Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-04 / 261. szám

1961. NOVEMBER 4, SZOMBAT wec vei Tudósítás a megyei tanács vb-üléséről (Folytatás az 1. oldalról) zét, ezzel olcsón lehetne dúsítani a tőzeget. Hívják össze e tárgyban meg­beszélésre a szakembereket, s a kertészeket, minden bi­zonnyal nem lesz eredmény­telen, bőségesen teremnek a kertek, a háztáji gazdasá­gok. Sziráki József, Szentendre város tanácselnöke nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy Szentendrén meg kell gyorsí­tani a lakásépítést. A /kisla­kásépítés eredményes, de ál­tala lakás nem szabadul fel, mert sok? a városban a fiatal házas. Szász György, a KIOSZ megyei . titkára szóvátette, hogy megyeszerte panaszol­ják: kevés a kisiparos. Alsónémediben 120 épí­tési engedélyt adtak ki, s ezek az építkezések mind­össze egyetlen egy építő­mesterre várnak! Építőipari szövetkezet pedig a helységben nincs. A helyi tanácsvezetők ne féljenek te- thát a magánkisiparosoktól, munkájuk a lakosság érdekét szolgálja, szükség van rájuk. Dr. Farkas Mihály, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára vitába szállt •a szentendrei küldöttel. Mint mondotta, az igények terén néhol mértéktelenség jelent­kezik. Diósdon például átad­tak az igénylőknek harminc­hat egy- és kétszobás lakást, s az új lakók között volt olyan, aki azt kifogásolta, hogy miért nem építettek hozzá autógarázst is. Teddás Józsefné, galga- györki küldött arról beszélt, hogy a környéken kevés a zöldség és a burgonya, ül ért egyes tsz-elnökök ilyakló nélkül viszik el­adni a szabadpiacra. Egyúttal szóvátette, hogy ide­je lenne dönteni a Galga- györk és Püspökhatvani kö­zötti földcsere vita ügyében. Ipacs László (Érd), abbeli véleményét fejezte ki, hogy a lakásügyben egyesek túlságo­san borúlátók Pest megyében csak ebben az évben 2200 családi ház épül OTP köl­csönnel. Az összes épülő családi házak száma azonban négy- és félezer. Eddig nyolc­vanöt millió forintot költött az állam a családi ház építés segítésére, s ez az összeg jö­vőre csupán a mi megyénk­ben már százmillió forint fe­lett lesz. Mészáros Mihály szóvátette a Galga-környéki, sűrűn lakott településeken át vezető, elha­nyagolt, pohos utak gondját. Hangsúlyozta, hogy ez sok ezer emiber egészségét veszé­lyezteti. Ezután Keleti Ferenc, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke kért szót. Fel­szólalásában elmondotta: ért­hető, hogy minden tanácstag a saját, szűikebb pátriájával foglalkozik elsősorban. Nem baj, hogy a szentendrei és a nagykőrösi küldöttek szóvé­tették a lakosság észrevéte­leit, javaslatait. Nincs annak semmi akadálya, hogy véle­ményük alapján, megfelelő javaslatot terjesszenek az ille­tékes állami szervek elé. Meg kell nézni, ha van még rá mód, hogy mit le­het tenni a szóvátett problémák rendezése ér­dekében. Nem szabad azonban elfelej­teni, hogy a lakásépítést az építőanyaghiány és az építő- munka élavult módszerei is hátráltatják. Az állami költ­ségvetés központi rendelteté­sű kiadásaiból több mint nyolcmillióvá forint jut a mi . megyénkre. Ennyi pénzt egyik megye sem kap. Végül figyel­meztetett arra. hogy a mező- gazdaságban az őszi szántás­vetés terén az elmaradást sürgősen pótoni kell, mert a jövő évi kenyérről van szó. Megyeri Vilmos, a Kiskun­sági Állami Gazdaság igaz­gatója, különös természetű pa­naszt tett szóvá. Elmondta, hogy az ötéves terv végrehaj­tása során, első lépésként le­bontják a régi tanyai épüle­teket, hogy a vasút mellett a téglákból új házakat emel­hessenek. Nagyon sajnálatos azonban, hogy az OTP ennek hírére az ottani telkek árát háromszorosára emelte fel. A napirendi pont megsza­vazása során, a megyei tanács úgy döntött, hogy Szentend­re város lakásépítési problé­máját az Országos Tervhiva­tal elé terjeszti. Következő napirendi pont­ként a tanácsülés megtárgyal­ta a helyiipar, az élelmiszer- ipar, a helyi építőipar, a kom­munális vállalatok, valamint a helyi közlekedésre vonatko­zó jövő évi tervjavaslatot, a moziüzemi vállalat, a gyógy­szertári központ forgalmi ter­vét, a villanyhálózat bővíté­sének tervét, a beruházási és a felújítási tervjavaslatot. A tanácsülés a javaslatot egy­hangúlag elfogadta. A továbbiakban elhatároz­ták. hogy a megyei tanács államhatalmi és tömegszer- vezeti funkciója fokozottab ér­vényesítésére — a Hazafias Népfront helyi szerveire és a tömegszervezetekre támasz­kodva —, a megyei tanácstagokból járásonként és városon­ként tanácstag-csoporto­kat hoznak létre. Végül a megyei tanács ülé­se egyéb ügyeket tárgyalt Ezek között jóváhagyták a. megyei tanácstagok második félévi beszámolóinak ütemter­vét, majd tudomásul vették Herbszt György (Ceglédber- cel) megyei tanácstagnak a tanácstagságáról való lemon­dását. A továbbiakban jó­váhagyták Galbács - Ferenc és Macháty Béláné beválasz­tását a nagykátai járás végre­hajtó bizottságába, Rácz Fe­renc beválasztását a Szentend­rei Járási Tanács végrehajtó bizottságába, Vida Gyula be­választását a Váci Járási Ta­nács végrehajtó bizottságába és Sashalmi Lászlóné megvá­lasztását a Szentendrei Vá­rosi Tanács végrehajtó bi­zottságába. A megyei tanács ezután el­fogadta az Ercsi község ha­tárából 1114 katasztrális hold 1196 négyszögöl nagyságú te­rületnek Százhalombattához való átcsatolásra vonatkozó javaslatot, amelyet az Elnöki Tanács elé terjesztenek. Ugyancsak határozatot ho­zott, saját hatásköre alapján, a megyei tanács arra vonat­kozólag, hogy Nógrádverőce községtől csatolják át Kis­maros községhez az úgyne­vezett Káposztás dűlőt: A napirendi pontok megtár­gyalásának befejezéséül a megyei tanács úgy döntött, hogy bizottságot küld ki a Nagykátai Járási Tanács ál­lamhatalmi és tömegszervezeti funkciója érvényesülésének megvizsgálására. A tanácstagok interpellációi­ra, bejelentéseire adott vála­szok után az ülésteremben ünnepélyes aktusra került sor. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnö­ke a közelgő november 7-e alkalmából há,rom ki­váló tanács-dolgozónak nyújtott át magas kitün­tetést. A kormány előterjesztése alap­ján a Népköztársaság ElnöKi Tanácsa Liptai Lászlót, a kerepesi általános iskola igaz­gatóját Munka Érdemérem, Szűcs Zoltánt, a Nagykőrösi Városi Tanács elnöké! a Szo­cialista Munkáért Érdemérem és M. Nagy Sándort, a zsám- béki tanács elnökét a Szocia­lista Munkáért Érdemérem kitüntetéssel jutalmazta. A megyei tanács legköze- j lebbi ülését november 21-én l tartja. Napirendre kerül a ! megyei tanács jövő évi költ- ! ségvetési javaslata és a me­gyei bíróság elnökének a népi ülnökök tevékenységéről ké­szített jelentése. (f. a.) Azt mondják, szigorú. Ha valaki késik vagy igazolatla­nul hiányzik, megbünteti. Az ipari tanulók például nem dohányozhatnak. .,Gyerek ne dohányozzék. Ha otthon meg­engedik, azt nem bánom, de itt a gyárban nem engedem.“ És valóban nincs apelláta; ha Gyenei György, a Ceglédi Közlekedés- és Gépjavító Vállalat igazgatója határozott valamit. A jó szakmunkásokért a tűzbe menne. Hozzá nem lép­het be valaki segítséget kérni, hogy tanács nélkül kellene távoznia. Minden kezdemé­nyezést felitarol. És nagyon bízik az emberekben. Ha valaki megpróbál . ezzel visszaélni, altkor sem mond le könnyen a munkásairól. Egy fiatalt egyszer lefüleltek. Naponta kimászott a hátsó kerítésnél a bögrekocsmába. Behívták, figyelmeztették. Amikor ez kevésnek bizo­nyult, az édesapjával is be­széltek. Otthon azután, hogy egy vagy két nyakleves csat­tant — nem derült ki. A „gyerek” azonban ma az égjük legjobb szakmunkás. Minden értekezleten lehet a nyugalmátjól tanulni — mondják munkatársai. A na­pokban Virág László műve­zető mesélte: — Ma raporton voltam. Együtt ült az igpzgató, a fő­mérnök, a párttitkár és egy idősebb művezető. Nagyon odamondogattak nekem, mert valamit nem az utasítás sze­rint végeztem el. Meg is kér­deztem: most már kiteszik a szűrömet? Az igazgató azután ezért szidott össze: hogy gon­dolok ilyet? Méghogy kidobni! Dolgozzak rendesen, de ez az utolsó figyelmeztetés. Ilyen igazgató nincs még egy. Tudja, miért léptem be 1956 végén a pártba? Azért, mert Gyenei elvtárs az ellenforradalom közepette, amikor mások fi­gyelmeztették, hogy ne men­jen a hőbörgök közé, mégis odament Felállt egy gépre és úgy beszélt: maguk csak höbörögjenek. Miaguikhoz nem szólok, csak a megtévesztet- tekhez, akik hallgatnak a hő- börgőkire. Jegyezzék meg ma­guknak: én kommunista vol­tam, vagyok éis maradok. És azt is jegyezzék meg: párt volt és lesz isi. Még akkor i§-, ha engem maguk most elkül­denek a gyárból. — Hát ezért léptem én be még 56 végén a pártba — is­mételte Virág László. Ilyen kommunista szeretnék én is lenni, mint Gyenei elvtárs. Ilyen kommunista. Gyenei György 1923 óta dolgozik, a mozgalomban. So­kat nem beszél a múltról. Egyik gyárból kitették, az­után a másikból is. De 1944- ben, a fasizmus legszörnyűbb időszakában is nagy betűkkel festette a falaiéra: „Halál a fasisztákra”, „Vesszenek a nyilasok”. És társaival egjuitt gyűjtöttek az üldözötteknek ennivalót, ruhát... Régen ' is helytállt, ezért is tisztelik. De legtöbbet a mai életéről beszélnek, mai telteit emlegetik: — Nélküle a gyár nem fej­lődött volna ilyen naggyá. Tilos a „tranzisztoros csendháborítás' A vendéglátóipar üzleti szabályzatát gyakran kell mó­dosítani. Csaknem minden esztendőben akad ugyanis egy-egy olyan vitás kérdés, amire új szabályt kell felállí­tani. Az idén a táskarádió- íulajdonosok okoztak vitát. Á vendóglátóipari tröszt méltányosnak találta a kö­zönség kérését és most dön­tést hozott a „tranzisztoros csendháborítók” ügyében. Ki­mondták: vendéglátó- és szó­rakozóhelyen tilos a táskará­diót bekapcsolni, nemcsak azért, mert az zavarja a többi vendéget, hanem azért is, mi­vel a Szerzői Jogvédő Hivatal engedélyhez köti a rádió használatát a vendéglátóhe­lyen. Aki az új szabályt meg­sérti, azt az üzletvezetőknek ezentúl figyelrpeztetniök kell és ha ez sem használ, fel is jelenthetik. Mint az illetéke­sek hangsúlyozták, a tilalom labdarúgó-mérkőzések, közvetí­tésére is vonatkozik. (MTI) Negyvenmillió forinttal alapították a gyárat. Most há­rom év alatt kap ennyit csak beruházásra, üzemfejlesztésre az üzem! — Nálunk szigorban veszik a tanulást. Aki rendszertele­nül jár iskolába, azt az igaz­gató magához hivatja, meg­mossa a lustálkodó fejét, s bi­zony nagyon ritka a vissza­eső „bűnös”. Egyetlen olyan műszaki vezető sem lesz már 1962-re, aki ne szerezné meg a beosztásához szükséges kép­zettséget. . — A gyárban háromszáz­hetven olyan munkásunk van, aki öt esztendeje került ide. Akik tíz éve dolgoznak itt — ilyenek is sokan van­nak — aranyérmet és pénzju­talmat kaptak a gyár ferm- áilása tizedik évfordulója ün­neplésekor. — A múlt héttől tizenöt ipari tanuló dolgozhat délutá­ni műszakban — segédmun­kásként. A harminc ipari ta­nuló közül a tizenöt legjobb! A párttitkár, Mvbus István elvtárs meleg szavakkal jel­lemzi az igazgatót: *— Szoktunk mi vitázna, hem is mindig fogadja el az én véleményem Gyenei elv- társ, de ha igazam van, nem szégyeili a visszavonulást. Gyenei elvtársat nemcsak a szakmai kérdések érdeklik. Segíti ő a sport-, a kulturális kezdeményezéseket is. Min­dent, ami a gyári munkások javát szolgálja. Azt mondják, szigorú. Ha valaki késik vagy igazolatla­nul hiányzik, megbünteti. Azt is megtette már, ha valaki rossz- munkát végzett, a mun­kásnak kellett saját költségén kijavítania a hibát. De arra is gondja van az igazgatónak, ha valaädt bé­nát ér vagy segítségre szorul, nehogy magára maradjon szo­morúságával. Az egy% műve­zető például többször hiány­zott az iskolából. Rájöttek, azért, mert a felesége kórház­ban van, ő maga is beteg, s egyedül gondozza két gyer­mekét. Most azon gondolkod­nak, hogyan segíthetnének rajta. A jól dolgozókat is jutal­mazza. Somodi Géza most jár technikumiba. A kora sem ér­te el a harmincat, mégis, mert jó szakmunkás, kinevezte mű­vezetőnek. Azóta bebizonyoso­dott: nyugodtan bízhatott So­modi Gézában. S mindazokban, akik sze­retnek dolgozni. Mert azok valamennyien azt mondják: bár Gyenei György jövőre éri el a nyugdíj korhatárt, még örömmel dolgoznának vele sok-sok esztendeig ... Sági Ágnes 900 művészi érme, plakett, 80 pecsétnyomö Megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának 11. teljes ülése második ötéves tervről és a szakszervezetek ezzel kapcso­latos feladatairól. (MTI) A Mezőgazdasági Múzeum szakemberei hatvan eszten­deje gyűjtik a mezőgazdasági vonatkozású, művészi értékű érmeket, plaketteket, mint Isztiméry László, a múzeum numizmatikai részlegének elő­adója tájékoztatásul közölte, jelenleg 900 különféle mező- gazdasági jellegű arany, ezüst, bronz és egyéb anyagból ké­szült érme, illetve plakett van a gyűjteményben, s ez európai viszonylatban is te­kintélyes mennyiségnek szá­mít. A pecsétnyomókból az utóbbi két év alatt nyolcva­nat sikerült összegyűjteni, köztük 10Ö—150 éves példá­nyokat. A múzeum vezetősége kéri a falusi lakosságot, hogy a mezőgazdasági tárgyú érmé­ket, .plaketteket, pecsétnyomó­kat, robotbárcákat stb., a me­zőgazdaság kultúrtörténetének emlékeit adják a múzeum gyűjt emén yé be. Az értéke­sebb műtárgyakat megvásá­rolják. (MTI) Biztató változások ŐSZI NAPSÜTÉS Nagy sikerrel játssza a Pest megyei Petőfi Színpad együttese az Őszi napsütés című zenés vígjátékot a megye községeiben, városaiban. Képünkön Illési Stefi és Vörös Tibor a darab egyik jelenetében lódások című színdarabja. Monoron az első négyszer, a másik kettő kétszer volt műso­ron, de mindhárommal bejárták a járás több községét. Ezen kívül néhány vidám műsoros estet is rendeztek. — A következő évadban — tér át a jö­vőre Gábor Gyula —, novemberben egy mai tárgyú darab: Ságodi József: Lakásavatás című vígjátéka kerül színre, februárban pe­dig, Katona Bánk bán-ját szeretnénk elő­adni. Színjátszó gárdánk jó és lelkes, van­nak néhányan, akik évek, sőt évtizedek óta játszanak. Főként a Magócsi házaspárt és Borsányi Jánost, (rajtuk kívül pedagógus nem is vesz részt a kulturális munkában) á többiek közül Borsainé Koncsek Ilonát és Horty Jánost lehet kiemelni jó példaként. Több ismeretterjesztő előadást tervezünk Monoron két, egyenként négy darabból álló sorozatot. Csévharaszton és Bényén irodalmi esteket rendezünk. Sajnos a klubéletet meg­kezdeni lehetetlen — a nagytermen kívül há­rom helyiségünk van, ebből egy iroda, a másik kettőben a zeneiskola és a különböző szak­körök kaptak helyet —, de az érdeklődés sem lenne nagy. Nagyon nagy nevelőmun­kára van szükség a monoriak körében, míg megértik és kellőképpen tudják értékelni a mi munkánkat és szívesen jönnek ide akkor is, ha nem esztrádműsorról vagy „régi szép" operettek előadásáról van szó. Persze ez nemcsak nevelőmunka kérdé­se. A monoriaknak is meg kell érteni, hogy változik a világ, hogy nekik is fejlődniük kell. Ma• amikor egyre jobban eltűnik a kü­lönbség falu és város között, nem lehetnek nagyok az eltérések a kulturális igények te­rén sem. Még sokasok esztendeig Ha két evvel ezelőtt valaki a monori já­rási művelődési ház életét jellemzi, nem lett volna nehéz feladata. Nagy volt a csend, az élet nyomai csak akkor jelentek meg fa- ; lai között, ha nagyon ritkán valamelyik vi­déki színház látogatott a községbe. A nagy nemzeti ünnepek alkalmával előadott műso­rokat sem a művelődési ház rendezte. Ma már sokkal mozgalmasabb itt az élet, ; és ez dr. Gábor Gyula igazgatónak köszön­hető. 1960. márciusa óta időt és fáradtságot nem kímélve dolgozik munkakörében. S ; hogy az eredmények még mindig nem ki- j elégítőek, az nem az ő hibája. I — Baj van a monori közönség ízlésével — i mondja. — Mai témájú, komoly darabot na- ! gyón nehéz színre vinni, mert a közönség leg- \ inkább a klasszikus darabokat kedveli. | Mindez azonban nem ad okot elkeseredésre. \ Ha lassan is. de fejlődni fog a monori kö- zönség. A művelődési házban pedig pezsgő i az élet: tánccsoport, népi zenekar, harmoni- : kazenekar, razjszakkör működik. Most kezdi : munkáját a honismereti szakkör, amelynek : munkája a járás történelmi nevezetességei- i nek felkutatása — kirándulásokkal egybe- i kötve. Vezetője egy tehetséges fiatalember, i Kálotay Balázs. A zenei oktatás a ceglédi ; zeneiskolával karöltve folyik. A légtöbb és \ legnehezebb munkája azonban a színjátszó : csoportnak van. hiszen nekik nemcsak saját ; képességeiket, de a közönség igényeit is fi- i gyelembe kell venniök. Így került sor az el- : múlt évadban három háromfelvonásos, kosz- ■ tümijs darab előadására Színre került Mik- \ száth: A Noszty fiú esete Tóth Marival, i Go'doni; Két űr szolgája és Kisfaludy: Csa­Péntok reggel az ÉDOSZ székhazában megkezdődött a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának 11. teljes ülése. A teljes ülésen megjelent többek között Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Mun­káspárt. Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szurdi István, a párt központi bizottságának osztályvezetője. Brutyó János. az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára, valamint a forradal­mi munkás-paraszt kormány több tagja. A teljes ülést Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT el­nöke nyitotta meg. A jelenle­vők megemlékeztek a napok­ban elhunyt dr. Pál Ferenc­ről, az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkáráról. Ezután Somogyi Miklós a Nagv Októberi Szocialista For­radalom 44. évfordulóját, s a Szovjetunió négy és fél évti­zedes fejlődését méltatta, és szólt arról a jövőről, amely az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott programból bonta­kozik ki. Hangsúlyozta a má- 'sodik ötéves terv jelentőségét, és közölte, hogy a teljes ülés ; feladata éppen azoknak a módszereknek a kimunkálása, ; amelyekkel a szakszervezetek ; hozzájárulhatnak a második : ötéves terv sikeres teljesíté- i séhez. ; Ezután Varga György, a ■ SZOT titkára, számolt be a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom