Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-10 / 265. szám
1961. NOVEMBER 10, PÉNTEK »Ecvei 3 Hasznos Rejtett „aranyak" munkamódszer A monon, járás (huszonnégy termelőszövetkezetének 1962. évi tervfelülvizsgálata befejeződött. A járási tanács mező- gazdasági osztályának szakemberei az idén a tervek felülvizsgálatánál egy hasznos „újítást” alkalmaztak. Nem a termelőszövetkezetek vezetőit hívták he a járási tanácshoz, hanem a mezőgazdasági osztály szakemberei a helyszínre szálltak ki — ugyanígy a különböző szerződtető vállalatok megbízottjai is — és ott valamennyi vezetőségi tag, szakember és brigádvezető bevonásával vitatták meg a szövetkezet tervét. Amint Nagy Sándor elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője mondotta, a termelőszövetkezetek is örömmel fogadták ezt az. új* munkamódszert, amely megítélése szerint is hasznosabb, mint a korábbi. A hónapok óta tártó szárazság az ország legtöbb vidékén rendkívüli körülményeket teremt az őszi mező- gazdasági munkáknál. A kőw keménnyé száradt földek megművelése a szokásosnál sokkal jobban igénybe veszi a gépeket, munkaeszközöket. A Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalatának kimutatása szerint az idén, szeptemberben és októberben 18 millió forinttal több gépalkatrészt., adtak el, mint egy évvel ezelőtt. Ebből körülbelül nyolcmillió forint értékű növekedésre előre számítottak, ennyit indokolt ' ugyanis a géppark bővülése. így csak a két legutóbbi hónapban tízmillió forint értékű alkatrész írható Felelősségérzet.. ■ Ha egyetlen szóval kellene meghatároznom, mi jellemezte az isaszegi kommunisták vezetősegválasztó taggyűlését, ezt válaszolnám: a felelősség- érzet. Kétévi munkájukat úgy tették mérlegre ezen a taggyűlésen, ahogy nagyon őszinte percekben szokás, tárgyilagosan önkritikusan. A vezetőség beszámolója kendőzetlenül tárta fel a hibát és dicsekvés nélkül az eredményt. Megállapította, hogy a községi pártszervezet kommunistái fáradhatatlanul küzdöttek a szocialista mezőgazdaság győzelméért. Az ő .érdemük is, hogy Isaszeg dolgozó parasztsága már 1959 őszén a közös gazdálkodást választotta. De mulasztást ki- - vették el a későbbiekben, a termelőszövetkezeti és a községi pártszervezet különválása után: nem nyújtottak elegendő segítséget a súlyos problémákkal küzdő tsz-nek. Nem arról van szó, mintha A Földművelésügyi Minisztérium Ariyagellátó vállalatánál elmondották az MTI munkatársának, hogy a vártnál sokkal nagyobb alkatrész-felhasználás eddig nem okozott fennakadást. A munkaeszközök zöménél később sem lesz probléma, „miért ezekből még mindág elegendő tartalék áll rendelkezésre. Nehezebben megoldható feladat lesz azonban az erőgépek alkatrészeinek biztosítása. Ezeknek a hibái ugyanis többnyire csak a téli gépjavításnál derülnek ki majd. Bizonyos alkatrészek nagyobb forgalmára persze már most tudnak következtetni, s ezekből terven felül is rendelnek. tétlenül nézték volna a vezetés hibáit, a munkafegyelem lazulását —, de eddigi tanácsaik, intézkedéseik nem hoz-^ tak gyökeres változást. De hát a tsz-ben is van pártszervezet, ott is vannak kommunisták, oldják meg a problémáikat magük! — mondhatná valaki. A községi pártszervezet tagjai azonban nem ezt mondják, hanem azt: mi harcoltunk, mi agitáltunk a termelőszövetkezet mellett, most nem hagyhatjuk cserben, amikor baj van! Nem hagyják cserben, mert felelősséget éreznek a község nagyüzeme, a termelőszövetkezet megszilárdulása s tagjainak sorsa iránt. Jó dolog — állapította meg a beszámoló —, hogy szoros kapcsolat létesült a pártszervezet és a helybeli intézmények vezetői között. A páftvezetőség időnként beszámoltatja az állami és gazdasági vezetőket munkájukról. Nem helyes viszont — hangzott a továbbiakban —, hogy meglazult a kapcsolat a párt- és a tömegszervezetek között, gyengült a párt- irányítás a tömegszervezetekben. A népfront-mozgalomban békövetkezett visszaesésért nem csupán a népfront-bizottság titkára és tagjai felelősek, hanem a kommunisták is. Nem érvényesül a párt irányítása a kisipari termelőszövetkezetben sem, ahol ötven dolgozó között mindössze egy párttag van. Több figyelmet kell fordítania a pártszervezetnek az ifjúság tömegeit magában foglaló községi sportkör életére is. Meg kell vizsgálni: mi az oka, hogy a sportpálya építésére előirányzott összeg már elfogyott s a pálya még sehol sínje»?! önkritikusan foglalkozott a taggyűlés a partépitéssel is. Ez évben csupán egy párttagot és egy tagjelöltet vettek fel a községi alapszérvezetbe. Igaz, hogy vannak objektív akadályok: a dolgozó parasztok ezután a termel ős zövetkea szárazság számlájára. A járási, városi és községi tanácsok vb-einökeinek értekezlete A szárazság miatt két hónap alatt tízmillió forinttal nőtt a mezőgazdasági gépalkatrészek forgalma Intézkedések az alkatrészellátás biztosítására A tervtörvény nyomában zeti pártszervezetbe kérik felvételüket, a lakosság többi része — főleg a fiatalok — zöme pedig bejáró munkás; a pártépítési munka fogyatékosságait azonban ez sem menti, ötven ktsz-dolgozó között egyetlen párttag, a nagylét- számú tantestületben pedig csupán egy tag és egy tagjelölt akad! őszintén tárgyalta a beszámoló az oktatásban elkövetett hibákat. A pártvezetőség nem volt eléggé igényes a párttagok politikai képzettségével szemben. Az elmúlt oktatási éviben a hallgatók ötven százaléka „lemorzsolódott”, a többiek pedig gyenge tanulmányi eredményt értek eb Jó, hogy az idén levonták a tanulságot a múlt évi kudarcból: a most kezdődő pártoktatásra mind a huszonnyolc párttag jelentkezett, s valamennyien vállalták, hogy nem maradnak ki a tanfolyamról, A beszámolót követő vita őszinte hangja, segítő szándéka egyenes folytatása volt a pártvezetőség referátumának. A hozzászólók hangsúlyozták: anélkül, hogy mentegetnék saját mulasztásaikat és a pártvezetőség munkájának fogyatékosságait, az eredményeket tartják döntőnek, nagyobbnak. Azt, hogy az elmúlt bét esztendőben a községi pártszervezet tekintélyt, megbecsülést szerzett a faluban s megnyerte a lakosság bizalmát. A szavazás is ezt a bizalmat tanúsította: mind az öt vezetőségi tagot újraválasztották. Nyíri Éva Az elkövetkező évek nagy programja előttünk áll. Mindenki a maga módján kutatja benne azt, aminek legtöbb köze lesz saját kis programjához, — az életéhez. Mindemellett legyen szabad külön emlékeztetni az ötéves terv egyik, mindenkit közelről érintő pontjára. Régi nézetkülönbségek józan megoldása az a törvény- nyé emelt kívánság,, hogy korlátozott anyagi forrásaink figyelembe vételével gazdálkodjunk. Ásványi kincseink nem ígérnek gazdagságot. Legfőbb nemesvaluta fedezetünk a munka, s így a kevéssé anyag-, inkább munkaigényes termék jelent hasznot a nemzet számára. Ehhez társul szinte beláthatatlan nyereséglehetőséggel a ma, vagy tegnap még kidobott ipari hulladék hasznosítása. De mennyire érinti, vagy érdekli mindez a témán kívül álló embereket? Kapóra jön egy megyei esemény: új üzem kezdte meg működését a Pest megyei Vegyi. és Kézműipari Vállalat fiókvállalataként. A fóti öreg málom már nem hajtott hasznot senkinek. De szállást adhatott több milliós értékű gépparknak. Más vállalatok gépfölöslegeit gyűjtötték ide. Teherautó számra hordják a gyapotot. Az ügyes szerkezetek megtisztítják a bennragadt gyapotmaghéjaktól. De kiszedik azt a fonásnál használhatatlan szálhulladékot is, amelyből ugyanitt ipari vattát gyártanak. Ezt használják a bútorkárpitosok, s ezzel tömik az autóbusz üléseket az Ikarusnál. A hulladék eltűnik, s nemcsak vatta, hanem papír is lesz belőle! A kiszedett és összegyűjtött gyapotmaghéjat a Diósgyőri Papírgyár ügyes újítással az utolsó grammig felhasználja és kiváló minőségű papírt készít belőle. Már a próbaüzem ideje alatt öt tonnányi héjhulladékot elfogyasztott! Példánk nem gyárváros méretű. Nem is kell, hogy az legyen. Jobban jelzi így* hogy minden apróság jelentőssé növekedhet, pénzzé lehet. Nem igényéi valutát, nem kíván anyagot, nem válik behozatali gonddá. Munkát kíván és pénzt ad. Ez esetben idegen pénzt is. mert tudott dolog, hogy a papírt, különösen a finomabb fajtát nehéz dollárokért vásároljuk. A fóti és diósgyőri akció eredményét a nyereségrovatba írhatjuk. Mindenekelőtt azonban a most elfogadott tervprogram kicsi kockája és az adott tétel igazolója — szerény körülmények és megyei határok között. Következnék az írás elején feltett kérdés válasza: menynyiben érinti mindez a témán kívül álló embert? Háztartást mindenki vezetett már. ha nem tovább, legalább néhány napig. Ennyi gyakorlat is elég megérteni, mit jelent ha a havi, vagy kétheti „keret’* megszabadul néhány fölös kiadástól. Egy egész nemzet háztartásában milliárdokat jegyezhetnek így. (tgy) BAJBAJUTOTTAK TÁMASZA Ki gondolná, hogy mennyi kárt okoznak napjainkban is a természeti csapások? Jégverés, tűzeset, vihar, betegség és halál naponta szedi az áldozatait közöttünk, de akit közvetlenül nem érintenek, nem gondol rájuk. A napokban kezembe került egy statisztika, amely az Állami Biztosító kilenchónapi kártérítéseit tartalmazza. Ez a kimutatás tömören így szól: szocialista szektoroknak 1929 esetben összesen 10 317 650 forintot, egyéni károsultaknak pedig 6204 esetben 4 507 817 forintot fizetett kártérítésül az Állami Biztosító. A sűrűn gépelt, s oldalakra terjedő statisztika nagy részletességgel tartalmazza a fenti adatokat. Néhány szóban megemlíti például, hogy a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezetnek 300 705 forint jégkártérítést, a dabasi Szikra Tsz-nek 184 000 forint tüz- kártérítést, a csemői Petőfi Tsz-nek 1 607 001 forint jégkártérítést adott az Állami Biztosító. A tűzkárosultak között például a tápiószeleí református egyházat is megtaláljuk, amelynek csaknem hétezer forintot fizettek ki egy kisebb tűzeset után. Mint a bevezetőből is kitűnik. (Folytatás az 1. oldalról) van szükség és a járás vezetőinek ide kell összpontosítaniuk az erőket. — Miért maradtunk el eny- nyire? Erre a kérdésre akkor válaszolhatunk helyesen, ha megvizsgáljuk az egyes járások, illetve járási szervek tevékenységét, valamint a termelőszövetkezetek vezetőinek munkáját. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy nem hajtottuk végre teljesen a munkák meggyorsítása érdekében hozott helyes határozatokat . és intézkedési terveket. Sok termelőszövetkezetben nem szűrték le a tavaly őszi, valamint az idei tavaszinyári mélyszántások tapasztalatait. A nyári munkák után Dr. Dajka Balázs elvtárs előadói beszéde után többen jelentkeztek hozzászólásra. Az első' felszólaló Stark József, a Mogyoródi Községi Tanács vb-titkára volt. Stark elvtárs röviden ismertette a községükben végzett mezőgazda- sági munkák helyzetét, majd bejelentette, hogy száz holddal több őszi kalászost vetnek az idén a tervezettnél. Hasonló. értelemben szólalt fel Kalikó János elvtárs is, a Péceli Községi Tanács vb- elnöke. Ezután Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára jelentkezett felszólalásra. — Tudniok kell a községi tanácselnök elvtársaknak — mondotta Király elvtárs —, hogy a szocialista átszervezés után nem csökkent, hanem növekedett a községi tanácsok szerepe. A községi tanácsokftak most hatékonyan közre kell műbizonyos mértékig önelégültség lett úrrá a helyi vezetők köréiben és emiatt elvesztettük a pór hetes előnyt. Sok községben, s néhány járásiban nem vették komolyan a feladatok nagyságát. Nem ellenőrizték a napi tervteljesítést és a példamutató, gazdaságok tevékenysége sem' bontakozott ki megfelelően ebben az időszakban. A vetőszántás és a vetés munkálnak értékelése után dr. Dajka Balázs elvtárs az állami felvásárló szervek munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy bár az idén rekord gabonatermés volt, nem mutatkozott meg ennek hatása a felvásárlási tervek túlteljesítésében. ködniök a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Meg kell mondani, hogy ez a közreműködés nagy általánosság- ban'a várakozáson felül sikerült. Gondoljunk csak a tavaszi munkákra, amikor az esőzések ellenére sokkal alaposabban művelték meg a tsz-földeket, mint bármikor azelőtt. Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy az aszály ellenére az idén jobb kukoricatermés lesz, rtiint tavaly. Ez is azt bizonyítja, hogy alaposabb és gondosabb növényápolással, jó munkaszervezéssel és a korszerű agrotechnika szélesebbkörű alkalmazásával közömbösíteni lehet a természeti csapások káros hatását. Király elvtárs ezután arról a káros nyugalomról beszélt, amely az aratási munkák sikeres befejezése után sok helyütt tapasztalható volt a megyében. Felhívta a tanácsok vezetőinek figyelmét arra, , hogy irányító munkájukat; nem nélkülözhetik a termelőszövetkezetek. Ezután a szocialista törvényesség betartására hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a legfőbb törvénysértés az, ha valaki, vagy valakik a tagság közös érdekei ellen cselekszenek. A közeledő zárszámadásokkal kapcsolatban arra hívta fél a figyelmet, hogy az elnöki beszámoló ne csak részletes, hanem elsősorban tárgyilagos legyen. Tartalmazniok kell ezeknek a beszámolóknak az eredmények mellett a hibákat is, amelyek az esetleges bevételi kieséseket okozták. Hasonló értelemben beszélt a községi tanácsvezetők feladatairól Rikassi János elvtárs is, a Minisztertanács titkársága képviseletében. A többi közt elmondotta Rikassi elvtárs. hogy helytelen csak a gépállomásra hivatkozni a fontosabb munkák elmaradása miatt. Volt időszak. amikor még a jelenleginél is kevesebb mezőgazda- sági gépünk volt, mégis korábban fejeztük be az őszi munkákat. A termelőszövetkezetek vezetői elsősorban a saját erőforrásaikra támaszkodjanak, vegyenek igénybe minden lófogatot és kisüzemi gépet is. A hozzászólások után dr. Dajka Balázs elvtárs válaszadása következett, majd Keleti Ferenc elvtárs záróbeszédére került sor. Keleti Ferenc elvtárs felhívta a községi és járási tanácsvezetők figyelmét arra, hogy az eddiginél sokkal lelkiismeretesebben és szenvedélyesebben küzdjenek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. A csütörtöki értekezletnek — mint mondotta — éppen az volt a célja, hogy ezekre a fontos feladatokra hívja fel a tanácsvezetők figyelmét. Új típusú, 100 köbméteres víztorony Aszódon Aszód vízellátásának javítására új típusú, 100 köbméteres víztornyot állítanak fel. A víztorony Márkus Gyula, a Mélyépítő Tervező Vállalat mérnökének terve alapján készült. Előállítási költsége olcsóbb, mint a már ismert Fer- roglóbus víztartályoké. A víztartály egy-két méter átmérőjű, 26 méter magas, csúszózsaluzással készült vasbeton oszlopon kerül elhelyezésre, a tartály maga 12 darab előregyártóit vasbeton elemből készül. Az ÉM. Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalatának dolgozói november 30-ára fejezik be a\ új víztorony építését. Távlati kép a víztoronyról. Előtérben napközis gyerekek szórakoznak (MTI foto; Mező Sándor i'elv.) Igen sok egyéni károsult Is volt az év első felében Pest megyében. Találomra kiválasztottam néhány nevet a károsultak jegyzékéből. Közöttük a legnagyobb kártérítésit Dobja Félix törökbálinti lakos kapta, akinek 35 000 forintot fizetett ki tűzkártérítés címén a biztosító. Az igen népes bal- esetes csoportból Papp Lajos törökbálinti, Somod! Imre monori és Gerényi István szentendrei lakosok nevét jegyeztem meg, akik egyaránt 25—25 ezer forintos kártérítést kaptak. Az említett károsultak és a fel nem soroltak ezrei komoly és méltányos anyagi támogatásban részesültek bajukban. Örömet szerzett nekik ez a támogatás? Senki sem örül a bajnak és legtöbbet nyer, aki nem károsodik, de ha már nem kerülhető el a természeti csapás, nagy szerencse a biztonsági Azok a biztosítottak, akiken az Állami Biztosító segített, könnyebben viselték el az elemi csapást és megújult életkedvvel tértek napirendre felette. Legszomorúbb a baleseti károsultak helyzete, akiknek testi épségét már nem adhatja vissza senki, de ki vonná kétségbe azt. hogy éppen ők szorulnak rá leginkább az anyagi támogatásra? S ezt az anyagi támogatást valamennyi biztosított megkapta bajában. Ne érjen senkit sem természeti csapás — ezt kívánja valamennyi jóérzésű ember. Szocialista társadalmunk az élet és a munka minden területén féltő gonddal ügyel polgárainak testi és vagyonbiztonságára. Ezt a célt szolgálja a nap minden órájában az Állami Biztosító, amelynek biztonságot nyújtó szolgálatait mindenki igénybe veheti. N. L Bizalom és felelősségérzet A vita
