Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

1061. DECEMBER 28, CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI kúriai* 3 A népgazdaság minden ágazata gyors ütemben fejlődik tovább 1962-ben .ts I9ti2. éri népffíiatlttsúfji ivrr A kormány Tájékoztatási Hivatala közli. Mint hírt adtunk már róla, a Minisztertanács legutóbbi ülésén megvitatta és jóvá­hagyta az 1962. évi népgaz­dasági tervet. A jövő évi terv meghatá­rozásánál a kormány számí­tásba vette az ez évi terv teljesítésének eredményeit és tapasztalatait. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a népgazdaság 1961. évi fej­lődése összhangban áll a má­sodik ötéves terv fő célkitű­zéseivel. Az ipari termelés gyors ütemben emelkedett, a korábbiakhoz képest javult a tervszerűség. Jelentősen emel­kedett a munka termelékeny­sége. Célszerűbben használ­ták fel a beruházási eszkö­zöket. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében el­ért eredmények alapján a me­zőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a szántóterület 96 százaléka a szocialista szek­torhoz tartozik. A szocialista ipar termelé­se — nem végleges adatok szerint — mintegy 12 szá­zalékkal haladja meg az 1960. évit és kb. 3,5 százalékkal lesz nagyobb a tervezettnél. A gépek és termelő beren­dezések hatékonyabb kihasz­nálása, a javuló munkaszer­vezés. valamint a munkanor­máik korszerűsítése révén si­került elérni, hogy a terme­lés emelkedésének mintegy kétharmad része — a terv cél­kitűzéseinek megfelelően — a termelékenység emelkedése út. ján jött létre. A minisztériu­mi iparban az egy fő egy munkanapjára jutó termelés az I960, évihez képest — vár­hatóan — nyolc százalékkal magasabb. A mezőgazdaság az idén a szokatlanul aszályos időjárás következtében a tervezettnél mintegy nyolc-kilenc száza­lékkal termelt kevesebbet. Kü­lönösen a burgonya és a ta­karmánynövények termésered­ményei voltak kedvezőtlenek. A kenyérgabona-fajták ter­méseredményei kedvezőek voltak. Jelentős mértékben gyarapodott a terrhelőszövet- kezetek közös állatállománya. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás fölénye mutatko­zott meg abban is. hogy az idei, igen kedvezőtlen időjárás ellenére, a mező­gazdaság össztermelése alig maradt el a tavalyi­tól. Bár mezőgazdasági expor­tunk a tervezettnél kisebb volt és jelentős mennyiségű ter­ven felüli mezőgazdasági be­hozatalra szorultunk, a külke­reskedelmi terv várható tel­jesítése a tervezettnél kedve­zőbb. Az ipari termelés ugyan­is az előirányzottnál nagyobb mértékben emelkedett, s ez lehetővé tette az ipari ex­porttervek túlteljesítését. Az 1961. évi nemzeti jöve­delem — jóllehet az ipar hozzájárulása a tervezettnél nagyobb volt — a mezőgazda- sági termelésben nagy káro­kat okozó aszály miatt előre­láthatóan valamivel kisebb mértékben nő, mint ahogy a tervben szerepelt. Ezzel összefüggésben a lakosság életszínvonala a tervezettnél valamivel kisebb mértékben emelkedett. Mivel népünk jó munkája nyomán ez évben a népgazda­ság több területén a vártnál kedvezőbb eredmények szü­lettek, s ez részben ellensú­lyozza az aszály következmé­nyeit, a kormány úgy ha­tározott, hogy az 1962. évi népgazdasági tervben a máso­dik ötéves terv fő célkitűzé­seinek megfelelő fejlődést irányozhatunk elő. A jövő évi népgazdasági terv legfontosabb előirányza­tait a következőkben ismertet­jük. megfelelően az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődést ir elő a terv a gépiparban (10,9 százalék) és a vegyiparban (15.1 százalék). A gépiparon belül különösen gyorsan nő a híradástechnikai ipar (17,5 százalék.) A népgazdaság szükségle­teinek kielégítésében, a nemzetközi árucsereforga­lomban az ipar szerepe 1962-ben is tovább foko­zódik, ezért a termelés emelését — összhangban a második ötéves terv célkitűzéseivel — a leg­szorosabban egybe kell kap­csolni a műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításával, i a gyártmányösszetétel javítá­sával, az egyes termékek kor­szerűsítésével. Az alapvető népgazdasági érdekek megkö­vetelik, hogy az ez évinél is nagyobb legyen a tervszerű­ség, egyenletesebbé váljék az árukibocsátás. ) A terv kimondja, hogy az ipari termelés emelkedésének kétharmad részét 1962-ben is a munka termelékenysége emelésének útján kell biz­tosítani. A termelékenység tervezett emelése megköveteli I a létszám, a munkanorma, a bér- és munkafegyelem ez évi eredményeinek további szilárdítását, főiként pedig a műszaki fejlesztés meggyorsí­tását és a termelés minden szintjén megfelelő műszaki szervezési intézkedések kidol­gozását. A munka termelékenységé­nek emelésével, a fajlagos anyagfelhasználás megjavítá­sával. általában a fokozott anyagtakarékossággal a ter­melési költségszintet a minisz­tériumi iparban 1,9 százalék­kal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termeléséta terv az ez évinél 9—10 szá­zalékkal magasabb színvona­lon állapítja meg. A növény- termelési terv a kenyérga­bona vetésterületének 7,5 szá­zalékos, ezen belül a búza vetésterületének 10,5 százalé­kos növelését irányozza elő. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona és a takarmánynövények termelésére kell fordítani. Az állattenyésztési tprv a tehénállomány 1.2 százalékos, i a kocaállomány 5,4 százalékos, ! a juhiétszám 8.7 százalékos i növelését írja elő. Az ez évi j aszáiy okozta takarmányellá- j tásd nehézségek miatt az állati ! termékek termelése — főként az év első leiében — alatta marad a szükségleteknek. A terv — a hazai termelésből és az importból származó takar­mány takarékos felhasználásá- I val — megteremti az állat- | állomány további növelésének ; lehetőségét. A mezőgazdaság 1962-ben ;z 1961. évinél 16,9 százalék­kal több műtrágyát, 6940 traktort. 3735 traktorekét, 1500 gabona-vetőgépet, 1250 gabo­nakombájnt, 3000 fűkaszát kap. Nagy hozamú búzafajtá­kat 700 000 kát. holdon vetünk; a kukorica vetés- területének 65—70 száza­lékán hibridfajtákat ter­melünk. Ipar budapesti új Ferenc távbe­szélő-központot, befejezik a Dunántúl északi felét besu­gárzó Kab-hegyi televíziós adó építését. Külkereskedelem A külkereskedelem tervezett áruforgalma 1962-ben mintegy 10 százalékkal lesz nagyobb, mint az 1961-es. Az áruforgalom 72 száza­lékát a szocialista orszá­gokkal bonyolítjuk le. Várhatóan tovább szélesed­nek kapcsolataink a nem szo­cialista országokkal is, közöt­tük különösképpen az önálló­ság útjára lépett, ma gazda­ságilag még gyengén fejlett országokkal. A kivitelen belül — az ipar szerkezeti változásának megfelelően — 43 százalékot tesz ki a gép- és finomme­chanikai termékek aránya, az összes behozatal több mint 65 százaléka az ipar és a mező- gazdaság anyagellátását szol­gálja. Tekintettel a külkereskede­lemhez fűződő jelentős érdek­re. a minisztériumoknak és a vállalatoknak arra kell töre­kedniük, hogy minél több gazdaságosan előállítható, exportra al­kalmas, magas műszaki színvonalú terméket bo­csássanak a külkereskede­lem rendelkezésére, másfelől pedig az importanya­gokkal messzemenően takaré­koskodjanak. Beruházás, építőipar A terv a beruházások ösz- szegét az ez évi várhatónál 16 százalékkal magasabban, 34,8 milliárd forintban álla­pítja meg. Ebből ipari beru­házásokra 15,2 milliárd forin­tot, a közlekedésre 3.6 mil­liárd forintot, az állami lakás­építésre 2,6 milliárd forintot fordítunk. A terv nagy fontosságú feladat­ként jelöli meg a beruhá­zások további koncentrálá­sát, ennek megfelelően a beruhá­zásokra előirányzott összeg mintegy 90 százaléka már fo­lyamatban levő beruházásokra jut. A terv 1S8 nagyobb létesít­mény 1062-ben történő befe­jezésével számol. A többi kö­zött befejeződik az ajkai erő­mű bővítése, a Sajószöged— Zugló távvezeték, a bánhidai trafóállomás, elkészül a Ba­rátság kőolajvezeték magyar- országi szakasza, a Hungária Vegyiművek marónátron-üze­me. a Csepeli Csöhegesztő gyár, a Tatabányai Mész mű aknamedencéje, befejeződik a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának modernizálása, el­készül a nyíregyházi almatá­roló. a fehérgyarmati kórház, a kecskeméti szálloda stb. Az országos építőipar épí­tés-szerelési tevékenysége a beruházási, felújítási és kar­bantartási előirányzatoknak megfelelően 12 százalékkal emelkedik. A terv az építő­ipar dolgozóitól az építési idők és költségek további csökkentését várja. Marhabéi kerestetik Milliók — szalvétából lb A szocialista ipar termelése az 1961. évi várható színvo­nalhoz képest nyolc százalék­kal emelkedik. Az ipari ter­melés szerkezete az ötéves terv által meghatározott irányban változik. Ennek A terv szerint 38 000 kát. holdon telepítenek szőlőt és gyümölcsöst. Az öntözött te­rület 55 000 kát. holddal bő­vül, 15 000 holdon végeznek talajjavítást. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv az ez évi­nél 11,4 százalékkal magasab­ban irányozza elő. Közlekedés Az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés, vala- ' mint a külkereskedelmi for­galom növekedésével össz­hangban a közlekedés árusnál- j litási feladatai 8,8 százalékkal emelkednek. A terv azzal szá­mol, hogy a személyszállítási teljesítmények szintje 3.8 szá­zalékkal lesz magasabb az i 1961. évinél. A hírközlés fej- 'esztésében a távbeszélő, és a lelevízióhálózat kiépítése áll előtérben. Üzembe helyezik a Életszínvonal, kulturális, szociális fejlődés A terv a nemzeti jövedelem mintegy 9 százalékos emelke­dése mellett a lakosság fo­gyasztási alapjának 4 százalé­kos növekedésével számol. A bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2.5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának egy főre jutó mennyisége ugyan­csak kb. 2.5 százalékkal nő. A terv a kiskereskedelmi forgalmat az 1961. évinél mintegy 4 százalékkal maga­sabban irányozza elő. 1962- ben az ez évinél több húsféle­ség, tojás, tejtermék kerül forgalomba. Egyes időszakok­ban azonban ezekből az áru­cikkekből a lakosság növekvő igényeit mégsem lehet teljes mértékben kielégíteni. Burgo­nyából, hagymából, zöldség­félékből az ellátás az új ter- ! mésig a jelenlegi szinten ma­rad. A kereskedelem 1962-ben az ez évinél több mélyhűtött j és konzervárut, déligyümöl- j csőt és gyarmatárut, tartós I fogyasztási cikket, pl hűtő- szekrényt, centrifugát, rádiót, motorkerékpárt és bútort, va­lamint tüzelőanyagot hoz for­galomba. A terv 1962-ben állami és lakossági eszközökből — mintegy 47 000 lakás felépítését irányozza elő. Kívánatos ennek túlteljesítése. Minden érintett területen tö­rekedni kell ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Az egészségügyi ellátás ja­vítására — a biztosítottak számának gyors növekedésére tekintette] — a kórházi ágyak száma 1600-zal gyarapodik. A szakorvosi rendelések óraszá­ma 5.2 százalékkal nő. 1962- ben mintegy 9000-rel több óvódás gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. A terv csak­nem 700 általános- és közép­iskolai osztályterem felépíté­sével számol. A népművelési célokra előirányzott összeg az előző évinél mintegy 25 szá­zalékkal magasabb. A terv szerint befejeződik a hajdúszoboszlói közműépí­tés, a salgótarjáni vízmű bő­vítése, megkezdődik Kecske­mét csatornázása, folytatódik Veszprém, Miskolc, Debrecen, Ózd. Békéscsaba. Nyíregyhá­za. Szolnok és Győr közmű­veinek építése. Az 1962 évi terv sikeres végrehajtása végett a Minisz­tertanács kötelezte a minisz­tériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy a terv előírásainak következetes megvalósításához szükséges !r'*“-’kedéseket dolgozzák ki. (MTI) címmel december 14-én glosz- sza jelent meg a Pest megyei Hírlapban, amely kifogásolta, hogy az aszódi (a benzinkút­nál levő) étteremben csak negyed szalvétát adnak az ebédhez. Miután mi magunk is hely­telenítjük az ilyen rosszul ér­telmezett takarékosságot, fi­gyelmeztettük az üzemegység vezetőjét, hogy ezt a helyte­len gyakorlatot szüntesse be, raktárunkból rendeljen meg­felelő mennyiségű szalvétát. Egyidejűleg valamennyi étter­münkkel közöltük, hogy sem­milyen körülmények között se gondoljanak ilyen helytelen takarékoskodásra. Váci Vendéglátóipari Vállalat tett vendéglátóipari egység egy hónapja kinevezett veze­tője válaszolt. Megírja, hogy a községi tanács rendbeho- zaitja a tulajdonát képező épületet, s a rendbehozatal után sor kerül arra, hogy a söntésből — az ugyancsak a „dühöngőhöz” tartozó étte­remhez hasonló — kultu­rált vendéglátóipari egység, bisztró legyen. Szerkesztősé­günk örömmel fogadta ezt a bejelentést. Amennyiben meg­történt az átalakítás (s akkor valóban már el lehet távolí­tani a helyiségből az oda nem való elemeket), tudósítónkat ismét kiküldjük Törökbálint­ra, írja meg, hogyan néz ki az átalakított „dühöngő”. sonló problémával foglalkozó cikk jelent meg az Olvasók fórumában. Nyilván, az e cikkben közölt félreértés — akár előző cikkünkben — abból adódik, hogy egyes jegyvizsgálók nem ismerik pontosan a heti vagy havi jegyhez vásárolt és tovább­utazás esetén használt kiegé­szítőjegyekkel kapcsolatos szabályokat. A MÁV levele nyomán azonban reméljük, hogy ehhez hasonló problémák a jövőben nem lesznek. December közepén gyűlést tartott a helyi nőtanács, ahol Nagy Sándorné tartott beszá­molót a Szovjetunióban tett tanulmányútjáról. Előadása élvezetes, színes és tanulsá­gos volt — az asszonyok to­vább is szívesen hallgatták volna. A beszámoló után a napirend második pontjaként a nőtanács elhatározta, hogy januárban most már „vissza­vonhatatlanul” megrendezi a korszerű követelményeknek megfelelő. ízletes főzés el­sajátításához szükséges tan-. folyamot. A másik hír: őszre sze­retnék átadni rendeltetésé­nek a szép, modern, második számú sződi óvodát. Hogy az óvodát időre átadhassák, so­kan önkéntes munkát vál~. lattal:. Köztük Petróczy Gusztáv tanácselnök és Nagy Sándor tanácstitkár is. Re­méljük, állami támogatással és társadalmi munkával az ősszel valóban megnyílhat a második sződi óvoda. Walovits Eleonóra Szód Békeműszak Nagykőrösön Rajta József nagykőrösi ol­vasónk arról ír, hogy az el­múlt (karácsony előtti) va­sárnap jól sikerült béke-mű­szakot tartottak a nagykőrösi ládagyárban. Fiatalok, kisze- sek és idősebbek vettek részt — Tóth Balázs műszaki ve­zető irányításával ezen a reg­gel 7-től déli 12 óráig tartó, jólsikerült béke-műszakon. A kettészelt község A község csak jelképesen van kettészelve: ugyanis .zombat-vasárnapon ként a falu egyik felében állandó áram­szünet teszi „élvezetessé” a közel kétezer ember hétvégi pihenését. A rendszeresen is­métlődő és a községnek csak az egyik felére kiterjedő szombat-vasárnapi áramszü­netek megszüntetésével kap­csolatban ez úton kérjük — utolsó fórumként — a Pest megyei Hírlap támogatását. Balázs Mihály, Bag, Vöröshadsereg u. 8. Erdőkertes szélén van a ..Háromház’-nak nevezett te­lepülés. A háromházi részen ma mar hatvannyolc család lakik. Első — közlekedési — panaszukat már megoldották. A második panaszuk — a vil- lanybekötésssl kapcsolatos ké­résük — azonban hosszú évek óta megoldatlan. 1,8 kilomé­terre van a település szélétől az, utoiso lámpaoszlop. A hat­vannyolc család annak idején felajánlott hatvanezer forint hozzájárulást, a szükséges munkákat fel is mérték, azóta azonban nem történt semmi. Nem lehetne valami meg­oldást találni a Háromház vil­lanyellátására? F. M . tudósító. községünkben a színpad tár­sulata. Mivel a kultúrotthon- ban csak Bakos Kálmán igaz­gató tanítót, a kultúrotthon\ igazgatóját találták, elmentek. A közönség a plakáton kija­vított 17 (délután 5) órai kezdésre gyűlt össze a mű­velődési otthonban — azon­ban hiába volt telt ház. az előadást — színészek hiányá­ban — nem lehetett megtar­tani. Az emberek érthetően zúgolódtak az elmaradt elő­adás miatt, hiszen a környező tanyákról, négy-öt kilomé­terről gyalog. kocsival jöt­tek kultúrára. szórakozásra éhesen. Szeretnénk, ha a Pest me­gyei Petőfi Színpad mielőbbi előadása nem maradna el, hasonló okok miatt. Cseh Sándor vb-elnök. Felsőpakony 1. 1961. december 7-én érte­sített bennünket a Pest me­gyei Petőfi Színpad, hogy de­cember 17-én este 7 órakor községünkben bemutatják az Őszi napsütés című zenés vígjátékot. Közölték, hogy a jegyeket kiküldik 2. December 12-én — kísé­rőjegyzékkel együtt — meg­küldték a jegyeket. A kísérő­jegyzékben 15 (délután 3) órai kezdés volt feltüntetve. A jegyekkel küldött üres plakátokat így állítottuk ki. s függesztettük ki a községben. 3. Az ezt követő napokban megjelent a színház szerve­zője, Haller elvtárs, és érdek­lődött, hogy fogynak-e a je­gyek. Egyben közölte azt is, hogy a kifüggesztett plakáto­kon ezt helyesbítsük 17 (dél­után 5) órára. 4. December 17-én. 15 (dél­után 3) óra előtt jelent meg Most van a disznóölések ideje és Cegléden nem lehet kapni marhabelet, ami a disznó feldolgozásánál nélkü­lözhetetlen. Egész nyáron volt marhabéi, sőt még egy jó hó­napja is akadt, de most már nincs az üzletekben. Legfel­jebb üzérektől vehet az em­ber (akik előzőleg szükségle­tükön felül felvásárolták a belet), de tőlük természete­sen dupla áron. Jó volna, ha a kereskedelmi szervek intéz­kednének marhabél-ügyben. Gulicska Imre Cegléd, Hollós u. 1/b címmel cikk jelent meg a múlt heti Olvasók fórumában. A cikkre Dér Sándor, az érin­Sziintessék meg a törökbálinti „dühöngöt“ Kicsit rugalmasabban címmel cikk jelent meg az Ol­vasók fórumában, november 29-én. Az ott szóvátett jegy­váltási, illetve felhasználási forma megengedett, ugyanis budapesti peremállomásra ér­vényes heti vagy havi jegyet hazautazás esetén szabad bu­dapesti végállomástól érvé­nyes teljes áru jeggyel kiegé­szíteni. Tehát ha valaki a Nyu­gati pályaudvarról Kőbányá­ig rendes jeggyel utazik, s onnan a hetijegyével tovább, akkor Kőbányán nem kell leszállnia. A cikkben foglal­takról az a véleményünk, hogy a levél írói félreértették, illetve félremagyarázták a jegykezelő kijelentését. A kér­déses jegyfelhasználási mód­szer alkalmazhatóságára ismé­telten felhívtuk érintett ’dol­gozóink figyelmét. Sárvári Mihály, a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének helyettese ★ December 20-án Kaphatok-e kiegészítő jegyet címmel ha­,,Háromház'* — egy kérés Négy variáció - és egy elmarad! előadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom