Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

II "kfCivlan 1961. DECEMRFR 21v VASÁRNAP ÉSZAK VELENCEI Stockholm. ffcir tízkor a Kong.sg alanon I T1 címre — „Észak Velencéje” — -J Európa valamennyi északi fővá­rosa igényt tart. Koppenhága szigetek­re épült, csatornák szelik keresztül- kasuil, s a matrózkocsmák ott sorakoz­nak a dán főváros kellős közepén ... Oslo is a tenger partján épült, fjor- dok szépítik... Stockholm és Hel­sinki is méltán tart igényt erre, a tu­ristákat vonzó, idegenforgalmat nö­velő címre. Az óceénjárók mindkét város szívéig tolakodnak, egészen a főutcáig. Az utasoknak a hajótól csu­pán néhány lépést kell megtenniük az előkelő szállodáig — és az olcsó, zajos matrózkocsmákig... — A svéd és a firm fővárosba kala­uzoljuk most az olvasót. No, nem gon­dolán, csupán motorcsónakkal — aho­gyan az Észak Velencéjében szokás. Eredeti rénbór — 35 koronáért Ha Stockholmba ér az ember, végig­sétál a városba nyúló tengerobiök mé­lyén és este okvetlenül sétát tesz a Kurtgsgatanom. Ez Stockholm legfé­nyesebb utcája — nagy üzletházaikikal, antikvár könyvkereskedésekkel, mo­zikkal, kétes foglalkozású hölgyekkel és ócska autókon száguldó, különcködő diákokkal. Nappal piac van a konzer­vatórium épülete előtt, estére azon­ban mindent eltakarítanak, csak egy kis sátor marad ott, a konzervatóriumba vezető lépcsőkön. A sátorlap alá bújt standon rénszarvas-szőrméből készített lapp mokasszinokat árulnak: férfiak­nak 24, nőknek 18 svéd koronáért... Aki távoli országból jött, s ismerősei előtt a lappokról szerzett élményeit akarja fitogtatni, ott vásárol egyet a papucsok közül, s kitalál hozzá egy vérfagyasztó lappföldi kalandot. . . Az üzlet is jobban megy a kungsgatani sátor alatt, s otthon lesz miről me­sélni ... Aki járatosabb Stockholmban, vagy tapasztaltabb idegenvezetőre akad, az tovább megy két utcasarkot és a Drottning-gatan egyik szűk üzletecs­kéjében vásárol — rénsasrvasbőrt! Nem kell ezer, vagy annál is több kilométert utaznia északra, a lappok­hoz, itt mindent megkap — pénzért. Tőröket, lapp sapkákat, papucsokat, teljes lapp ruházatot, babákat stb. És, mint már említettük, eredeti rén­szarvasbőrt is, amit otthonában „hősie­sen elejtett trófeaként” szőnyegként használhat, ha vendég érkezik. Mert a nagy strapát nem állja ez a szőrme, hiszen — a kereskedő mondja — ere­deti lapp cserzéssel készült. De mit várhat az ember 35 koronáért? S ha nyélbeütötték az üzletet, a ra­vasz szemű kereskedő beszédesebb lesz áruja eredetét illetően ... Évekkel ezelőtt ő járt északra, ahol a lappoktól — bizonyára hihetetlenül olcsó áron — vásárolta a rénszarvas­bőröket, s egyéb érdekes, a külföldiek számára készült emléktárgyakat. (Mert a svédet nem könnyű rászedni: tavrsz- szal jegesmedvebőrt is kap a piacon 10—15 koronáért! Minek adjon akkor 35-öt egy kis rénszőrméért...) Ma azon­ban közvetítők hozzák a kereskedőnek a lapp eredetű emléktárgyakat, mo- kasszinokat és sapkákat. És egy öreg lapp vadász, Gällivare környékéről, az Északi Sarkkörön túlról... A háború alatt járt először Stockholmban, s mint valami északi csodabogárba, belésze- retett egy pincémő. A lapp vadász, aki akkor még egyáltalán nem volt öregnek mondható, viszonozta a sze­relmet és házasságra lépett a pin­cérnővel. De az ötödik héten meg­szökött Stockholmból... Irtózott a kő- rengetegtől. A tundrára vágyott, csend­re és magányra, amit viszont újdon­sült felesége képtelen volt elfogadni... Azóta a megöregedett lapp vadász minden estóendőben nyáron lejön Síockhousnbe, rénszsarvasbőrökkel, prí­mekkel, fafaragásokkal. Ebből feded utazásét és juttat valamit feleségének, akit — reméli — egyszer rávesz majd arra, hagy köüt&zaon fel wie a sark­körön túlra, göreaééf.bói épült házá­ba. Ahol cs®íd*s»an élhetnek, míg meg nem 1 ta rnak ... Az asaseay «taonfaa« egyelőre hal­ijai »«ál sásar erről és vidáman áru­sítja acr, őrfeg 1*PP vadász szerzemé­nyeit. Nála egy teljes rénbór — szür- késbaraa prém — csak húsz korona. $ így is keress rajta. Ez a réns^.rvae-történet is hozzátar­tozik Észak Svéd Velencéjének kör­képéhez . .. Sisu és szauna Észak Finn Velencéje: Helsinki. Itt smcseaek gondoláik, vidám énekesek:.. Kis hajók és motorcsónakok viszik az utasokat a város egyik szigetéről a másikra. Például az állatkertbe, ahol az is láthat rénszarvast, aki nem uta­zik lappföldre... Vagy Walhalla szi­getére, a híres Fiskatorpet halász-ven­déglőre ... Télen azonban befagy a kikötő, s a jégeb — Észak Velencéjé­ben! — gépkocsin, gyalog vagy sível járnak a szigetekre. Helsinkit többek között két eredeti finn fogalom különbözteti meg Észak többi Velencéjétől: a sisu és a szauna. A sisu egy olyan szó, amely aligha fordítható más nyelvre. Egy erdőmun­kás így magyarázta: erőszakosság és szelídség, kitartás és türelmetlenség, hevesség és türelem, de leginkább ma­kacsnak látszó erős akaratot jelent. Ezek a jellemvonások, vagy inkább így: a sisu — évszázadokon keresztül fejlődött ki á természet viszontagságai és az idegen elnyomás ellen küzdő fin­nekben. A tavak és erdők országa erős, bátor, találékony férfiakat kíván ... A faúsztatók csúszós, billegő fatörzse­ken egyensúlyozva végzik munkájukat, tajtékzó habok felett, s gyakran kény­szerű fürdőt vesznek a jéghideg víz­ben ... A sisu szót viseli a legerősebb finn dieselmotoiös teherautó is ... Csak a szívósság és rendíthetetlen akarat tette lehetővé, hogy ez a nép gyökeret ver­jen azon a tájon. A másik: a szauna. Finnországon kívül hiába keresnénk hozzá hasonlót — kivéve a Szovjetunió észak-európai területét, Murmanszk, Petrozávodszk vidékén. A szauna: für­dőház, három teremmel. Egyik a vet- kőző-öitöző. a másik a mosdó, s a har­madik a tulajdonképpeni szauna: egy vaskályhával, amellyel izzásig hevítik a nagy köveket, majd azokra öntö- getik egy kis dézsából a vizet. Az így keletkezett 70—100 fokos gőzben az­után „megtisztul”, újjászületik az em­ber. A finn ember, ha valahol letelepszik, először felépíti szaunáját Abban la­kik a család, amíg a lakóház elké­szül. Helsinkiben az új, tízemeletes toronyházakban is megtalálni a szau­nákat. Természetesen a lakásokhoz für­dőszobát építenek, de az alagsorban ott a ház szaunája — külön a férfiak és külön a nők részére. A szállodáknak is van szaunája, de az iskoláknak, sőt, a gyáraknak is! Ha a finn parlament elé egy tör­vényjavaslat kerül, azt az illetékes kép­viselők bizonyára már többször alapo­san megvitatták heti közös szauna- estéiken ... Ha magas külföldi ál­lamférfi hivatalos látogatásra Finnor­szágba érkezik, meghívják a köztársa­sági elnök szaunájába . .. A mi számunkra kibírhatatlannak tűnő gőzfürdőben húsz percet tölte­nek (kétszer-háromszor) mezítelenül — külön a férfiak, külön a nők. Azonban a családi szaunákban együtt vannak férfiak és asszonyok, szülők és gyere­kek. Kiskoruktól így szokják meg. Ha valaki ellátogat Finnországiba, s meghívják szaunázni, nem szabad vissza utasítani. A meghívás a barát­ság jele. Élni kell az alkalommal, leg­feljebb a gőzfürdőből ne ugráljunk a jéghideg tóba, s ne hemperegjünk a hóban ... Az edzett finneknek való! Ez okvetlenül hozzátartozik Észak Finn Velencéjének körképéhez... Sebes Tibor Helsinki, őszi napsütés a kikötőben (A szerző felvételei) S# maÍTtop 1961. december 24, vasár­nap, Ádám, Éva napja. A nap kél 7.30, nyugszik 15.57 órakor. A hold kél 18.32, nyugszik 9.01 órakor. 1961 december 25, hétfő, karácsony első napja. A nap kél 7.31, nyugszik 15.57 órakor. A hold kél 19.30. nyugszik 9.39 órakor. 1961. decembér 26. kedd, karácsony második napja. A nap kél 7.31, nyugszik 15.58 órakor. A hold kél 20.31, nyugszik 10.13 órakor. 1961. december 27, szerda. János napja. A nap kél 7.31, nyugszik 15.59 órakor. A hold kél 21.31, nyugszik 10.42 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: élénk északkeleti, ke­leti szél. Havazás, hófúvá­sok. az éjszakai lehűlés fo­kozódik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet nullá—mí­nusz három fok között. — TEGNAP délután tar­tották Vácott, a művelődési ház Juhász Gyula klubter­mében a századik névadó ünnepséget. Ez alkalommal hat újszülöttnek adtak ne­vet. •— TÖBB mint fél mázsa szaloncukrot fűzött fel ötven úttörő kislány a Parlament­ben felállított óriás kará­csonyfára. Az úttörők fenyő­fáját ötven kislány díszítette fel — TIZENKÉTEZERNÉL több növényfajtát tartanak nyilván és gondoznak a Ma­gyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjé­ben. Több gyűjtemény Euró­pában is az elsők közé tar­tozik itt. A fejlődés-rend­szertani gyűjtemény például több mint száz növénycsalád ötezer fajából áll. — LEGKEDVEZŐBB ön­költséggel a Váci Kötöttáru- gyár készíti a divatos tré­ningruhákat a kötszövő-ipar üzemei között. Éppen ezért elhatározták, hogy a jövő­ben kizárólag a váci üzem foglalkozik majd tréning­ruhák gyártásával. Ennek érdekében a magyaróvári, a zuglói és a békéscsabai gyá­rakból Vácra összpontosít­ják a körhurkoló gépeket. — HAT kataszteri holddal bővült a Pest megyei föld- rendezés során a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kísér­leti telepe, a budaörsi-kama- raerdei határban. Ily módon nagyobb lehetőség nyílik> a hallgatók gyakorlati foglal­koztatására. — HÁROM ifjúsági brigád patronálja a Dunakeszi Jár­műjavító Vállalattól a fóti Vörösmarty Termelőszövet­kezetet. A fiatalok társa­dalmi munkában kazánházat és gombatermelő melegágyat készítettek a fóti termelő- szövetkezetnek. Emellett az egyéb társadalmi munkákból is kivették a részüké"!, a DCM építkezésénél kétszáz fiatal vett részt. A helybeli 3. számú általános iskolának csónakházat építettek. — TÖBB MINT húsz­ezer darab naposcsirke és tízezer pecsenyekacsa fel­nevelését tervezik 1962-ben a nagykőrösi Petőfi Ter­melőszövetkezetben. A szö­vetkezet idei eredményei azt bizonyítják, hogy ne­hézség nélkül teljesíteni tudja a tsz ezt a célkitű­zést. — EGYHETES tanácsko­záson vettek részt a közel­múltban a megyei és járá­si tanácsok mezőgazdasági szakemberei. A tanácsko­zás anyagát — a mezőgaz­dasági termelés szervezésé­nek időszerű kérdéseit — most országszerte megvi­tatják. Negyvenöt négyes a lottón A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint, az 51. játékhétre 3 985 125 lottószelvény érkezett be. öt- találatos szelvény nem volt. Négy találatot 45 fogadó ért el, nyereményük egyenként 66 418 forint A háromtalálatos szel­vények száma 3403. nyeremé­nyük 439 forint. Két találatot 93 724 fogadó ért el, nyeremé­nyük 15 forint 90 fillér. (MTI) — HÉTFÉLE erdei gyü­mölcsből készítenek ször­pöt az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat üzemeiben. A vál­lalat nagymarosi telepén az elmúlt őszön is nagy mennyiségű málnát, ször­pöt és szedret tartósítottak. — NAGY GONDOT for­dít a kertészet fejlesztésé­re a nagykőrösi Petőfi Ter­melőszövetkezet. 1960-ban 525 holdon, 1961-ben már 650 holdon termesztett a szö- vetkezet különféle zöldsé­get. Jövőre azt tervezik, hogy negyven holdon gé­pesítik a kertészetet. — REPRODUKCIÓS ki­állítás nyílt a Műcsarnok kamaratermében, a XVIII. századi holland mesterek alkotásaiból. — SZINTETIKUS . mű­szálszükségletünk tetemes részét fedezi 1962-ben a Kistarcsai Fésűsfonógyár. Itt rendezkednek be ugyan­is az egyik legszebb mű­anyagfonál, az acril előál­lítására. A géppark jelen­tős részét korszerűsítik, új gépekre cserélik át. Az új gépek azonos energiafo­gyasztással, s ugyanannyi idő alatt mint a régi gépek, háromszoros fonalmennyi­séget termelnek. — TANULNA TC-crmósdi CsOpágyg yár kom munistái. Az Idén ötvenhaton jelent­keztek pártóktatásra, a párt­tagság húsz százaléka pedig az állami oktatás • keretében tanuk A többi közt tizen­egyen járnak gépipari tech­nikumba, öten pedig esti egyetemre. — SZIGETMONOSTOR és Csobánka is részt vesz a termelőszövetkezeti gazdák téli oktatásában. Ebben a két községben is megszer­vezték a tsz-akadémiát, s a résztvevők tíz előadásból álló tanfolyamon ismerkednek a korszerű agrotechnikával. — TIZENKILENC színját­szó, négy állandó szavaló, tizenkét népi táncos dolgozik a kartali KISZ-szervezetben. Nyolcvanheten jelentkeztek az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba, hetvenöt fiatal vett részt rendszeresen a szellemi öttusa vetélkedőin. — RESTAURÁLJAK a gyömrői Teleky-kastélyt. A műemlékfelügyelőség úgy döntött, hogy helyreállítja a műemlékké nyilvánított kas­télyt. Rövidesen öttagú h - gád kezd az újjáépítéshez. Legelőször a tetőt állítják helyre, majd amikor eldől, mire használják a hatalmas épületet, a szobákat is hely­reállítják. — MEGNÖVEKEDETT a gesztenyepüréfogyasztás me­gyénk cukrászdáiban. Heten­ként háromezer—háromezer­ötszáz adag gesztenyepüré fogy el a falusi cukrászdák­ban. Tetemesen megnöveke­dett a kávéfogyasztás is. ■ ÉVRŐL ÉVRE javítják az árvízvédelmi berendezé­seket a Duna mentén., Száz­halombattán a Duna menti Hőerőmű építkezésénél a ki­termelt föld egy részét is az árvízvédelmi töltések erősí­tésére használják. Gödnél a közelmúltban négy kilomé­ternyi gát erősítését fejezték be. A Vízügyi Igazgatóság egyébként alaposan felké­szült a télre, három jégtörő­hajó várja a Dunán a jégzaj­lást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom