Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

1961. NOVEMBER 10, PÉNTEK »Ecvei 3 Hasznos Rejtett „aranyak" munkamódszer A monon, járás (huszonnégy termelőszövetkezetének 1962. évi tervfelülvizsgálata befeje­ződött. A járási tanács mező- gazdasági osztályának szak­emberei az idén a tervek fe­lülvizsgálatánál egy hasznos „újítást” alkalmaztak. Nem a termelőszövetkezetek vezetőit hívták he a járási tanácshoz, hanem a mezőgazdasági osz­tály szakemberei a helyszínre szálltak ki — ugyanígy a kü­lönböző szerződtető vállalatok megbízottjai is — és ott vala­mennyi vezetőségi tag, szak­ember és brigádvezető bevo­násával vitatták meg a szö­vetkezet tervét. Amint Nagy Sándor elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője mondotta, a ter­melőszövetkezetek is örömmel fogadták ezt az. új* munka­módszert, amely megítélése szerint is hasznosabb, mint a korábbi. A hónapok óta tártó szá­razság az ország legtöbb vi­dékén rendkívüli körülmé­nyeket teremt az őszi mező- gazdasági munkáknál. A kőw keménnyé száradt földek meg­művelése a szokásosnál sok­kal jobban igénybe veszi a gépeket, munkaeszközöket. A Földművelésügyi Minisz­térium Anyagellátó Vállala­tának kimutatása szerint az idén, szeptemberben és ok­tóberben 18 millió forinttal több gépalkatrészt., adtak el, mint egy évvel ezelőtt. Eb­ből körülbelül nyolcmillió forint értékű növekedésre előre számítottak, ennyit in­dokolt ' ugyanis a géppark bővülése. így csak a két leg­utóbbi hónapban tízmillió forint értékű alkatrész írható Felelősségérzet.. ■ Ha egyetlen szóval kellene meghatároznom, mi jellemez­te az isaszegi kommunisták vezetősegválasztó taggyűlését, ezt válaszolnám: a felelősség- érzet. Kétévi munkájukat úgy tették mérlegre ezen a tag­gyűlésen, ahogy nagyon őszin­te percekben szokás, tárgyila­gosan önkritikusan. A vezetőség beszámolója kendőzetlenül tárta fel a hibát és dicsekvés nélkül az ered­ményt. Megállapította, hogy a községi pártszervezet kommu­nistái fáradhatatlanul küzdöt­tek a szocialista mezőgazdaság győzelméért. Az ő .érdemük is, hogy Isaszeg dolgozó paraszt­sága már 1959 őszén a közös gazdálkodást választotta. De mulasztást ki- - vették el a későbbiekben, a termelőszövetkezeti és a köz­ségi pártszervezet különválá­sa után: nem nyújtottak ele­gendő segítséget a súlyos problémákkal küzdő tsz-nek. Nem arról van szó, mintha A Földművelésügyi Mi­nisztérium Ariyagellátó vál­lalatánál elmondották az MTI munkatársának, hogy a vártnál sokkal nagyobb alkatrész-felhasználás eddig nem okozott fennakadást. A munkaeszközök zöménél később sem lesz probléma, „miért ezekből még mindág elegendő tartalék áll rendel­kezésre. Nehezebben meg­oldható feladat lesz azon­ban az erőgépek alkatrészei­nek biztosítása. Ezeknek a hibái ugyanis többnyire csak a téli gépjavításnál derülnek ki majd. Bizonyos alkatré­szek nagyobb forgalmára per­sze már most tudnak követ­keztetni, s ezekből terven fe­lül is rendelnek. tétlenül nézték volna a veze­tés hibáit, a munkafegyelem lazulását —, de eddigi taná­csaik, intézkedéseik nem hoz-^ tak gyökeres változást. De hát a tsz-ben is van pártszervezet, ott is vannak kommunisták, oldják meg a problémáikat magük! — mondhatná valaki. A községi pártszervezet tagjai azonban nem ezt mondják, hanem azt: mi harcoltunk, mi agitáltunk a termelőszövetkezet mellett, most nem hagyhatjuk cser­ben, amikor baj van! Nem hagyják cserben, mert felelős­séget éreznek a község nagy­üzeme, a termelőszövetkezet megszilárdulása s tagjainak sorsa iránt. Jó dolog — állapította meg a beszámoló —, hogy szoros kapcsolat létesült a pártszervezet és a helybeli intézmények vezetői között. A páftvezetőség időn­ként beszámoltatja az állami és gazdasági vezetőket mun­kájukról. Nem helyes viszont — hangzott a továbbiakban —, hogy meglazult a kapcsolat a párt- és a tömegszerveze­tek között, gyengült a párt- irányítás a tömegszervezetek­ben. A népfront-mozgalomban békövetkezett visszaesésért nem csupán a népfront-bizott­ság titkára és tagjai felelő­sek, hanem a kommunisták is. Nem érvényesül a párt irá­nyítása a kisipari termelőszö­vetkezetben sem, ahol ötven dolgozó között mindössze egy párttag van. Több figyelmet kell fordítania a pártszerve­zetnek az ifjúság tömegeit magában foglaló községi sportkör életére is. Meg kell vizsgálni: mi az oka, hogy a sportpálya építésére előirány­zott összeg már elfogyott s a pálya még sehol sínje»?! önkritikusan foglalkozott a taggyűlés a partépitéssel is. Ez évben csupán egy párt­tagot és egy tagjelöltet vettek fel a községi alapszérvezetbe. Igaz, hogy vannak objektív akadályok: a dolgozó parasz­tok ezután a termel ős zövetke­a szárazság számlájára. A járási, városi és községi tanácsok vb-einökeinek értekezlete A szárazság miatt két hónap alatt tízmillió forinttal nőtt a mezőgazdasági gépalkatrészek forgalma Intézkedések az alkatrészellátás biztosítására A tervtörvény nyomában zeti pártszervezetbe kérik fel­vételüket, a lakosság többi része — főleg a fiatalok — zöme pedig bejáró munkás; a pártépítési munka fogyatékos­ságait azonban ez sem menti, ötven ktsz-dolgozó között egyetlen párttag, a nagylét- számú tantestületben pedig csupán egy tag és egy tagje­lölt akad! őszintén tárgyalta a beszá­moló az oktatásban elkövetett hibákat. A pártvezetőség nem volt eléggé igényes a pártta­gok politikai képzettségével szemben. Az elmúlt oktatási éviben a hallgatók ötven szá­zaléka „lemorzsolódott”, a többiek pedig gyenge tanul­mányi eredményt értek eb Jó, hogy az idén levonták a tanulságot a múlt évi kudarcból: a most kezdődő pártoktatásra mind a huszonnyolc párttag jelentke­zett, s valamennyien vállal­ták, hogy nem maradnak ki a tanfolyamról, A beszámolót követő vita őszinte hangja, segítő szándé­ka egyenes folytatása volt a pártvezetőség referátumának. A hozzászólók hangsúlyozták: anélkül, hogy mentegetnék saját mulasztásaikat és a pártvezetőség munkájának fo­gyatékosságait, az eredménye­ket tartják döntőnek, na­gyobbnak. Azt, hogy az elmúlt bét esztendőben a községi pártszervezet tekintélyt, meg­becsülést szerzett a faluban s megnyerte a lakosság bizal­mát. A szavazás is ezt a bizalmat tanúsította: mind az öt veze­tőségi tagot újraválasztották. Nyíri Éva Az elkövetkező évek nagy programja előttünk áll. Min­denki a maga módján kutat­ja benne azt, aminek legtöbb köze lesz saját kis program­jához, — az életéhez. Mind­emellett legyen szabad külön emlékeztetni az ötéves terv egyik, mindenkit közelről érintő pontjára. Régi nézetkülönbségek jó­zan megoldása az a törvény- nyé emelt kívánság,, hogy korlátozott anyagi forrásaink figyelembe vételével gazdál­kodjunk. Ásványi kincseink nem ígérnek gazdagságot. Leg­főbb nemesvaluta fedezetünk a munka, s így a kevéssé anyag-, inkább munkaigényes termék jelent hasznot a nem­zet számára. Ehhez társul szinte beláthatatlan nyereség­lehetőséggel a ma, vagy teg­nap még kidobott ipari hul­ladék hasznosítása. De mennyire érinti, vagy érdekli mindez a témán kí­vül álló embereket? Kapóra jön egy megyei esemény: új üzem kezdte meg működését a Pest megyei Ve­gyi. és Kézműipari Válla­lat fiókvállalataként. A fóti öreg málom már nem hajtott hasznot senkinek. De szállást adhatott több milliós értékű gépparknak. Más vállalatok gépfölöslegeit gyűjtötték ide. Teherautó számra hordják a gyapotot. Az ügyes szerkeze­tek megtisztítják a bennra­gadt gyapotmaghéjaktól. De kiszedik azt a fonásnál hasz­nálhatatlan szálhulladékot is, amelyből ugyanitt ipari vattát gyártanak. Ezt hasz­nálják a bútorkárpitosok, s ezzel tömik az autóbusz ülé­seket az Ikarusnál. A hulladék eltűnik, s nem­csak vatta, hanem papír is lesz belőle! A kiszedett és összegyűjtött gyapotmaghéjat a Diósgyőri Papírgyár ügyes újítással az utolsó grammig felhasználja és kiváló minő­ségű papírt készít belőle. Már a próbaüzem ideje alatt öt tonnányi héjhulladékot elfogyasztott! Példánk nem gyárváros méretű. Nem is kell, hogy az legyen. Jobban jelzi így* hogy minden apróság jelen­tőssé növekedhet, pénzzé le­het. Nem igényéi valutát, nem kíván anyagot, nem vá­lik behozatali gonddá. Mun­kát kíván és pénzt ad. Ez esetben idegen pénzt is. mert tudott dolog, hogy a papírt, különösen a finomabb faj­tát nehéz dollárokért vásá­roljuk. A fóti és diósgyőri akció eredményét a nyereségrovat­ba írhatjuk. Mindenekelőtt azonban a most elfogadott tervprogram kicsi kockája és az adott tétel igazolója — szerény körülmények és me­gyei határok között. Következnék az írás elején feltett kérdés válasza: meny­nyiben érinti mindez a té­mán kívül álló embert? Ház­tartást mindenki vezetett már. ha nem tovább, leg­alább néhány napig. Ennyi gyakorlat is elég megérteni, mit jelent ha a havi, vagy kétheti „keret’* megszabadul néhány fölös kiadástól. Egy egész nemzet háztar­tásában milliárdokat jegyez­hetnek így. (tgy) BAJBAJUTOTTAK TÁMASZA Ki gondolná, hogy mennyi kárt okoznak napjainkban is a természeti csapások? Jégve­rés, tűzeset, vihar, betegség és halál naponta szedi az ál­dozatait közöttünk, de akit közvetlenül nem érintenek, nem gondol rájuk. A napok­ban kezembe került egy sta­tisztika, amely az Állami Biztosító kilenchónapi kárté­rítéseit tartalmazza. Ez a ki­mutatás tömören így szól: szocialista szektoroknak 1929 esetben összesen 10 317 650 forintot, egyéni károsultaknak pedig 6204 esetben 4 507 817 forintot fizetett kártérítésül az Ál­lami Biztosító. A sűrűn gépelt, s oldalakra terjedő statisztika nagy rész­letességgel tartalmazza a fenti adatokat. Néhány szóban meg­említi például, hogy a nyárs­apáti Haladás Termelőszö­vetkezetnek 300 705 forint jég­kártérítést, a dabasi Szikra Tsz-nek 184 000 forint tüz- kártérítést, a csemői Petőfi Tsz-nek 1 607 001 forint jég­kártérítést adott az Állami Biztosító. A tűzkárosultak kö­zött például a tápiószeleí re­formátus egyházat is megtalál­juk, amelynek csaknem hét­ezer forintot fizettek ki egy kisebb tűzeset után. Mint a bevezetőből is kitű­nik. (Folytatás az 1. oldalról) van szükség és a járás veze­tőinek ide kell összpontosíta­niuk az erőket. — Miért maradtunk el eny- nyire? Erre a kérdésre akkor válaszolhatunk helyesen, ha megvizsgáljuk az egyes járá­sok, illetve járási szervek te­vékenységét, valamint a ter­melőszövetkezetek vezetőinek munkáját. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy nem hajtottuk végre teljesen a munkák meggyorsítása ér­dekében hozott helyes határo­zatokat . és intézkedési terve­ket. Sok termelőszövetkezet­ben nem szűrték le a tavaly őszi, valamint az idei tavaszi­nyári mélyszántások tapaszta­latait. A nyári munkák után Dr. Dajka Balázs elvtárs előadói beszéde után többen jelentkeztek hozzászólásra. Az első' felszólaló Stark József, a Mogyoródi Községi Tanács vb-titkára volt. Stark elvtárs röviden ismertette a közsé­gükben végzett mezőgazda- sági munkák helyzetét, majd bejelentette, hogy száz hold­dal több őszi kalászost vet­nek az idén a tervezettnél. Hasonló. értelemben szólalt fel Kalikó János elvtárs is, a Péceli Községi Tanács vb- elnöke. Ezután Király László elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára jelentkezett fel­szólalásra. — Tudniok kell a községi tanácselnök elvtársaknak — mondotta Király elvtárs —, hogy a szocialista átszervezés után nem csökkent, ha­nem növekedett a községi tanácsok szerepe. A községi tanácsokftak most hatékonyan közre kell mű­bizonyos mértékig önelégült­ség lett úrrá a helyi vezetők köréiben és emiatt elvesztettük a pór hetes előnyt. Sok köz­ségben, s néhány járásiban nem vették komolyan a fel­adatok nagyságát. Nem ellen­őrizték a napi tervteljesítést és a példamutató, gazdaságok tevékenysége sem' bontakozott ki megfelelően ebben az idő­szakban. A vetőszántás és a vetés munkálnak értékelése után dr. Dajka Balázs elvtárs az állami felvásárló szervek munkájáról beszélt. Elmon­dotta, hogy bár az idén re­kord gabonatermés volt, nem mutatkozott meg ennek hatá­sa a felvásárlási tervek túltel­jesítésében. ködniök a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében. Meg kell mondani, hogy ez a köz­reműködés nagy általánosság- ban'a várakozáson felül sike­rült. Gondoljunk csak a ta­vaszi munkákra, amikor az esőzések ellenére sokkal ala­posabban művelték meg a tsz-földeket, mint bármikor azelőtt. Ugyanakkor azt is el­mondhatjuk, hogy az aszály ellenére az idén jobb kuko­ricatermés lesz, rtiint tavaly. Ez is azt bizonyítja, hogy alaposabb és gondosabb nö­vényápolással, jó munkaszer­vezéssel és a korszerű agro­technika szélesebbkörű alkal­mazásával közömbösíteni le­het a természeti csapások ká­ros hatását. Király elvtárs ezután arról a káros nyugalomról beszélt, amely az aratási munkák si­keres befejezése után sok he­lyütt tapasztalható volt a me­gyében. Felhívta a tanácsok vezetőinek figyelmét arra, , hogy irányító munkájukat; nem nélkülözhetik a termelő­szövetkezetek. Ezután a szocialista törvé­nyesség betartására hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a legfőbb törvénysértés az, ha valaki, vagy valakik a tagság közös érdekei ellen cselekszenek. A közeledő zár­számadásokkal kapcsolatban arra hívta fél a figyelmet, hogy az elnöki beszámoló ne csak részletes, hanem első­sorban tárgyilagos legyen. Tartalmazniok kell ezeknek a beszámolóknak az eredmé­nyek mellett a hibákat is, amelyek az esetleges bevéte­li kieséseket okozták. Hasonló értelemben beszélt a községi tanácsvezetők fel­adatairól Rikassi János elv­társ is, a Minisztertanács tit­kársága képviseletében. A többi közt elmondotta Rikas­si elvtárs. hogy helytelen csak a gépállomásra hivat­kozni a fontosabb munkák el­maradása miatt. Volt idő­szak. amikor még a jelenle­ginél is kevesebb mezőgazda- sági gépünk volt, mégis ko­rábban fejeztük be az őszi munkákat. A termelőszövet­kezetek vezetői elsősorban a saját erőforrásaikra támasz­kodjanak, vegyenek igénybe minden lófogatot és kisüzemi gépet is. A hozzászólások után dr. Dajka Balázs elvtárs válasz­adása következett, majd Ke­leti Ferenc elvtárs záróbe­szédére került sor. Keleti Fe­renc elvtárs felhívta a köz­ségi és járási tanácsvezetők figyelmét arra, hogy az eddi­ginél sokkal lelkiismereteseb­ben és szenvedélyesebben küzdjenek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. A csü­törtöki értekezletnek — mint mondotta — éppen az volt a célja, hogy ezekre a fontos feladatokra hívja fel a ta­nácsvezetők figyelmét. Új típusú, 100 köbméteres víztorony Aszódon Aszód vízellátásának javítására új típusú, 100 köbméte­res víztornyot állítanak fel. A víztorony Márkus Gyula, a Mélyépítő Tervező Vállalat mérnökének terve alapján ké­szült. Előállítási költsége olcsóbb, mint a már ismert Fer- roglóbus víztartályoké. A víztartály egy-két méter átmérőjű, 26 méter magas, csúszózsaluzással készült vasbeton oszlo­pon kerül elhelyezésre, a tartály maga 12 darab előregyár­tóit vasbeton elemből készül. Az ÉM. Csatorna- és Vízveze­téképítő Vállalatának dolgozói november 30-ára fejezik be a\ új víztorony építését. Távlati kép a víztoronyról. Előtérben napközis gyerekek szórakoznak (MTI foto; Mező Sándor i'elv.) Igen sok egyéni károsult Is volt az év első felében Pest megyében. Találomra kiválasztottam né­hány nevet a károsultak jegy­zékéből. Közöttük a legna­gyobb kártérítésit Dobja Fé­lix törökbálinti lakos kap­ta, akinek 35 000 forintot fi­zetett ki tűzkártérítés címén a biztosító. Az igen népes bal- esetes csoportból Papp Lajos törökbálinti, Somod! Imre monori és Gerényi István szentendrei lakosok nevét je­gyeztem meg, akik egyaránt 25—25 ezer forintos kártérítést kaptak. Az említett károsultak és a fel nem soroltak ezrei komoly és méltányos anyagi támogatásban ré­szesültek bajukban. Örömet szerzett nekik ez a tá­mogatás? Senki sem örül a bajnak és legtöbbet nyer, aki nem károsodik, de ha már nem kerülhető el a természe­ti csapás, nagy szerencse a biztonsági Azok a biztosítot­tak, akiken az Állami Bizto­sító segített, könnyebben vi­selték el az elemi csapást és megújult életkedvvel tértek napirendre felette. Legszomo­rúbb a baleseti károsultak helyzete, akiknek testi épségét már nem adhatja vissza sen­ki, de ki vonná kétségbe azt. hogy éppen ők szorulnak rá leginkább az anyagi támoga­tásra? S ezt az anyagi támoga­tást valamennyi biztosított megkapta bajában. Ne érjen senkit sem termé­szeti csapás — ezt kívánja va­lamennyi jóérzésű ember. Szocialista társadalmunk az élet és a munka minden terü­letén féltő gonddal ügyel pol­gárainak testi és vagyonbiz­tonságára. Ezt a célt szolgál­ja a nap minden órájában az Állami Biztosító, amely­nek biztonságot nyújtó szol­gálatait mindenki igénybe ve­heti. N. L Bizalom és felelősségérzet A vita

Next

/
Oldalképek
Tartalom