Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-15 / 269. szám

4 ^Cú4av 1961. NOVEMBER 15, SZERDA mm mám a mtrmomm Gondolatok az ócsai Bolyai János Gimnáziumban lőtt látogatás után A fiatal évek élményei, az emberré formálódás eszten­deinek emlékei életre szól­nak. Néma kísérői minden­kinek. Sokszor hosszú ideig a mélyben hallgatnak, de olykor feltörnek a felszínre és erőt adnak váratlan vagy meglepő, esetleg szokatlanul nehéz élethelyzetek elviselé­séhez, roppantnak tűnő aka­dályok leküzdéséhez. Nem mindegy tehát, hogy az ifjú évek külső keretei miiyen tartalmat foglalnak magukban. Kétségtelenül je­lentős szerep jut itt a szülők­nek és az ifjúság nevelői­nek. Példa erre az ócsai gim­názium Az ócsai Bolyai Já­nos Gimnáziumban Tóth Ár­pád, a KISZ vezető tanára a IV/A. osztályfőnöke. Maga is fiatal ember. Emlékei közül naponta felbukkannak saját középiskolás korának élmé­nyei és ezek mindig eltün­tetik a válaszfalat, amely olykor a tanár és diákjai közé magasodik. A I\ /A utolsó esztende­jét tölti együtt. Még néhány hó-nap és útjaik elválnak. Lesz, aki egyetemre kerül, sokan a dolgozó, , felnőtt em­berek közé lépnek. Most azonban még diákgondjaik vannak. Tudni kel] róluk, hogy valamennyien KISZ-tagok. Már elsős .koruk óta leg­főbb gondjuk az osztály ta­nulmányi eredményeinek ja­vítása. Sok sikeres és siker­telen- kísérlet jelzi útjukat. Ezek közül, hogy csak egyet említsünk, tavaly félévkor az osztály átlageredménye három egész, tehát közepes volt. Pontosan kiszámítot­ták, hogy ha év végére ezt az eredményt 3,3-ra növelik, akkor félévi, ötödik helyü­ket felcserélhetik vagy holt­versenyben az első, rosszabb esetben a második hellyel. Fogadalmat tettek, mind KISZ-gyűlésen, mind pedig tanáraiknak, hogy elérik ki­tűzött céljukat, Részletesen ROSSZ NAPOK JÖNNEK A LEGYEKRE Megkezdődött a tudomány csatája a legyek ellen Befejeződött az első szaka­sza annak a harcnak, ame­lyet a Magyar Nemzeti Mú­zeum Természettudományi Múzeumának kutatógárdája indított az ember egyik ap­ró, de tömege miatt ma is félelmetes ellensége: a légy ellen. A hazánkban élő, mintegy hatezer légyfaj legnagyobb része, mint a növények be­porzója, hasznos állatok táp­láléka, hulladékok, állati te­temek stb. eltakarítója. szín- ! te nélkülözhetetlen segítője az ■ életnek. Az emberrel valami­lyen kapcsolatot tartó kö-; rülbelül 200 faj — az úgy nevezett szinantróp legyek — zöme is legfeljebb csak kel­lemetlenkedik, de van 40— 50 olyan légyfaj, amely szin­te ingajáratot bonyolít le egyrészt a hulladékok, tete­mek. romló, elbomló anyagok, másrészt élelmiszereink, il­letve közvetlenül az emberi test felülete között. Ezek ter­jesztik a különböző baktériu­mokat, ezeknek üzentek hadat kutatóink. Dr. Mihályi Ferenc kan­didátus, a múzeum tudomá­nyos kutatója, körülbelül há­Megyeszerte betétgyűjtési hónapot tartanak a takarék­szövetkezetek. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok felvilágosító szóval, házról házra járva magyarázzák a betételhelyezés előnyeit. A szervező és felvilágosító tevékenység sikerét bizonyít­ja az Alsónémediből érkezett legfrissebb jelentés: október­ben 65 ezer forintot helyeztek el a takarékszövetkezetben s november első négy napjában pedig újabb 11 ezer forint be­tét folyt be. Beck Istvánná, a takarék- szövetkezet pénztárosa egyma­ga 36 ezer forint, Gy. Tóth János felügyelő bizottsági tag 4500, Mészáros Sándor és Ju­hász Sándor igazgatósági ta­gok pedig 3—3 ezer forint be­tétet szereztek. November folyamán a tag­létszámot is jelentősen akar­ják növelni. kidolgozták tervüket. Min­denki feladatként kapta meg, hogy milyen tárgyból kell javítania. Százalékos ered­ményük valóban javult és csaknem telejsítették foga­dalmukat, mert az átlag 3.26 lett. - Mégsem győztek! Az iskola többi osztálya is ha­sonlóan javított félévi ered­ményén. Az ilyen és hasonló kudar­cok nem szegték kedvüket, de átmenetileg csökkentették a lelkesedést. Az idei, utolsó középiskolás esztendőnek, úgy vágtak neki*. hogy ez az eredmények éve lesz, nem pedig a fogadalmaké. Az ígé­retekkel óvatosan bánnak, még osztályfőnökükkel sem közöl­ték azt a tervüket, amelyet már megvalósítottak és ked­vező hatását az osztály él­vezni kezdi. Legtöbb gond­juk a számtan miatt van. A három legjobb: Várnagy Jó­zsef, Békési László és Ko­csis János elhatározták, hogy tanítás előtt a korábbi vonat­tal jönnek be az iskolába és a táblánál, ha kell, egyen­ként sorba veszik a gyengébb tanulókat így, mire az órá­ra kerül a sor. az osztály va­lamennyi tanulója érti a fel­adatokat. Az osztályközösségnek sem közömbös ez a reggeli tanulóóra. Az eddigi — bár nem hosszú múltra tekintő tapasztalatok bizonyítják, hogy kialakul az osztályban — éppen a két ellentétes pó­lus — a legjobbak és a leg­rosszabbak között egy olyan mag. amely köré a teljes kö­zösség tömörülhet a tanulás­ban. Ezt nemcsak az érett­ségi, hanem a közeledő ne­gyedévi értékelés is indokol­ja. Ezenkívül a gyengék pat- ronalását KlSZ-megbízatás- ként, mint az ifjúság a szo­cializmusért mozgalom rész­vevői, elvtársi segítségnyúj­tásként végzik. A IV/a gondjai között szinte egyetlenként a ta­nulás szerepel. Meglehetősen kiegyenlített közepes ered­ményeket érnek el, és arány­lag kevesebb kiemelkedően jó tanuló van náluk, mint más osztályokban. Ennek egyik oka az, hogy elvesz­tegették erejüket a sok fo­gadkozásban, és sokszor el­veszítik érdeklődésüket. Bár ezt belátták, és éppen, mert utolsó iskolaévüket töltik és hamarosan kikerülnek az életbe, szükséges lenne lá­tókörük szélesítése, elkövet­ték azt a hibát, hogy az is­kolában meghirdetett külföldi folyóiratokra nem fizettek elő. A hetven megrendelt példány közül a IV/a egyre sem tartott igényt. Utólag érkezett egyetlen megrende­lés az osztályból. A tanulás során mutatkozó gondok a társadalmi mun­kában örömmé válnak a szá­mukra. Itt a IV/a-nak nin­csen problémája. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom­ban kötelező húszórás tár­sadalmi munkát magasan túl­teljesítik. Az osztály nagyobb része nyáron a KISZ váci DCM építőtáborában dolgo­zott. Ebben a tanévben a műút fásításából vették ki a részüket. Eddig egy napot dolgoztak, de vasárnap, 12- én, újra csemetegödröket ás­tak a negyedikesek, míg egy harmadik alkalommal beülte­tik a csemetéket. így még ebben az évben teljesítik a kötelező húsz órát. Örömök és gonrlok zött él az ócsai Bolyai Já­nos Gimnázium IV/a osztályá­nak közössége. Eddig együtt töltött több mint három esz­tendejük nem volt könnyű, de hibáikkal és napi gondjaik­kal együtt közösséggé forr­tak. És ha néhány hónap múltán búcsút vesznek egy­mástól, egész életükre el­kíséri őket ennek a négy évnek számtalan élménye, le­győzött nehézsége és közös emléke. Thurzó Tibor TELJES ÜZEMMEL dolgozik már a Budapesti Csokoládégyár ezekben a napok­ban. Az első csokoládéfigura szállítmányok már az üzletek­ben vannak — jelenleg már karácsonyra és újévre termel az üzem. A csokoládéfigurákból körülbelül félmillió darabot, szaloncukorból 2 300 000 kilogrammot gyártanak az ünnepek* re. Ez a szaloncukor mennyiség közel 30 vagonnal több a ta­valyinál. Az idén is krém, konzum és desszert változatokban kerül a szaloncukor az üzletekbe. Készülnek már az újévi csokoládéfigurák is, a kéményseprő, a zenélőmalac, a man­dolin és a pezsgős üveg. Hatalmas export területe van a gyárnak, úgyszólván a világ minden tájára (Franciaország, Anglia, Ausztria, Guinea,) eljutnak a népszerű, magyar cso­koládé áruk. Képünkön a már dobozokba csomagolt, elszállításra váró szaloncukor látható (Szentiványi felv.j /. IFJÚSÁGI PARK LESZ A G0D0LL0I KASTÉLYPARKBÓL Elkészült Gödöllő húszéves fejlesztési terve mértékben megnehezíti a kommunális berendezések, a vízvezeték, a csatornahálózat és a világítási hálózat kiépí­tését és így megdrágítja az építkezéseket is. A belterület határait szűj kebbre kell vonni és a vá- rosiasság érdeliében ponto­san ki kell jelölni a külön­böző jellegű építkezések he­lyét. Gödöllő fő központja a fejlesztési terv szerint ugyan­ott marad, ahol most van, tehát itt kell helyet biztosí­tani a különböző intézmé­nyek, az új tanácsháza, mű­velődési otthon, üzlet- és irodaház számára. A Munkácsy utcában már most kialakul egy új lakótelep, ahol több emeletes lakóházak épül­nek. A község szükebbre vont bel­területén jelenleg ötszáznál több üres telek van, a belső fejlesztésnek tehát területi akadálya nincs. A Rákos-pa­tak két partján több szintes lakóházakat, a központtól tá­volabb eső területeken pe­dig családi házakat kell építeni. Az OTP Gödöllőn kétszintes, öröklakásos sor­házai: építését tervezi már a közeljövőben. Kevés olyan város vagy község van az országban, amelynek belső területén annyi zöld terület lenre, mint Gödöllőn. A kastély­park a község egyik legfőbb és legnevezetesebb ékessége, megtartásáról és fejlesztésé­ről feltétlenül gondoskodni kell.. Szó van arról, hogy if­júsági park lesz belőle'. A gö­döllői műemlék-kastély kér­dése is megoldásra vár, mert kétségtelen, hogy szociális otthonnak, amire jelenleg szolgál, nem való. Gyárfás Iván részlete­sen foglalkozott Gödöllő iskolaproblémáival, ismertette azokat a helye­ket, ahol a távlati terv sze­rint új iskolák épülnek. A régi temető használatát eiőbb­A Városépítő Tervező Vál­lalat elkészítette Gödöllő község távlati fejlesztési ter­vét és hétfőn mutatta be a gödöllői községi tanácshá­zán a különböző érdekeltsé­gek és intézmények képvi­selőinek. A tárgyaláson a .köz­ségi tanács végrehajtó bi­zottságának és állandó bi­zottságainak képviselőin kí­vül megjelentek a megye, a járás, a különböző tömeg­szervezetek, a gödöllői nagy­üzemek és nagyobb intéz­mények képviselői is, akik nagy érdeklődéssel hallgat­ták meg Gyárfás Iván igaz­gató-főmérnök ismertetését a i húszéves fejlesztési tervről, í Az igazgató-főmérnök be- | vezetőjében hivatkozott ar- | ra. hogy Gödöllő' község' húsz éven belül a legnagyobb valószínűség szerint vá­rossá fejlődik és lako­sainak száma eléri a huszonnégy ezret. A távlati fejlesztési tervek ennek figyelembevételével készültek. A község belterü­letén jelenleg körülbelül 4300 lakás van, gondoskodni kell arról, hogy a lakások száma húsz év alatt legalább 6600-ra emelkedjék, tehát mintegy kétezerhárom száz új lakás építésére lesz szükség. A köz­ség belterülete a tervszerűt­len fejlődés következtében igen széthúzódott, ami nagy­Az eltört korsó Kleist \ígjátéka a Déryné Színházban Ha nemrégiben elismerően írtunk a Déryné Színház Bró- dy-felújításáról, akkor most ugyanezt már sokkal kevésbé tehetjük meg Az eltört korsó esetében. Ez a színdarab Kleistnek, ennek a romanti­kus. tragikus életfelfogásra hajlamos művésznek talán leg- vaskosabb. legreálisabb víg- játéka. Brueghel hamisítatlan, vérbő holland parasztfigurái mozognak a színpadon — leg­alábbis így írta meg Kleist.. Sajnos, Szécsi Ferenc rendező nem ezt hozta ki belőle. Va­lahogy az az érzésünk, Kleist végletessége úgy hatott a ren­dezőre, hogy a végletekig ut- rírozott mindent, és a színé­szek már nem ravasz, mókás vidám parasztok, hanem ön­maguk karikatúrái nemegy­szer. Különösen áll ez Sallay Nelli és Fenyvessy Béla alakí­tására. Márta asszony és Ádám bíró. a két főszereplő, annyira túljátssza szerepét, hogy az már helyenként bo­hóckodásnak hat. Ugyanekkor meg kell di­csérni Dékány Jánost, Hajdú Endrét és Bárányt Lászlót. Ök hárman, Walter jogtanácsos, Ruprecht és Licht írnok sze­repében megmaradnak a rea­litásoknál, nem lépik túl sze­repkörüket. Kádár Flóra Éva szerepében, sajnos semmit­mondó, Siménfalvy Ida Bri­gitta asszonya viszont jó. Sos- tarics Zsuzsa díszletei és Ri- tnanóczy Yvonne jelmezei jól érzékeltetik a darab légkörét. András Béla muzsikája meg­felelő aláfestést ad a cselek­ményhez. Németh László előjátéka önmagában igen szép, gondo­latokban gazdag jelenet, ám azt hisszük, a darab enélkül is, önmagában érthető. Ami zavaró van a túl játszások mi­att, azt az előjáték nem teszi érthetőbbé, a többi pedig ön­magáért beszél. Mindent egybevetve, Szécsi Ferenc szerintünk rosszul ér­telmezte a darab szellemét, és ez a rendezői tévedés végig­vonul az egész előadáson. (m. I.) utóbb beszüntetik, az újat azonban a község külterüle­tén helyezik el. Az ipari lé­tesítmények helyéül a terv a Szadai út mellett jelöl ki alkalmas területet, ahol he­lyet kapnak a meglevő és jelenleg a község belterüle­tén működő najgyobb ipari üzemek is. Bejelentette az igazgató- főmérnök végül, hogy a köz­ségrendezés részletes terve a jövő év első felében készül el. A távlati tervnek azt a ré­szét, amely a község csa­torna. és vízvezetékhálózatá­ra vonatkozik, a Mélyépítő Vállalat képviselője, Zsitvay Imre ismertette. A vízellá­tás biztosítása közel sem jelent olyan súlyos broblé- mát, mint a szennyvízelveze­tés és a csatornahálózat kér­dése, amelynek megoldásá­hoz körülbelül huszonhét- millió forintra lesz szükség. A megbeszélésen a tervek ismertetése után több, érté­kes hozzászólás hangzott el. Túri Nagy Sándor, a közsé­gi tanács vb-elnöke és Jankó Zoltán községi mérnök után a MÁVAUT, majd a Gödöl­lői Gépgyár képviselője fű­zött • észrevételeket a távlati tervhez, Tóth Zoltán, a já­rási tanács egészségügyi osz­tálya képviseletében pedig a község egészségügyi kér­déseiről szólva hangsúlyoz­ta, hogy közegészségügyi szempont. bői a szennyvízelvezetés kérdése vár a legsürgő­sebben megoldásra, mert jelenleg a község egész területe szennyezettnek mi­nősíthető. Nagyobb arányú építkezésekre mindaddig .gon­dolni sem szabad, amíg ez a kérdés megoldatlan. A távlati tervet a tervező vállalat most az elhangzott észrevételek alapján átdol­gozza és végleges formájá­ban rövidesen a községi ta­nács elé terjeszti. m. 1. Termelőszövetkezetközi vállalkozás a monori járásban A közelmúltban több terme­lőszövetkezeti vezető javasol­ta a monori járásban, hogy a rendelkezésükre álló beruhá­zási összeget termelőszövetke­zetközi vállalkozásba fektes­sék. A járási pártbizottság és a járási tanács vezetői helye­selték a javaslatot. Ennek alapján néhány héttel ezelőtt igazgatótanács létesült terme­lőszövetkezeti szakemberek­ből. Az igazgatótanács veze­tője Pálos László elvtárs, a maglódi Micsurin Termelőszö­vetkezet elnöke. A termelőszövetkezetközi vállalkozásba lépni kívánó termelőszövetkezetek most ké­szítik terveiket, hogy milyen összeggel, milyen takarmány- mennyiséggel tudnak részt venni a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztésben. Az igazgatótanács az egyes ter­melőszövetkezetek javaslatait összesíti, majd a közeljövőben a járás vezetői elé terjeszti megvitatásra. .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXX- / y y | A lottózók | és totózók álma 9 9 A nyugati lottó- és to- f, £ tózókat világszerte izga- ÍJ ^ lomba hozta az olasz Gio- ^ í vanni Vallauris példátlan 9/ I szerencsesorozata. Vallau- | | ris ugyanis október 21-én % | 2,5 millió Urát nyert az í ^ olasz állami lottó húzásán, 9 9 másnap pedig újabb 8 mii- ^ I Hót nyert a totón is. Ami- ? í kor két hétre rá, október f £ 28-án nyereségével a bori-$ | női autókiállításra ment, % 9 hogy gépkocsit vásároljon, % 9 belépőjegyének számával % 9 egy és félmillió líra érté- $ | kű gépkocsit is nyert a ki- f f állítás tomboláján. % $ A szerencse még ezután 9 sem hagyta el Vállaurist, $ 9 mert október 29-én újabb £ $ kétmillió lírát fizettek ki £ £ neki nyertes totószelvényé- $ $ re, s a hét elején még % $ 1 900 000 lírát nyert lottón. 9y így két hét alatt Vallau- £ 9 ris közel tizenhatmillió lí- 9, í rát nyert totón, lottón és9/ \ tombolán. 9. 9 '9 Új mintákkal bővítették a mozaiklapok választékát A konyha, a fürdőszoba és az előszoba, valamint a nagy' előcsarnokok és termek pad­lóit eddig csupán öt-hatféle mozaiklappal díszíthették az építők. Az Építésügyi Minisz­térium betonelemgyártó igaz­gatóságának intézkedésére mintegy százötven különböző mozaiklap-mintát készítettek a cementáru-vállalatok, hogy nö­veljék a választékot, szebb díszítésekkel ékesíthessék az épületeket a tervezők. A régi fehér, szürke, vörös és fekete mozaiklapok mintáit sárga, világoskék, almazöld és bordó színezéssel, többféle márvány- és kőszemcsés betétekkel fris­sítették feL A szakemberek kiválasztották a sokfajta min­tából a harminc legszebb mo­zaiklapot és a jövő évben megkezdik ezeknek a sorozat- gyártását. Az új árukról ka­talógust is állítanak össze és elküldik a tervezőknek, hogy minél előbb felhasználják az épületek gazdaságos és szép moáGlklap-díszítési megoldá­sait. (MTI) rom éven át gyűjtötte vá­rosban és falun, erdőn és mezőn ezeknek a légyfajok­nak az egyedeit, és ma már együtt van a gyűjtemény: csaknem 30 000 példány, gon­dosan csoportosítva, a gyűj­tés helyének, időpontjának stb. megjelölésével. Életmódjuk megismerése azért szükséges, mert minden legyet kiirtani nem lehet — a hasznosakat kár is lenne — az életmód ismeretében vi­szont meg lehet majd ke­resni azt a pontot, ahol a fertőző anyagoktól az embe­rig, vagy az emberi táplálé­kig vezető utat a legbiztosab­ban és leggazdaságosabban lehet megszakítani. A gyűjtésből előrelátható­lag jövőre levonható követ­keztetések értékesítése a hi­giénia terén már az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet kutatóinak lesz a feladata. Hazánk szakemberei minden­esetre az egész világon az elsők között vállalkoztak ilyen egzakt kutatásra, hogy az emberiséget megszabadít­sák a kellemetlen légyfajták­tól. (MTI) Eredményes betétgyűjtés Alsónémediben

Next

/
Oldalképek
Tartalom