Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

/ Ä CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE A hú§ellá(ásról V. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1961. DECEMBER 16, SZOMBAT Futtósítúnk ORSZÁGJÁRÁSON A DÓZSA NÉPE TSZ TAGJAI December 14-én, hajnali négy órakor a vasútállomás Várótermében a Dózsa Népe Tsz jól dolgozó tsz-tagjai gyülekeztek, hogy megérde­melt munkájuk után kirán­dulva szórakozzanak, pihen­jenek. Az uticéi Salgótarján, azaz a Salgótarjáni Üveg­gyár, vasgyár, Salgótarján nevezetességei § a környéken levő egy tsz-nek a megtekin­tése. Az országjáráson 52 fő vett részt. Az 52 főből körülbelül 40 fő már a hat­vanadik életévet betöltött, a becsületes munkában meg­őszült, megrokkant, az or­szág szép vidékeiből keveset látott tsz-tag volt. Jókedv­vel jöttek az idősek és a fiatalok egyaránt, mert a Dó­zsa Népe Tsz-nél már ha­gyomány, hogy évenként két- három alkalommal ország­járással egybekötött tanul­mányútra viszik tagjaikat. E kirándulást a Dózsa Né­pe Tsz-t patronáló vasútál­lomás pártszervezete tette le­hetővé, illetve tette kelle­messé az utazást számukra azáltal, hogy külön kocsit biztosított Salgótarjánig a részvevőknek. Salgótarjánban ugyancsak meglepődtünk, amikor a ki­rándulás részvevőit Szabó János elvtárs, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztály­vezetője köszöntötte és egy autóbuszt biztosítottak szá­munkra. Az elvtársak rövid ismerkedés után megmutat­ták nekünk Salgótarján tör­ténelmileg nevezetes helyeit, ezek közül a legjelentőseb­bet, azt a hatalmas, több év­századot megért tölgyfát is, amely alól 1919. május 2-án vöröshadseregünk megindítot­ta ellentámadását a külső imperialista erők ellen. Az idős tsz-tagok közül Salamon Jani bácsi elmondotta, hogy ő ezt a fát már tényleges katona idejében megmészta. Megmutatták az elvtársak még a szép vidék mellett a megyei pártbizottság épüle­tét, a hajdani bányabárók úri kaszinóját, melyet a fel- szabadulás előtt dolgozó em­berek meg sem közelíthettek s ma a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobb­jai ir .len irányítják a megye életét. Megmutatták továbbá a volt régi bányászlakáso- kat és a jelenleg épülő mo­dern, minden kényelmet ki­elégítő lakásokat. Ezután került sor a nap fénypontjára, a Salgótarjáni Üveggyárban történő látoga­tásra. Ez a látogatás felejt­hetetlen élményként fog va­lamennyi részvevőben meg­maradni. Ugyanis a mi alföl­di dolgozó parasztjaink igen nehezen tudták elképzelni azt a munkát, amellyel a min­dennapi életben használt vi­zes-, borospohara: nkat, üve­geinket, dísztárgyainkat ké­szítik. / Az üveggyár meglátogatá­sa után a megyei tanács a részünkre biztosított autó­busszal elvitte a látogatókat Mátraverebély vadregényes vidékére, ahol a helybeli tsz-t tekintették meg. Ez a tapasztalatcserének is beillő rövid látogatás szintén él­ményt jelentett mindenki számára. Az országjáró kirándulást értékelve arra a következte­tésre kell. hogy jussunk, hogy a Dózsa Népe Tsz pél­dáját helyes volna, ha vala­mennyi tsz-ünk követné. Ugyanis a többi tsz-ekben is vannak becsületes, munká­ban megőszült dolgozóink, akik még keveset láttak az országból és kevésbé isme­rik munkásosztályunk életét, munkáját. Az ilyen látogatások elmé­lyítik a munkásosztály és tsz-parasztságunk közötti kapcsolatokat, megerősítik a munkás-paraszt szövetséget, mert megmutatják tsz-tag- jainknaik a munkásosztály ve­rejték es munkáját is s ezen keresztül növeljük egymás megbecsülését. Másrészt tsz- parasztjainknak lehetővé tesz- szük azt, ami a múlt rend­szerben lehetetlen volt szá­mukra, hogy megismerjék hazánk szép tájait és kelleme­sen szórakozzanak is. A ki­ránduláson részt vevőknek fe­lejthetetlen élmény maradt ez a nap, ezt bizonyítják Má- csai Mátyás, Kisbenke Ba­lázs, Tolna Sándor, Facskó László és a többi becsületes munkában megöregedett tsz- tagok elismerő nyilatkozatai és határtalan jókedvük, amellyel a több mint 200 ki­lométeres út folyamán szó­rakoztatták társaikat. Szabó János TŰRHETETLEN KÖZÖMBÖSSEfi Néptelen a művelődési ház ismeretterjesztő otthona Dicséretre méltó szándék volt az, hogy a sokszor kifo­gásolt MEDOSZ-ban helyet kapott a város minden isme­retterjesztő rendezése. A ve­zetés sok mindent elkövet azért, hogy ezt az otthont be­népesítse és tegyük hozzá, tel­December 1-ig — 110 százalék Felkerestük a Pes megyei Terményforgalmi Vállalat ceglédi takarmányüzemét, ahol Szabó elvtárssal, az üzem vezetőjével beszélget­tünk. Megkérdeztük, hogy gyárt­mányaiknak mi a lényege. A csibetáp anyagtartalma: 86 százalék száraz anyag, 14,5 százalék emészthető fehérje. 1,96 százalék vitamin, 69 kg keményítő érték. A sertéstáp: 85 százaléka száraz anyag, 12 százalék emészthető fehérje, 66 kg ke­ményítő érték, Erra. állati fehérje, takarmánymész. Marhatáp: 85 százalék szá­raz anyag, 15 százalék emészt­hető fehérje, 2 százalék ta­karmánymész, 57 kg kemé­nyítő érték. A tápot száraz, jól szel­lőztethető, napfény közvet­len és tartós behatásától vé­dett, hűvös helyen kell tá­rolni. Az üzem beindítása első idejében havi 30—35 vagon, most havi 70—90 vagon a fo­gyasztás, így ez a fellen­dülés maga beszél a ceglédi takarmánykeverő üzem jó mi­nőségű készítményeiről. A Vörös Csillag Tsz csak táppal eteti minden jószá­gát. Nagy fogyasztók a ceg­lédi Lenin, Petőfi, Kossuth és Táncsics tsz-ek. A tsz-ve- zetők jó véleménye már ki­mutatható a fogyasztás emel­kedésében. Az évi tervet december 1-ig 110 százalékra teljesítették. Az üzemnek átlagosan 22 dolgozója van. Ez idő szerint 32 dolgozó 3 műszakban ter­mel. Az üzem jövője elsőrendű. A mostani nagy teljesítmény még növekszik. A tsz-ek lát­ják azt, hogy azoknál a gaz­daságoknál, ahol táppal etet­nek, milyen jó eredménnyel jár az állatnevelés s áttérnek mind a táppal való etetésre. — M. A. — jesen hasztalanul. Országos hírű mezőgazdasági és állat­tenyésztési szakemberek elő­adásait siralmasan jelentékte­len közönség hallgatja meg. És hogy talán még ennél is kézzelfoghatóbb példát említ­sek, csütörtökön balesetvédel­mi előadást szerveztek az ott­hon nagytermében s ezen a rendezésen összesen 12 ember jelent meg. Annak ellenére, hogy a rendezők jóformán a fél várost meghívták, üzemek, vállalatok, gyárak, termelő­szövetkezetek. iskolák népét várták a közérdekű előadásra hasztalanul. Az előadók ennek ellenére is megtartották az előadást, lepergettek a filmet és befe­jezésül a dupla vagy semmi játékon körülbelül ' ötszáz fo­rintot osztottak ki a jelenle­vők között. Mindnyájunk számára el­gondolkoztató ez a szomorú helyzet és sürgősen tenni kel­lene ellene valamit, mert ez a közömbösség minden igyeke­zetét és jószándékot elher- vaszt. tés van már lekötve, a tervnek 70 százaléka. Remélhetőleg ez a mennyiség tovább növekszik. A sertéseket 100 százalékig sertéstáppal etetik. Kifogásta­lan és olcsó hizlalást érnek el vele. Jó munkához állásuk, nagy tisztaság és rend jellem­zi a Vörös Csillag Tsz munká­ját. Ilyenek az eredmények. 1 Másik jó szerződő felünk az abpnyi Lenin Tsz. 1961. évi terve 900 darab sertés, leszál­lított 942 darab. 112 darab volt a marha-szerződés terve, 150 darabot szerződött, ebből már 110-et leszállított, a hátralevő 40 darab szállításra kész. A múlt héten leszállított 20 da­rab marhát extraprima minő­ségben, kapott érte 200 ezer forintot. 1962. évre már 800 darab szerződést kötöttek sertésekre. Itt is jó munka, tisztaság és rend, jó munkához állás ered­ménye a nagyon jó jövedelem. Az Allatforgalmi Vállalat 1982. évre az első félévi tervét már lekötötte, 10 500 darab szerződést * tsz-ekkel és 500 darab szer­ződést a háztájiakkal meg­kötötték. A szerződéskötéseket tovább­ra is szorgalmazzák, megvan rá a reményük, hogy az első félévi tervüket túlteljesítik. M. A. A VARVA VÁRT ÚJSÁG — A CEGLÉDI városi nő­tanács szabás-varrás-kézimun- ka tanfolyama december 19- én, kedd du. négy órakor in­dul be a Hámán Kató isko­lában. Erre a jelentkezőket és i az esetleg újonnan jelentkező- i két is várja a városi nőtanács j vezetősége. — AZ ÖTÉVES terv kereté­ben három kút fúrását terve­zik Albertirsán. A mélyfúrású kutak elkészítésére 365 ezer forintot fordítanak. ' — AZ ÜNNEPI nagyobb I forgalomra való tekintettel a Pest megyei Iparcikk Kiske- : reskedelmi Vállalat ceglédi í 47-es Háztartási Boltja je- ! lentős mennyiségű autószifon- készüléket kapott és a töltő­állomás a hozzá szükséges pat- | ronokat minden mennyiség­ben biztosítja. — A JÁRÁS termelőszövet­kezetei 312 ezer forint érték­ben építettek az idén dohány­pajtákat. — A CEGLÉDI Építőipari Ktsz a napokban vásárolt egy 3,5 tonnás teherautót és ugyan­csak a napokban helyeztek üzembe 30 ezer forintos költséggel az asztalosműhely­ben egy modern gyalugépet. — CSEMÖBEN az ötéves községfejlesztési tervek kere­tében 200 ezer forintot fordí­tottak politechnikai termek építésére. — MENYHÁRT Imre főál­lattenyésztő, az abonyi Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zetből vesz részt a 16 napos takarmányozási tanfolyamon az Agrártudományi Egyetem továbbképző intézetében. A tanfolyamon ismertetik a kor­szerű takarmányozás legújabb eljárásait és azok alkalmazá­sának módját. — DECEMBER 21-én a já­rási könyvtár és a járási Ha­zafias Népfront értekezletet tart a járási tanács vb-termé- ben, amelynek napirendjén a könyvbarát-mozgalom felada­tai és a megszervezésével kapcsolatos tennivalók szere­pelnek. — GÉPSZÍNEK építésére 400 000 forintot fordítottak az idén a járás termelőszövetke­zeteiben. — A VÖRÖS CSILLAG TSZ- ben két hetvenkét éves asz- szony — Adamikné és An- gyalné — olyan kivételesen jó munkát végzett a kukoricater- melésben, hogy csak prémium címén egyenként 17 mázsa kukoricát kaptak. — A DÁNSZENTMIKLÓSI Micsurin Termelőszövetkezet­ben 50 holdon új almatele­pítés folyik; SZEZONVÉGI PROBLÉMA H OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK A városi Kossuth Művelő­dési Házban szombaton este 7 órai kezdettel az Állami Déryné Színház bemutatja a Szeress belém című zenés vígjátékot. Rendezte: Rima- nóczy Yvonne. A táncintézetben szomba­ton este, a volt MEDOSZ kultúrházban szombaton és vasárnap este 8 órától éjjel 2 óráig össztánc lesz. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat Dózsa Kultúr- házá'ban szombaton klubélet és televízióközvetítés lesz. Va­sárnap délelőtt 10 órakor Szálkái Miklós meseműsort tart a gyermekeknek. Ugyancsak vasárnap dél­előtt 10 órától 12-ig a Dózsa Kultúrház könyvtára a város lakosságának rendelkezésére áll. Délután klubélet és tele­vízió. A Kossuth Filmszínházban vasárnap 5 és 7 órakor és hétfőn este 7 órakor a The­rese Raguin című francia— olasz film kerül bemutatásra. A Dózsa Filmszínház szom­bat-vasárnap este 5 és 7 órakor az Egy katona meg egy fél című vidám, színes olasz filmet vetítik. A Szabadság Filmszínház pedig szombaton este 5 és 7, vasárnap pedig 3, 5 és 7 órai kezdettel a Nem ér a nevem című színes magyar filmet mutatja be. ta.lános iskolát. Nekem nem sok biztatás keltett ahhoz, hogy beiratkozzak a techni­kumba. Úgy éreztem, hogy a mezőgazdaság ma már egészen más, mint volt vala­mikor és biztos voltam ab­ban, hogy nagy jövője lesz a. mezőgazdasági szakembe­reknek. — Ki biztatta arra, hogy olvassa a Magyar Mezőgaz­daságot? — Arra nem kellett engem biztatni. Először Börcsök Zol­tán osztályfőnök kezében lát­tam a lapot. Az ő példája nyomán az osztályban többen előfizettünk és tanulmá­nyainkban nagy hasznát lát­juk. Az osztályfőnökkel min­den szám tartalmát megbe­széljük, az egyes cikkekkel részletesen foglalkozunk. A cikkeket egytől egyig kiváló szakemberek írják, termelő­szövetkezeti elnökök, brigád- vezetők, állami gazdaságok mezőgazdászai, kutatóintéze­tek szakemberei. Végiglapozzuk a folyóira­tot. Benő okosan bólint az ’-gyes cikkekre. Alig van ~>lyain anyag, amire ne lenne miami megjegyzése. Vagy a szerző nevét ismerí, vagy a 'ikk tartalmával foglalkozott anulmányai során. Amikor elbúcsúzom és Sze- reniné kikísér, még vissza- lézek. Éppen akkor cserél­ek újságot a férfiak. A nyug- líjas mozdonyvezető kezében t Magyar Mezőgazdaság. Bé­láké kezében a Szabad Föld. ín is úgy mondom magam- tan: két jó barát. Pontosan QV mondotta Szebeni Benő, '■s milyen nagyon igaza volt. » *v — R — Szebeni Benő nyugalmazol mozdonyvezető már harmad szór állt ki a kiskapuba é mind a háromszor megcsóvál ta a fejét. A Jókai utca eleji felé tekintett, s akkor ragyo gott fel az arca, amikor < sarkon befordult a postás Nyíri szomszéd, mert Cégié■ den minden második embei szomszéd, majdnem mindéi kapun bedug valamilyen új­ságot és Szebeni kezébe, ii nyom két példányt. Épper akkor értem oda. A szomszéc mutatja a Szabad Földet. — Ez a régi barát! Aztán a Magyar Mezőgaz­daságot. — Ez meg az új! De mind a kettőt egyformán sze­retjük. Betessékel. A konyhában jó meleg van, A háziasszony diót tör. Bizonyosan a karácso>nyi ünnepekre. Benő, a mező- gazdasági technikum negyed­éves hallgatója pedig a könyv fölé hajol. De már nyúl is az újság után és gyönyörűséggel mutatja édesanyjának a ké­pes lap első oldalán levő hét gyönyörű hízót. — Hát Szebeni szomszéd nyugdíjas mozdonyvezető. Mi­ért várja olyan nehezen a me­zőgazdasági szaklapokat? — Kezdjük talán azon, hogy egy kis jussolt földem nekem is volt. Innen a barátság a Szabad Földdel. Amióta van, azóta én járatom. Szeretem ezt a hetenkent megjolenő új­ságot. Sok minden van ben­ne, ami engem érdekel. Le­het, hogy ennek az újságnak is van egy kis része abbam, hogy a fiam mezőgazdasági technikumba ment. A fiatalemberhez fordulok. — Hát hogy is volt? — Jelesen végeztem az ál­f December 4-e után dupla ebadót kell fizetni Potyi: Gazdad kifizette már az ebadót? Blöki: Még nem, most büntetésből duplán fizethet, de hiába ugattam neki! UGYE SZÉP A CEGLÉDI PÁLYAUDVAR? Szép bizony. Minden idegen megjegyzi, hogy kevés ilyen gondosan ápolt, tiszta pálya­udvara van a MÁV-nak. Saj­nos azonban, aki elhagyja a pályaudvart, kellemetlen meg­lepetésben részesül — ha nem autóbusszal és esős időben in­dul befelé a városba. Az állo­más előtti térségen ugyanis hatalmas víztócsák akadályoz­zák az utasok útját s utas le­gyen a talpán, aki száraz láb­bal éviekéi át a tócsák töme­gén. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az utazóközönség, úgy a ceglédiek, mint az ide­genek örömmel vennék, ha az illetékesek megszüntetnék ezeket a tócsákat s lehetővé tennék a száraz lábbal való városba indulást. Nem hin­nénk, hogy nagy munkába ke­rülne. Egy olvasó utazó Felkerestük az Állatforgalmi Vállalatot, ahol elbeszélget­tünk Bundik Károly vezetővel, a vállalat munkájáról, s a kö­vetkezőket tudtuk meg. Járási viszonylatban a tsz- eknél 14 200 darab szerződést kötöttünk, s ez 120 kilogram­mos átlagsúlyban már le is van szállítva. Háztáji szerződést 2150 da­rab sertésre kötöttünk, ezek­ből még 5 százalék van hátra, de szállításra kész, s még eze­ket is ez évben átvesszük. A háztáji szerződéses sertések átlagban 140 kg-ban lettek le­szállítva, s ezért a tsz-tagok összesen négy és félmillió forintot kap­tak. Sertésenként 150 kg abrakta­karmányt kaptak hivatalos' áron. Legjobb szállítónk a ceglédi Vörös Csillag Tsz. Ez évi ter­vük 1592 darab, ebből leszál­lítottak már 1596-ot és még 100 darab vár szállításra, ígv tervüket túlteljesítik. Eddig kaptak a leszállított sertésekért 3 millió 184 ezer forintot. Szerződéses marhahízlalásuk 120 darab, ebből 106 darabot már leszállítottak, a többi is szállításra kész. A leszállított áru 80 százaléka extraprima minőség, átlagban 7000 forin­tot kaptak állatonként. 1902. évre 1326 darab ser-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom