Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-05 / 262. szám

A CEGLÉDI J ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE .. .. V . ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1961. NOVEMBER 5, VASÄRNAP Kastélyok és vityillók helyén családi házak Évente 250 modern családi ház épül Abonyban Aki még emlékszik az öt­ven év előtti Abonyra, tanú­síthatja, hogy sehol az ország­ban nem volt olyan különös helyzet^ mint ebben az alföldi községben. Egymás mellett a nagybirtok és a nadrágszíjpar- cella, a kastély és a vityiiló, a mérhetetlen úri jómód és a rettenetes szegénység. Büsz­kén, hivalkodva ülték meg a községet az Ajtaiak, Márto­nok, Beiiczaiafc, Haiájíiak kas­télyai, a .Vigyázó, Salacz, Neapel-kúria és mindenekJ előtt a kevély főszolgabírói hivatal. Körülöttük a vityil­lók, zsuppos, nádtetős házű- kók, a szegénység és nyomo­rúság fészkei. — Körülbelül a község hat­vanöt százaléka ilyen nádte­tős, abonyi malterral épített viskó volt! — mondotta Mol­nár elvtárs, a községi tanács építési előadója. — Látom, nem tudja, mi volt az abonyi malter. Hát elmondom. Azok a viskók nem sok meszet meg homokot láttak az építkezés­nél. Sár kötötte össze a vályo­got, ez a sár tréfás néven abonyi malter volt. — De most igen nagy épí­tési kedvet látok a kézség­ben! — 1945-ben megváltozott a világ. Kezdődött azzal, hogy igen sok nincstelen kapott házhelyet. Ez indította el a családiház-építkezést. Bármer­re néz szét Abonyíban. mindenfelé új házak épül­nek, sőt mondhatom, hogy egészen új utcákat is ta­lálhat. Számításom szerint évente 200—250 családi ház építésére kérnek engedélyt. Ezek 75 szá­zaléka új épület, 25 százaléka pedig olyan átalakítás, ami valósággal újjá varázsolja a régi házat. Főleg kétszobás házak épülnek s az építési költség 80—90 ezer forint kö­zött van. — Érdemes ezeket a háza­kat belülről is megnézni. Leg­alábbis 80 centis padozattal készülnek, ezért teljesen szárazok a laká­sok, a szobákon nagyméretű abla­kok szolgálják a helyes vilá­gítást és egészséges szellőzést, — Évente körülbelül 500 köbméter épületfa érkezik a községbe, de ugyanannyit használnak fel bontásokból az építtetők. Számításom sze­rint másfélmillió tégla, félmil­lió cserép, 3 ezer mázsa mész szükséges a nagy igény kielégítésére. — Aránylag kevesen vesz­nek igénybe OTP-kölcsönt. Tapasztalatom szerint 15—20 építtető vesz fel kölcsönt egy év alatt és az összeg 30 és 40 ezer forint között mozog. Épül Abonv. A kislakások százai bizonyítják az egyre fo­kozódó építési kedvet és a kis­emberek egyre emelkedő élet- színvonalát. Még egyszer — és reméljük, utoljára Már két esetben foglalkoz­tunk lapunk hasábjain a Csol- nak. utca és környéke lakói­nak jogos és indokolt pana­szával. Első esetben közel száz aláíró kérte, hogy a SMEMipfttg:. v-á4k^aV>feuf*rá- üzeme létesítsen -a környoitén szikvíz- és üdítőital-lerakatot. A kérés érthető, hiszen a környéken egyedül az alszegi falatozóban leltet szikvizet vásárolni, de ez az üzem a nap bizonyos óráiban, zárva van. A Csolnak utca, Wes­selényi utca, Székely, Arany, Kazinczy utca több száz lakó­ja várja a mielőbbi megoldást. Mellesleg megjegyezzük. Jó­nás Károly Arány"'utca 27. szá'rtv alatti lakos'felesége szá­mára két esetben kérte a szik- víz-lerakatot, kérésére azon­ban egyszer sem kapott vá­laszt. A GyurkadombfóI a Magas-Tátráig A Hazafias Népfront IBUSZ- társasutazására huszonheten jelentkeztek. Útirány: Kassa, Eperjes, Lőcse, Magas-Tátra, Zakopane és Krakkó. Az IBUSZ József nádor téri irodája előtt várt az autó­busz, amelyen az ötnapos túrát megtettük. A két sofőr, Józsi és Béla bácsi, valamint Ke­mény Edit idegenvezető már várták csoportunk érkezését. Hat óra után pár perccel gördült ki a nagy piros autó­busz az állomásról. Egymás után hagytuk ma­gunk mögött a városokat, csupán egy pillanatra álltunk meg Gyöngyösön és Miskol­con, hogy utoljára igyunk jó magyar feketét. Tizenkét órakor már Hi­dasnémetire, a határon vára­koztunk. Az egyik részvevő jó pro­pagandistája akart lenni a világhírű ceglédi jonathán- almának, egész szatyor gyü­mölcsöt hozott magával. Bol­dogan sóhajtott fel, amikor a vámhivatalnok megjegyezte, hogy a szép piros alma nem vámáru. A vámőrök udvaria­sak voltak, mindössze három utasnál „vasaltak be” 20—20 koronát. Hamarosan Kassára érkez­tünk. A kocsit pillanatokon belül körülfogták. Egy pöttöm kislány cinege hangon kért szalvétát, volt, aki jelvény­gyűjteményét akarta bővíteni. Két órát álltunk, volt idő vá­rosnézésre is. A Szent Erzsébet templom­ban megnéztük Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc és Bercsé­nyi Miklós síremlékét. Cseh­szlovák idegenvezetőnk ez­után a Miklós-börtönhöz ve­zetett, ahová az inkvizíció A SZÖVETKEZETEK PEST MEGYEI KÖZPONTJA kereskedelmi osztálya ver­senymozgalmat szervez a földművesszövetkezeteknél a „legtisztább bolt” cím elnye­réséért. A földművesszövet­kezetek kereskedelmi háló­zatának kulturáltságában és tisztasági helyzetében eddig elért eredmények fenntartá­sához feltétlen hozzájárul ez a minden évben megrende­zett tisztasági verseny. Az elért eredmények megtartá­sa és továbbfejlesztése érde­kében szervezik meg a moz­galmat most is, melynek ki­értékelésére februárban ke­rül sor. A legjobb eredményt elért bolt részére az értéke­lés alapján oklevelet adnak ki. A versenyszempontok között a bolt és környezetének tisz­taságán kívül olyan szem­pontok is szerepelnek, mint a raktározás körülményei és a személyi higiénia helyzete. —SÍ • • Üzen a szerkesztőség idején a protestánsokat zár­ták. Eperjesen Rákóczi szülőhá­zát tekintettük meg, majd az áruházban költöttük el mara­dék koronánk egy részét. Lőcsén a Hotel D rúzsba szállóban aludtunk. Másnap reggel városnézés után búcsúztunk LőcsétőL Kés­márkon egy órára megálltunk. Két templomot néztünk meg. Az egyik a XVII. században épült, harminc év alatt ké­szült el. Az inkvizíció idején csak , úgy adtak engedélyt a felépítéséhez, hogy sem vasat, sem követ, csupán csak fát használhattak fel. E barokk stílusban készült templom még ma is gyönyörű műem­lék. A mellette levő evangé­likus templomban Thököly Imre síremlékét láttuk. Szepescsütörtökön haladtunk keresztül, egy pillantás Zápo- lyai János családi sírboltjára, azután Poprádon keresztül Ö-Tátrafüredre érkeztünk. A Grand Hotelben már várt bennünket a finom ebéd. A gyönyörű szállót fél óra múlva hagytuk el, sürgetett az idő, hiszen négy óráig a lengyel határra kellett érkez­ni. Az indulás utolsó pillana­tában — akárhogyan is szá­molja Editke — egy részvevő hiányzott. Hová lett Szálkái István tsz-elnök? A két sofőr, az idegenvezető, az utasok, mindannyian az elveszett úti­társat keresték. Fél óra kere­sés után a kocsi motorházá­nak támaszkodva, mosolyogva találták Szálkái Istvánt, aki mellett többször is elhaladtak, de nem ismerték meg, mert közben új syájcisapkát vásá­rolt. . Rossi Gabriella (Folytatjuk) A Bocskai úti lakosok alá- írású levél írói kifogásolják, hogy az autóbusz-végállomás a Vörösmarty téren legyen és azt javasolják, hogy maradjon a Kossuth térni. Ebben a kérdésben még végleges dön­tés nincsen és bizonyosra vesszük, hogy a városi tanács figyelembe veszi a hozzászó­lásokat és az ügyet közmeg­elégedésre fogja rendezni. Id. Détúri Mihálynak vitás ügye van az Alkotmány Ter­melőszövetkezettel. Tudunk a termelosztjVetkfezet elnökeinek arról a -Jogáról, ' hogy: bizo­r.ybs- ' fe^'ejrbé^étl^nsé^rt Thunkaegy^géívoiná^f ' réndei- hetnek el a f egy el mezei! cm tag terhére. Javasoljuk azon­ban, hogy beszélje meg az ügyét Tóth eivtásssal és hatá­rozott meggyőződésünk, hogy ő ezt az : ügyet kedvezően fogja elintézi ii. T. L. nagyon messziről, Brassóból fordult hozzánk ügyes-bajos dolgában. Közöl­jük vele. hogy az egykori ceglédi ipartestület hivatalos könyveinek nem tudtunk nyo­mára akadni. Nyugdíj ügyében az igazolást azonban az SZTK készséggel kiadja, ha meg­küldi a részletes adatokat. Hogy mit tartunk huligán­nak? Erre csak igen nehezen tudunk válaszol n i a Kíváncsi aláírású levél írójának. Álta­lában a feltűnő öltözködésű fiatalemberekre mondjuk, hogy huligáq, de ehhez csat­lakozik természetesen a fel­tűnő. a tisztességes társadalmi érintkezésnek fittyet hányó viselkedés. Hogy huligán- frizura-« a kócos, homlokba fésült hajviselet? Inkább fel­tűnési viszketegség. Igaza van a Gondos apának. A járdán közlekedő kerékpá­rok sokszor veszélyeztetik az iskolába menő gyerekek nyu­gidt IrÖzfékedését. Megjegyez­zük, hogy ezt a rendőrség közlekedési csoportja is tudja és az eljáró rendőr elvtársak sohasem mulasztják el azt, hogy a szabálysértőket illeté­kes helyen feljelentsék. — A CEGLÉD, kappan- halmi iskola úttörői Kartalik Károly és Magyart Ferencné nevelők vezetésével negyven mázsa paradicsomot és 75 mázsa szőlőt szedtek a ceg­lédi Kossuth Termelőszövet­kezet 4-es számú üzemegy­ségében. Jakab Péter házat épít Cegléden a Jászberényi úti városszélen is laknak cigá­nyok. Régebben az életmód­jukra a csavargás, kupecko- dás, az ócska holmikkal való kereskedés, csont-, vagy rongy­gyűjtés és a kéregetés volt jellemző. Közben, elemeitek, amit lehetett, lovaikat a ha­tárban etették a mások ta- Icarmányaival. 1954-ben a Jakab család fiataljai és Rafael János, a sógor beléptek a Nagy Sztá­lin Tsz-be. Nem ment nekik a munka, sokszor ők maguk is mondták, hogy nem szokta a cigány a szántást. De az évet végigdolgozták, közben Rafael sógort többször lopá­son érték. A Jakab-család nem lopott, de a Zója felesé­ge, az Aranka szintén „kezes” volt. Ezért szégyellték a mo­lesztálási és a másik évben nem vették fel a munkát. 1957-ig újra a régi életmó­dot élték. Meg kell jegyezni, hogy a tsz-tagok türelmetlen­sége is elősegítette az elme­netelüket. Sok tsz-tag nem gondolt arra, hogy az évszá­zados szokásokat nem tudják máról holnapra elhagyni. Ah­hoz a társadalomnak, a mun­katársaknak is hozzá kell se­gíteni. Türelemmel, jóindu­lattal, segíteni akarással át lehet nevelni őket és hasz­nos, dolgos tagjaivá válnak a szocialista társadalomnak. Ez történt Jakab Péter eseté­ben. ö 1957-ben újra munká­ra jelentkezett, már ismerte a mezőgazdasági munkát, azt mondta, itt akar maradni. Nem hitték el neki, de beosz­tották egy munkacsapatba. Szó nélkül dolgozott, nem volt rá panasz, és munkatár­sai megszerették, évente a 400 munkaegysége is megvolt. A keresetét nem pocsékolta el. Azóta is tagja a tsz-nek, sőt ugyanannak a munkacsa­patnak. Ez évben a munká­jáért még prémiumot is ka­pott. Régen putriban lakott, sárfalból tégla nélkül rakott 3x3 méteres helyiség, szal­ma vagy bádogtetővel. Azóta házhelyet vett. lassan építge­tett rá, de nem putrit, hanem házat, szépet, ami már készen is van. Az istállóban tehén is van, meg egy kétéves üsző, két hízó hízik az ólban. Vagyona meghaladja az 50 ezer forintot, a cigányrokon­ság gazdag rokonnak tartja, mert nála mindig van mit enni. Bebizonyította a többi ci­gányoknak, hogy az általa választott életmód a jobb. A Jakab testvérek, a Rafael ro­konság és a Tatusok sem lak­nának még mindig putriban és nem kellene csavargó mó­don élniük, ha követnék a Péter példáját. Rodosza Miklós (ÜSS — A JÄRÄS községeinek 1962. évi községfejlesztési tervjavaslatait a felülvizsgáló bizottság pénteken és szomba­ton tárgyalta a járási tanács székhazában. — A TERVEK szerint a Kossuth téri szövetkezeti tár­sasház földszintjén megnyíló önkiszolgáló élelmiszerbolt az év végétől néhány hónapra átveszi a város központjának élelmiszerellátását. Ezen idő alatt az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat a 22-es reprezentatív boltot korsze­rűsíti. — AZ ŐSZI betakarítás­ban élen jártak a járás köz­ségei közül: Abony, Cegléd - bercel, Csemő. Dánszentmik- lós, Jászkarajenő és Törtei. CSAK SZÁZÖTVEN FORINT? Kovács Gyuláné, szül. Ra­fael Borbála nagyon pec­kesen állt a városi tanács szabálysértési előadója előtt. Nem is tagadta, hogy má­sodmagával kinnjárt a ha­tárban és nyolcvan forint értékű gyümölcsöt lopott. Arra azonban már nem volt hajlandó, hogy megmondja a tettestárs nevét. A szabálysértési előadó le­folytatta a* eljárást és an­nak rendje szerint százöt­ven forint pénzbírságot sza­bott Kovácsnéra. Az asszony szeme felcsil­lant: — Csak százötven fo­rintot kapok? Elég kevés! A kedélyes vita során ki­derült, hogy nem régen töl­tötte ki az asszony hathőna- pi büntetését és a szabadu­láskor 500 forint készpénzt kapott. Ezért kevesellte a százötvenet. Régi adósság Valóban régi adósságot tör­leszt a ceglédi zeneiskola az­zal, hogy sok évi ígérgetés után végre most megvaló­sította az isleola szimfonikus zenekarát. — Igen! A zenekar már szorgalmasan próbál — mon­dotta Bárdi József igazgató. — Tagjai az iskola tanárai és tehetséges növendékei. Karnagy Benke Lajos, a Kos- suth-gimnázium ének- és ze­netanára. — A zenekar már a no­vember 7-t ünnepélyen be­mutatkozik. A magyar és szovjet himnuszon kívül Sta­níts szovjet szerző Diverti­mento című művét mutatja be. — ÜNNEPI NYITVATAR­TÁS az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat boltj aiban: november 5-én, vasárnap va­lamennyi boltegység a szom­bati nyitvatartás szerint üze­mel, november 6-án, hétfőn a tejet árusító élelmiszer- boltok közül reggel héttől 10-ig, a 22-es nagy népbolt, a 74-es Rákóczi úti tejbolt és a Városháza épületében levő kenyérbolt tart nyitva. 7-én,; kedden minden élelmiszerbolt zárva. Tele fon jelentés Finis a Vörös Csillagban — 2553 hold az őszi kalá­szos vetéstervünk. A város kenyérgabona-vetésének 22 százaléka. 22 erőgép két mű­szakban dolgozik. Eddig nyolc­száz hold őszi árpát, 53 hold takarmánykeveréket, 138 hold rozsot vetettünk. A búzave­tésben körülbelül 500 hold a hátralékunk. Azt ezen a hé­ten, ha kell, még vasárnapi műszakban is, befejezzük. H ol művelődjünk OL SZÓRAKOZZUNK . A városi Kossuth Művelő­dési Házban szombat este fél 8 órakor a Déryné Színház be­mutatja a „Juanita csókja” című Miljutyin-operettet. Va­sárnap délelőtt 10 órakor matiné. Délután 6 órakor november 7-i díszünnepség lesz. Ugyancsak vasárnap és hétfő este 8 órakor a táncin­tézetben táncdalest Präger György táncdalénekes közre­működésével. A Kossuth Filmszínházban vasárnap délután 4 órai és hétfő este 5 és 7 órai kezdet­tel a „Háború és béke” című film első része kerül bemu­tatásra. A szovjet filmhét kereté­ben 7-én 5 és 7 órai kezdettel a „Hajnal gyermeke” című szovjet filmet, 8-án a „Csen­des Don” című film első, 9-én a második és 10-én a har­madik részt vetítik. A volt MEDOSZ-kultúrház- ban 5., 6. és 7-én este tánces­tet rendeznek. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat Dózsa Kultúr- házában klubélet és televízió szombat este, valamint vasár­nap is. Hétfő délelőtt tíz órakor meseműsor a gyerekek­nek. A Dózsa Filmszínházban szombaton és vasárnap 5 és 7 órai kezdettel „A vak muzsi­kus” című szovjet filmet, ö., 7. és 8-án az „Ember a hol­don” című angol filmvígjá­tékot adják. A Vasutas Otthonban szom­baton és vasárnap klubélet és televízióközvetítés. Vasárnap délután három órakor a Kossuth Építők te­kepályáján a Ceglédi Építők tekemérkőzése a Szolnoki Spartacus tekecsapatával. Hét­főn 12 órakor NB I teke­mérkőzés a Ceglédi Építők —Szegedi Építők csapatai kö­zött. Kedden 11, órakor ké­zilabda-mérkőzés a szovjet laktanya udvarán. A szovjet kézilabda-csapat és a Ceg­lédi Építők I férficsapata méri össze erejét. Hétfő délelőtt fél 11 óra­kor labdarúgó-mérkőzés a Vasutas-pályán a CVSE ifi—, Pilisi KSK ifi csapatok, 12 óra­kor ugyancsak a CVSE II—Pi­lisi KSK csapatai között. Mindkettő megyei bajnoki mérkőzés. Két órakor NB II bajnoki mérkőzés, a Szegedi Építők—Ceglédi Vasutas mér­kőzik. Az 5-én Budapesten sorra kerülő válogatott ökölvívó-* mérkőzésre a CVSE ökölvívói is felutaznak Kis Benke Lász­ló szakosztályvezető vezetésé­vel. A ceglédi fiúk tanulni akarnak ezen a rendkívül iz­galmasnak ígérkező találko­zón.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom