Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-14 / 294. szám

PEST IIEG1 ’xrfCírlap 1961. DECEMBER 14, CSÜTÖRTÖK Gyorsítják a postai küldemények kézbesítését „Nyugdíjba" mennek a lovas postakocsik — Csomagszállítás légi úton Az ötéves terv időszakában a csomag- és levélforgalomban évenként 10—12 százalékos növekedésre számítanak. Ho­gyan oldja meg a posta a bőr vülő feladatokat? Erről dr. Búza Mártonné postaVezér- igazgatóhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. A nagyobb feladatok vég­rehajtását a következő években 230 millió fo­rint beruházás segíti. Ezt az összeget a legsürgősebb problémák megoldására hasz­nálják fel. Egyik legjelentő­sebb beruházás a budapesti IX. kerületi felvevő- és kéz­besítő postahivatal lesz, amely előreláthatólag 1965-ben ké­szül el. A nagy kiterjedésű kerület ugyanis igen elhanya­golt a postai szolgáltatások szempontjából. Nagyobb pos­tahivatala nincs, a levelekkel és a csomagokkal a Keleti pályaudvar postahivatalaiból járnak ki a postások. Ugyan­akkor ebben a kerületben te­rebélyesedik az új József Attila-telep, amelynek szin­tén nagy a postai igénye. Az | új postahivatal nemcsak a Fe- j rencváros problémáját oldja; meg, hanem jelentősen segít a déli peremkerületek, példá­ul Lágymányos, Csepel, pos­tai helyzetén. Fejlődik a meg­levő budapesti hálózat is. Át­építik, bővítik többek között a Szent István körúti és a Nagy Sándor utcai postahiva­talt, Pestimrén pedig fel­újítják a kézbesítő hivatalt. Vidéken, mintegy 15 millió forintos költséggel, a debre­ceni pályaudvaron a barakkok helyett modern postahivatalt építenek, amely alkalmas lesz a nagy átmenő forga­lom zavartalan lebonyolításá­ra. Várpalotán a város fej­lődésével hat-hét százalékkal nőtt a posta forgalma. Ezért bővíteni kell a közponiot, a távbeszélőhálózatot. A na­gyobb feladatokhoz a Szén- bányászati Tröszt és a Nehéz­ipari Minisztérium közvetlen anyagi hozzájárulásával kor­szerű postahivatalt építenek. Nem feledkeznek meg a kisebb postahivatalokról Politechnikai tanműhely épült Tárnokon társadalmi munkában Hónapokkal ezelőtt kezdő­dött és most ért véget Tárnok községben a támokligeti is­kola politechnikai tanműhe­lyének építkezése. A 18x5 mé­ter külméretü épületben a műhelytermen kívül szertár, mosdóhelyiség, előtér és fás­kamra is van. A vasipari jel­legű politechnikai tanműhely gépi felszerelésére előrelátha­tólag még ez idén sor kerül, úgyhogy a téli szünet után már az oktatás is megkezdő­dik az új épületben. A kész épület értéke mint­egy 100 ezer forint, de az egészet jóformán ingyen emel­ték, maga a lakosság építette, társadalmi munkában. A köz­ségi tanács mintíösze a vas- betonszerel'és néhány száz fo­rintos munkadíját fizette. Ugyancsak a napokban fe­jeződtek be a másik tárnoki iskola felújítási munkálatai. Az épületet nemcsak kitata­rozták, de csukott folyosót is építettek a tantermek elé. Eddig a tantermek ajtaja köz­vetlenül az udvarra nyílott. A zárt folyosó megkönnyíti a termek fűtését, a növendé­kek pedig a nagy téli hideg­ben ezentúl az órák közti szü­netben is zárt helyiségben tartózkodhatnak. Közel kétezer az úttörő Érd nyolc iskolájában. Nyári tá­borozásuk kérdése eddig meg­oldatlan volt. Az egész budai járásból az úttörőknek tíz százaléka kerül évről évre tá­borba és így az érdiek közűi csak nagyon kevesen élvezhet­ték eddig a vidám nyári tá­borozást. Pedig aránylag ke- I vés költséggel, valamennyiük számára megvalósítható ez. j Mindössze negyvenezer forint szükséges ahh. z, hogy megfe- j lelő mennyiségű sátorponyvát és a legnélkülözhetetlenebb főzőedényeket megvegyék, j amivel mind a kétezer úttörő j turnusonké v i táborozását a nyári vaká-ió idején megvaló­síthatnák. Erinek érdekében Érden ; most társadalmi megmozdu- j last kezdeményezett a párt- szervezet, a Hazafias Népfront és a községi tanács. Elhatá­rozták, hogy az úttörőtábo­rozáshoz szükséges pénzt kü­lönböző rendezvények, színi és irodalmi előadások, tornar bemutatók. táncmuU tságok bevételéből előteremtik. Most készítik el a rendezvények részletes programját és a szer­vező bizottság bízik benne, hogy a szükséges +1 ezer fo­rint tavaszig összegyűlik, tehát jövő nyáron mind a kétezer érdi úttörő egymást váltogat­va táborba szállhat. Érd társadalma erre a saját erejéből teremti meg a lehető­séget. sem. A fővárosban és vi­déken évenként 30—40 postahivatalt bővítenék, korszerűsítenek. A posta ötéves terve a for­galom gyorsítására is előír néhány feladatot. A várako­zások és a torlódások elkerülé­sére például fokozzák a posta - hivatalok gépesítését. El akar­ják érni, hogy a fárasztó, hosszadalmas számolási mun­kákat minden nagyobb hiva­talban gépekkel végezhessék. Budapesten és a nagyobb vi­déki városokban és üdülőhe­lyeken újabb, levelezőlap áru­sító automatákat szerelnek fel. Jövőre például szám sze­rint kilencvenet. Ugyancsak gépesítik a szállítást. A ter­vek szerint a következő évek­ben „nyugdíjba"’ küldik az utolsó lovas postakocsit is. Helyettük az autóközleke­dési vállalatokkal, me­netrendszerű MÄVAUT- járatokkal bonyolítják le a forgalmat. Helyi kisebb szállításokra pe­dig „teher” motorkerékpáro­kat állítanak forgalomba. Kül­földi légiforgalmi társaságok­kal folytatott tárgyalások alap­ján — a levelekhez hasonlóan — légi úton is szállítanak majd csomagokat. (MTI) J FRANCOIS VILLON“ A Ceglédi Irodalmi Színpad vendégszereplése Gödöllőn A gödöllői Juhász Gyula j Irodalmi Színpad közönsége j sok tapssal, nagy tetszéssel ünnepelte a Ceglédi Irodalmi Színpad vendégszereplőit, akik Én Francois Villon címen nagy sikerű irodalmi estet tar­tottak. A több mint tizennyolc főből álló szereplőgárda tudá­sa legjavát nyújtotta a két- felvonásos lírai játék keretein belül. Akár a címszereplő Márky Péter, a hajdan szép fegyverkovácsné szerepében Ágh Éva, avagy a Magyar Pantomim Stúdió tehetséges színészeit vesszük, akik Bar- langhy István koreográfiáját táncolták a siralomházban ál­modó Villon körül, mindany- nyian a színházi előadás ma­gas szintjét nyújtották. A gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad teltházas közönsége ismét gazdag iro­dalmi élménnyel távozott. A megyében működő iro­dalmi színpadok életében ez volt az első olyan eset, ami­kor megpróbálták a színpad vezetői úgy összehangolni a műsorokat, hogy azokat egy­más között ki is cseréljék. Az első kísérlet sikerült. Köve­tendő a többi műsor esetében is. —dányi VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK kezett, a Keravill-ban egy hét alatt kilencvenezer forint­nál többet árusítottak. Jel­lemző, hogy az Orion Pacsirta típusú rádiójából ez idő alatt tizenegy darab talált gazdára és se szeri, se száma az el­adott lemezeknek, lemezját­szóknak és televízió készülé­keknek. Ki korán kel, aranyat lel A tavasz óta a hajnal és az alkonyat minden nap serény munkában találta Nagykőrö­sön a Csíkvár dűlő 31-ben Barta Ambrusáét. Miért volt e nagy sietség? Mert sokat vállalt magára, s mindent tel­jesíteni akart. Annak idején, amikor vál­lalta. hogy hétezer tojást ad át, sokan a fejüket csóválták. És Bartáné tízezer darabot i adott a szövetkezetnek. ! Iviint mondja, ötven libát, nyolcvan pulykát, hatvan kiló | csirkét, öt sertést és hétezer l tojást vállalt. Teljesítette min- í det. S az eredmény: huszon- j négyezer forint. Mit csinálnak ezzel a töméntelen pénzzel? Beszerezték a téli ruhákat, a tizenhárom éves Kati lánynak a kelengyét is készítik már, a két iskolásfiúra is jutott be­lőle ... s a hír szerint jövőre még többet szeretne vállalni. ffinlóillffirlap """"‘■"TiiiiiimniTttimiBinM Próba-szerencsétlenség j Kis Zsigmond, ceglédi trak- j toros jól benyakalt, mielőtt ! pótkocsis vontatójára ült vol- ; na. A pótkocsin sertéseket szál- 1 lított, s azonkívül rakodómun- j kasok is helyet foglaltak. | Amikor a Jászberény felé ve- I zető vasútvonal sorompójához ' közeledett, látta, hogy a so- ; rompót eresztik le. Kis Zsig- i mond ahelyett, hogy megállt volna, rákapcsolt és megpró­bált a sorompó alatt átcsúsz­ni. Próbálkozása rosszul vég­ződött, a vontató nekirohant a sorompónak és a mozdony- vezető csak az utolsó pillanat­ban tudott lefékezni. A járásbíróság Kis Zsíg- mondot négyhónapi börtön- büntetésre és hatszáz forint pénzbüntetésre ítélte. A százhalombattai építke­zés most jutott abba a sza­kaszba, amikor — a hosszabb ideig készült alapokra — gyor­san emelkednek az épületek. Az építkezés ellátása a szük­séges villamosenergiávál még természetesen más erőművek segítségével történik. Ennek fedezésére is készült el Diós- dón egy nagy transzformátor és elosztó állomás. Felépíté­sének és berendezéseinek költ­sége harmincegymillió forint. Feladata több irányú. Rész­ben biztosítja az elkövetkező évek alatt növekvő energia- igény kiszélesítését, ugyanak­kor megszünteti a környező üzemekben mindmáig jelent­kező „túlterhelési időket”, a nagyobb méretű áramingado­zásokat. Amíg a Dunai Hőerőmű el nem késéül, az építkezés gé­peinek és világításának ener­giáját is Diósdról továbbítják Százhalombatta felé. A vo­nalszakaszon másfélmillió fo­rintos költséggel elkészült már az erőmű kapcsolóháza is. Üzembehelyezése után először áramot szolgáltat, később ára­Február 5-ig minden Pest megyei földműves- szövetkezet újjáválasztja a vezetőségét Földművesszövetkezeti járá­si elnökök és szövetkezetpoli­tikai előadók részére tájékoz­tató értekezletet tartott a MÉSZÖV vezetősége, a SZÖ- VOSZ V. kongresszusával kap­csolatos előkészületekről. Kuttner Ervin és Lajkó Ká­roly ismertette a MÉSZÖV el­nökének utasítását a vezetősé­gek újjáválasztásáról a föld­művesszövetkezeti hálózatban. Ezek szerint a földművesszö­vetkezetek, takarék-, tej-, mé­hész-, valamint szakszövetke­zetek tagsága a szövetkezeti demokrácia következetes ér­vényre juttatásával 1962. feb­ruár 5-ig köz-, illetve küldött- gyűléseken a legutóbbi kong­resszus óta eltelt időszakban végzett tevékenységről szóló beszámolók megvitatásával egyidejűleg újjáválasztják a vezetőséget, a földművesszö­vetkezeti járási központok és a MÉK pedig február 19-ig Jelenleg Magyarország Európa legmelegebb tája A tulajdonosok saját maguk építenék és egymás között kisorsolnák Diósdon a csoportosan épített lakásokat Az idén megépült harminc­hat állami lakással a nyolc­vankét lakásos diósdi állami lakásépítési program befeje­ződött. A lakásszükségen so­kat segített ugyan ez a negy­venegy’ egy- és kétszobás két­lakásos földszintes új ház. de természetesen véglegesen nem oldotta meg a kérdést. Túl nagy a lakásigény ebben a fő­város tőszomszédságában levő községben. Az állandó fejlődő és egyre több embert foglal­koztató Diósdi Csapágygyár más községekből bejáró dol­gozói közül egyre többen sze­retnének üzemük közelébe költözködni. Ugyanígy sokan a közeli Mechanikai Művek dolgozói közül is. Üjabb állami lakásépítke­zésre azonban a közeljövőben nem kerül sor. E helyett a magánépítkezés anyagi támo­gatásával nagyobbszabású la­kásépítkezést terveznek. 1962- ben ugyan még csak előkészí­tik. de 1963-ban a két házsorban épült új állami házak mögött kül­sőre és belső beosztásban ezekhez hasonló húsz ház­ban negyven szövetkezeti lakás építése kezdődik. Tekintve, hogy az új házakba vízvezeték y’ezet és levezető­csatornával is ellátták vala­mennyit. a közvetlen közelük­ben épülő új házak vízveze­téke és csatornázása már nem jelent nagyobb költséget. Ezekben a házakban is csak­nem mind a Csapágygyár, n.eg a Mechanikai Művek munkásai jutnának saját tu­lajdonukat képező lakáshoz. Éppen ezért a Csapágy gyár nem támaszt nehézséget, hoz­zájárul ahhoz, hogy az építen­dő szövetkezeti lakóházak le­vezető csatornáit, ahogy az ál­lami házakét szintén derítőjé­be kössék be. További, de nem sokka] tá­volabbi lakásépítési terv szin­tén foglalkoztatja a diósdi községi tanácsot, amely a csapágygyárral és a Mechanikai Művekkel együttesen úgynevezett „csoportos” lakásépítést szeretne megvalósítani. Az erre vonatkozó tárgyalá­sok a felsőbb szervekkel, va­lamint az OTP-vel már foly­nak. A takaréktól a szokvá­nyosnál nagyobb hitelkei et biztosítását kérik a lakásépí­tőknek. Az építtetőknek természe­tesen va’amennyi készpénz hozzájárulást is be kellene fi­zetniük az építkezés megkez­dése előtt. Egyébként azon­ban a költségek nagy részét az OTP hitelezné, a két gyár pe­dig szintén messzemenően tá­mogatná az építkezést. Pél­dául az építőanyag beszerzést is elősegítenél? és az alkal­mazásukban álló különböző szakmunkásoknak, vízveze­tékszerelőknek aszta’osok- nak. villanyszerelőknek meg­engednék. hogy az épületeken elvégezzék a szakmájukba vágó munkákat. A jövőbeni lakástulajdono­sok szabadidejükben ugyan­csak valamennyien dolgozná­nak az épületeken, mégpedig egyforma szorgalommal, de nemcsak saját lakásukon. Ezt annál kevésbé tehetnék meg, mert amíg a csoportos építke­zés összes épülete beköltözhe­tő állapotba nem kerül, egyet­len lakásnak nincs gazdája. Senki sem tudja előre, melyik lakás lesz az övé. Csak ha az építkezés tel­jesen befejeződött, sorsol­ják ki a csoportos építke­zés résztvevői között a tö­kéletesen egyforma laká­sokat, amelyekkel természetesen az illető tulajdonába megy át a telek is. Számszerűit meg sem lehet­ne mondani hányán vennének részt a csoportos lakás építé­sében. annyi azonban kétség­telen, hogy sokan, mert Diós­don sok a lakásigénylő. S kö­zülük legtöbben rendelkeznek is azzal a tizenöt-húszezer fo­rinttal. melyet majd előre le kell fizetniök. A községi ta­nács különben — egyelőre még nem véglegesen, és mert a felsőbb szervek hozzájáru­lását még ki sem kérte — el­vileg már kijelölte a csopor­tos lakásépítésre legalkalma­sabb területet. Minden remény megvan ar­ra. hogy a folyamatban levő előkészítő tárgyalások ered­ményre vezetnek és akkor esv-két éven belül Diósdon újabb nagyobb arányú lakás­építés veheti kezdetét. Érd saját erejéből biztosítja úttörői nyári táboroztatását mot kap a felépülő hőerőmű­től. Innen szabályozzák a ké­sőbb elkészülő olajfinomító berendezés elektromos ellátá­sát is. Két év múlva elkövetkezik a nagy pillanat és Százhalom­batta, mint az ország legna­gyobb erőműve, üzembe lép. A dlósdi transzformátor és el­osztóház ettől kezdve már az új energiaforrás áramát is felveszi, s azt a főváros, illet­ve az országos villamosháló­zat felé továbbítja. Az elkészült két nagyértér: kű elektromos berendezést ez év utolsó napjaiban helyezik „áram alá”. Ezzel párhuzamo­san és a most épülő érdi kör­vezeték elkészültével megja­vul, egyenletesebbé és üzem- biztosabbá válik a lakosság áramellátása is. VILLANYÁRAM A DUNAI HŐERŐMŰNEK Most kezdenek igazán a nagyüzemi gazdálkodáshoz Épül, fejlődik a monori Üj Elet Tsz tanyaközpontja a Berki-dűlőben. Most dolgoz­nak a húsz férőhelyes sertés- fiaztatón. Mellette már ott áll a hatvan férőhelyek, jól szige­telt, világos, szellőztethető is­tálló, valamint a százhúsz ser­tés számára épített hizlalda és a 120 férőhelyes sertésszállás. Itt áll két! egyenként ötvago- nos, szín ültig töltött kukorica- góré is. A tsz-nek jelenleg 328 juha, 368-as létszámú pulykatörzse' 110 lova, 140 szarvasmarhája, 44 anyakocája és 243 hízója van. A jövőre nézve nagy terve- J két melengetnek. A Berki-dű- j löt tanyaközponttá fejlesztik. | Gcndoiikoznak egy hidroglobu- j sós törpevízmű felépítésén. A i 2421 holdas gazdaságban terv- ! szerűen táblásítottak, s ezért jövőre már szinte teljes mér­tékben kihasználhatják a gé­pesítés előnyeit. Ehhez jórészt a saját erejükből szereztek egy tehergépkocsit billenős pótkocsival, két traktort, van egy burgonyaültető- és szedő­gépük, egy arató- és kévekötő­gépük, egy kuiíivátoruk és egy tizennyoícsoros vetőgépük1. Most éföen a megfelelő gép­színről gondoskodnak. EGY HÉT ALATT KILENCVENEZRES FORGALOM Aki mostanában a nagykő- j rösi Kőrisfa cukrászdában jár, j meglepetéssel láthatja, hogy a helyiségben rádió, lemezját­szó, televíziókészülékek és mosógépek sorakoznak egy­más mellett. Nem, nem ala­kult át a cukrászda Keravill bolttá, de bemutatót rendez­nek a cukrászdában a villa­mosszakipari üzlet áruiból. Az ötlet az fmsz-é volt, s ezért dicséret illeti őket. Ügyessé­gük eredménye máris jelent­; bezárólag tartják meg a veze- ! tőségválasztó küldöttgyűlése- í két. : Az előkészületek során azon ; kell munkálkodni, hogy a köz- j ségek és falvak köztiszteletben ! álló, legtekintélyesebb és leg- ! tevékenyebb személyiségei he- j lyet kapjanak az újjáválasz- ! tott vezetőségekben, s lehető- ■ leg javuljon a fiatalok és a nők ! részvétele a földművesszövet- ! kezeti élet irányításában, í A választási kampány idő- í szakára esnek a termelőszö- í vetkezeti zárszámadó közgyű- ! lések. Minthogy a földműves- \ szövetkezeti tagság zömét a \ termelőszövetkezeti dolgozók ! alkotják, törekedni kell a gyü- / lések összehangolására, lehető- ! leg úgy. hogy a vezetőségvá- £ lasztást tartsák me" előbb * J közgyűléseket — ahol az elő- I £ nyösebb — a takarék-. tó’- f £ méhész-szövetkezetekkel ösz- £ szevontan is megtarthatják a ' földművesszövetkezetek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom