Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-13 / 293. szám

1961. DECEMBER 13. SZERDA 3 Mittek van több joga*? Szabad-e inegkülönbüzic tni ? — Szabad-e különbséget tenni a párton belül egyik, vagy másik párttag között? Kinek van több joga a párt­ban? Szabad-e úgy megkülönböztetni a párttagokat: ki milyen származású? — kérdezte a Pest megyei Bíróság pártvezetőségválasztó taggyűlésén Ács András, a Pestvi­déki Járásbíróság elnökhelyettese, — Megbonthatják-e az ilyen viták a pártszervezet egységét? — kérdezte az új megyei elnökhelyettes. Csa­pó László. — Tud-e egy hivatali pártszervezet segíteni a hiva­talvezetőnek? Van-e joga beleszólni hivatalos ügyekbe? — tárgyalta a taggyűlés. A taggyűlés gerincét, lénye­gét sok más mellett az emlí­tett kérdések jelentették. Hogy érdemes volt-e erről beszélni, maga a taggyűlés döntötte el: hosszú idő óta tartó elvi, oly­kor személyeskedésig menő vi­ták utóhatását zárták le ezen a választáson. Tisztáztak olyan elvi kérdéseket, amelyek meg­világítása a bíróság munká­jának javítását eredményez­hetik. A vezetőség beszámolójá­ban —, amelyet: Mogyorósiné, dr. Adorján Júlia párttitkár ismertetett — részletesen ele­mezték: mit tehet egy hivatali pártszervezet a vezetés színvonalának eme­léséért? Ezt több oldalról is megkísérelték elemezni. Ügy: hogyan vesz részt a pártszer­vezet közvetlenül is a hivatali munkában, milyen rendezvé­nyekkel járul hozzá a szakmai feladatok jobb ellátásához? Elemezték arról az oldalról is, milyen a kommunisták pél­damutatása. A taggyűlésen élesen harcol­tak a párttagok elvi tisztánlá­tásáért, állásfoglalásáért. Mert — mint mondották —, anélkül hiábavaló minden igyekezet. Csak elméletileg megalapo­zott, szilárd egységű pártszer­vezet jelent támaszt a hiva­tali munkában. A párttagság megállapítot­ta, hogy a büntetőbírák mun­kája még 1959-ben politikai­lag és szakmailag is megfelelő volt. A polgári bírák szakmái munkáját elismerték, de ügy ítélték: gyengéjük, hogy poli­tikai állásfoglalásuk színtelen és hiányos volt. Akkor, 1959- ben célul jelölték meg, hogy a büntető bírák növeljék jó eredményeiket, a polgári bírák pedig fokozzák az ítélkezés politikai tartalmát. Ez azt je­lentette, hogy ítélkezésüknél a legmesszebbmenően igazsá­gosságra törekedjenek, s óva­kodjanak attól: kicsiny, cse­kély ügyekbe, de nagyobb gaz­dasági ügyekbe se magyaráz­zanak bele politikai kártevést, de ne hunyjanak szemet a po­litikai ügyek felett. Ebben az esztendőben már a polgári bírákat dicséret illetheti, míg a bün­tető bíráskodás — a vezetés­ben előforduló hibák miatt — sajnos megrekedt. A pártszervezetnek az volt a feladata — anélkül, hogy ellenőrizné a vezetők munká­ját, hiszen ehhez nincs joga —. erősebb támasza legyen a hivatalvezetőknek. Nyújtson több segítséget a gazdasági munkában, a hibák kijavításá­ban. így terelődött a pártszer­vezet tagjainak figyelme a hivatali munka politikai se­gítésére. A pártvezetőség tagjai már az elmúlt esztendőben tanács­vezetői értekezletet tartottak, ahol a bíróság egészét érintő kérdéseket vitatták meg. Ez év februárjában a KlSZ-szerve- zettel együtt fogalmazói anké- tot rendeztek. A fogalmazók fejlődéséről, tanulásáról volt szó. Arról, milyen perspektíva áll előttük. Ez a tanácskozás abban is segített,' hogy a fo­galmazók közötti feszültséget is feloldotta Eredményes volt az a tag­gyűlés, amelyre pártonkívüli bírókat is meghívtak és együtt tárgyalták meg: mennyire ér­vényesül a büntető fellebbvi- teli munkában a politikai iránymutató tevékenység? Azok a taggyűlések is a hiva­talvezető-, a bírói munka szín­vonalának emelését szolgálták, amelyeket a főbírói tanácsko­zások után rendeztek. A terme­lőszövetkezeti ülnökökkel is megbeszélést tartottak, ame­lyen a pártszervezet és a kol­légium vezetői sok tapasztala­tot gyűjthettek a tsz-jogélet és gazdálkodás időszerű problé­máiról. A jó együttműködést igazolja az is, hogy Zalka Ká­roly, a megyei bíróság elnöke, minden fontos tanácskozásra meghívja a pártvezetőség tag­jait vagy a párttitkárt. Az új vezetőségtől azt kér­ték; javítsa tovább a világné­zeti nevelést. Jelenleg ugyan harmincötén tanulnak pártfő­iskolán, több bíró jár szakosí­tott tanfolyamra és akadnak, akik az időszerű kérdéseket hallgatják. Mégis, a világnézeti nevelés szükségességét ez a vezetőség­választó taggyűlés is bizonyí­totta. Sok elvi kérdést kellett a vezetőségválasztás alkalmá­val megvitatni. Házi Árpád elvtárs, a me­gyei pártbizottság képviseleté­ben, Gyenge Lajosné — az el­ső női bíró —, Dénes Istvánná és mások is elmondották: A pártszervezet akkor végez jó munkát, ha tisztázza az el­vi, olykor hibás nézeteket. Eb­ben lehet leginkább a szak­mai munka segítésére. A pártszervezet egységét óv- I ták azok, akik elítélték az olyan nézeteket, amelyek sze­rint nem a végzett munka alapján osztályozzák az embe­reket, hanem a származást, mint egyedüli figyelemre mél­tót tekintik! Ügy is osztályoz­nak: ki végzett egyetemet, ki csak akadémiát. Ez a vita sok­szor hangzott el a bíróság fa­lai között. Azoknak volt igazuk, akik a taggyűlésen visszautasították ezt, úgy foglaltak állást: a munkásosztály azáltal erősö­dik, ha nem tartja menlevél­nek valaki származását külön­böző hibák elkövetésére. Az­zal senki sem élhet vissza, hogy a munkásosztály soraiból származik. Képzettséggel, szak­mai műveltséggel is kell ren­delkeznie. Magatartása, sze­rénysége. elvhűsége és erköl­csi tisztasága emeli a régi ve­zetőnél magasabb rangra. A dolgozókat, így a bírókat is. munkájuk, napi tevékeny­ségük alapján ítéljük meg. Ar­ról: megfelelően felkészültek-e a hivatásukra szakmailag és politikailag egyaránt. Ké.pe­A kereskedelem távlati há­lózatfejlesztési tervének ki­dolgozását országszerte ala­pos felmérések előzték meg. A forgalmi mérések tapaszta­lata szerint az új települése­ken és városrészekben a la­kosság jó áruellátásához igen nagy segítséget nyújt­hatnak a bevásárlóközpontok, az úgynevezett szuperpiacok. Ezért a következő évben a bővítésre szoruló területeken több ilyen bevásárlóközpon­tot építenek. Mivel a meg­felelő tervrajzokkal nem ren­delkezett a kereskedelem, zik-e magukat és a párt irány­vonalát követik-e? A bírósá­gon mind több a munkás- és parasztszármazású bíró, s jól végzik feladatukat. A régi bí­rók segítik őket, tapasztalatai­kat szívesen átadják. Ezt a munkás- és parasztszármazá- súak közül többen bebizonyí­tották. A bíróságon azonban éppúgy tisztelik és megbecsü­lik azokat a munkásszármazá- súaikat, akik a nép ügyének vé­delmén fáradoznak, akik a munkásosztály által küldött bí­rókkal együtt őrködnek a nép érdekén. Hasonlóan fontos arról is szólni: a párton belül van­nak-e olyan párttagok, akik több jogot élvezhetnek, mint mások. A bíróságon ezen is vita folyt. Azaz a kollektíva előtt senki nem mondta így ki, de munka közben többször el­hangzott olyan vélemény, hogy megkülönböztették: mel yik párttag milyen származású és milyen végzettségű. A taggyű­lésen is néhányan úgy kezd­ték felszólalásukat: — Én ugyan éttelmiségj szár­mazású vagyok, de __ A párttagság helyesen ítél­kezett: ha valakit érdemesnek tartottak ai ra. hogy a párt so­raiba kerüljön, a munkásosz­tály élcsapatába kerüljön, ak­kor minden párttagot ugyanazok a kötelességek és jogok illetnek meg. Nincse­nek kiváltságos párttagok! A kommunistát úgy mérjük: mi­lyen munkát végez, hű-e párt­jához? Betartja-e a pártfe­gyelmet, helytáll-e ott, ahová a párt helyezte? Ügy osztá­lyozzuk: példát mutat-e mun­kájában, többet vállal-e magá­ra, mint más, és képezi-e ma­gát azért, hogy holnap többet adhasson a közösségnek, mint amennyit tegnap adott. Hogy helyes volt-e mind­ezek megvitatása — a válasz­tás is mutafta. Két esztendő­vel ezelőtt, a ’titkos választás-" nál néhányan a jelöltek ellen szavaztak, bár nyíltan nem álltak ki véleményük mellett. Most a nyílt véleményt tükröz­te a titkos szavazás is: mind­három régi vezetőségi tagot új­raválasztották. Ezzel azt is ki­fejezésre juttatták, hogy egyet­értenek a pártvezetőség eddigi elvi. politikai munkájával. To­vábbra is azt kívánják: ilyen elvi síkon harcoljanak a hely­telen nézetek ellen, anélkül, hogy a hibás nézetek elítélése közben megsértenék az embert. Ezen elvi kérdés tisztásásá­val segíthették jelenleg leg­jobban a bíróság szakmai mun­káját. Sági Ágnes nemrég az Építésügyi Mi­nisztériummal közösen pá­lyázatot írtak ki ilyen keres­kedelmi létesítmények terve­zésére. Az új téma felkeltette az építészek érdeklődését és a pályázatra összesen 72 kü­lönböző tervrajzot küldtek be. A bíráló bizottság ezek közül választotta ki a leg­megfelelőbbet, amelyből a közeljövőben úgynevezett tí­pusterv készül. A nyertes pá­lyaművön kívül még 13 terv­rajzot vásárolt meg a Belke­reskedelmi Minisztérium szer­vezéstechnikai főosztálva. (MTI) Szakmaközi bizottság alakult Ceglédbercelen (Tudósítónktól.) Hétfő délután létrehozták Ceglédbercelen a szakmaközi bizottságot. Kilenctagú vezetőséget választottak, amelynek el­nöke Karcz Tibor a földművesszövetkezet szíkvízüzemének vezetője, míg titkára Vágvölgyi Mátyás, a Vasutas Szakszer­vezeti Központ munkatársa lett. Jövő héten összeül a most megalakult szakmaközi bizott­ság vezetősége és megtárgyalja a jövő esztendő első félévi munkatervét. Programjukban szerepel a szakmaközi bizott­ság székházának rendibehozatala. Megtárgyalják -a falu kultu­rális és sportéletének irányításával kapcsolatos problémákat, valamint részletesen foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, ame­lyek a tanács szerveivel való jó együttműködést segíthetik elő. Hetvenkét tervrajz közül választotta ki a kereskedelem az újtipusú bevásárlóközpontok építésére a legmegfelelőbbet GONDOK - EREDMÉNYEK Hol vannaít a kiállítások? Többször bosszankodtam azon, hogy egy-egv szénen méltatott kiállításról csak épp azt nem írták meg a Fest megyei Hírlapban, hogy hol található ez a kiállítás és mettől meddig van nyitva. ! Szeretném, ha ezután ezt is közölnék lapjukban. Becze Tiborné, Pomáz, Luppa u. 25. ★ Kedves olvasónk! A mél­tatásokban, kritikákban álta­lában nem írják meg a pontos címet. csak közlik, például: Egressy-klub, s ön nyilván nem is tudja, hogy ez me­lyik utcában van Budapesten. A méltatásoknak, kritikáknak nem is feladata a helyiség cí­mének feltüntetése. Ellenben hír rovatunkból mindig pon­tosan megtudható, hogy hol, mettől-meddig tart nyitva egy-egy kiállítás. Levele alap­ján ezentúl még nagyobb gon­dot fordítunk erre. Tizenegy évvel ezelőtt ki­lenc emberrel alakult meg az érdi Lábbelikészítő és Javító Kisipari Szövetkezet. Ma — mint Domokos András elnök mondja —, huszonötén dol­goznak együtt. S a szövetke­zet is gyarapodik: idén már egymillió forint a terve. Ed­dig cipőket is készített — az utóbbi időben azonban telje­sen áttért a javításra. A ktsz feladatként kapta, hogy Érden kívül Szászha- lombattán, Diósdon is állít­son fel részleget. Helyiség hiányában azonban ezt a kér­dést nem tudják megoldani, így csak anpyit tehettek, hogy „vállaló helyeket” létesítettek a községekben — s onnan vi­szik a központba a javítani­valót. így természetesen sok pénzt felemészt a szállítás és hosszadalmas a javítás. De minden remény megvan arra, hogy az elkövetkező években a tanácsok segítségével meg­oldódik ez a probléma. S a szövetkezet valóban meg is érdemelné ezt a támo­gatást, hiszen jól dolgoznak. Fennállásuk óta mindössze egyszer volt reklamáció. S hogy jól dolgoznak tagjai, azt havi átlag 1500 forintos fi­zetésük is igazolja. S elérték már azt is, hogy az eddigi három heti átlaggal szemben Köszönöm a gondoskodást Egy évvel ezelőtt a Cegléd városi tanács kórházában fe­küdtem. Súlyos hasmütétem volt, amit doktor Eperjesy ad­junktus úr végzett. S a műtét után is többször megnézett, hogylétem felől érdeklődött — mindezt nagyön kedvesen, még azután is. miután elhagy­tam a kórházat. A galambok Az egyéves (és nem valami vidám) évforduló alkalmából most megköszönöm neki és a többi orvosnak, a nővéreknek, hogy olyan odaadással ápol­tak és gondoztak. Csapó Ferencné, Albertirsa, Somogyi Béla u. 39. védelmében az utóbbi években már egy hónapi keresetet osztanak ki nyereségrészesedésként. Kern Imre főkönyvelő el­mondja, hogy a ktsz fennállá­sa óta — még egyszer sem kért állami hitelt. S vissza­térve a fiókrészlegek felállítá­sának kérdésére, elmondja még a főkönyvelő, hogy a központjukban is szeretnének terjeszkedni. A napokban találkoztam a gödöllői A—5. postagalamb sportegyesület több tagjával, akik évzáró összejövetelük­öttek hazafelé. Örömmel >lták hogy több kül- röptelésen jó ered- t értek el. Például a aj kerületi verseny első ásodik díját is gödöl- ilambász nyerte. Leg- bb örömük azonban ogy a december 9-i bu­ti nemzetközi galamb­kiállításra nekik is bekerült két tojógalambjuk. — Ennek ellenére mégis rosszkedvűek. Ugyanis többször előfordul, hogy egy-egy értékes ga­lambjukat, amely hosszú kül­földi útról fáradtan tér ha­za, orvul befogják vagy le­lövik.- Sőt, az itthon a me­zőre járó galambokat is lö­vik, illetve csapdával vagy madárhálóval megfogják. Majdnem minden tagnak négy-öt olyan galambja van, amelyik törött lábbal, fel­szakított mellel, levágott gyű­rűvel tér haza. A gödöllőiek ezúttal kérik az összes galambász nevében, hogy ne bántsák a postaga­lambjaikat. Már csak azért sem, mert a Elnöki Tanács 43/957. számú rendelete sú­lyos büntetést ró ki azokra, akik az értékes pestagalam- bot megsértik, vagy elpusz­títják. Kiss Sándorné tudósító, Gödöllő Reméljük, ezek a gondok megoldódnak, s a húszéves ju­bileumot még jobb eredmé­nyekkel ünnepelik az érdi Lábbelikészítő és Javító Kis­ipari Szövetkezet dolgozói. Téri András tudósító Nem jön a szerelő ! Albrect József, vecsési la­kos nemrég televíziót vásá­rolt. A készülék azonban el­romlott. Hat esetben hívta Fásítás vagy faírtás címmel cikk jelent meg no­vember 15-én az Olvasók fó­rumában. A cikkben foglaltak­ra közlöm, hogy Veresegyház községben a Kemény Kálmán utcában szükség volt a távbe­szélővonal áthelyezésére, s az átszereléskor a vezeték az utca sűrű fáj közé került. A gallv- benövések miatt — mivel így az állomást zavartalanul üze­meltetni nem lehetne, s a vil­lanyvezeték miatt a fákat sem lehetne kikerülni — szükséges­sé vált a fák gallyazása, s az egyik magas fa kivágása (ebbe a tulajdonos beleegyezett). A levágott gallyak jövőbeni ösz- szerakására az érdekelt dolgo­zók figyelmét felhívtam. A te­tőtartó kiépítése — -a nagy költség miatt — nem lehetsé­ges. Pammer János a Budapestvidéki Posta- igazgatóság osztályvezetője ki a szervizt — mindig ered­ménytelenül. Jó volna, ha a szervizben komolyan vennék az ügyfeleket. Vereczkei Valéria tudósító, Vecsés Hány százalék jár? Egyik olvasónk arról ír, hogy tudomása szerint 30 százalék felár fizetendő azoknak, akik bortermésük 80 százalékára Bábszínház Nagykáfán Mint egyik ol­vasónk írja, Nagy- kátán a vásártéri általános iskolá­ban új bábszín­ház alakult. Az új kulturális léte­sítmény legfőbb létrehozója Var­sányi Rezső igaz­gató. Fábián Ist­ván, a politech­nikai szakkör ve­zetője is sokat se­gített abban, hogy az előadásokhoz elkészüljön min­denfajta technikai felszerelés. December 5-én volt a bábszínház premierje a járá­si művelődési házban. Megtelt a hatalmas terem ragyogó szemű apróságokkal, akik néma figye­lemmel kísérték a játékot, s csak időnként tört fel a kacagás, vagy a helyeslés mora­ja, vagy éppen az egyik szereplő hangos és kollek­tív megrovása — ahogy a játék fordulatai éppen megkívánták. S a bábjáték szerep­lői (pontosabban a bábukat mozgató pedagógusok, köz­tük az idős Kná- ver Laci bácsi) jóleső érzéssel könyvelhették el: sikerült (és foly­tatást kíván) ez a bemutatkozás. szerződést kötnek, s azt át is adják a felvásárlóknak. Ö nem­hogy a 80, de bortermése 100 százalékát átadta, s ennek el­lenére is csak tíz százalék fel­árat kapott. Az üggyel kapcsolatban meg­kérdeztük dr. Véglh Tibort, a Pest-Szolnok megyei Állami Pincegazdaság jogászát, aki közölte, hogy a 30 százalék csak a termelőszövetkezeteket illeti meg. A háztáji földek után járó felárból viszont csak tíz százalék jut a háztáji föld tulajdonosának, a fennmaradó húsz pedig a termelőszövetke­zetnek. A közgyűlés aztán el­dönti, hogy mi legyen a tsz- hez került húsz százalékkal. Olvasónkat tehát nem csapták be. mert egyéni szőlőtermelő­nek (s a tez-tag. annak ellené­re, hogy a tsz-en keresztül kö­zösen adja el háztájijának bor­termését, ez esetben ugyancsak egyéni gazdának számít) csali 10 százalékos felár fizethető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom