Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

MONOR0 VIDÉKE • APEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IH. ÉVFOLYAM. 240. SZÁM 1961. DECEMBER 21, CSÜTÖRTÖK EYA Nem azok közé tartozik, aki­ről azért írnak az újságok, mert csodálatos nagy tette­ket vitt véghez, még csak azért sem lehet róla írni, mert jól megállja a helyét az életben. Ellenlcezöleg. Éva nem tud beleilleszkedni a közösségbe. Durcás, hajt ha­tatlan. Éva bűnöző. Többszö­rösen büntetett előéletű, most is egy kiszabott bün­tetés letöltése előtt áll. Ez a negyedik eset, hogy lopás miatt ül börtönben. Pedig még csak 24 éves. Jóravaló munkásemberek szülei. Szép házuk van, rendes, tiszta la­kás, ahonnan a TV sem hiányzik. Két bátyja is igen szorgalmas, jóravaló fiatal­ember. Hogyan jutott ide? Miért volt szüksége a lopásra, mi­kor szüleinél megkapott min­dent? Miért, nem akar meg­változni? Ki a felelős elron­tott életéért? S hogyan le­hetne jóra fordítani mindezt? Erre a néhány kérdésre ne­hezebb válaszolni, mint ll- jin: Százezer miért-jére”. Négy-öt éve külön lakik szüleitől, édesapja műhelyé­ben. Naphosszat ott ül a kályha mellett, nem szól sen­kihez, vagy csavarogni megy. Életében csak egy hónapot dolgozott. Most is szülei tartják el. Szülei megtörtek a bánattól, leányuk sorsa miatt. Hasztalan volt kérés, fenyegetés, szép szó, szidás. Nem tudták visszatéríteni a rossz útról. Arról kérdezzük: miért te­szi, hogyan képzeli el követ­kező éveit, nincsenek-e vá­gyai, mint más, fiatal lány­nak. nem unalmas-e a tétlen­ség? Csak az utolsó kérdés­re felel. Hangján gyűlölet érződik: — Kibírtam négy éven ke­resztül. ezután is kibírom. — Nehéz eset mondja H. nyomozó. — Másokat megtör a büntetés, őt dacossá teszi. De vajon ... vajon válóban „reménytelen eset”? Nem, az ilyesmibe nehéz belenyugodni. Nem lehetne valami módon jobb belátásra bírni? Talán a községi nőtanácsból, KISZ- szervezetből valakinek a jó­szándéka. embersége, segítő- készsége hatna megrögzött konokságára, s bár nagy harc árán. de Éva is meg­találná helyét a társadalom­ban. Vereczkei Valéria KÖZGYŰLÉSI JEGYZETEK Gyenge eredménnyel zárul az év a gyömrői Petőfi Tsz-ben Elöljáróban meg kell vallanom, hogy bár valamennyi közös gazdasá­gunk sorsa, fejlődése érde­kel, a gyömrői Petőfi Tsz ügyei, gondjai különösképpen foglalkoztatnak. Két évvel ez­előtt magam is részt vettem a szervező munkában, amely­nek eredményeként az egész falu besereglett a szövetke­zetbe. S az elmúV két év alatt — ezer igaz indokra hivat­kozva — magam sem nyúj­tottam annyi segítséget kö­zös boldogulásunkhoz, c.meny- nyit joggal elvárhatnak min­den Gyomron élő, segíteni tudó embertől. Adósságom és felelősségem tudatában hallgattam hát a kedd esti közgyűlésen, ho­gyan repülnek az ezresek a főkönyvelő szájából — és a tagok zsebéből. Közeleg a pontos évi számvetés, a záró­számadás ideje. Az adatok még nem pontosak, hiszen a leltározás — ötpapos késés­sel — csak most kezdődik, de az már most látnivaló, hogy jelentős a bevételi ki­esés és a munkaegység ér­téke nem éri el a beterve­zettet. Ötvenöt vagonnal ke­vesebb a burgonyatermés, nem sikerült a lucemamagfo- gás — ezek és ehhez hasonlók a veszteségi tételek. Kárhoztatható a kedvezőt­len időjárás is, de csak ki­sebb részben. Hol kell keres­ni a nagyobb hibát? Tagad­hatatlan, hogy a tagok nemtörődömsége miatt is sok érték ment ve­szendőbe. Gondoljunk csak a huszonöt hold „kaszáit krumpli”-ra, a még most is itt-ott lábon álló kukorica- szárra, a megfagyott sárga­répára. egyebekre. A munkafegyelem körül sok még a kívánni való. Hetven olyan tagja van a szövetke­zetnek. akik a kőtelező mun­kaegységeket nem szerezték meg. Ugyanakkor — jogta­lanul — egy hold háztáji föl­det használtak, ötvennégy­ezer forintot húztak ki a tag­ság zsebéből. Remélhetőleg, a nemrégiben megtartott fe­gyelmi tárgyalások eredmé­nyeként, ezt az összeget si­kerül visszaszerezni. Ám a rendszeresen dolgozók között is akadnak fegyelemsértők — gondoljunk a takarmányo­Izgalmas éjszakai hajsza az autóbusztolvaj nyomában KULTURÁLIS KISHÍREK GYÖMRŐRŐL A „Nem magánügy“ című vígjátékot mutatja be a gyömrői művelődési otthon ifjúsági színjátszó csoportja karácsony második nap­ján. A jegyek árusítását már elkezdték. Elővétel a kultúr- ház gondnokánál. 1062 óra társadalmi munkát vállaltak a gyömrői fiatalok eddig a kultúrház tavasszal kezdődő átalakítási munkái­ból. Január 1-től egész nap nyit­va lesz Gyomron a könyvtár. Az év első felében pedig fo­kozatosan áttérnek a szabad­polcos rendszerre. A monori járási könyvtár két hatalmas polcot ajándékozott a gyöm- rőieknek. Hétfőre virradóan motorzú- .gásra ébredtek Lovass Béla és Szabó József MÄVÄUT- dolgozók. Körülnéztek és ész­revették, hogy a MÁVAUT úri végállomásáról ellopták a GA—17—93 számú autóbuszt. Azonnal beültek ők is egy buszba és üldözőbe vették a tolvajt. Mintegy háromkilométeres hajsza után a merénylő észre­vette, hogy hamarosan befog­ják, kiugrott tehát a buszból —, magához véve az ott ta­lált kesztyűt és készpénzt —. futva menekült tovább, s ha­marosan eltűnt üldözői szeme elől. A rendőrség azonnal meg­indította a nyomozást. Hama­rosan fény derült a tolvaj ki­létére. Megállapították, hogy a tettes Bódis Gábor 21 éves budapesti lakos, aki Úriba jött ki szórakozni. Még aznap este sikerült is Bódist a Ke­leti pályaudvaron kézrekerí- teni. A lopást beismerte. Elmond­ta. hogy egy hete nem- dol­gozik. A feleségétől külön él, s valami ismerőséhez jött ki Űriba. Nem volt már semmi pénze, s ezért választotta a hazautazásnak ezt a módját Sluszkulcsot és feszítövasai egy másik kocsiban talált, az­zal feszítette fei és indította el a lopott buszt. Valamikor traktoros is volt, így a veze­tés alapismereteivel rendel­kezett. Bódis Gábort a rendőrség őrizetbe vette. Döntés a legeltetési bizottság ügyében A Monori Községi Tanács a törvényes rendelkezések értel­mében hozzájárulását adta, hogy a legeltetési bizottsá­gok hatáskörét a községben működő termelőszövetkezetek vegyék át. Pusztaszenfistvánon is kigyúlt a fény Szorgos munka színhelye volt az utóbbi hetekben Men- de új települése: Pusztaszent- istván. Villanyoszlopszállítás, huzai- kötegek letekercselése, porce­lánszigetelők szerelése — ez jellemezte a szorgalmas mun­kát, amelyet a helyi lakosság Újjászerveződött a KISZ-szervezet Gyomron a Vas- és Fém Ktsz-ben. A ked­di taggyűlésen választottak új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai: Aradi Tivadar, Bar- tos László, Gaál Ferenc, Gay Erzsébet és ifj. Klics Gyu- láné. A taggyűlésen részt vett Péterffy József, a ktsz párt- szervezetének titkára. A ve­zetőség elkészítette munkater­vét 1962 első negyedévére. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Az utolsó és az e ső nap, Mende: Idegen gyermekek. Pilis: Kaitonazene. Úri: Gábor di­ák. Vasad: A kolostor titka. Ve- csés: Rangon alul (széles). Állítják az oszlopokat kiváncsi tekintete kísért: va­jon melyik ház elé kerül vil­lanyoszlop? Az új- és öregtelepen is el­végezték az ÉMÁSZ dolgozói ezt a munkát, némely helyen térdig érő vízben. December 15-és este gyulladt ki először a fény az újtelepen. Ezután kerül sorra a fogyasztók be­kapcsolása az áramkörbe. Az öregtelepen pedig az első ne­gyedévben kerül sor a házak bekapcsolására. Ebben a nagy munkában meg kell dicsérni Mosonyi László építésvezetőt jó szer­vező munkájáért. Kal'ó Antal munkavezetőt, továbbá Szita A., Tóth, Szabó, Ugróczi, Ju­hász, Somodi, Kiss, Szita I„ Németh, Gulyás, Zsotér és Földi elvtársakat. A munkálatok befejezése után tartott ünnepségen T. Szabó Ferenc tanácselnök elv­társ méltatta az ÉMÁSZ sal­gótarjáni üzemvezetőségének jó munkáját, továbbá a lakos­ság komoly anyagi segítségét. Reméljük, hogy a vállalat ugyanilyen jó szervezéssel fe­jezi be a munkát az öreg- telepen is! Kiss József zás, almozás körül nemrég felmerült problémákra —, akik magatartásukkal jelen­tős károkat okoznak. A hibákat azonban nem­csak „lent” a .tagság köré­ben lelhetjük fel. Ezen az es­tén sokan megmérettek és a vezetőség a mérlegen könnyűnek találtatott. A főmezőgazdász és a zoo- teehnikus nem bír kellő szak­értelemmel posztja betöltésé­hez. A főkönyvelő jó szak­ember, nála inkább az em­berséggel, a magatartással volt baj. Az elnökről — éppen mert betegsége miatt távol van — kevés szó esett. Az a ke­vés sem volt hízelgő. Elvég­zett dolog: új elnököt, új vezetőséget kíván a szövetke­zet tagsága. Hazafelé menet számvetést tettünk a községi tanács el- nökasszonyával. Tizenkét év alatt nyolc elnöke volt már a tsz-nek. Egy elnökre átlag másfél év jut. Lehet-e így boldogulni? Nagyon nehe­zen. Egy olyan kormányos kellene most már — kilence­dikként — erre a sok vi­hart megjárt hajóra, aki jó- ban-rosszban kitartva, záto­nyokat és szirteket bölcsen kikerülve, gonddal és türe­lemmel, tudással és ember­séggel kormányozna, A sok „szaladós” elnök után kelle­ne végre egy „maradós". Látogatás a monori Új Élet Tsz műhelyeiben Tegnap még ott dolgozott gádja, akikkel együtt a faki- Lovas Károly kovácsmester a termelést és deszkázást is el- monori Üj Élet Tsz kovács- látják. A műhelyben szalag­műhelyében, kalapálta az izzó fűrész, gyalugép, fúrógép és Ez a kép még akkor készült, amikor Lovas Károly bácsit a betegség még nem vette le a lábáról. Zárszó ■ gyangpf ... még. valamit hadd tegyek szóvá. A közgyűlés öt órán át folyt. Ebből legalább három és fél órán át a veze­tők beszéltek, másfél óra maradt a tagoknak. Fordítva helyesebb lett volna az arány. Több szót kell engedni a tagságnak a közgyűlésen, a vezetésben. a szövetkezet egész életében. Radványi Barna vasat a csengő üllőn, a hi­degben átfázott és másnap reggel betegen találtuk a konyhában a kályha mellett üldögélve. Sáránszky János tsz-elnök és Tönköly Imre látogatták meg éppen beteg m unkatársukat. Beszélge lésü­ket ellesve hallottuk, hogy Lovas Károly negyven évi ne­héz munkája után szeretne könnyebb beosztást kapni. Bár szereti a munkáját, de egye­dül nem bírja, kérte az el­nököt, hogy keressenek a ko- i'ácsmühelybe utódot, nem szabad a műhelynek az ö betegeskedése miatt zárva lenni, Reméljük, Lotus Ká­roly hamarosan meggyógyul és ismét kezébe veszi a most elárvult kalapácsot. Az per­sze nem fog ártani, ha ketten fognak a műhelyben dolgozni. A szomszéd házban levő bognármühelyben. mely szin­tén az Üj élet Tsz keretébe tartozik, serényen folyik a munka. Itt Lovas Ágoston bognármester — a kovács­mester édesöccse — végzi a szövetkezet számára nemcsa k a 'bognárt, hanem az ács-, ká­dár- és asztalosmunkákat is. Van a tszben egy öttagú bri­m ég sok más aprószerszám áll rendelkezésre. Amint hal­lottuk, a tsz folyamatosan el­l.ovas Ágoston bognármester munka közben látja a műhelyt munkával, de ha emellett marad idejük, a tsz keretében külső megren­delést is vállalnak. ........ ( Szöveg: Huszíy Károly Kép: Kútvölgyi Mihály) SZABALYSÉRTÓK Demeter Sándor kőműves Vitéz László lakatos és Dó- a kötelező SZTK-járulékot ezt Ferenc kőműves ugyan­be, Vzért a bsMbóiysértési ha- csak nem ílzftte be. a tóság 300 forint pénzbírságra dalombiztosítási járulekot, ítélte. Büntetésük 300—300 forint. Egy kiváló színjátszó együttesről Nagy érdeklődés mellett zajlott le 16-án este az Üllői Fmsz vecsési művészeti cso­portjának évi közgyűlése, me­lyen az idei év eredményeit értékelték és ajándékokat, okleveleket osztottak ki a legjobb teljesítményekért. A művelődési otthon folyo­sóján először Kiss Istvánnal találkoztam össze és megkér­tem, hogy tájékoztassa nagy vonalakban a Monor és Vi­déke olvasóit a színjátszó cso­port eddigi munkájáról és jövő terveiről. — Tizenkét évvel ezelőtt kezdtünk először játszani — mondotta Kiss István, a cso­port titkára. A kezdetben öt­letszerű és néha öncélú mun­ka egyre tervszerűbbé, egyre inkább a társadalmat, a szo­cialista embert formáló mun­kává alakult. Jelentősebb elő­adott darabjaink: Űri muri, Liliom fi, Moszkvai jellem, Re­vizor, Ármány és szerelem, A sevillai borbély, Csárdáski­rálynő, Leányvásár, Marica grófnő, Gül Baba, Három sze­gény szabólegény, Párizsi ven­dég, A szabin nők elrablása, Aranyvirág, Vők iskolája, Bástyasétány 77, Gerolsteini nagyhercegnő, A néma le­vente, Budai Nagy Antal vol­tak. Most a beszélgetésbe kap­csolódik Hrachovina Lajos művészeti vezető is. — A művészi színvonal — mondja — már a kezdeti idő­szakban is az átlagos műked­velői színvonal fölött állt, hi­szen olyan több évtizedes Mészáros László a SZÖVOSZ kiküldöttje beszél. Az asz­talnál balról jobbra: Dobrovitz István tanácselnök helyet­tes, Villányi Jánosné a MÉSZÖV kiküldötte. Lakatos Fe­renc fmsz-üzemágvezető, Kiss István Németh László a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa. gyakorlattal rendelkező szín­játszók vettek részt a csoport munkájában, mint Kiss Ist­ván. Fekete Károly, Novak Sándor, Saáry Zsuzsa, Varga Ica, Tamási Pál, hogy csak néhányat említsek. — Kezdetben minden külső segítség nélkül, csupán saját erőnkre támaszkodva, megfe­lelő helyiség hiányában ide- oda hányódva dolgoztunk 1955-ig — veszi át a szót újra Kiss István. — Ekkor az fmsz központi épületében végre otthont építhettünk ma­gunknak egy hajdani istálló­ból. Még 1955-ben az fmsz segítségével és a tagok óriási lelkesedésével létrehoztuk az immár népszerű szabadtéri színpadunkat. 1958-ban mun­kánkra már a MÉSZÖV is felfigyelt, elismerte az ered­ményeket. — 1960-ban az együttes ké­pességeit már nemcsak hely­ben ismerték, hanem közsé­günk határain túl is (példa rá a marcali vendégszereplés). 1961-ben bemutattuk: Heltai: A néma levente és Kós Károly: Budai Nagy Antal című szín­művét. Ezek mind művészi, mind színpadtechnikai téren messze felülmúlták a meg­előző darabok színvonalát. Ez utóbbiért a művelődésügyi miniszter dicsérő oklevéllel tüntetett ki bennünket. — Tagjaink irodalmi, világ­nézeti, művészi felkészülésé­nek növelését rendszeres ön­képző kör szerű előadásokkal kívánjuk előmozdítani. Terv­be vesszük járásunk területén olyan helységek látogatását, amelyekben kulturális tevé­kenység gyengén, vagy egyál­talán nem folyik — mondotta befejezésül Kiss István. (Kép és szöveg: Vályí Viktor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom