Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! V. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM \n\ r.o filler 1961. NOVEMBER 10, PÉNTEK Kádár János elvtárs Eiazaérkezett Moszkvából Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetője csütörtökön délelőtt visszaérkezett Budapestre. Kádár Jánost hazaérkezésekor a Nyugati pályaudvaron Apró Antal, Biszku Bé'a. Fe­hér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, dr. Münnich Fe­renc, Nemes Dezső, Rónai Sándor Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság több tagja, a Minisztertanács tagjai, s a po­litikai élet más vezető személyiségei fogad­ták. Megjelent a fogadtatásnál V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. (MTI) Bajbajutottak támasza Rejtett aranyak A géppark fejlesztésével növelik a termelékenységet Budakalászon Bizalom és felelősségérzet Hat panasz egy borítékban Legsürgősebb feladatunk a vetőszántás és a vetés befejezése A járási, városi és községi tanácsok vb-ek ökeinek értekezlete Tegnap délelőtt a megyei ta­nács székhazában értekezle­tet tartották a járási, városi és a községi tanácsok vb-el- nökei. Az értekezletnek két napirendi pontja volt. Az első napirend előadója dr. Bo- zóbi István elvtárs, megyei főügyész volt, aki a termelő- szövetkezetek állami felügye­letéről beszélt. A második napirendi pont előadója dr. Dajka Balázs elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese, a me­zőgazdasági munkák helyzetét és feladatait ismertette. Az ér­tekezleten részt vett és felszó­lalt Rikassi János elvtárs, a Minisztertanács titkárságának mezőgazdasági munkatársa, Király László elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára, va- laminf Szabó István altábor­nagy elvtárs, az MHS elnöke. A termelőszövetkezetek álla­mi felügyeletéről dr. Bozóki István főügyész elmondotta, hogy ezt a munkát elsősorban a községi tanácsok végrehaj­tó bizottságának kell el­végeznie. A termelőszövetkezetek irányí­tását a szocialista törvényes­ség szellemében kell végezni, s ennek legfőbb őre a közsé­gi tanács. Ügyelni kell arra, hogy a tsz-gazdálkodás sehol se ütközzön a szocialista tör­vényekbe. Védeni kell a~ke- zösség érdekeit, és Vigyázni kell arra is, hogy a tagság sze­mélyes jogai se szenvedjenek csorbát. Bozóki elvtárs több példát sorolt fel a termelő­szövetkezetekben történt tör­vénysértésekkel kapcsolatban, melyek mind azt bizonyítják, hogy e téren sürgős változá­sokra van szükség. Ezután került sor dr. Dajka Balázs elvtárs beszámolójára. Dr. Dajka Balázs elvtárs beszéde — Napjaink legfontosabb feladata — kezdte beszédét dr. Dajka elvtárs — a vetőszán­tás és a vetés gyors befejezé­se. Ezeket a munkákat már be kellett volna fejezni, de több alapvető okból kifolyólag el­késtünk vele. A vetőszántás 82 százalé­kát végeztük el a megyé­ben, vagyis hátra van még több mint 33 ezer liioldnyi vetőszántás. Ez az elmaradás nem indo­kolható csupán az időjárás okozta nehézségekkel, mert ott. ahol kezdettől fogva len­dületesen dolgoztak, még a múlt hónapban befejezték ezt a munkát. Azok, akik az . aszályra hivatkoznak, több­nyire saját felelősségüket igye­keznek objektív okokra hárí­tani. mivel közismert tény, hogy az aszály kezdetén könv- nvebb -volt a szántás, mint a végefelé. Minél tovább tartott az aszály, annál jobban kiszá­radt és megkeményedett a 'föld, mégiscsak az utóbbi három-négv hétben gyorsul­tak meo ielentősebben a vető­szántási és a vetési munkák, A mélyei pártbizottság- és já megyei tanács mezőgazdasági szakemberei kiszámították, hogy a néhány hónap előtti ütemmel csak december végére, vagv még akkor­ra sem feiezték volna be a vetési munkákat. — Természetesen nem nyu­godhattunk bele ebbe a tart­hatatlan helyzetbe. A gépál­lomások megvei igazgatósá­gával egvetértésben. hatékony intézkedéseket hoztunk a ve­tőszántás és a vetési munkák meggyorsítására. Elhatároz­tuk, hogy komplexbrigádokat alakítunk, amelyek egy meg­adott és előkészített területen, eredményesebben dolgozhat­nak, mintha szétforgácsolnánk az erőket. Különösen példamutatóan szervezték meg ezeket a brigádokat az aszódi járásban, ahol az- országban elsőnek fe­jezték be a két legsürgősebb őszi mezőgazdasági munkát. Az aszódi járás vezetői kom­munista önzetlenségről tettek tanúbizonyságot, amikor a Ve- tőszántás és a vetés befejezése után. huszonnyolc erőgépet ad­tak át megfelelő munkagépek­kel. a vetőszántásban és a ve­tésben elmaradott járásoknak. Ez a segítség újabb lendüle­tet adott az őszi munkákban a megye más területein is, amelyek most már, remélhető­leg gyorsan befejeződnek.-1- Nézzük meg, hogyan is állunk megyeszerte a fonto­sabb munkákkal? November 4-ig elvégeztük a kukcrlcatörés 97 száza­lékát. a szárvágás 87 szá­zalékát és a cnkorréoasze- dés 64 százalékát. Mint máT említettem, a vető­szántás 82 százalékát végez­tük el. A vetési munkák hely­zetét részletesebben kívánom ismertetni. Ezek szerint elve­tésre került az őszi takar­mánykeverék 46 százaléka, az őszi árpa 85 százaléka, a rozs 69 százaléka, a búza 73 száza­léka. Ha a járások teljesítmé­nyét figyeljük, akkor megálla­píthatjuk, hogy például az őszi takarmánykeverék vetésében a dabasi járás­ban van a legnagyobb el­maradás. Ebben a járásiban 24 száza­lékra teljesítették csak az őszi takarmánykeverék vetési ter­vét, különösen az új szövet­kezeteik maradtak el. Eszerint tehát a legnagyobb segítségre ezekben a szövetkezetekben (Folytatás a 3. oldalon) Közel 16 százalékkal növelte termelését a megye szocialista ipara az elmúlt kilenc hónapban A megye szocialista ipara az év első kilenc hónapjá­ban az előző év azonos idő­szakához képest 15,8 száza­lékkal növelte termelését. A minisztériumi ipar termelése 16.3, az állami helyi iparé 21.4, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal emelkedett. Kiemelkedő eredményt értek el többek között a Mechanikai Müvek, az Ipari Műszergyár, a nagykőrösi és a duna­keszi konzervgyár. A termelés növekedéséhez jelentős mértékben hozzá­járult a mímka termelé­kenységének emelkedése. A termelés 15,8 százalékos emel­kedése 65,6 százalékos arányban a termelékenység növekedéséből, 34,4 százalék­ban pedig a létszámemelke­désből származott. A termelékenység növe­kedése 10,1 százalékkal haladta meg az 1960-as év azonos időszakának szintjét. A laza normák kiigazítása mellett a vállalatok a telje­sítménybérezés és ezen be­lül a munkanormákon ala­Tovább tart a huzavona az új bonni kormány személyi összetétele körül Két nappal Adenauer kan­cellárrá választása után még, mindig nem tisztázódott vég­leg az új koalíciós kormány összetétele. A bonni színfalak möigött tovább folyik a kötél­húzás, úgyhogy az új kormány végleges megalakulása és esküté­tele legjobb esetben csak a jövő hét keddjére vár­ható. Előreláthatólag ugyanekkor mondja el a parlamentben Adenauer is a kormányprog­ramot ismertető beszédét. Az új bonni huzavona oka arra vezethető vissza, hogy Adenauer — közvetlenül kancellárrá választása előtt — „taktikai okokból” Erhardnak megígérte, hogy a szabad de­mokratáknak , juttatandó új minisztérium, az úgynevezett fejlesztésügyi minisztérium felállítása nem csorbítja majd az Erhard vezetése alatt álló gazdaságügyi minisztérium hatáskörét, a szabad demok­ratákat viszont biztosította ar­ról, hogy az új minisztérium megfelelő hatáskörrel és „al­Zavartalan lesz a tanyai lakosság áruellátása Az időjárásjelentéseket vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy végérvényesen beköszöntött az ősz. Ezt különben bizonyítja az ólomszürke felhőktől ter­hes égbolt is. Bár az őszi esők érkezését sokan várták és kell is a csapadék, sok ne­hézséget okoz a földek fel­ázása, és a járhatatlan utakon történő áruszállítás. Elsősor­ban az olyan tanyák lakossá­gának okoz ez gondot, ahová nem vezet köves út, s a mély sárban csak nehezen tud át­vergődni a gépkocsi. Mi lesz az ilyen helyen működő bol­tok áruellátásával ezekben a hónapokbau? A nagyon Is indokolt kér­désre a földművesszövetkezeti boltokkal kapcsolatban — márpedig a külterületi boltok zöme szövetkezeti — Szir­mai István, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának csoportvezetője ad megnyug­tató választ: — Az utóbbi évékben egy­re több bekötő út épült, ezért a tanyai boltok áruellátása már lényegesen könnyebb, mint korábban volt. Ennek ellenére, még mindig van 15 —20 olyan tanyai szövetke­zeti bolt, ahol nehézségeket okoz az őszi hónapokban a nagyobb tömegű, úgynevezett „nehéz áru” beszállítása. Ezeknél a boltoknál, de ál­talában valamennyi szövet­kezeti boltnál arra töreked­tünk az elmúlt hetekben, hogy megfelelő mennyiségű törzskészlet álljon raktáron. Kiadott felhívásunkra örven­detes akció következett. Bolt­vezetőink, egyetértve javasla­tunkkal, idejében megrendel­ték a szükséges árumennyi­séget, Ezt különben a kéthe­tenkénti jelentés alapján , is megállapíthatjuk. A legutóbbi jelentések szerint lisztből ál­talában 20—25 napos, cukor­ból 25 napos, szappanból 30 napos, sóból 20 napos és zsírból 16 napos törzskészlet áll 'rendelkezésre. Ez az áru- mennyiség zavartalan ellátást biztosít még tartós esőzés és komoly szállítási zavarok ese­tében is. így sem falun, sem tanyai külterületeken nincs ok aggodalomra, az idejében tett intézkedések meghozták ered­ményüket. Tudomásom . sze­rint hasonló intézkedésekre került sor az állami kereske­delmi hálózatban is. (tm) építménnyel” rendelkezik majd. Az ellentmondó ígéretek összeegyeztetése most újabb bonyodalmakat okoz, mert a szabad demokraták azt hangoztatják, hogy nem elé­gednek meg egy „szappanbu- borék-mimsztériummal”, ah­hoz viszont, hogy az új mi­nisztérium ténylegesen ko­moly hatáskörrel rendelkez­zék, az Erhard vezette gazda­ságügyi minisztérium néhány osztályát az új minsztérium- hoz kellene csatolnia és ezt Erhard körömszakadtáig el­lenzi. De nem jött létre végleges megegyezés a belügyminiszté­rium kérdésében sem, ame­lyet magának igényel mind a szabad demokrata párt, mind Szabad Demokrata Párt, mind a Strauss vezetése alatt álló CSU. ■ A szociáldemokraták köz­ben élesen támadják Schrödernek a külügy­miniszteri székbe történt emelését és azt hangoz­tatják, hogy Schröder személye nem alkalmas „olyan légkör megterem­tésére, amelyben a pártok együttműködhetnének kül­politikai téren", továbbá, hogy Schröder kül- ügyminisztersége nemzetközi síkon tehertételnek bizonyul­hat majd az új kormány szempontjából. Schröder első nemzetközi fellépésére rövide­sen sor kerül. Az új külügy­miniszter november 20-án Adenauerrel együtt utazik majd Washingtonba. Adenauer egyébként kancel­lárrá választása után — ko­rábban tett ígéretének megfe­lelően — levelet intézett a két koalíciós párt parlamenti csoportjainak elnökeihez és abban leszögezte, hogy még a jelenlegi törvényhozási idő­szak letelte előtt visszalép majd a kancellári tisztségtől. puló bérezés kiszélesítésére is törekedtek. A normában dolgozók aránya ez év folyamán 43,6 százalékról 50,1 szá­zalékra emelkedett, de e tekintetben még nem használtuk ki kellően a ren­delkezésre álló lehetőségeket. A megye szocialista ipara az év három negyedében a tervezettnél 3,4 ' százalékkal, 1960 azonos időszakához ké­pest pedig 10,9 százalékkal növelte exportját. Szép ered­ményt ért el e tekintetben a Forte Fotokémiai Válla­lat, a Keményfémipari Vál­lalat, a Mechanikai Művek, az Ipari Műszergyár és a Váci KÖtöUáruayár. Az év első kilenc hónap­jában á megye ipara 5,9 százalékkal több dolgozót foglalkoztatott. Kedvezőtlen jelenség, hogy az 1960. évi túlórák amúgy is magas száma az idén 5,1 szá­zalékkal tovább emelkedett. Az emelkedés túlnyomórészt a nehéz- és gépiparban, vala­mint az élelmiszeriparban je­lentkezik. Egyedül a könnyű­iparban csökkent a túlórák száma. A nagyméretű és ká­ros növekedés a kooperációs szállítások késedelmeiből és a munka szervezetlenségéből ered. Több helyen még fize­téskiegészítésnek tekintik a túlóráztatást, amiben az üze­mi bizottságok is hibásak^ mert elég gyakran felülvizs­gálat nélkül írják alá a túl­óra-engedélyeket. Az állami iparban első felében is élénk volt az újítómozgalom. A dolgozók 3473 újítási javaslatot adtak be. örvendetes, hogy az újítások utókalkulált gazdasági ered­ménye elérte a 20.9 millió fo­rintot. Ez közel 10 millióval több, rpint az 1960. év azonos időszakában volt. A legjelentősebb újítást a Pomázi Posztógyárban ad­ták be, amelynek gazda­sági eredménye 7.7 millió forint. Előzetes adatok alapján a me­gye legnagyobb vállalata, a Csepel Autógyár az önköltség jelentős csökkentése révén az év három negyedében 6,7 millió forinttal nagyobb nye­reséget ért el. A tervezettnél kedvezőbben alakul a Forte­gyár, a Dunakeszi Járműja­vító, a Dunai Hajógyár, a Váci Fonógyár, a Pomázi Posztógyár és a Szentendrei Papírgyár önköltsége. Az év hátralevő részében továbbra is fontos feladat a termelési tervek részleteiben való teljesítése, a műszaki intézkedési tervek következetes végrehajtása. Fontos követelmény az ex­porttervek teljesítésé, az in­dokolatlanul magas túlórák számának csökkentése > és az 1962. évi tervek körültekintő anyagi és technikai előkészí­tése. az ev

Next

/
Oldalképek
Tartalom