Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

1961. NOVEMBER 10. PÉNTEK «ST «ccm I I I Az emlékmű \ 4 $ A napokban kopott, re- ^ í pedezett, olvashatatlan be- ^ ^ tűkkel telerótt emlékműre ^ í bukkantam egy kietlen, ^ í műveletlen mezőség csa- £ í litos szélén, Felsőpakony- ^ á tói vagy nyolc kilómé- ^ á ternyire, a régi nagykő- ^ g rösi homokút mentén- Bi- ^ ^ zonyára valami neveze- ^ | tes esemény történt _ ott g í valamikor. Megilletődve ^ | álltam a tégla- cs kőko- ^ g losszus lábánál, s kegye- g | lettel emlékeztem a rég- g ^ múlt időkre. Aztán szét- ^ | nézve a vidéken, eszembe g ^ ötlött: mennyivel méltóbb í ^ és maradandóbb emlék g | lenne néhány hold jól | P művelt szántó, vagy kert- g á kultúrába vont föld, itt g g az elhanyagolt százholda- g p kon, ahol csak legelésző g | birkanyájak hoznak időn- g g ként némi mozgást és g í életet... (tm) ^ ÍXXXXV.XXXXNXVXXXXXXXXXXXVXXXV.XXXXXXVCVXX'' Moszkvában tartják a 10. magyar-szovjet orvosi konferenciát Az utóbbi években egy- egy megadott témakörből rendezik meg az immár ha­gyományos magyar—szovjet orvosi konferenciákat. A 10. konferenciát november 20— 24-én tartják Moszkvában. Ezen a tudományos üléssza­kon megvitatják a tuberku­lózis gyógyszeres kezelésé­nek eredményeit. Hat panasz egy borítékban Hogyan dolgozik a Pest megyei Tanács panaszirodája Grazban is bemutatják a XIX. és a XX. század magyar festészetét A Becsben és Salzburgban megrendezett és nagy sikert aratott XIX. és XX. század magyar festészete című kiállí­tást november 22-én Grazban mutatják be. A megyei tanácsháza első emeletén, pontosan a lépcső- feljárattal szemben vannak a megyei tanács titkárságának hivatali helyiségei. Az egyik ajtón aranybetűs üvegtábla hirdeti, hogy mögötte műkö­dik a panasziroda. Dr. Tési István főelőadó a vezetője. Lelkesen beszél munkaköréről, amelybe az év elején került, és amely talán közvetlenebb kapcsolatban van a mindennapi élettel, mint a tanácsi apparátus akár­melyik szakigazgatási osztálya. Az iroda a megyei tanács tit­kárságához tartozik és mun­kájának alapja az 1957. évi IV. törvény, amely szerint a panaszemelés jogával azok él­hetnek, akiknek érdekeit va­lamilyen államigazgatási ha­tározat vagy intézkedés sérti, vagy pedig azzal érte sérelem, hogy valamelyik államigaz­gatási szerv nem teljesítette határozathozatalra vagy in­tézkedésre irányuló kötelezett­ségét. Sok formai előírás is van a törvényben. Felsorol­ja például, hogy a panasz­iroda milyen esetekben nem köteles eljárni. A demokrati­kus humanizmus szelleme eb­ben a fogalmazásban is meg­nyilatkozik, hiszen megadja a lehetőséget a panaszirodának arra is, hogy ezekben az ese­tekben is eljárjon. — A legtöbb esetben — mondja dr. Tési István — élünk is ezzel a lehetőséggel, mert az a célunk, hogy min­denki orvosláshoz jusson, akit igazolt jogsérelem ért. A panaszirodában közvet­len félfogadás is van, de itt nem kötik meghatározott na­pokhoz és órákhoz. A hiva­talos idő alatt bármikor megjelenhetnek a panaszosok és akár írásban, akár szóbelileg előadhatják sérelmeiket. Az iroda for­A géppark fejlesztésével javítják a termelékenységet Megvalósuló tervek a Budakalászi Gyapjiíszövőgyárban Közeledik az év vége, és bár a hajrák ideje náluk már el­múlt, feszített ütemben dol­goznak. Különösen a szövődé­re hárul komoly feladat, össz­termelésük jelentős százalékát ugyanis az exportra kerülő takarók készítése teszi ki. Űj munkaerő beállítása nélkül növelték a gyár­tott takarók számát, többek között úgy, hogy a szö­vők mindkét gépükön takarót szőnek, holott korábban az egyikén könnyen kezelhető anyag készült. Éves exporttervük teljesí­tésének határideje, mint arról Tímár József, a gyár igazgató­ja beszámolt, december 22-e. Erre a napra már nem lehet I gyárban egyetlen, külföldi szállításra váró takaró sem. Az exportáló vállalat raktárá- jban a helyük. Jövőre már könnyebben birkózhatnak meg a fel­adatokkal, mert a műsza­ki fejlesztés során üze­mük gépparkjának jelen­tős részét kicserélik, vagy felújítják. Az év végére folyamatos, la­zaszárítógépet kapnak, amely nemcsak könnyebbé teszi a munkafolyamatot és jobbá a minőséget, de lehetővé válik a festődében levő kis szárí­tógép kikapcsolása. Ezt majd a karbonizáló-üzemben helye­zik él, ahol így az ilyen gépek száma már négyre növekszik. Jelenleg is van a budakalá­sziaknak savazó centrifugá­juk, de e mellé még egy új, hasonló gép beállítására is sor kerül. Ez negyven száza­lékkal emeli a karbonizáló- üzem teljesítményét. Nem kö­zömbös ez azért sem, mert le­hetőségük nyílik a bővebb ka­pacitás segítségével, nagyobb mennyiségű bérmunka válla­lására. Ezzel nemcsak saját magukon segítenek, hanem a Potnázi Posztógyáron is* amely eddig kikészítendő nyersanya­gának csak egy részét mun­káltatta meg Budakalászon. A többit, jelentős költséggel és időveszteséggel, messzebbre kellett szállítaniok. Ugyancsak ez idén készül el a Csepeli Posztógyár gépmű­helyében az új keresztorsózó- gép, amely a jövő esztendő elején lép be a termelésbe. Et­től kezdve a fonoda maga fog keresztorsózni, a gépet éppen ezért a fonodával szomszédos helyiségben helyezik el. Per­sze, a fonoda bővítése csak úgy vált lehetővé, hogy a gyár régi terve megvalósult, és vég­re megvásárolták azt a szom­szédos épületet, amely étkez­de és fcultúrház lesz. így a jelenlegi ebédlő és klubhelyi­ség felszabadul és a fonoda bővülhet. Nagyon időszerű feladata volt a Budakalászi Gyapjú- szövőgyárnak a farkasológép korszerűsítése, mert a több év­tizedes szerkezet sem az ipari, sem az egészségügyi követel­ményeknek nem felelt meg. Idén befejezik a nagy munkát igénylő átépítést. A felújított gép mellett a jelenleginél kisebb lét­számot kell majd foglal­koztatniuk, és így ezzel azonnal javul az üzem ter­melékenységi mutatója. A gépi szerelési munkák ideje alatt a farkasoló csak egy műszakban, délután dol­gozik. A délelőttöt a szerelők számára tartják fenn. A mun­kát saját erővel végzik, a cse­peli gépműhely szerelői csu­pán besegítenek. Az 1962-es évben jelentős műszaki fejlődés után láthat munkához a Budakalászi Gyapjúszövőgyár. Ezzel má­sodik ötéves tervünk egyik legfontosabb célkitűzését ma­gukévé tették és megvalósítá­sán fáradoznak. galmának nagyobbik felét mégsem ezek a panaszosok je­lentik, hanem — ahogyan Té­si főelőadó tréfásan mondja — a panasziroda állandó szál­lítói: a kormány titkársága, a sajtó és a rádió. A hozzájuk befutó panaszokat ezek to­vábbítják kivizsgálás, elinté­zés céljából a panaszirodához. — Legfőbb szállítónk a Ma­gyar Rádió. Csaknem min­dennap megérkezik reggeli postánkkal napi küldeménye, sokszor húsz, harminc^ pana­szos levél. A mai postát még nem bontottuk fel. Az iratok között hamar megtalálja a rádió vaskos, halványsárga borítékját. — Ma, úgy látszik — mond­ja, miközben felbontja a bo­rítékot és kiszabadítja tar­talmát — szokatlanul sze­rény a szállítmány. Mindösz- sze hat panaszos levél van benne. Sorra vesszük a leveleket. Az első egy leszázalékolt „izületes” dolgozó. A tör­vény évente 30 napi kórhá­zi ápolást biztosít számára. Az idén 21 napig részesült az egyik kórházban fürdős kezelésben, azt hitte, hogy van még kilenc napja, de amikor igénybe akarta ven­ni, elküldték, mondván: az idén már egyszer állt kór­házi kezelés alatt. Azt kérdezi, jogosan követelheti-e a fenn­maradt kilenc kórházi napot? — Ez panasz is, tudakozó­dás is — állapítja meg a főelőadó. — A levelet át- küldjük az illetékes egész­ségügyi osztályhoz, amely közölni fogja, hogy az ér­vényben levő rendelkezések szerint van-e joga a pana­szosnak a fennmaradt ki­lenc kórházi napra. A második levelet egy há­romgyermekes elvált asz- szony írta Ahányból. Sze­retne Szolnokra költözni,1 de csak akkor mehetne, ha ott tizenhétéveg leánya álláshoz jutna. Hiába próbálkozott, semmi sem sikerült — Ebben az ügyben saj­nos nem sokat tehetünk, Szolnok nem a mi terüle­tünkön fekszik. Mivel úgy látszik, hogy az elhagyott család számára a szolnoki megtelepedés a megélhetés biztosítását jelentené, át­írunk Szolnok város taná­csához és figyelmébe ajánl­juk az ügyet. A harmadik levélben egy 65 éves nagykőrösi özvegy asszony panaszolja el, hogy tavaly belépett pártoló tag­ként az egyik helyi tsz-be ós beadta két helyen fekvő földjét is. Az egyik Kőcser község területén fekszik. A Kocséri Községi Tanács helytelenül közölte hivatalos bizonylatában a föld kataszteri tiszta jöve­delmét. Ennek következtében lényegesen kevesebb járadé­kot kapott a tsz-től, mint amennyi járt volna neki. A kocséri hatóság később kor­rigálta tévedését, új bizony­latot adott, de a tsz — elő- sz?r azzal tagadta meg a különbözet kifizetését, hogy nincs pénze, majd öthónapi huzavona után közölte az özveggyel, hogy a régi bizony­latot tekinti érvényesnek és egyáltalában nem hajlandó fizetni. Ha igaza van a körösi özvegynek, az illetékes ál­lamigazgatási szerv kötelezni fogja a tsz-t a különbözet megfizetésére. A negyedik panasz. A Pest megyei Rád községből for­dult egy asszony a rádióhoz. Két gyermeke van, egy kis­iskolás és egy még kisebb fiúcska, aki „halló néma”. Az orvosi vizsgálat eredménye alapján kéi-te, hogy helyez­zek el a gyógypedagógiai in­tézetben. A megyei tanács művelődésügyi osztálya ta­valy nem tudta elintézni ké­relmét, miután nincs az inté_ zetben hely. Az idén ismét jelentkezett, de a helyhiány miatt, sajnos, nem tudják felvenni. Gyermeke állapota azóta súlyosbodott, kis teste rohamosan sorvad, nem hagy­hatja egyetlen pillanatra sem vállalhat sehol sem munkát, férje keresete viszont nem elég. — Alapos környezettanul­mányt végzünk — közli a főelőadó —, majd megkísé­reljük valahol a kis beteg elhelyezését, esetleg megpró­báljuk valamelyik országos intézetnél. Az ötödik panaszos egy nagykőrösi hivatalsegéd, aki azt szeretné tudni, hány kályhához kell külön fűtő, mert ő egy ideig kapott fű­tési pótlékot, de legutóbb ezt megszüntették. — Ezt is kivizsgáljuk, de általában a fűtésért jár a pótdíj. A hatodik panasz benyúj­tója egy tizenkilenc éves ceg­lédi kislány, aki gyors- és gépíróként a szolnoki tanács­nál dolgozott, oda utazgatott napról napra. Minden vágya az volt, hogy lakóhelyén, Cég. léden jusson álláshoz. Szol­noki hivatalfőnökének a ceg­lédi tanács elnöke készsége­sen megígérte, hogy a kislány számára biztosít a tanácshá­zán hasonló állást. Augusztus végén Cegléd ki is kérte, Szolnok pedig kiadta és így áthelyezéssel került át a ceg­lédi tanácshoz, ahol mégis egyhónapi próbaidőre alkal­mazták. Munkájával felette­sei meg voltak elégedve és mindenki biztosra vette vég­legesítését, a próbahónap utol­só napján, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, mégis azt közölték vele, hogy más­nap már ne menjen be munkahelyére. — Ha kikéréssel, tehát át­helyezéssel került a kislány Ceglédre — mondja Tési fő­előadó —, próbaidőnek nincs helye, tehát kétheti felmondás mindenképpen megillette vol­na. Ha pedig próbaidős volt, akikor néhány nappal előbb közölni kellett volna véle, hogy nem igénylik tovább a munkáját. Majd meglátjuk, mit mond a vizsgálat. A panaszirodának komoly szállítója a Népszabadság, a Ludas Matyi és a Pest megyei Hírlap is, de a forgalom anyaga ezekkel nem merül ki. A tanácstagi fogadóórá­kon és beszámolókon elhang­zó panaszokról szintén jegy­zőkönyv készül és azok is ide kerülnek, helyesebben innen indulnak el az orvos­lás felé. Az irodához ebben az évben már közel ezerhá­romszáz panasz érkezett és majd valamennyit el is intéz, ték. A benyújtott panaszok­nak mintegy kétharmad ré­sze jogosnak bizonyult. Ez az arány és a nagy forgalom mutatja talán a legmeggyőzőbben, hogy mi­lyen fontos szerepet tölt be ez a csendesen dolgozó iroda a megye életében. Magyar László Háromkötetes tanulmánygyűjtemény a magyar—orosz irodalmi kapcsolatokról Az Akadémiai Kiadó Ta­nulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok köré­ből címmel háromkötetes ta­nulmánygyűjteményt jelente­tett meg. A mű harminchat tanulmányban végigkíséri a két nép sok színű, mély gyö­kerű irodalmi kapcsolatai­nak történeti fejlődését, a legújabb időkig. (MTI) rrmnap 1961. november 10, péntek, András napja. A nap kél 6.41 óraikor, nyugszik 10.15 órakor. A hold kél 8.29, nyugszik 18.03 órakor. Várható időjárás péntek estig: borult idő, több he­lyen, főleg a Dunántúlon eső, ködképződés. Fokozatosan megélénkülő déli, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8—11 fok kö­zött. Távolabbi kilátások; a hét végén északnyugati szél­lel lehűlés. Ma Vasváron sorsolják a lottót A hónap következő lottó­húzásait vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A legközelebbi hú­zást, a 45. játékhét nyerő­számainak sorsolását, ma dél­előtt 10 órai kezdettel Vas­váron tartják. (MTI) Falu Tamás: Költő, most dalolj” Költő, most dalolj, Követelj békét, Űj világ jöttét, S nem világvégét. Lődd fel a versed Felhők fölébe, Föntről is hulljon Szerte a béke. Földön és égen A békét zengjed, Száz megatonnás Legyen a versed! • Szeretettel köszöntjük a 80 esz­tendős költőt születésnapja alkal­mából. — ASZÚDON társadalmi munkában betonozzák há­romszáz méteres szakaszon a Bethlen Gábor utcát. A fiataloknak jó példát mutat az élenjáró özvegy Budai Józseíné, aki már elmúlt hatvan éves, mégis naponta több órát tölt az útépítés­nél. — EGÉSZSÉGÜGYI ÁL­LOMÁS létrehozását szerve­zi a ceglédi járási vöröske­reszt-szervezet. A Dánszent- miklósi Állami Gazdaságot és az abonyi Uj Világ Tsz-t jelölték ki e célra. — AZ EDDIG kárbave- szett fáradt turbinagőzt le- csapatás útján desztillált vízként nyeri vissza az Eszakdunántúli Áramszol­gáltató Vállalat. Ezzel a módszerrel óránként 300 li­ter desztillált vizet kapnak,, s ez évi kétszázötvenezer fo­rint megtakarítást jelent a vállalatnak. — JANUÁRBAN tartják országszerte az új szakszer­vezeti vezetőségválasztáso­kat. Az ezzel kapcsolatos teendők megbeszélésére csü­törtök délelőtt nagyaktívát tartott a vasutasszakszerve­zet Pest—Nógrád megyei bizottsága. — A HÉTEN az albertir- sai Dimitrov és Szabadság termelőszövetkezetekben ki­lenc tagú csehszlovák kül­döttség tett látogatást. A csehszlovák elvtársak most viszonozták az irsai tsz-veze. tők szeptemberben Cseh­szlovákiában tett látogatását. Az öt nap alatt élénk és hasznos tapasztalatcsere ala­kult ki. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a közös gazdaságról, különö­sen az állattenyésztés nyerte meg tetszésüket. — A PEST MEGYEI egészségügyi 1 szakiskola cse­csemő- és gyermekgondozó­női évfolyamának végzett növendékei november 11-én (szombat) délelőtt 10 óra­kor oklevélkiosztó és balla­gási ünnepséget rendeznek. A rádió mai műsora KOSSUTH-RADIÓ 8.10: Operettrészletek. 9.00: Napi­renden. 9.05: Dvorzsák: Szláv tán­cok. 9.45: Iskolai kórusok. 10.10: Les Djinns együttese énekel, n.00: Részlet Móricz Virág regényéből. 11.15: Operarészletek. 12.15: Tánc­zene. 13.00: Könyvrészlet. 13.20: Népdalfeldolgozások. 13.45: Gaz­daszemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 14.00: Csajkovszkij-da- lok. 14.15: Sportoló ifjúság. 14.35: Kis szvitek. 15.10: A gyermekrá­dió énekszakköre. 15.30: Versek. 15.40: Szív küldi . . . 16.25: Az ipa­ri rovat műsora. 16.40: A lipcsei rádió ifjúsági énekkara énekel. 17.15: ötórai tea. 17.45: Rádióisko- ! la. 18.30: Szovjet Zenei Hét. 18.45: felügyelet nélkül» így. nenjj&ai embergk« Béaiskea es» i te . .. 23.00: Kamarazene. 0.10: Ver­bunkosok, cigánydalok. PETŐFI-RÁDIÓ 14.15: A Marosvásárhelyi Filhar­mónia zenekara játszik. 14.40: El­beszélés. 15.00: Népi zene. 15.40: Tíz perc a bíróságon. 15.50: Két Kodály-kórus. 16.05: Mozart: B-dur szerenád. 16.50: 1000 szó franciául. 17.00: A gyermekrádió műsora. 17.25: Az ifjúsági rádió műsora. 17.45: Magyar indulók. 18.05: Rész­letek Lehár: Luxemburg grófja cí­mű operettjéből. 18.30: Riportmű­sor. 18.45: Reginaid King: Fantá­zia. 19.05: Brahms: Klarinétötös. 19.40: Falurádió. 20.00: Képek Mu- szorgs7lrií életéből. 20.45: SDort­híradó. 21.10: a Máday—ifi. Naey együttes játszik. 21.45: Tanítók, ta­nárok fóruma. 22.00: Zenekari mu?.sikA. — VIDÁM MŰSORRAL egybekötött takarékossági ankétot rendez a Hazafias Népfront és az Országos Ta­karékpénztár járási fiókja Monoron, szombaton, novem­ber 11-én este 19 órai kez­dettel a járási művelődési otthonban. Az érdekesnek ígérkező műsoros ahkéton Kérdezz-felelek játékot is rendeznek. — TELJESÍTETTE éves tervét a nagykőrösi szíkvíz- üzem. November 7-e tiszte­letére a szíkvíz- és jéggyár dolgozói vállalták, hogy évi 3 738 000 forint termelési tervüket e napig teljesítik. Vállalkozásukat siker koro­názta, tervüket november 6-án befejezték. — A NAGYKÖRÖSI Vá­rosi Tanács végrehajtó bi­zottsága 1962. évi község­fejlesztési tevében százezer forintot biztosít politechnikai oktatás céljaira. — DOMONYBAN még ebben az évben megnyílik az átépítés alatt álló községi művelődési házban a mozi. Az építkezés végleges befe­jezésére csak a jövő eszten­dőben kerül sof, de a lakos­ság társadalmi munkája le­hetővé tette, hogy a nagy­terem, amely a mozi céljára is szolgál, jóval előbb elké­szüljön. A munka teljes be­fejezéséhez a megyei ta­nács művelődési osztálya jövő évi felhasználásra 154 000 forint felújítási ke­retet adott. . . , — A DÁNSZENTM1K- LŐSI Micsurin Tsz négy- százharmincezer forint, a nyársapáti Haladás Tsz kétszázhetvenháromezer fo­rint, a. kakucsi Lenin Tsz százhetvenhatezer, a dabasi Szikra Tsz száznegyvenhét­ezer forint jégkártérítést kapott az Állami Biztosí­tótól. — A TERVEK szerint a helyi pedagógusok kezde­ményezésére rövidesen fa­lusi ifjúsági szövetkezet ala­kul a felsőpakonyi, úgyne­vezett holland-telepi isko­lában. A szükséges föld­terület a szövetkezeti gaz­dálkodás céljára rendelke­zésre áll, sőt a tanács be is kerítteti, hogy a fiata­lok zavartalanul kertészked­hessenek. — A PEST MEGYEI Tanács v. b. mezőgazdasági osztálya a mezőgazdaság­ban végzett jó munkájáért a nagykőrösi Kossuth Tsz főagronómusót. Körösi Gyu­lát ős Hegedűs Károly mezőgazdasági szakfelügye­lőt pénzjutalomban része­sítette. — AZ 1962. ÉVBEN 500 egészségügyi előadAst és 300 egészségügyi tárgyú film­vetítést tervez a vöröske- reszt Pest megyei szerveze­te a tbc-ellenes küzdelem­ről, az alkoholizmus elle­ni Icüzdelemről, a személyi és környezeti higiéniáról, az aktuális gyermekbetegsé­gekről. — PARKÍROZZAK még ebben az évben Leányfa­lun a sportpályával szem­beni szabad területet, <ync- lyet a kirándulók nyáron szívesen keresnek fel tá­borozás ccljára. A munká­latokhoz a lakosság társa­dalmi segítséget ad. — A CEGLÉDI GÉPÁL­LOMÁS albertlrsai üzem­egységében az őszi szántás­vetési munka október har­madik dekádjában Gubicza István és Kuncz Mihály traktoros 181 normálholdat szántott. Ugyanezen idő alatt Mala Sándor és Kiss József 213 hóidat szántott i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom