Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-22 / 301. szám
Pt. S I MEL '^Mirlap 1961. DECEMBER 22, PÉNTEK „Öregek domb alján Fiatalok dombon. Öregek emléken. S fiatalok gondon." (Ady: Ünnep a dombon) A térkép a felszabadulás előtt Inárcs-Kakucsnak jelezte. Ma már csak a vasútállomásuk közös. Inárcs önálló köz- igazgatással rendelkező község. ötven-hatvan esztendeje érkeztek lakosai a száz-két- százlioldas középbirtokok cselédeiként. Megtanulták a szőlő- és gyümölcs-, s a spárga-j akarta, hogy hazajöjjek. Nem A termelőszövetkezet irodájában Zsíros Zsuzsával találkozunk. Nem fukarkodik a szóval. Megígérte, kalauzunkká szegődik, elkísér azokhoz, akikkel találkozni szeretnénk. Míg elérkezik az indulás ideje. beszélgetünk. — Én is visszajöttem ám — mondja Zsuzsi. — Augusztusig bejártam a városba, és az is iigaz, hogy nagyon szerettem ott dolgozni. De anyukám azt Féezkáéknál a konyhában. Ildikó, Margit holnapról beszélgetnek Zsuzsa a termesztés művészetét. Otthonra találtak, gyökeret eresztettek. A múlt ismeretében nem tarthatjuk véletlennek, hogy Pest megye egyik legjobb termelőszövetkezete, a Március 21 Tsz az övék. Másutt sokat foglalkoztatta a termelőszövetkezetek vezetőit a vagyoni különbségekből eredő ellentét. Ezt ők szinte észre sem vették. Főkönyvelőjük így beszél erről: — Alaposan megvizsgáltuk a dolgot, aztán akárhogy forgattuk is, meg kellett állapítanunk, nálunk ilyen nem volt, vagy legalábbis igen kis mértékben. A század elején idetelepült emberek jórészt egyformán gyarapodtak, teremtettek otthont maguknak. Azután később a közösben az egyén! tapasztalatok gyümölcsoztetésével tovább gazdagodtunk. Perényi István a termelő- szövetkezet elnöke kedvesen leplezett büszkeséggel vezeti körül a gyakori vendégeket birodalmukban. Büszkesége igazolásául a számokat hívja segítségül. A termésátlagokat, az állatállomány számát emlegeti. Aztán azt, mi mennyit növekedett. Az üzemegységek, a munkahelyek látogatása során önkéntelenül is az első benyomás adja fel a kérdést: hol vannak a fiatalok? Alig látni egyet-egyet. — Nyáron többen vannak — hangzik kedvetlenül a válasz. — Akkor sem elegen. Ilyenkor, őszidőben, télen, jórészt azokat is elviszi a város. íui dolgozunk itthon, helyettük is. Bizony nem egy nyugdíjas korú parasztembert, asszonyt látunk sötétedés után portól borított, izzadságtól átitatott ruhában hazafelé ballagni. Nehéz a paraszti munka télidőn is... A mozdony sípja harsan. Közeledik / az esti vonat az állomásra. Elegáns fiúk. lányok lépnek le róla. Jólesik a szemnek látásuk. Öltözékük a magyar falu megváltozott életének bizonyítéka. Pestről jönnek. Naponta a fővárosba járnak dolgozni. Aztán eszünkbe jutnak az öregek, akik a városba járó fiatalokért is helytállnak az inárcsi földeken, istállókban, gyümölcsösökben. Kérdezgetjük őket, de nem panaszkodnak a fiatalokra. Megértik őket, mondják. Persze. itt lenne a helyük. „Lehetnénk mi ennél is gazdagabbak, csakSiát velük együtt”. Mégis a fiaitalok, a tulajdonképpeni érdekelték, a legilletékesebbek ebben a kérdésiben. Ókét szeretnénk meghallgatni Olyanokat, akik bejárnak a városba, és olyanokat, alkik itthon maradtak, vagy visszatértek. Nem könnyű a találkozás Ha befut a vonat, többségük nem indul hazafelé. Betérnek a könyvtárba, moziba mennek. jártam rosszul, Szeretek aludni, és most az utazás helyett is azt teszem. A keresetem is több valamivel. Adminisztrátor vagyok, itt az irodában. Persze mindenki nem lehet adminisztrátor, de a gyalog- munkások többet is keresnek, mint én. Először Péczka Jánosékhoz térünk be. . A szülők régi termelőszövetkezeti emberek. 1949 óta tagofc Két lányuk, Delik Eszter Katalin és Ildikó, eddig hói bejártak, hol meg itthon dolgoztak. Katalin, az idősebb, szókimondó, őszinte ember, csak úgy érezzük, nincs mindemben igaza. — Bolondság lenne itthonmaradni. Bejárok a városba, Ruggyantában dolgozom. ^Megkeresem az 1750-et Itthon nem lenne ennyi. Persze az is igaz, hogy útköltség is van, meg törődés a vonaton, de legalább vásárolhatok magamnak, úgy öltözködöm, ahogy nekem tetszik. Elegáns nylonblúzt, divatos szoknyát visel. Tavaly is bejárt dolgozni, de tavasszal hazajött. Természetesen felvetődik a kérdés: miért, hiszen otthagyta a jobb keresetet. Gyakorlott mozdulattal cigarettára gyújt, mélyet szippant, mielőtt felelne: — Megéreztem a föld szagát, olyankor unalmas, majdnem rettenetes bejárni. Elvégre parasztdk vagyunk. Lehet persze, hogy végleg hazajövünk majd, ha a mostaninál is jobb lesz a termelőszövetkezet. Addig mindenesetre a húgomat is beviszem Pestre. Édesanyjuk a [tűzhelynél főzi a vacsorát. Este hat körül jár az óra mutatója. Az apa még nem érkezett haza. Állattenyésztő. Növendékbirkákat hizlal, hajnali háromkor kel. És még nincs itthon. A fiatalok, a gyerekei már pihennek. ö dolgozik még a termelőszövetkezet, az ifjúság kellemesebb holnapjáért. Havi keresetének ötven százalékát fizetik ki előlegként. Péczka bácsi ezer forintot szokott hazavinni havonta. Persze az ál lattenyésztők minősített munkát végeznek, ezért magasabb a keresetük is. Válóczki Margit, Ildikó barátnője is I Pestre jár szeptember óta. íáősizör úgy volt, hogy csak tavaszig engedik el, de aztán kiadták a papírt, végleg elmehet. A műszaki gumigyárban dolgozik. Ez nem is lenne baj, de miért nem elégedett meg azokkal a téli hónapokkal, amikor a termelőszövetkezetben nem akad a számára munka. Miért ment el végleg? Érzi is Margit, hogy nem járt el helyesen. Megfordult a fejében az a gondolat is, hogy egyszercsak hazahívják á fiatalokat. Katalin kapcsolódik újra a beszélgetésbe. — Nem hozhatnak haza minket. Anyagmozgatókra, se-) gédmunkásokxa mindig szükség van. Mi meg nem válogatunk a munkában. Évszázadok átkos öröksége csendül szavában. A nehéz paraszti sors hangtalan vállalása. Mondatai egyre inkább arról győzik meg hallgatóit, keveset vett észre a körülötte megváltozott világból. Bár ruhája divatos és gyakorlott dohányos, a helyét még nem találta meg. Mintha más világ venne kőiül, amikor Keli kékhez térünk be. A tizenhét esztendős Eszter édesapjával együtt a termelőszövetkezet dolgozója. — Tanulhatott volna — mondja szinte mentegetőzve a traktoros apa. — A városba is elengedtem volna. Ö nem akart. Hát lányom, ha paraszt akarsz lenni — mondtam —■, az se szégyen ... — Megélünk. . Nincs rossz dolgunk és évről évre jobb lesz — kapcsolódik a beszélgetésbe Eszter. — öltözködésre is telik a keresetemből. Helybe jön a színház, táncolni is lehet, meg moziba járni. Akik a városban dolgoznak, azok is itthon szórakoznak. Fiatal fiú alig akad a termelőszövetkezetben. Kísérőnk, Zsíros Zsuzsa végre talál egyet: — Talapkáékhoz megyünk — mondja, Ferivel az udvaron találkozunk. Éppen menyasszonyjelöltjéhez készül. Feltartjuk néhány percig. Megtudjuk, kocsisként dolgozik. Nem is keres rosszul. Megvan havonta az ezerötszáz. - - Nem gondolt még arra, hogy elmegy dolgozni a városba? — Gondoltam bizony — vallja halkan. — Bár most sincs rossz dolgom, és lesz még ez a szövetkezet jobb is. — Akkor hazajönnék. — Nem mész te sehova — csattan édesanyja hangja a Friss fejessaláta karácsonyra a megye szövetkezeteiből A Pest környéki falvak termelőszövetkezeteiben ezekben a napokban ismét megélénkült a munka. A kertészetek a karácsonyi ünnepekre nagyobb mennyiségű friss zöldségfélét szállítanak a fővárosba. A legnagyobb szövetkezeti kertészetek melegházaiban és hollandi ágyaiban szedésre érett a friss fejessaláta, amelyből Pest megye mintegy 50 000— 60 000-et küld a fővárosi ünnepi asztalokra. A két legjobban működő szövetkezeti kertészet a szentenderi Április 4 és az üllői Március 15 Tsz 30 000 fej salátát értékesít az ünnepek alatt. Januárban és februárban a megye termelőszövetkezetei mintegy háromezer mázsa káposztát, salátát, spenótot, s más primőr árut adnak közfogyasztásra. (MTI) / Új üzemrész a Szentendrei Cementárugyárban A téli, hideg idők nagy próba elé állítják esztendőről esztendőre a cementtárgyakat készítő vállalatot. A munkát lassítja a fagy. de az üzemiek mindent megtesznek annak érdekében. hogy ne győzedelmeskedjék rajtuk a hideg. A betonkeverékek elkészítéséhez meleg vizet használnak, a berendezéseket előmelegítik, s amit csak lehet, gőzkamrákban érlelnek. A téli időjárás sokkal kedvezőbb a belső építési, átalakítási munkák elvégzéséhez. Egész télen át dolgoznak az úgynevezett okratáló-üzem bővítésén. Itt alakítják savállóvá a csöveiket, megfelelő gáz- i kezeléssel. Az eddigi okra táló részleg igen szerény méretű volt — mindössze egy darab kétméteres cső befogadására volt alkalmas. A most felállítandó két autokláv — gázo- sító berendezés, 18—18 méter hosszú. Egy betontest helyett így 9—9-et, tehát összesen 18 kétméteres csodarabot vehetnek kezelés alá egy időben. A saválló csövek hazai gyártása csökkenti a külföldről behozott, hasonló áruk mennyiségét. A valutamegtakarításon kívül még azzal az előnnyel is jár. hogy a saját kapacitásunk figyelembevételével tervszerűen, bármikor hozzájuthatunk. A Szentendrei Cementáru- gvar az esztendő végén, december 27-én. vagy 28-án fejezi be idei tervét Tanulmányi versenyek a középiskolákban Úton a tízezer tonnához A Szentendrei Papírgyár december 19-én délelőtt jelentette idei tervének teljesítését. Gyártmányválasztékuk is meglehetősen nagy volt a lepergett esztendőben. Fatartalmú irodai-, borítékpapír, félfamentes üzleti könyvpapír) és szalvéta szerepel a Szentendrei Papírgyár készítményskáláján. A december közepén befejezett tervév ideje alatt 9200 tonna papírt készítettek el, illetve adtak át a papírkereskedelmi vállalatnak. Nemrégiben még a legigénytelenebb vastag csomagolópapírt készítették, míg az idén már az ívnyomó és szalvéta papírok hozták meg a gyár számára a nagyszerű eredményt. A minőségi változás árát tavaly még az alacsony nyereségrészesedéssel kellett megfizetni. Az idén már az előkalkuláció szerint is megközelítik a tavalyi jutalék kétszeresét. Az esztendő hátramaradó napjaiban háromszáz tonna ívnyomó papírt készítenek terven felül. Az 1961-es évben hat-hét százalékkal sikerült növelni a termelékenységet, létszámemelkedés nélkül. Tovább folytatják a közkedvelt és nagy mennyiségben igényelt szalvéta-alap gyártását is, negyvenkét, illetve 29 centiméter szélességű tekercsekben adják át az anyagot az iparnak. Az elmúlt hónapokban belső átalakítási, korszerűsítési munkát is végeztek. A jó példa nevel Italboltot minden községben nem is egyet találni. S abban sem nagyon különböznek egymástól, hogy általában nem a legbizalomgerjesztőbbek. Látogatóik nagyobb része dolgos munkás- és parasztember, persze, akad randalírozó részeg is. de ennek eiőbb-utóbb kiteszik a szűrét. Maguk az üzletek eilen van kifogás. Pedig tisztességesen takarítják őket, mégis csikk, szemét, a áok ember nyoma ott van a padlón és az asztalokon. Ilyen italbolt volt Tápiósze- csőn az is, amely a tanácsháza melletti sarkon állt. Augusztus 20-ai változást hozott. Pár házzal arrébb költözött — egy pincehelyiségbe. Milyenbe? Szépbe, modembe. Színes mozaikfalaik, rejtett világítás, presszógép és vitrin a hideg ételek számára. Terített kis asztalkák újvonalú székkel, szóval akárhol, a városban is megfelelne. És ami a leg- szembötlőbb: tiszta! Nem kell mér az üzletvezetőnek veszekednie, minduntalan rászólni az ot (levőkre, ne Talapka Ferenc. konyha ajtajában. — Nincs neked idehaza semmi bajod. A város, az átmeneti jobb, vagy olykor vélt jobb élet vonzza az inárcsi fiatalokat. Meg az, hogyha a másik megpróbálhatta, miért maradjak én itthon? Az nemigen jut eszükbe, hogy a szövetkezet jövője rajtuk is múlik, de: dolgozni kell érte. Dolgozzanak az öregek? Kaparják ki a gesztenyét, hogyha majd a fiatalok hazatérnek, legyen mit megsütniük? Mert tudják valamennyien, bogy a jó Március 21 Termelőszövetkezet holnapra még jobb, még gazdagabb lesz. Nélkülük is. de velük , köny- nyebben. És a cselédsorsban megrokkant szülők, nagyszülők vállán nem növelni kellene a terhet, hanem elvenni belőle. Thurzó Tibor I dobáljanak, ne szemeteljenek. A kulturált környezet egy idő után már maga alakította ki látogatói magatartását. Aki talán máskor nem is gondol rá, itt bizony szégyellné magát, hogy pcmt. ő legyen az, aki a vidám kockás padlót- összepiszkítsa. Kell és lehet is ránevelni az embereket, mert van hatása a szép szónak és a jó környezetnek. Megbecsülendő a vendéglátóiparnak az a törekvése, hogy falvainkban az elszomorító kocsmák^ helyett ízléses, valóban vendeget váró vendéglőket létesítsen. tanévre meghirdette a középiskolai tanulmányi \ versenyt, valamint az Arany Dániel matematikai versenyt. Valamennyi tantárgyból a tanulók egyénileg versenyeznek, történelemből azonban az egyes szakkörök együttesen készített pályamunkával is részt vehetnek. A szakköri és az egyéni pályamunkáikat küllön-külön bírálják el. A középiskolák igazgatói felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy a pályaművek terjedelme ne haladja meg a 30 gépelt oldalt, el kell kerülni azt is. hogy a bekül- ! dött pályaművek túlzottan díszes, drága kiállításban készüljenek, s vigyázni kell arra, hogy a tanulók szüleiket ne terheljék felesleges költségekkel. A díjak odaítélésekor csak a helyesírás és a stílus szempontjából is megfelelő dolgozatokat veszik figyelembe. A pályázó tanulók dolgozatukban kötelesek feltüntetni a felhasznált irodalmat, valamint--az - átvett'szövegek», és idézetek forrását. Rajzok, fényképek, grafikonok, kimutatások esetén a forrásmegjelölés ugyancsak szükséges. A magyar irodalomból készült versenydolgozatokat 1962. március 15-ig kell postára adni az illetékes megyei tanácsok művelődésügyi, Budapesten pedig az oktatási osztályoknak címezve. A történelem-. a földrajz-, a biológia- és a kémia-dólgozatok közül a legjobbakat az iskoláknak a megyei művelődésügyi osztályokhoz 1962. áprilist, 1- ig kell eljuttatni (MTI) Az új év első megbeszélései a budai járásban A budai járási pártbizottság az új esztendőt titkári értekezlettel kezdi. Január 3- án a hivatali párttitkárok számára a pártbizottság agitá- oiós- és propagandaosztály vezetője: Varga Lászlóné tart előadást az eszmei-politikai nevelésről. Műszaki kisfilmek a TV műsorán A II. Nemzetközi Műszaki Tudományos Filmfesztivál legjobban sikerült alkotásait decembertől három hónapon keresztül mutatja be a kö- -zönségnek a televízió. Tizenhat szakmát felölelő, harminc- nyolc filmet válogattak ösz- sze. közel háromszáz műből. Azokat mutatják be a televízió szakközönségének, amelyek az elmúlt két esztendő leghaladottabb technológiáját, legmodernebb gépeit és azok működési elvét mutatják be. A filmek lepergetése bizonyéra sok ötletet és nagy segítséget nyújt a hozzáértő embereknek. A televízió ezért kéri azokat, akik a látott műszaki érdekességeket hasznosítani tudják közvetlen vagy közvetett formában, vagy akik általában érdeklődnek a műszaki tudományok iránt, írják meg véleményüket a látottakról a magyar televízió címére. A levélre vagy levelezőlapra vezessék rá „Technikai újdonságok”. Január 4-én az üzemi és a kereskedelmi szerveknél dolgozó párttitkárok számára Komjáti Tibor, a pártbizottság ipari osztályvezetője tart előadást a 'termelés pártellenőr- zésénől. A falusi párttitkárok tanácskozására január 5-én kerül sor, amikor Tuza Sándomé. a mezőgazdasági osztályvezető a termelőszövetkezeti termelés pártellenörzéséről beszél a párttitkároknak. Gyorsfagyasztott elelraiszerúidouságolt Lujza, gyere, felmelegedett a csirke! A művelődésügyi miniszter az érdekéit szaktárcákkal egyetértésben, az 1961—62-es Inárcsi hétköznapok
