Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! v. Évfolyam, 296. szám Mnimniiiiiii i ii ií&bi ÁRA 5« ITI.IKH 1961. DECEMBER 16, SZOMBAT A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat megtárgyalásával MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ Pénteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés. Néhány perccel 11 óra előtt benépesültek a képviselői padso­rok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czi- nege Lajos, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, llku Pál, Incze Je­nő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József- né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elfogadta a mostani ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat; 3. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény- javaslat; 4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 5. Interpellációk. Ezután az országgyűlés megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. Elsőnek dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter szólalt fel. Dr. Mezvál Ferenc beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új büntetőtörvény- könyv megalkotásával jelen­tős lépést teszünk a Magyar •Népköztársaság szocialista jog­rendjének kialakításában. A felszabadulás óta államunk, társadalmi rendünk és nép­gazdaságunk védelmére több új büntetőjogszabályt alkot­tunk. Átfogó, teljesen új bün­tetőkönyv hiányában azonban még mindig sok régi jogsza­bály van hatályban, s ez ter­mészetesen megnehezíti a tár­sadalmi viszonyainknak min­denben megfelelő jogalkalma­zást. A törvényjavaslat elő­készítésénél figyelemmel vol­tak a bírói gyakorlatra, a szo­cialista jogtudomány megálla­pításaira, s tanulmányozták a baráti szocialista országok új büntetőtörvényeit is. A terve­zetet széleskörűen megvitat­ták jogászokkal és más szak­emberekkel is. Értékes javas­lataikat megfelelően hasznosí­tották. Ezután a miniszter tájékoz­tatta az oi-szággyűlést az igaz­ságszolgáltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről. — Büntető igazságszolgálta­tásunkat elsősorban az jel­lemzi, hogy 1957 óta ha­zánkban a szocialista törvé­nyesség teljes egészében hely­reállt. Ártatlan embert a Magyar Népköztársaságban nem sújt ma büntetés. Min­denki nyugodt lehet afelől, hogy ha nem követett el bűncselekményt, bíróságaink nem ítélik el. Ez a politikai és a köztörvényi bűncselek­ményekre egyaránt vonctko­I zik. Ami a politikai bűncse­lekményeket „ illeti, az ellen­forradalom idején nagy szám­ban elkövetett ellenforradal­mi bűncselekményekkel kap­csolatos bűnügyeket bírósá­gaink jogerős ítélettel lezár­ták, sőt, az ilyen bűncselek­ményeket elkövetett szemé­lyek túlnyomó többsége köz­kegyelmi rendelet vagy egyé­ni amnesztia alapján bünte­tése hátralékos részének le­töltése alól mentesítést nyert és szabadulása után beillesz­kedett a társadalomba. Azt is megállapíthatjuk, hogy ezek­nek az embereknek nagy ré­sze, akik korábban állam- rendünk ellen bűncselekményt követtek el, látva az utóbbi öt esztendőben a Magyar Népköztársaságban bekövetke­zett hatalmas társadalmi, gazdasági és kulturális fejlő­dést, korábbi tettét mélyen megbánta és becsületes mun­kával igyekszik jóvá tenni hi­báját. Az utóbbi időkben politi­kai bűncselekmények miatt már csak igen rit­kán folyik eljárás bíró­ságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos: nem­csak a terhelő, hanem a men­tő körülményeikre is * kiterje­dő vizsgálat előzi meg és bí­róságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztár­saság rendje ellen támadnék, tehát aktív tevékenységük­kel bűncselekményt követ­nek el. Pusztán politikai meggyőződésért, politikai né­zeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek. Csökken a bűnözések száma — Másik jellemző vonása büntető igazságszolgáltatá­sunknak a bűnözés jelentős mérvű csökkenése. Míg a Hor- thy-korszak idején a bűnözés állandóan növekedett, addig a felszabadulás óta fokozato­san csökken. A bűnözés a többi szocia­lista államban is hasonló ará­nyú csökkenést mutat, sőt egyes államokban a miénknél nagyobb arányú a csökkenés. Ez annak a törvényszerű fo­lyamatnak a következménye, hogy a szocialista államokban mindinkább megszűnnek a bűnözés okai, mind szű- kebb körre szorulnak azok a tényezők, amelyek még lehetővé teszik bűn­cselekmények elkövetését. Ezzel szemben a kapitalista államokban a bűnözést kivál­tó okok nem szüntethetők meg, mert a legszorosabb kapcsolatban állnak magával a társadalmi, gazdasági rend­szerrel. — Büntetőpolitikánk lénye­ge — folytatta az igazságügy­miniszter —, hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista tör­vényesség legszigorúbb betar­tásával le kell sújtani társa­dalmunk és államrendünk tu­datos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb súlyos bűntettek elkövetőire, a több­szörösen visszaesőkre, a garáz­da, huligán elemekre, a tár­sadalmi tulajdon fosztogatói­ra és a spekulánsokra; ezzel szemben a kisebb súlyú bűn­tettet elkövetőkkel, a megté­vedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb j bűncselekmények miatt elő­ször kerülnek bíróság elé, el­sősorban nevelő jellegű bün­tetést vagy intézkedést kell alkalmazni. Szigor a visszaesőkkel szemben — A javaslat — a konok bűnözők elleni nagyobb szigor szükségszerűségéből kiindul­va — sokkal több bűntett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben, mint a jelenlegi jog; így különösen a népgazdaság elleni és más gyakori bűntet­tek esetében a már egyetlen korábbi elítélést is kellő alap­nak tekinti a visszaesés meg­állapítására. A visszaesőkkel szemben a javaslat az eddiginél szi­gorúbb álláspontra helyez­kedik a feltételes szabad­ságra bocsátás szempont­jából is. — A törvényjavaslat a ha­lálbüntetés kiszabásának le­hetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszün­teti, egyébként azonban a je­lenlegi jognak megfelelő kör­ben tartja fenn. A halálbün­tetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetési nem­nek tekinti és ennek kifeje­zést is ad amikor hangsú­lyozza, hogy halálbüntetést akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetés­sel nem érhető el. Az új törvényjavaslat ki­mondja, hogy olyan személy­re, aki a bűncselekmény el­követésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbünte­tést nem lehet kiszabni. — A javaslat nem ismeri az életfogytiglani szabadság- vesztést. Ha a bűntett elköve­tőjét szabadságvesztésre íté­lik, nem ítélték halálra, ez azt jelenti, hogy a bíróság az elítéltet a társadalomba visz- szavezethetőnek tartja. Ha pedig remény van az elkövető megnevelésére, csak határo­zott tartamú szabadságvesztés lehet a helyes büntetés. A javító-nevelő munka jelentősége — Bíróságaink most is gyakran élnek azzal a törvé­nyes lehetőséggel, hogy börtönbüntetés helyett javító-nevelő munkát al­kalmazzanak. Ez igen jó eszköznek látszik a kisebb súlyú bűntettet el­követő dolgozók megjavításá­ra, a további helytelen maga­tartástól való visszatartásra. A javaslat ezért a javító-ne­velő munka alkalmazásának lehetőségeit kiszélesíti. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennél a büntetésnél a hang­súly nem a munkabér csök­kentésén, hanem az elítélt munkahelyén a dolgozók kol­lektívájának vele szemben ér­vényesülő nevelő erején van. Ezért a javító-nevelő munka azzal válik majd még haté­konyabbá, ha az üzemekben, intézményekben a társadalmi szervek és maguk a dolgozók az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen elítéltek nevelésére. — Jelenlegi jogunk szerint csupán az egy évet meg nem haladó tartamú börtönbüntetés végrehajtását lehet háromévi próbaidőre felfüggeszteni. A felfüggesztett börtönbüntetés hatása tekintetében általában jó tapasztalatokra tettünk szert, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmé­nyek fennforgása esetében, ki­vételesen az egy évnél hosz- szabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés vég­rehajtását is felfüggeszthesse. Ebben az esetben azonban a próbaidő nem három, hanem öt év. — Üj rendelkezése a tör­vénynek, hogy az a magyar állampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, nem büntethető, ha azonnal és önként jelentkezik a hatósá­goknál. és a kémszervezettel való kapcsolatát — mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — teljes egé­szében feltárja. — A büntetőpolitikánk fo­kozott érvényesülését célzó új rendelkezések közül kieme­lem még a társadalmi tulajdon és a személyek javai elleni bűntettek körében bevezetésre (Folytatás a 3, oldalon) Lassú és költséges az áru útja a termelőtől a fogyasztóig A Pest megyei NEB ülése Három, a népgazdaság szem­pontjából rendkívül fontos vizsgálat eredményéről készült jelentés szerepelt a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésének napirendjén. Elsőnek a mesterséges termé­kenyítés munkájának vizsgála­táról szóló jelentést tárgyal­ták. Miért sok a kiselejtezett meddő tehén ? A vizsgálat megállapította, hogy bár a mesterséges termé­kenyítést végzők munkája évről évre javul, mégis előfor­dulnak sürgősen megszünte­tendő jelenségek. Feltűnően nagy például a meddőség miatt kiselejtezett tehenek száma, ez az összes kiselejte­zett tehenek több mint hat­van százalékát teszi ki. A né­pi ellenőrök véleménye sze­rint ennek oka, hogy az insze- mináló prémiumát nem a bor­júszaporulat, hanem az általa termékenyített tehenek vem- hességi százaléka után kapja. Ezért az olyan tehenet, amely­nek fogékonyságát kétesnek tartja, nem inszeminálja, ami­nek következtében az ilyen tehenet meddőség miatt kise­lejtezik. A NEB a premizálási rendszer megváltoztatását tartja helyénvalónak. Hibáztatják a népi ellen­őrök, hogy a legtöbb tsz-ben nincs az inszeminálásra meg­felelő helyiség és tenyésztési naplót sem vezetnek. Hiba az is, hogy hét fiókállomáson a mesterséges termékenyítést más munkával elhalmozott ha­tósági körállatorvos végzi, akinek így nincs módjában ezt a munkakört is teljes mérték­ben ellátni. Drága a felvásárolt zöldség és gyümölcs útja a fogyasztóig A napirend második pontja a zöldség-gyümölcs felvásár­lással foglalkozó vizsgálatról szóló jelentés megtárgyalása volt. Megállapítja a jelentés, hogy a tsz-ek által termelt zöldség- és gyümölcsfélék szá­ma és a növények vetésterü­lete tavaly óta növekedett, de a tsz-ek többsége szerződéses kötelezettségének csak részben tett eleget. Több hiányosság tapasztal­ható az átvett áruk minősíté­sénél, ami nem az átvétellel egy időben a helyszínen törté­nik. A csemői Petőfi Tsz-szel esett meg, hogy a MÉK az át­vett nagyobb mennyiségű dinnyét csak az elszállítás után tizenegy nappal, Buda­pesten minősítette éspedig ta­karmánydinnyének, kilónként öt filléres áron. Ugyanez tör­tént a ceglédi Lenin Tsz hat­vanöt mázsa export dinnyéjé­vel. Erősen helyteleníthető a me­gyei felvásárlók bérezési gya­korlata. Hét-nyolcszáz forintos alapbérükön felül az értékesí­tési tervek teljesítése és nem az általuk felvásárolt áru mennyisége után kapnak juta­lékot. így az a visszás hely­zet alakul ki, hogy bármeny nyi árut is vásárolnak fel, jutalékuk a kirendeltség érté­kesítési tervteljesítésének függvénye, ami pedig munká­juktól független. A rakodó- munkások azt kifogásolják, hogy zsákos árunál huszonhá­rom, rekeszes árunál negyven­két fillért kapnak mázsán­ként, noha a két munka kö­zött nincs ekkora különbség. Megállapítható, hogy az áru útja a termelőtől a fogyasztó­ig igen lassú és költséges. Az átvett árut a MÉK és a tsz a helyszínen közösen, aztán a MÉK telepén újból lemérik. Ha ott az árut lerakják, a másnap történt elszállítás előtt ismét mérlegelnek. Az átvevő vállalat, például a Közért az átvételnél megint megméri az árut. Már ebből is kiderül, hogy a MÉK átvé­teli rendszer elavult és emel­lett különböző minőségi rom­lásnak teszi ki az árut, A NEB ennek a rendszernek át­szervezését javasolja olykép­pen, hogy az áru a termelőtől átrakás nélkül és gyorsan jusson el a megrendelőhöz. Ezzel az önköltség és ezáltal az árrés is csökkenthető len­ne, tehát a tsz-ek magasabb jövedelemhez, a fogyasztók pedig olcsóbb áruhoz jutná­nak. Szükségesnek tartja a NEB, hogy a zöldség-gyümölcsfélé­ket a MÉK átvételkor a hely­színen minősítse. Ezzé] a tsz- ekkel állandóan felmerülő vi­tái és perei megszűnnének. Kifogások az építővállalatok elégtelen anyagtakarékossága miatf A harmadik jelentés, amely- lyel a NEB ülése foglalkozott, az építőanyagtakarékosságra vonatkozik. Kiderül belőle, hogy a különböző építőválla­latok által folytatott építke­zéseknél, többek között a Váci Cementmű, a Százhalom­battai Erőmű és a vecsési gépműhely építkezésénél az anyaggazdálkodás nem min­denben felel meg a rendele­tek előírásainak. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a cementre, betonacélra és épületfára. Néhány megvizs­gált építkezésnél megállapí­tották a népi ellenőrök, hogy a cement keverési aránya nem előírásszerű, raktározása pe­dig nem megfelelő. A már fel­használt zsalufa szerteszét he­ver több építkezésnél, holott annak harminc-negyven szá­zaléka még használható len­ne. A NEB valamennyi vál­lalat központjánál és az épí­tésvezetőségeknél felülvizsgá­latot tart szükségesnek, hogy a megfelelő felelősségrevoná- sokkal párhuzamosan, a mos­tani vizsgálat során megálla­pított hibák megszűnjenek. Végül Forgács József, a Pest megyei NEB elnöke a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1962. évi munkater­vét ismertette. GAGARIN VISSZAÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓBA Jurij Gagarin őrnagy, a vi­lág első űrhajósa Indiában. Ceylon szigetén és Afgani'/- tánban tett látogatása után pénteken visszatért a Szovjet­unióba,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom