Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

PEST »ii;r.vE» KTj /(’Map 1961. DECEMBER 23 SZOMBAT Hátomszáz újévi malac Az állami gazdaságok az idén is küldenek újévi mala­cokat a fővárosba. Budapest nagy éttermeiben, szórakozó­helyein háromszáz, az állami gazdaságokban nevelt kisma­lac „lép fel” szilveszteri mű­sorban. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A keserusó mint burgonyatermés-fokozó anyag Dr. Kenaemessy Ernő pro­fesszor és Nyéki Jenő kutató érdekes kísérleteket folytatott a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián: megállapították, hogy a közönséges keserűsó a somogyi homoktalajokon ki­tűnő burgonyatermés-fokozó anyag. A kisüzemi kísérlete­ket az idén már nagyüzemileg folytatták, s holdanként 30 kiló keserűsóval átlagosan 23 százalékos burgonyatermés­többletet értek eL' A keserűsó hamar pótolja a kilúgozódott homoktalajokon a hiányzó magnéziumot. Az összehason­lító kísérletek szerint az aránylag kis költséggel járó keserűsó -a d agólás holdanként 28 mázsás abszolút ierraésnö- vekedéssel jár. (MTI) „Gólya néni, Mari néni”. így hívjak a pilisvörösvári gyere­kek községük hetvenesztendős, de -még hatvannak sem lát­szó körzeti szülésznőjét. Pon­tosabban: nyugdíjas szülész­nőjét. Mert özveay Fetter Jánosné idén. október köze­pén, negyvennyolc évi. nyolc hónapi és tizenöt napi. egy helyben eltöltött szolgálat után nyugállományba vonult. 536.1 élő gyermeket (s közü­lük ötvenkilenc ikerpárt) se­gített a világra. Köztük me­nyének (s egyben tanár fiá­nak) két idősebb csemetéjét — a legkisebb unoka már kórházban látta meg a nap­világot. — Most már bejárnak a kór­házba — magjmrázzsa Mari néni. — De ne vágjunk a dol­gok elébe. Kezdjük azzal, hogy Schreck Mária 1913. januárjában meg­kapja Budapesten, a Rökk Sziláid utcában a lepedő nagyságú bába-oklevelet. Visz- szamegv szülőfalujába (apja ott napszámos) és felcsap majfánbábának. Az asszonyok még nem isme­rik, nem bíznak benne elég­gé — így az első esztendőben csak tizenhét „esetet” jegyez be a könyvébe. 1916-ban férjhez megy. Fér­je gépfűtő volt a pilisvörös­vári bányában — s a háború kitörésétől: tengerész az Ad­rián. öthónapos a fiuk, ami­kor tizenhétben aknára fut a ■ Szigetvár — a bábaasszonyt azóta özvegy Fetternének hívják. — Miért nem ment újra férjhez? Soká várat a válaszra. — Egy . életben csak egy embernek esküdhetek örök hűséget... Meg a fiamat is szépen akartam felnevelni.1' Szigorú elvek ezek — és a többi is szigorú. Talán a vörösvári asszonyok — akik a kezdő bábát bizal­matlanul fogadták — ezekért a sokszor talán túl szigorú elvekért szerették meg, ezért szokták még gyorsan. S ezért nem replikáztak, amikor Főt­temét — nem sokkal férje halála után — kinevezték községi, hivatalos bábának. Előveszi a könyvét. — Ezerkilencszáztizenhét- ben már ötvenkilenc asszony­nak segítettem. Huszonegyben és huszonötben volt a legál- dottabb esztendő. Én egyedül (mert volt egy-kót magán­bába, de a legtöbb asszony Legifjabb gazdák zárszámadó közgyűlése tagjaitól tanulták a talajmű­velés módszerét, akik szin­tén jó eredménnyel zárják az esztendőt.) A közgyűlés hivatalos ré­sze véget ér. Kezdődik a va­csora, -amelyhez málnaször­pöt szolgálnak fel a tanító­nénik — korlátlan mennyi­ségben. Felcsendül a zene, vacsora után — szabad a tánc. A VENDÉGEK KÖZÖTT — a tanácselnökön és a tsz- elnökön kívül — ott látjuk az ifjúsági szövetkezet voit tagjait, akik ősz óta közép- iskolások, illetve szakmát ta­Itogy Pu­nulnafc. Nem véletlen, van közöttük két lány nyi Piroska és Lőrimcz Má­ria, akik mezőgazdasági gim­náziumba járnak Nagykátán. Az ifjúsági szövetkezetben kedvelték meg a gazdálko­dást és választották életpá­lyájuknak. A tantestületet ez a cél vezérli: a gyerekek leikébe oltani a föld szeretetét, a fa* luhoZ kötni őket, hogy fel­válthassák a nagyüzemi gaz­dálkodásban. úttörő munkát véiezc szüleiket. (dk) hozzám, az ingyeneshez jött) kétszázhuszonhét babáit, főleg fiúkat íürösztöttem. Mindkét esztendőben ennyit. A többi esztendőben kevesebbet, de mindig többet száznegyvenné]. S hogy miért érdekesek ezek a számok, a nyugdíjas körzeti szülésznő kéretlenül is magyarázza: — Tudja, én így számolom: mikor a fiam hazajött a fran­cia hadifogságból, és nem az ország másik végében, hanem itt taníthatott, de mindjárt — ettől kezdve bizony kevesebb lóit a munkám. Igaz, hogy már hárman lettünk községi körzeti szülésznőik. De az em­berek is többen voltak. Tes­sék csak ezt megnézni! Ugye, milyen kis számok? 1958: hu­szonkettő, 1960: tizenhat, idén (persze, ez októberig számít) kilenc. Az asszonyok már a kórházba járnak! Régen, mint a tűztől, ú'gy féltek a kórház­tól — meg pénzük sem volt nagyon. Most? Néhány asz- szony üzen — akiknek még az anyjukat is én segítettem világra—: „Jöjjön, Mari néni, itt a mentő, jöjjön be velünk a kórházba.” — Elszaladt az idő... A községi tanácsülésen Réti dok­tor úr búcsúztatott. Negyven esztendőt dolgoztam vele... Az utóbbi időben is, mert most sem tét­lenkedtünk. Tanácsadás, láto­gattuk az asszonyokat... De hát azt mondták, öreg vagyok, msgérdemlem a pihenést... Öreg? Szaladok én, dolgozok én úgy, mint nem egy negy­venéves menyecske... Persze, nem baj éppen, mert itthon lehetek az unokáimmal. A negyvennyolc esztendő alatt csak tavaly vettem ki szabad­ságot. Azt is itthon töltöttem. A faluban és Pesten kívül nem jártam én még sehol sem. Most meg utazok Pá­rádra! — Csak nem üdülni? — De bizony! Üdülni — három hétre! Murányi József Egy óra a zeneiskolában I lem körül is még sok a kíván- j nivaló. Hetven öiyan tagja \]§zi a szövetkezetnek, akik a i kötelező munkaegységekét ! nem szerezték meg. Ugyamak- j ko-r jogtalanul egy-egy hold j háztáji földet használtak, öt- ! vennégyezer forintot húztak ki | a tagság zsebéből. A hibákat ! azonban nemcsak a tagság kö- ! rében kereshetjük. A főmező­gazdász és a zootechnikus nem bír kellő szakértelemmel. Hi­báztatható a főkönyvelő maga­tartása is. A tagság szinte egy­öntetűen úgy döntött, hogy a jövő év sikeres működése ér­dekében új elnököt, új vezető­séget kíván az élre. El lopták az autóbuszt Furcsa motorbúgásra ébredt a MÁVAUT úri végállomásán két MÁVAUT-dolgozó. Sebti­ben felkeltek és észrevették, hogy az egyik autóbuszt ellop­ták. Egy másik busszal nyom­ban üldözőbe vették a tolvajt. Az izgalmas hajsza után sike­rült is beérni a kocsit, amely­nek vezetője kiugrott és elme­nekült. A rendőség azonnal megindította a nyomozást és rövidesen elfogta az autóbusz elrablóját. BódSs Gábor 21 éves budapesti lakost. Kigyúlt a fény Pusztaszentistvánon Mende új települése: Puss, taszentistván vörösbetfis ün­nepet tartott az elmúlt na­pokban. Az újtelepen ugyan­is — hosszú és szorgalmas munka után — kigyúlt a vil­lanyfény. Az úgynevezett öregtelepen a jövő év első negyedében vezetik be a há­zakba a villanyáramot. Di­cséretre méltó munkát vé­geztek az ÉMÁSZ salgótar­jáni üzemvezetőségének dol­gozói, de hozzájárult a vil­lany bevezetéséhez, a hely­beli lakosság is. .Nyikolai Osztrovs^kii Ilyenkor valóságos „csúcs- forgalom” van a zeneiskolá­ban. Minden teremben ké­szülnek a karácsony előtt ünnepi növendék-bemutatók­ra. örvendetes, hogy Ceg­léden már nemcsak a fiúk hanem sok kislány is ta­nul hegedülni. Sok szövge tanítványa is van az isko­lának. A legkisebbekkel fia tál tanárnő: Na-gy Zsuzsan­na foglalkozik, aki ritmus- gyakorlatokkal és szolmizálás- sál készíti elő őket a követ­kező évre. Újság még, hogj megalakult a tanári vonósné­gyes. amely önálló zenekar, estékre készül. A zeneiskol; tervei között szerepel havont; egy-sgy nagyszabású hang­verseny rendezése, fővárosi vendégművészek felléptével Jövőre pedig a Cifrakerti Ál­lami Gazdaságban szeretné­nek egy „fiókiskolát” nyitni. Megnyílt a Lukácsi emlékkiállítá Cegléd festője volt Luká esi János. A városban mos emlékkiállítást nyitottak mű­veiből a Kossuth Múzeumban Lukácsi János — bár soh; nem szerzett országos hírne­vet — jelentős mestere vol korának. A ceglédi emberei támogatásával jutott el í müncheni iskolába. Kúsőbl azonban visszatért hazá'ábí és mindvégig megmaradt Ceg­léd és a város környéke hű j piktorának. Neki köszönhető j a többi között az is. hogy a 1 ceglédiekkel megszerettette a i képzőművészetet. Halálának 17. évfordulója alkalmából nyitották meg az emlékkiál­lítást. EGÉSZSÉGES, piros arcú lányok és fiúk ülnek a va­csorára terített asztalok mel­lett a tanteremben. Ünneplő ruha, vörös nyakkendő mindegyiken. Izgatottan hall­gatják Imre Sándor igazgató bácsi beszámolóját. A lőrinckátai Bolyai János ifjúsági termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén va­gyunk, fennállásuk második esztendejének mérlegét hall­juk. — Idén hat holdon gaz- j dálkodtunk. 3 holdon kukori- cát termesztettünk, összesen 105 mázsa termett (az egyik holdon 50 mázsa!), 1800 négy­szögölön 35 mázsa paradi­csompaprika, 1400 négyszög­ölön pedig 75 mázsa ká­poszta termett, amelyből 24 mázsát savanyítottunk be. Te­lepítettünk 800 négyszögöl málnát, jövőre már termőre fordul. Összes bevételünk el­éri a 43 ezer forintot. Az asztal fölött elégedet­ten’ villannak össze a gye­rektekintetek. Most még ar­ra kíváncsiak, mennyit osz­tanak, hány forint jut egy munkaórára. Hiszen beruhá­zás is volt az idén: locsoló­motort, hordókat vásároltak, megvettek egy öntöző kutat és trágyázás! költség is voit. Lukaszi tanító bácsi veszi át a szót és a ceruzát. Ki­derül, hogy 30 ezer forint jut a hatezer munkaórára; egy munkaóra pénzbeli ér­t-éke 4.90 forint, Megfelel 49 forintos munkaegység-érték­nek. TAPS, ÖRÖM A szólítot­tak a pénztárhoz szaladnak. Bötös Sándor vezet a lis­tán: 377 munkaórával, amelyért 1830 forintot ka­pott. Utána Turza Béla kö­vetkezik 323 órával és 1583 forinttal. A lányok közül Bo­tos Magda 1086, Turza Pi­roska 1053 forintot keresett. A hangulat emelkedik, ki­pattannak a titkok. Gyenes József és Imre Mátyás, a szövetkezet pedagógus-tagjai­nak mesélik, mit csinálnak a pénzzel. így tudjuk meg. hogy Nagy Bandi brigádve­zető kerékpárt vesz Turza Béla mosógéppel lepi meg édesanyját, mások- nyári uta­zásra teszik félre jövedel-. műket. Huszonhét lőrinckátai ifjú gazda tehát sikerrel fejezte be a gazdasági évet. Az egész országban nem sok ifjúsági szövetkezet dicsekedhet ha­sonló eredménnyel. Pedig aszályos esztendő volt. A ti­tok: az időben elvégzett gon. dós, őszi mélyszántás és a lelkiismeretes gyomirtás, A talaj ily módon tartalékol­hatta a száraz hónapokra a nedvességet. (Egyébként az „öregek”, az Uj Világ Tsz Hem dicsekedhet a gyömrői Petőfi Tsz Az elmúlt napokban közgyű­lést tartott a gyömrői Petőfi Tsz. Sajnos, a közös gazdaság — ez már most látható — nem dicsekedhet fényes sikerekkel. A munkaegység értéke nem éri el a betervezettet és je­lentős a bevételi kiesés is. A burgonyatermés ötvenöt va­gonnal lett kevesebb a terve­zettnél. és a lucern am agfogás sem járt sikerrel. Tagadhatat­lan. hogy a tagok nemtörő­dömsége miatt so-k érték ve­szendőbe ment. Még most is itt-ott látio-n áll a kukorica­szár. megfagyott a sárgarépa és sorolhatnánk az egyéb hi­bákat, amelyek mind-mind hozzájárultak a tsz sikertelen szerepléséhez. A munkafegye­Pénteken délután kedves meglepetésben részesítették a konzervgyár dolgozóinak gyer­mekeit. Körülbelül ezer ap­róságot ajándékozott meg a gyár szakszervezeti bizottsá­ga. A sportotthonban felál­lított háromméteres, díszes karácsonyfa körül a napközi­sek vidám és kedves mű­sorral járultak hozzá az ün­nepség sikeréhez. Monda­nunk sem kell, hogy a leg­nagyobb sikert az ajándékba kapott csokoládé, almák és déligyümölcsök aratták. Német barátság — német karácsony levő kis Vidám Parkban épp úgy, mint a tombolásök sátrainál. Erről a tomboláról külön kell szólni: a sátor tele nyere­ménytárgyakkal. s a szerencseuadászok húzzák a hengerala­kú kis papírcédulá­kat egy-egv főnyere­ményért.. Ki ne sze­retne televíziót, ro­bogót, rádiót nyerni? A kikiáltó a mikro­fonba harsog, a né­metek tömegesen próbálkoznak a sze­rencsével, és ha „semmi” van a pa­píron, az sem baj, hiszen ebből a pénz­ből épül újjá a vá­ros ... Na. most ép­pen egy hatalmas hízott libát nyert egy fiatalember: ve­rik a gongot a sá­torban: ünneplik a szerencséjét. Búcsúzunk a za­jos. hangulatos kép­től: utolsó étkezé­sünk következik az NDK-ban, vacsora az Auerbach’s Kel- lerben Itt. a Goethe- teremben kellemes, kedves meglepetés fogad bennünket. Walter Hartmann, a DER (Deutsche-Rei­sebüro. Német Uta­zási Iroda) megbí­zottja, aki a magya­rok iránti végtelen barátságát azzal is bizonyította, hogy magyarul tanul és már megérteti ma­gát, Icarácsonyí han­gulatú búcsúestet rendezett. Fenyőágból font koszorúk. karácso­nyi gyertyák... Vacsorázunk. A zongorista harmoni­kát akaszt a nyaká­ba és a hegedűssel együtt szép. régi. né­met karácsonyi da­lokat énekelnek: — Ö fenyőfa, ó fe­nyőfa. mily szép zöld minden ágad! Vacsora után egyetlen hatalmas gyűrűben hallgatjuk Walter Hartmann köszöntőjét. A vi­lágbeliéről, a dolgozó német nép békevá­gyáról, építő erejé­ről beszél, s a ma­gyar—német barát­ságot élteti. A kar­csú poharakban vö­rösbor Csillog, ezt isszu k karácson yi jókívánságaira. Német barátunk magyar békeverse után énekelni kezd: — Zöldre van a, zöldre van a rácsos kapu festve ... — Ha ülök is a mennybe’. te cica, csak üzenj be — énekeljük, ahogy mondani szokták, két nyelven, de egy szív­vel. Már táncolunk, nem akaródzik haza- menrti. pedig kora ' hajnalban ébresztő, indulás tovább, Prá­gába. Éjfél után hagyjuk ott, fájó szívvel. a$ Auer- bach-pincét, de kará­csonyi hangulatát magú nkkal visszük. Fazekas Mátyás A vörösvári bábaasszony December közepén IBU SZ-társasuta- zással Lipcsében jár­tam. Ottlétemkor a tél ugyan még ké­sett, de a december igazi hangulatát a karácsonyi vásár ad­ja meg. A nagy vá­sárváros akkor sem tudja megtagadni jellegét, amikor nincs vásár: a 630 ezer lakosú város számtalan üzletháza ünnepi díszbe öltö­zött: az árukkal megrakott kirakatok tele fenyőággal, ka­rácsonyi díszgyer­tyákkal s az üzlet el­maradhatatlan ka­rácsonyi jókívánsá­gaival. Ám ez sem elég: a város szívében le­vő ősrégi vásártéren este. amikor az üzle- i tek már bezártak, ; még egy darabig : folytatódil: a bódék- i ban a vásár. A vá- : sártereket a villany- : lámpák ezrei füzér e- ; zik s fényárban I úszik a vtílanyégők- • kel díszített hatal- ; más karácsonyfa. ; Persze harsog a zene is: a tér sarkában &L KUZCLO t\lJ*5VTl(í IC. lifcj'x­■>en 'a párt soraiba lép. : Munkásként dolgozik az új- I elépítésben, amikor 1925-ben j r polgárháborús nélkülözések j ikozta -betegsége ledönti Iá­járól. A kérlelhetetlenül be- 1 következő izületmerevedés j negbénitja, néhány év múlva eljesen megvakul. A min- lenki mást lebíró tragédia, őt íj harcra buzdítja, Tanítja a betegágyánál összegyűlt fia- ■nlokat. 1930-ban kezdi írni — sorvezető szerkezettel — majd diktálni Az acélt meg­fázik című regényét. Egykönyvű író. Többi, írása mellett is Az acélt meg-': fázik maradt máig eleven fő-: műve, mert benne — saját élettörténetének alapján — a forradalomban győztes szovjet ember típusát teremtette meg s örökre megőrizte a szorjet- hatalom első '■évtizedének kí­nok és harcok közepette fel- szárnycló gyönyörű pátoszát. A szovjet irodalom, új jelen­ségeiről sok vita folyik. A sematikusan értelmezett hő­siesség évei után természetes irodalmi igény az őszinte bensőségesség, az élet reális és magasfokúan művészi áb­rázolása. De a hős-keresés változatlanul, alapvető kérdé­se marad a szocialista iroda­lomnak. mert ma. is áll Oszt- rovszkij igazsága, hogy „éle­tünk hősibb könyveinknél’’. S mert ő úgy érezte, hogy az írónak becsületbeli ügye meg­alkotni a kor ifjú forradalmá­rainak alakját — teremtette meg Pavel Korcsa,ginját. Most a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXII. kongresszusán is erős nyo­matéket kapott az irodalom és az író társadalmi szere­pének tudata. Osztrovszkij előtt világosan állt ez a kérdés. „Az író mindenek­előtt á szocializmus építője ... Harcos. Harcos tanító, népve­zér. Ember — nagy betűvel ír­va.” — írja egyik levelében betegágyából, vakon, de tő­Huszonöt évvel ezelőtt halt meg. Alig volt íróember, akivel kapcsolatban nehezeb­ben mondható ki ez a szó: hálál. Nehezebben, bár éle­tének utolsó tíz évét bénán, majd vakon, fekvőhelyéhez szegezve töltötte el. Ez a huszonkét éves korában élő­halottá vált fiatalember az élet csodálatos hősévé vált. Nem valami misztikus élet­erő, hanem eszméinek, tár­sadalmi hivatástudatának vi­lágos felismerése tette azzá. A malátagyári napszámos és a szakácsnő fia kisgyerek ko­rában megismeri az élet ke­gyetlen mélységeit. Tízéves az első világháború idején, a front elöl menekülve kerül­nek Sepetovkába. Szülei itt beíratják Nyikolájt a két- osztályos iskolába, de c vilá­gosfejű, nyílt eszű kisfiú olyan kérdéseket ad fel pap­jának a hittanórán, hogy ki­csapják " az iskolából. Tizen­két érés korában már kubi­kosként- dolgozik. Később rak­tári munkás, fűtőházi dolgo­zó és villanyszerelő. A ma­kacsul tanulni vágyó, ron­gyos és éhes siheder elgyötör­tén, holtfáradtan és lelkes buzgalommal ohms. Jellem­ző olvasmányai ebben az idő­ben Giovagnoli Spartacusa, és Voinics műve. a Bőgdly — a vakmerő, másokért élő hősök regényei. Tizennégy éves. lőszert hord és felde­rítést végez a vöröskatonák mellett.. A forradalom, évei | ezek. Még tizenöt sincsen j amikor egyik első tagja les< az ukrajnai Komszomolnak Kis fondorlattal ..felemeli’ életkorát és önkéntesnek ál be a vöröshadseregbe. E'őbl a híres Kotovszkij-hadosztály maid a legendás első lovas hadsereg katonája. 1920-bai már súlyosan sebesült ..nyug díjas” parancsnokként hagy ja ott a hadsereget. A cse kánál tevékenykedik, rész vesz annak a vasútvonal [ nak az építésében, amelyet ' fát szállítanak a súlyos tél kéletesen biztosan tudva azt, hogy feladata van népe, párt­ja szolgálatában. Az acéll megedzik élő könyv. Időszerű lenne új fordításiban isméi kiadni, mert a magyar fiatalokhoz is szól hősi példája. Művészi ereje éppen . őszinte realizmusából, az ábrázolt valóság igazsá­gából, Korcsagin magávalra- gadó jelleméből fakad. Oszt­rovszkij a harcos, az író. egy­ként megérdemli, hogy .,nagy­betűvel” írjuk — méltó az Ember névre. <—ói r)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom