Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

« 1961. NOVEMBER 12, VASÁRNAP Jó ütőn — a /ó utakért Egyre több gépkocsi száguld országútjalmit on. Száguld? Ki­csit túlzó a «kifejezés, mert — bár a fővonalakon valóban száguldhatnak a „toenzinpari- páfe”, sok mellékúton alapo­san csökkenteni kell a sebes­séget, ha el akarjuk kerülni a tengelytörést vagy más kelle­metlen meglepetést. A gépkocsival utazó ember sokszor hallotta és hallja gépkocsivezetőink nem éppen I hízelgő „fohászait”, s a követ­kező megjegyzést: — Olcsóbban jönne .ki az ország, ha több pénzt költe­nénk új, modern utak építé­sére és a meglevők javításá­ra, karbantartására, mert ez a költség gyorsan megtérül­ne a gépkocsik állapotának, javulásával, élettartamának növekedésével. Sók igazság van ebben. Va­lóban, sok új, korszerű útra van szükség és a régiek is alapos javításra szorulnak. Való igaz, hogy a gépkocsik száma nemcsak növekedett, egyre modernebbek, gyorsab­bak is lettek. A kis három­szögletű piros zászlók mellett viszont még manapság is a legtöbb helyen, lapáttal, kapá­val látja foglalatoskodni az utas az útkaparót. Érdemes ezen elgondolkozni, s rögtön rájön az ember, hogy az útkérdés megoldása nem elsősorban pénzkérdés. Mert hiába határozná el az ország, hogy egyik napról a másikra sok-sok milliárdot áldoz az utak állapotának ja­vítására, mert a pénz egy­magában még nem sokat old meg a problémákból. A meg­oldáshoz még sok-sok anyag­ra és gépre van szükség. Az elmúlt években rohamo­san megnőtt az útépítő és karbantartó gépek száma, de ez korántsem elegendő. Jól tudják ezt a Közlekedés és .Postaügyi Minisztérium veze- , tői is. Éppen ezért hoztak ha- . -tározatot arra, hogy többet kell •gyártani a jövőben ezek­ből a gépekből. Nem kis fel­adat ez, s nagy terheket ró a végrehajtásra hivatott vállala­tokra, köztük a Ceglédi Köz­lekedésépítési Gépjavító Vál­lalatra is. Mindössze tízesztendős ez a gyár. Az alapításkor született gyermekek még csak a negye­dik általánost járják, de ez az üzem felnőtt lett azóta, s fej­lődése beszédesen bizonyítja, hogy államunk nagy gondot fordított és fordít jelenleg is a szóbaníorgó égető probléma megoldására. Alig tíz esztendeje még ku­koricaföld volt a helyén, s dolgozói közül is nagyon so­kan a kapa mellől jöttek ide a satupadok, az esztergapa­dok mellé. 1957-ig csak az útépítő gé­pek javításával foglalkoztak. Ekkor kezdtek új gépeket is gyártani. A következő évben már ta- laigyalúkat és csörlőket is csináltak, s már három asz­faltkeverő gépet is készítet­tek. A múlt évben aztán a kisgépek gyártását is elkezd­ték, többek között már hat- százhatvan literes kiöntőüstöt gyártottak. S az idén? Még nagyobb ütemben folytatják a kapott feladat végrehaj­tását Érdemes felsorakoz­tatni itt néhányat gyártmá­nyaik közül. A már említett hatvanli­teres kisöntőüstből újabb hat­százat. a százhúszliteresből pedig háromszázat készíte­nek. Elkészítenek még az év végéig 150 magánjáró homok­szórógépet, s százat abból a fajtából, amelyet autóra le­het szerelni a téli síkosság minél gyorsabb megszünteté­se érdekében. A poros utak is sok bosszú­ságot okoznak, ők az ország­utak porának is hadat üzen­tek. Már elkészült száz por­tálandó seprőgép. Jövőre to­vább folytatják a jól bevált gépek gyártását. Az utak padkáinak rend- bemtartása sem könnyű mun­ka. Ennek megkönnyítésére száz padkanyeső-gépet készí­tettek, amellyel egy ember hússzor annyi munkát tud végezni különösebb megeről­tetés nélkül, mint korábban nagyon nehéz fizikai munká­val. Már készítik egy óránként 500 kilogramm gőzt fejlesztő kazán prototípusát, amely a bitumen felolvasztásához szolgáltatja majd az energiát. Ezt a gépet az egész vilá­gon keresik, ugyanis óriási előnye, hogy gazdaságosan dolgozik, mert az olvasztóbe­rendezéseket nem kell külön- külön fűteni, ez a kazán ott ad gőzt, ahol éppen szükség van rá. Több, mint ötszáz, egyen­ként 250 literes gumikerekű betonkeverőgépet is készíte­nek. Nagyon kedvelt munka­eszköz ez. mert kezelése egy­szerű, s viszonylag gyorsan, óránként 40 kilométeres se­bességgel vontatható. A hat­köbméteres talajgyalúból 150 darab készül a talajjavítók­nak, de a külszíni szénfejté­sekhez is jut belőle. Készítenek ezenkívül a földmunkákhoz szükséges úgynevezett tolólapokat, né­hány száz csörlőt a lánctalpas traktorokhoz, s 150 darabot az aszfaltkeverő-gépből. Rövidesen hozzáfognak egy gépsor építéséhez, amely óránként 25 tonna aszfaltot kever. A nyolc egy­ségből álló gépsor már való­ságos gyár lesz, amely egy szezonban 50—60 kilométer hosszú, szép, korszerű aszfalt- utat épít az ember irányítá­sával. Az „útgyár” prototípu­sát már a jövő évi ipari vásáron szeretnék bemutatni. 1953—54-ben már készítettek ilyen célt szolgáló gépsort, de ez a mostani automatikus ada­goló és mérőberendezésével világviszonylatban is meg­állja a helyét. Már ez a rövid felsorolás is sokat elmond a gyár fejlődésé­ről, de ha mindehhez hozzá­tesszük még, hogy Berlin­ben nemrég nyílt meg egy nemzetközi építőgép kiállítás, amelyen a gyár tíz géppel képviselteti magát, s nem is kis sikerrel, még meggyő­zőbbek eredményei. A sikerek hallatán szinte hihetetlenül hangzik, pedig tény, hogy 1955-ig egyetlen mérnök sem dolgozott a vál­lalatnál. Akkor került hozzá­juk Fehér János főmérnök, aki eleinte egyedül, de ma már közel tíz mérnökkel dol­gozik nagy-nagy lelkesedéssel a nehéz feladatok minél si­keresebb megoldásán. A si­kerekben persze nagy része van a gyár fiatal kora el­lenére is kialakult és össze- kovácsolódott törzsgárdának, ami persze a gyár rugalmas, de magabiztos vezetése nélküi nem valósulhatott volna meg. Persze, nem elég csak jó, korszerű gépeket gyártani. A „hogyant” is alaposan meg kell gondolni. Itt e tekintet­ben sincs hiba. Említettük már, hogy különféle kisgépe­ket, például padkanyesőt, homok- és zúzalékszórót ké­szítenek az utak karbantar­tásához. Ezt úgy oldották meg, hogy egész kis gépcsa­ládot szerkesztettek, s vala­mennyi munkaeszköz egyet­len kis vontatómotor után kapcsolható. A gyártási módszert is ál­landóan tökéletesítik. Nem elégszenek meg azzal, hogy új gépeket kapnak, a régebbi típusokat is állandóan töké­letesítik. Konstruáltak pél­dául egy négyorsós fúrófejet, amely bármilyen fúrógépre felszerelhető és állítható fú­rószárakkal rendelkezik. VaLamikor a javításra ér­kező gépek kerekeit felmele- gítelték, csak úgy tudták le­húzni a tengelyről. Azóta szerkesztettek egy présgépet, amely játszva, melegítés nél­kül elvégzi ezrt a műveletet. Készítettek egy sor speciá­lis szerszámgépet, amilyet másutt nem gyártanak. A lánctalpas traktorokhoz ko­rábban közel négy és fél óra alatt készítettek el egy-egy láncszemet. Az ehhez készült célgéppel ez a munka húsz percre csökkent. Kiszámították, hogy negyven­ezer láncszemnél csupán mun­kabérben körülbelül egymillió forintot takarítanak meg így. Valamikor egyenként vésték a hornyokat a különböző fo­gaskerekekbe. Már ez is a múlté. A Csepel Autógyártól kapott, úgynevezett húzótüs­kékkel a korábbi 2—2,5 órá­ról ez a munka is húsz perc­re csökkent darabonként. Nem nehéz elképzelni, mi­lyen sok munkát jelent évente négyszáz dömper javítása. Eközben persze még jó né­hány hiba kiderül, a gépet is­mét vissza kell vinni a mű­helybe és kijavítani a rejtett hibákat, mert például a fékek ferodozása bizony nem köny- nyű mesterség. Sok mindent el lehetne még mondani, de ennyi is bizo­nyítja, hogy jó úton járnak, hiszen amíg tavaly a többlet- termelésnek csupán a 45—50 százalékát biztosították a ter­melékenység növelésével, az idei év eddig eltelt háromne­gyedét összegeve ez a szám megközelítette az ötéves terv célkitűzését, a 70 százalékot. Az egy főre jutó termelési ér­ték körülbelül 8—10 százalék­kal lesz magasabb a terve­zettnél, pedig a. sok új gyárt­mány ellenére az anyaghá­nyad a tavalyihoz képest mintegy három százalékkal csökken. Ez az út biztosan elvezet odáig, hogy rövidesen szerte az országban csupa jó úton bonyolódjék le a forgalom. Farkas István I Egy a sok útjavító kisgépből, a homokszóró Ez az új betonkeverőgép hat mázsával könnyebb a réginél, s mintegy háromszor olyan gyorsan dolgozik, s emellett háromszor jobb minőségű betont kever mai nap 1961. november 12, vasár­nap, Jónás napja. A nap kél 6.44, nyugszik 16.12 órakor. A hóid kél 10.32, nyugszik 19.48 órakor. 1961. november 13, hétfő, Szaniszló napja. A nap kél 6.45, nyugszik 16.11 órakor. A hold kél 11.25, nyugszik 20.52 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: enyhe, erősen felhős idő, sokfelé esővel. Mérsé­kelt délkeleti szél. A szélvé­dettebb helyeken köd. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet 11—15 fok kö­zött. — MEGYEI VÁLASZT­MÁNYI értekezletet tart hétfő délelőtt fél kilenckor a KIOSZ Pest megyei tit­kársága. Az értekezlet — többek között —- a kisipa­rosságot érintő aktuális po­litikai és gazdasági kérdé­sekkel, valamint az elkövet­kezendő feladatokkal foglal­kozik. PONTOS DIAGNÓZIS — önnek szemmel láthatólag gyomorsüllyedése van... — NAGY SIKERŰ tánc- mulatságot tartott tegnap este a ráckevei sportkör. A bevételt sportfelszerelések vásárlására fordítják. — NÉGY DJ autótulaj­donos Pest megyében! A gcpkoesi-nyereménybetét- könyvek pénteki sorsolásán egy pilisborosjenői, egy Ör­kényi, egy pilisi és egy szentendrei betétkönyv-tulaj­donos nyert összesen két Moszkvics és két Trabant személyautót. — BÉLY EGKlALhlT AST rendezett megalakulása tíz­éves évfordulója alkalmából a Gödöllő és Vidéke Bélyeg­gyűjtő Kör. A kiállítást teg­nap délután három órakor Nagy Béláné, a Budapest- vidéki Postaigazgatóság ve­zetője nyitotta meg. — A NEMZETKÖZI Diák- szövetség hazánkban tartóz­kodó vezetősége kedden meg­látogatta a gödöllői Agrár­tudományi Egyetemet. Dél­után röpgyűlés keretében vi­tatják meg a diákszövetség vezetői az egyetemistákkal a szövetség előtt álló idősze­rű feladatokat. — HALÁLOS baleset tör­tént csütörtök délután fél hatkor Felsőgöd belterüle­tén. Brezula Miklós kis­iparos, felsőgödi lakos mo­torjával beleszaladt az előt­te haladó — Tóth József, sződligeti fuvaros által ve­zetett —, kivilágított lo­vaskocsiba. Az összeütkö­zés következtében Brezula Miklós életét vesztette. — ÍRÓ—OLVASÖ-TALÁL- KOZÓT rendez ma délelőtt 11 órakor Veresegyházon — az őszi könyvhetek kereté­ben — a helyi földműves­szövetkezet. A találkozón Bárány Tamás, ismert re­gény- és színműíró válaszol az olvasók kérdéseire. — HATEZER FORINT megtakarított, konzervdoboz­ban őrzött pénz is benn égett annak a solymári la­kóháznak a melléképületé­ben, amely a 10-ére virra­dó éjszaka gyulladt ki. A tűz tovaterjedését a helyi önkéntes tűzoltók fékezték meg. — A TÁPIÓSZENTMÁR- TONI művelődési ház szín­játszói — dr. Tumann Ká- rolyné rendezésében — 500 főnyi közönség előtt mu­tatták be a napokban Rozov: Almasov pusztulása című színművét. — KOLLÉGIUMAVATÓ ünnepséget rendeztek teg­nap délután a Nagykőrösi Állami Arany János Gimná­zium Kollégiumában. Az ün­nepi beszedet Szabó Sán­dor. a megyei tanács vb- elnökhelyettese mondta. — PÉNTEKEN REGGEL, fél nyolckor Gödöllő belte­rületén Horváth Lajos gép­kocsivezető, pesti lakos, az általa vezetett teherautó­val szabálytalanul balra ka­nyarodott. így a mögötte haladó Szobtai Ferenc traktorvezető, gödöllői la­kos, motorjával beleszaladt a teherautóba. A motoros utasa, Szántai István élet- veszélyes sérülésekkel ke­rült kórházba. Negyvenöt négyes a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 45. játékhétre 3 754 058 darab lottószelvény érkezett be. öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 45 fo­gadó ért el, nyereményük 62 567 forint. A háromtalála- tos szelvények száma 4700 darab, nyereményük 299 fo­rint. Két találatot 112 983 fo­gadó ért el, nyereményük ösz- szege 12 forint 40 fillér. (MTI) Bujócska — TEGNAP ESTE Duna­keszin új irodalmi színpad mutatkozott be. A jelentős színjátszó hagyományokkal rendelkező Dunakeszi iro­dalmi színpadának létrejöt­tében sokat segített Németh László, a megyei KISZ-bi- zottság kultúrfelelőse és Földeák Róbert, a Pest me­gyei Petőfi Színpad rende­zője. — ELÜTÖTTE egy mo­toros özvegy Szentesi La- josné kerepesi lakost, a község belterületén, meri az idős asszony gondatlanul ha­ladt át az úttesten. A ka­rambol következtében Szen­tesiné mindkét karja eltö­rött. — PÁLYÁZATI FELHÍ­VÁS! A Hazafias Nép­front Pest megyei Bizott­sága mellett működő ter­mészet- és tájvédelmi bi­zottság „Soroksári Duna-ág” címmel fotópályázatot hir­det. Pályázni lehet minden, a soroksári Duna-ágban ké­szült felvétellel, amely an­nak szépségét, vagy termé­szeti ritkaságait, élővilágát stb. ábrázolja. Képméret: 18x24 centiméter. A képe­ket december 15-ig kell be­küldeni a Pest megyei Ter­mészet- és Tájvédelmi Bi­zottság (Hazafias Népfront), Budapest, V., Városház u. 7.) címre, „Soroksári Duna- ág — fényképpályázat” meg­jelöléssel. A bíráló bizott­ság a legjobb pályamunkákat díjazza és egy későbbi idő­pontban kiállításra küldi azokat. A rádió és a televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH-RÁDIÖ 8.1d: Reggeli szerenád. 9.00: Be­szélgetés a zenéről. 9.55: Táncze­ne. 10.45: Garai Gábor és Váci Mi­hály versei. 10.55: Opereítrészle­tek. 12.15: Ifj. Magyari Imre né­pi zenekara játszik. 13.00: Szív küldi szívnek szívesen. 13.30: Rá­diólexikon. 14.00: az operettszer­kesztő postájából. 14.40: Nemzet­közi kaleidoszkóp. 15.00: II. fél­idő! Közvetítés bajnoki labdarú­gó-mérkőzésekről. 15.50: Szovjet Zenei Hét. 16.15: Népszerű áriák. 16.30: Uj Zenei Újság. 17.10: Kin­cses Kalendárium. 18.10: Virágok között. 18.50: Filkóné, a mesemon­dó anyóka. 19.10: Mozart-művek. 20.15: Országúton — dülőúton. 20.25: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója: Boszorkány Eszter­gomban. 21.25: Tánczene. 22.25: Népdalcsokor. 22.50: Közvetítés Brémából. PETÖFI-RADIÓ 8.00: Református egyházi félóra. 8.30: Orgonamuzsika. 9.00: Szív küldi szívnek szívesen. 9.35: Mit hallunk a jövő héten? 9.55: Egy műteremház lakói. 10.10: Miska bácsi lemezesládája. 10.45: Enes- cu-fesztivál, 1961. 12.20: A Szabó­család. 12.50: Művészlemezek. 14.15: Magyar tájak. 14.45: Zenekari mu­zsika. 15.20: Petykó és Matykó. Mesejáték. 16.25: Népek dalai. 16.55: Játékdoboz. 17.45: Csokolá- dékatona. 18.25: Szovjet művészek hangversenye. 19.10: Van új a Nap alatt. 19.25: Könnyűzene. 20.05: Verdi-ciklus. 22.30: Addin- sel: Varsói koncert. TELEVÍZIÓ: 9.30: Üttörőhíradó. 9.40: Ifjúsági filmmatiné: 1. Mese a sárkányról. (Csehszlovák rajzfilm.) 2. Sombre­ro (Magyarul beszélő szovjet film.) 13.30: 45. sz. Magyar Híradó. 13.40: A Magyar Hirdető műsora. 13.55: Csepel—ózd labdarúgó­mérkőzés közvetítése Csepelről. 17.30: ószi-téli esték. 18.30: Utazás a Föld körül: 1. A battei rakpart. (Belga kisfilm.) 2. A Ganges-fo- lyó. (Belga kisfilm.) 19.00: Élő­újság. 19.50: Vasárnapi vers. Vaj­da: Húsz év után. 20.00: Eladó kísértet. (Angol filmszatíra.) 21.15: Ezt dalolja Párizs. (Francia san­zonok.) Körülbelül 21.45: Hírek. HÉTFŐ KOSSUTH-RADIÓ 8.10: Reggeli hangverseny. 9.00: lányok, asszonyok. 9.20: Tánczene. 10.10: Lipem-lopom a szőlőt. 10.30: Elhangzott műsorainkból. 12.10: Johann Strauss műveiből. 13.(10: Egy biztos nyár. 13.15: Verbunko­sok, népdalok. 13.55: Napiren­den. 14.00: Heti zenés kalendá­rium. 15.30: A magyar rádió gyér; mekkórusa énekel. 15.45: Vála­szolunk hallgatóinknak. 16.00: Szív küldi. 17.15: ötórai tea. 17.40: Magazin. 18.05: Beethoven összes zongoraszonátái. 18.30: A mikro­fon előtt: Várnai Ferenc. 18.45: Igor herceg. Nyitány. 18.57: Hadak útja. 19.00: Leboczky Éva és Bing Crosby énekel. 20.25: Boross La­jos népi zenekara játszik. 20.35: A bigamista. Rádiókomédia. 21.35: Közvetítés az Erkel Színházból. 23.40: Magyar nóták, csárdások. PETÖFI-RÁDIÓ 14.15: Fúvószene. 14.40: Moha bácsi, a törpe. 15.ÖQ: SzóCAKozta- tó zene. 16.05: A világ landen. 16.15: Bach: G-moll szól őszön át a. 16.35: Népzene a lengyel rádió műsorából. 17.15: Ma még kuta­tási téma. 17.25: Zenekari muzsi­ka. 18.05: A korai gótika. 18.25: Szép Juliászné. Operettrészletek. 19.03: Lázgörbe. 19.25: Kamarakó- rus-liang verseny. 20.00: Operahír­adó. 21.10: Mezei csokor. 21.40: Kulturális krónika. 22.00: Tánc­zene. Biztos jövedelem a szerződéses dohánytermelés Jelentősen felemelt termelői árak Kamatmentes előlegek Természetbeni juttatások és egyéb kedvezmények Kössük meg mielőbb a® 1962. évi dohánytermelési szerződést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom