek... Nemrégen a ceglédi úti cuk­rászdába ismeretlen férfi tért be, ahol trafikot vásárolt, s egy duplát fogyasztott. Ötven- forintossal fizetett. Az eláru­sítónő azonban — mivel sokan voltak az üzletben $ közben másokat is kiszolgált —, csak arra gondolt, hogy nagyobb értékű bankjegyet kapott és száz forintból adott vissza. A férfi számolás nélkül eltette tárcájába a pénzt s távozott. Az esti elszámolásnál derült ki a tévedés, ami az elárusító­nőt igen fájdalmasan érintet­te, s bánatosan panaszolta el a történetet. A ma emberének jó szándékára s becsületessé­gére hivatkozva — vigasztalni próbáltuk, ő azonban lemon­dóan legyintett. Néhány nap múlva örömtől sugárzó arccal mutatott egy levelezőlapot, amely Ceglédről érkezett. Közli a feladó, hogy csak otthon vette észre pénz­tárcája többletét, ami bizto­san a téves visszaadásból szár­mazhatott, ezért ötven forin­tot a cuikrászdába címezve postára adott. Ugyanakkor eszembe jutott borbélyom múltbeli esete. Csendes nyári délelőttön be­állít üzletébe egy kellemes megjelenésű ember, hét-nyolc­évesnek látszó fiúcskával. Vendég éppen nem volt, így azonnal a támlásszékbe tele­pedett és nyírást, borotválást s hajmosást kért A fiúcska a vendégek szá­mára kirakott székre ült és türelmesen várakozott Amikor fodrászom elkészült a munkával, s a ruhára tapa­dó haj lesepregetésével fogla­latoskodott, a vendég a leg­közelebbi trafik után érdek­Uborkaszezonnak nyoma sincs a Kinizsi Sportkörben — Nálunk aligha fogja ész- revéniA, hogy beköszöntött a tél, jó időkihasználással fo­lyik most is a munka, az edzés. Az alapos felkészülés jegyében fog eltelni a tél, igyekszünk jól felkészülni a tavaszi bajnokságokra. Az egyes szakosztályok munkájá­ról, „formájáról” is szívesen adok ismertetőt — mondotta Székelyhídi József, a Kinizsi Sportkör irodájában. Két részben mondta el a soron levő tennivalókat, s elő­ször a szervezési munkát em­lítette. Megtudtam, hogy a munka egyik része, az elmé­leti rész, a jövő évi verseny- naptár összeállításában és a költségvetés megtervezésében rejlik. — Az 1961-es évben — mondta —, az asztalitenisz szakosztály végezte a legered­ményesebb munkát, hiszen a bajnokságon második helye­zést ért el. A veteránok és a fiatalok jó együttesben tömö­rültek, s azt szeretnék, ha ismét bejuthatnának az NB H-be. — A konzerviskola növen­dékeire épülő atlétikai szak­osztály megszűnt a múlt év­ben. Most új szervezésben mintegy tizennyolc-húsz fiatal látogatja rendszeresen az ed­zéseket. A létszám megvan ahhoz, hogy a jövő évben eredményeket mutathassanak fel. — A birkózóknál eredmé­nyesen fejlődő ifik válnak fel­nőttekké. Ök az NB II-be kap­tak besorolást, s februárban kezdik a „munkát”. Szép re­ményeket fűznek szerepléseik­hez. — Jól helytálltak a kosár­labdázók is, csökkent létszám­mal is a negyedik helyen vé­geztek. Amióta dr. Körösi László bekapcsolódott a mun­kába, megoldottnak látszik az utánpótlással való foglalko­zás. — Talán a legtöbbeket ér­deklő sportág a labdarúgás. Ez az év számunkra is a ja­vulás éve volt, az 5. helyen végezték a bajnokságot. Szép teljesítményeket várnak a jö­vő évtől, s jogosan. — Az ökölvívóknál a fegye­lemmel volt baj, emiatt estek ki áz NB II-bőí. Az eredmé­nyes felkészüléshez népes if­júsági gárda ágér biztosítékot. — Kimondottan az időseb­bek sportjává vált a kézilab­dázás. De nem érheti őket pa­nasz, mert úgy belelendültek a versenyzésbe, hogy negyedi­kek lettek. A szórakozó-test- edző sportra felépített ver­senyszakosztály a teniszezőké. ök közepes eredménnyel mű­ködnek. . Ezzel szemben a sak­kozók megyei elsőségre tettek szert, de igazságosnak kell lennünk, ez összevont csapat, Így a dicsőség fele a ceglédi­eket illeti. — Az MHS-sel karöltve mű-' ködík a modellező szakosz­tály, s nem is rosszul. Külö­nösen az egyéni versenyekben értek el jó eredményeket. Ko­roknál István az országos vi­torlás bajnokságon harmadik lett. motoros kategóriában pe­dig Dél-Magyarország bajno­ka. Nemrégiben „érdemes sportoló” kitüntetést kapott. Ugyancsak Dél-Magyarország bajnoka Nagy Géza a vitorlás kategóriában. A szakkör mind­két versenyzője szépen kitesz magáért. — Nagy vonalakban ez volt az egyes sportszakosztályok évi eredménye, s ilyen kilátá­sok mellett készülnek fel a következő év sporteseményei­re a téli hónapokban — fe­jezte be nyilatkozatát Szé­kelyhídi József. Megnyílt a korcsolyapálya A hideg ellenére is folyik az exportiádák máglyázása a göngyölegtelepen. Pelikán Zsuzsa. Szabó János és Szabó György munka közben lődött. Szolgálatkészen irányí­totta a főtér felé. — Na, fiam, gyorsan ülj a helyemre — fordult a gyer­mekhez —, hadd nyírjon meg téged is a mester. Mire vissza­jövök, készen leszel, s akkor majd mindent elintézek. Távozóban még visszaszólt tréfásan: — Aztán jó legény es frizurát csináljon ennek a fia­talembernek. A gyermek nyírása is meg­történt, s utána visszaült előb­bi helyére, ahol csendesen várakozott tovább. Már fél óra is eltelt, de a férfi nem je­lentkezett. A mester türelmetlenül szólt a fiúcskának: — De so­kára jön már édesapád! — Nem apám az nekem — felelt a fiú vissza tiltakozva. — Hát... rokonod? — így tovább a mester. — Az sem. — Hát akkor ki az az em­ber? — Én nem ismerem — sze- pegte a gyermek. A mestert a guta környé­kezte és ráripakodott a gyer­mekre. — Pénzed van-e? — Nincs. — Akkor hordd el magad! A gyermeknek kétszer sem kellett mondani, kiugrott az ajtón, s mintha puskából lőt­ték volna ki, elvágtatott a fő­tér irányában. Póruljárt borbélyom bosszú­san vakargatta fejét, s szitko­zódva mondta el véleményét az emberi gonoszságról. Régen történt s azóta, mint az előző kis történet is iga- I zolja, valóban változtak az emberek... Rácz József Pihennek a traktorok (Foto: Fehér Szilárd) Mipufámi ősi szép ma­gyar szokás, talán még a Vereckei- szoroson át hoz­ták magukkal elő­deink, s azóta nem tudta kiirta­ni sem török-, sem tatárdúlás. A tífusz ellen már tudunk védekezni, de a kóstoló ellen még nem, pedig higgyék el, ez sem kisebb veszede­lem. Tavaly például kezdődött azzal, hogy a sógoromék malackája decem­ber elején meg­unta a kukoricát, s nem evett to­vább. Nyakonszúr- ták, hogy ne kín­lódjon szegény. Igaz, Ferenc-nap is jött s tán ez is közrejátszott a dologban, de ez most mellékes. A lényeg, hogy kap­tunk egy jó adag kóstolót. Nem telt bele egy hét, s még el sem fogyott a hurka utolja, ami­kor édesapámék szánták rá magu­kat az évente szo­kásos „véráldo­zatra”. Egy egész bőrönd disznó­A kóstoló Sággal állított be jó apám, őszinte örömünkre. Karácsony előtt aztán döglődni kezdtek a hízott sertések, öltek a szomszédok, a ro­konok, az ismerő­sök — és érkez­tek a kóstolók, kis és nagy cso­magok, májasok és véresek, gyöm- béresek és papri­kásak . .. Négytagú kis családunk ette hő­siesen a zsíros eledelt, míg enyhe májtünetekkel meg nem betege­dett egyikünk. Akkor diétába fogtunk és — egy hét múlva némi bűntudattal hord­tuk szemétbe a megsavanyod ott rizses holmikat. Mire arra ke­rült volna a sor. hogy mi is levág­juk az összespó­rolt pénzünkön vásárolt százhúsz kilósat, rá sem bírtunk nézni a házi töltelékárura. Elkótyavetyéltük a pézt — nem is sok látszatja lett — s csak hónapok múltán kezdtük mondani: jó lett volna, ha mégis vágunk. Mert ugyebár, nincs jobb annál, mint a korai zöldpap­rika, finom házi szalonnával... Hogy miért mondtam el mind­ezt? Okom van rá. Tisztelettel be­jelentem, hogy az idén megelőzzük az összes jóaka­rónkat: még a hé­ten nyakonütjük azt a kis pocát. A felét szét- küldjük kóstoló­nak, a másik felét pedig felfüstöljük. Az utóbbi jó lesz tavaszra, az előb­bi pedig a célirá­nyos befektetés, amely egész télen át friss portékát biztosít számunk­ra. Ha ugyan vala­melyik koma be nem állít még ma este egy garabó kóstolóval... (F. T. P.) — JÓ A BURGONYATER­MÉS. A Hunyadi Termelőszö­vetkezetben az éves1 terv során 77 ezer forintra számítottak a burgonyatermésnél, és a szá­razság ellenére. 104 000 forint jövedelmet hozott a burgonya. — A KONZERVGYÁR 1962. évi tervének teljesítéséhez 164 vagon zöldborsóra, 34 vagen zöldbabra, 321 vagon papriká­ra, 152 vagon uborkára, I960 vagon paradicsomra, összesen 2931 vagon szerződéses zöld­ségre van szüksége. — 12 512 FORINT összeget használtak fel a konzervgyár­ban igazgatói alapból kulturá­lis beruházásokra, fotolabora- tórium-felszerelés. diavetítő, könyvtárfejlesztésre 1961. év­ben. — NYOLCVAN FORINT bírságot fizetett, mert szabály­talanul közlekedett lovaskocsi­jával Raffael István, II., Aulich u. 21. szám alatti la­kos. — NEM TELJESÍTETTÉK baromfiszerződésl kötelezett­ségüket a földművesszövetke- zetaél özv. Pócsai Jánosné és Tóth Simon. Encsi u. 5 a. szám alatti lakosok, az előleget azonban felvették, amit az fmsz biztosít a szerződő felek­nek. — A RÁKÓCZI Termelőszö­vetkezet a közeli hetekben ad át 500 darab baromfit szerző­désre a BARNEVÁL-nak, amellyel az egész évi szerző­déses állatleadás teljesítve lesz. ___________ K árpáthy—Orbók—Simon Elválunk Gergely című zenés parasztkomédia kerül előadásra szilveszterkor (vasárnap) este ‘/2S órai kez­dettel az Arany János műve­lődési házban. A indám szilveszteri mű­sorra szeretettel várja a ked­ves vendégeket a művelődési ház vezetősége. Gondolatok a múzeumban — És még azt mondják, hogy az ember a majomtól származik... (Igler Ferenc karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom