Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

MOTOR® VIDÉKI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM. 219. SZÄM 1961. NOVEMBER 26 VASÁRNAP Ssúlkuk A vízügyi igazgatóságnak van a é-es számú betonúi mel­lett két hold földje, amelyet gépi erővel elegyengettek és feltöltöttek valami építkezés miatt. A területet bekerítet­ték háromszoros tüskés drót­tal, valószínűleg azért, hogy az emberek vagy az állatok ne tudjanak e területeit járni, esetleg a töltéseket megron­gálni. De baromfi, birka könnyen át tud menni a drót alatt, ember is könnyűszerrel átbúvik rajta. A legelésző lo­vak, tehenek pedig még az oszlopokat kidöntve is be­sétálnak. Talán elefántok el­len a kerítés? Ezen a környé­ken nagyon kevés az elefánt, de ha van is, mit számít egy elefántnak három sor tüskés drót? ★ Híre járt, hogy a Kossuth Zajos utcában fénycső-vilá­gítás lesz. No, nem, azonnal, vagy a jövő évben, de az elő­munkálatokat már megkez­dik. A község területén min­dig kevesebb az utcai világító lámpák száma. Vajon ez már az előmunkálatok megkezdé­sét jelenti? Szűcs Gyula Kukoricatolvajok Pilisen Kerepeszki Mihály egy zsák kukoricát lopott az . Uj Élet Tsz földjéről. Útban volt laká­sa felé, mikor a rendőrrel ta­lálkozott. A kukoricát és a zsá­kot elkobozták, azonkívül 300 forint pénzbírsággal sújtották. Juhász Károly szintén tenge­rit lopott a tsz földjéről. A meghallgatási eljáráson bűnét azzal igyekezett menteni, hogy tsz-tag feleségének segített, és a napi munkája fejében vitte volna haza a lopott holmit. Büntetése 300 forint. Ugyancsak kukoricalopáson kapták el Gál Mihályt is. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként merült fel, hogy a feleségét néhány héttel ezelőtt bírságolták meg sza­bálysértésért. 500 forint vagy 10 napi elzárás a büntetése. 350 forintot fizetett Kere­peszki János is kukoricalopá­sért, Mentségül azt mondta a hatóságnak, hogy ittas állapot­ban lopott. A MAGLODI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET harmadik negyedévi terve 6 millió 580 ezer forint volt. Ezt a tervét 7 millió 84 ezer forintra teljesítette. Különö­sen jó munkát végzett a falu­si bolt, a Pozsgai-házaspár ve­zetésével. A főldművesszövetkezet ter­vei: Nyaralón zöldségüzlet és húsüzlet létesítése, a régen várt kisvendéglő megvalósítá­sa, mely a- jövő év második negyedében mégkezdi működé­sét. Papírüzlet most nyílt, vas­üzlet nyílik a közeljövőben, no meg egy önkiszolgálóbolt a faluban! A jövő év első negye­dében- teljesül a vasútállomás környéke lakóinak régi kíván­sága : vegyesboltot kapnak. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Tacskó. Gomba: Tacskó. Gyömrő: Szeptemberi szerelem. Matiné: A dzsungel ösvényein. Maglód: Katonazene. Matiné: Szent Péter esernyője. Meade: Próbaút. Monor: Vörös felhők. Matiné: Nehéz kesztyűk. H: Ke­nyér, szerelem. Andalúzia (szé­les). Nyáregyháza: Napjainkban történt. Péteri: Öz. a csodák cso­dája. Pilis: Csutak és a szürke ló. Tápiósáp: Mestereietektív. Tápió- süly: Szerencsés Tóni. Úri: Ser­dülő lányom. Üllő: Góllövő4 ze­nész. Matiné: Szökés a szigetről, Vasad: Mennyei pokol. Vecsés; Folytassa nővér, a világűr Kolum- busa. Matiné: A csyika ajándéka. H: Két félidő a pokolban. Járási művelődési otthon Men­de. Este háromnegyed 8: Németh Marika-es-t. A tizenkettedik országjáró körút A maglódi KISZ-szervezet népi együttese ' országszerte ismert, elsősorban a szlováklakta községekben. Legutóbb a Nógrád megyei Hazafias Népfront-bizottság kérésére mentek szerepelni a Balassagyarmat környéki köz­ségekben tartott béke-nagygyűlésekre. Az utazás és szerep­lés szervezését a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége vállalta, a szállítást pedig a Művelődésügyi Mi­nisztérium bonyolította le. 1. hányszor kellett ismételnie magyar népdalait. cesztyicska kezdetű dalt. Saj­óén. Pál és Lilik Marika 192- szer léptek fel (de vannak többen — Lacsok Tabányi Ma­rika, Lovas Károly, Danó La­jos, Bódis Erzsiké — akik 100- nál többször szerepeltek). Ez volt a magicáink tizenkette­dik országjáró kultúrkörútja. Gyenes József Vidám hangulatban indul­tak a maglódi fiatalok első szereplésük, helyére, Galga- györkre. . A barátságos fogadtatás na­gyon jó hangulatot keltett a szereplők körében, s amikor a zsúfolásig megtelt művelődé­si otthonban az első szám után felzengett a taps, felen­gedett a maglódiak feszültsé­ge s a szokott természetes­séggel mutatták be sorban legszebb ének- és táncszá­maikat a galgagyörki közön­ségnek. A műsor után baráti vacso­ra következett, melynek so- i'án összeismerkedett és össze­barátkozott a két község fia­talsága. Másnap Sziigyben, Balas­sagyarmat szomszédságában egyenruhás úttörők és ki- szisták fogadtak, akik először elvittek bennünket bemutatni szállásadóinkhoz. Ott bemu­tatkoztunk, s természetesen megvendégeléssel kezdődött a fogadás. Az előadás nagyon jól si­került. Talán ki kell emelni mégis Sajben Pál és Lacsok Tabányi Marika szlovák énekkettősét, akik számukat négyszer ismételték meg. 3. Patvarc. Kis falucska az Ipoly völgyében. A túlsó par­ton emelkedő dombok már Csehszlovákia. Az előadás igen jól sikerült. Itt viszont a Lilik—Sajben ket­tősnek a „Siroká csesztyics­ka...” kezdetű dala aratta a legnagyobb sikert. Nem lennék azonban következe­tes, ha nem mondanám el, hogy a táncok közül a „Bod­rogközi kalapos-tánc” és a ,.Maglódi páros” vezetett. Mindeniket több ízben meg kellett ismételni. 4. Nézsa. Gyönyörű hely, a Cserhát hegység ölében. A községbe érve, egyiptomi sötétség fogadott. Nem tud­tuk, mire vélni a dolgot. Ko­csinkhoz jött a nagy sáron keresztül a vb-elnök és a párt­titkár elvtárs, egy KISZ- és úttörőküldöttség, s a rövid köszöntő után elmondták, hogy ma este kapcsolják be a községet a villanyhálózatba. Akaratlanul is hatalmas él­jen zengett fel a maglódiak ajkáról. Volt nagy öröm a műve­lődési otthonban is. őszin­tén megmondom, a nagyobb örömöt a villanyvilágítás je­lentette. De amikor a mű­sorra sor került, a közönség elfelejtetté előbbi örömét, s önfeledten nézte táncainkat, hallgatta énekeinket, dalain­kat. Lilik Marika talán ma­ga sem tudná megmondani, 5. Legénden rögtön megérke­zésünk után megkérdezte a vb-elnök, hogy le tudnánk-e két műsort bonyolítani, mert a művelődési otthon ’ kicsiny, az érdeklődés óriási, s egy előadásra nem fér ’be a kö­zönség. Tartsunk a kora dél­utáni órákban egy műsort a fiatalság, az iskolások részére, este pedig az ünnepi nagygyű­lésen a másikat a felnőtt dol­gozók részére. Este annak ellenére, hogy délután elszórakoztattuk a gyermekeket, mégis annyian rekedtek kívül, hogy azokkal még egyszer meg lehetett vol­na tölteni a művelődési ott­hon minden széksorát. Ritkán akad a legéndieknél hálásabb közönség. Tapsoltak, ha felmentek a szereplők a színpadra, tapsoltak', ha befe­jezték a szereplők számukat, s zengett a taps még a har­madik, negyedik ismétlés után is. De boldogok voltak a maglódi szereplők is, hiszen ők azért mentek el, hogy a közönségnek örömet szerezze­nek. S ez sikerült is. Elkövetkezett a körűt utolsó napja, melyen két helyen kellett szerepelnünk, Magló­don, ahol az együttes 200. szereplésére került sor, s még aznap este Nógrád községben. Útközben elkanyarodtunk Püspökhatvan felé, ahol fel­szedtük az ottani tánccsopor­tot, hogy azokkal közös mű­sort adjunk két utolsó he­lyünkön. Maglódon délelőtt 11-kor volt az ünnepély. Ennek első felében mozgalmi dalok, sza­valatok hangzottak el, majd az ünnepi beszéd után a szó­rakoztató műsor következett, mélynek pálmáját a népszerű Czifra Jóska vitte el, aki a be­mondó nehéz tisztét látta el nagy sikerrel. S másfél órán keresztül gyönyörködhetett a maglódi közönség a két köz­ség táncegyüttesének legszebb számaiban. Úgy látszott, hogy a magló­diak otthon kiadtak magukból minden energiát, mind olyan fáradt volt, alig lehetett rájuk ismerni. De mennél jobban közeledtünk Nógrádhoz, annál jobban vidult fel a társaság, s mire sor került az előadás­ra, újra kezdődött a versengés a püspökhatvaniakkal, így a nógrádi közönség újra cseme­géhez juthatott. 7. Rövid kis statisztikát is közlök beszámolóm Végén: A maglódiak ez ideig — 5 év alatt — 202 alkalommal szerepeltek. A Maglódi páros című táncukat 109-szer tán­colták. A Lilik—Sajben páros 58-adszor énekelte a Siroká Lassan folyik a víz a gyömrői kútból — Fiacskám, menj el egy kanna vízért! — M“g,jöttem anyukám: (Bak Imre rajza.) Udvariasság mindig kell Ez jutott eszembe, amikor elolvastam Szűcs .Gyula cik­két a Monor és Vidéke szer­dai számában. Ahogy tapasztalom, ezt a nézetet vallják a vecsési 91- es önkiszolgáló bolt dolgozói is. S ezt nagyon helyesen te­szik! Amellett, hogy az áru­cikkek mindig példás rend­ben sorakoznak a kijelölt he­lyen, a bolt dolgozói a leg­nagyobb készséggel adnak felvilágosítást minden kér­désre, s eligazítják a tájéko­zatlan vevőket. Miért van erre szükség? Azért, mert aki még ma ta­lán idegenkedik az önkiszol­gálás módszerétől, holnap már bátorságot vesz, és be­megy vásárolni. Természete­sen tájékozatlan, de az ud­varias tájékoztatás átsegíti a kezdeti nehézségen. Aztán: vagyunk néhányan, akik már régen elmúltunk 16 évesek, s csak okuláréval tudjuk el­olvasni az áruk nevét (igaz, így némely esetben mész- szebbre is látunk, mint akik okuláré nélkül nézik a nagy világot...), szóval: ilyen eset­ben is jólesik a kedves han­gú felvilágosítás. Kérjük az önkiszolgáló bol­tok dolgozóit, továbbra is tart­sák meg jó szokásukat: az előzékenységet! Bogár Ferenc VADÁSZATON ' A vadászmester eligazítási tart II. Szerintem (a gyömrői sporíegye- sület több éves döcögősét figye­lemmel kísérem) a jelentés első sorai nem fedik a valóságot. Ugyanis: ha nem javulás a sport­kör munkájában az, hogy kebelé­ben kézilabda-, sakk- és ökölvívó- szak osztály alakult, akkor úgy látszik nem értek a fejlődéshez. (Az persze más lapra tartozik, hogy ezeket a szakosztályokat hagyják megszűnni, sőt, közömbö­sen szemlélik megszűnésüket!) ,.A futball 'döcög ... így vari ez je­len pillanatban is . . Nem igaz!!! Jelen pillanatban nagyon szép eredményeket ér el a labdarúgó­„Mindenki lépik egyet" — idézem Mikszáth Kálmánt. Rá gondoltam zene mellett, fehér asztal mellett, zajban, vidám társaságban. Mintegy két évi huzavona után csend lett a Vecsés fel­ső-telepi iskola belső életé­ben. Komoly változás állott be. Bogár Ferenc tanárt ál­lították az iskola élére, őt bízták meg az igazgatói te­endők ellátásával. A tantes­tület jelentős része és mi szü­lők bizalommal, megnyugvás­sal fogadtuk őt. Sajnos, csak október vé­gén történt ez a várt válto­zás és így sok minden kissé elkésett ebben az iskolában. Így a szülői munkaközösség vezetőségének megválasztása is. De megtörtént. Az SZMK első feladatául tűzte ki: meg­javítani a kapcsolatot a szü­lök és az iskola között. Első lépésként ismerkedési estet rendeztek a József Attila kul- túrotthonban, Erzsébet bál címen. Az érkezőket kelle­mesen fűtött terem, ragyogó tiszta asztalok, ízléses büfé hófehér asztalokkal, jó zene, és igen udvarias, ünneplőbe öltözött rendezők: az SZMK vezetősége várta. Köztük ko­moly, meglettkorú apák, akik egész héten igen nehéz fizi­kai munkát végeznek. A nők kedves mosollyal tűzték fel mindenkinek a világoskék se­lyem kis masnit. Kiss István szülő és SZMK vezetőségi tag. nívós esztrád műsort szerve­zett, a tőle megszokott köz­vetlenséggel és hozzáértéssel. Bemutatkozott az iskola ifi színjátszói közül néhány igen kedves kis „srác’’ is. A sze­replő gyerekek felett a fel­ügyeletet Pallaghy Ilona ta­nárnő gyakorolta. Tíz órára megtelt a terem és megérkezett Bogár Ferenc iskolaigazgató rr.vl-’ diával. Majd Debrecziné férjével. Szűcsilé, a népszerű Ildi néni, ♦Számbaveszik a zsákmányt (Kútvölgyi Mihály felvételei) Hétvégi sportjegyzetek Két jelentés és ami mögötte van szakosztály. Olyanokat, melyek arra a reményre jogosítanak, hogy tavasszal az élmezőnyben végezhetnek, a jövő évi bajnoksá­got pedig már meg is nyerhetik. Azonban, ha ezt a fejlődést az el­nökség csak döcögősnek minősíti: nem csodálkozom, hogy a sport- egyesület tagsága és pártoló tag­sága hétről hétre egyre nagyobb számban elpártol. Néhány szót az anyagiakról: Tény, hogy az., idegenben sze­replés, de a sportkör fenntartása is anyagiakat igényel, s ezt a sport egyesületnek kell „előterem­teni”. Kevés helyről mondják, kevés helyein mondhatják, hogy a fenntartásra a pénzt úgy kaptuk; az égből hullt, akadt egy „Róbert bácsi”. Az anyagiakat elő kell teremteni. 3>e nem szabad olyan szűklátókörűnek, korlátoltnak lenni, hogy csak a labdarúgó- szakosztály hozhat pénzt a „kony­hára”. Számtalan más legális és becsületes szerzési alkalom van... csak meg kell dolgozni érte. (Per­sze, ez a dolog nehezebbik ré­sze.) A Járási Testnevelési és Sporttanács az elnökök részére hern egy alkalommal tartott to­vábbképzést valamilyen formá­ban. itt szó esett többször ezek­ről a problémákról is. Sok érté­kes javaslat hangzott el. hogyan lehet és hogyan kell csinálni. „Hálátlan feladat elnökségi tag­nak lenni.. keseregnek Gyöm- rőn. Nincs igazuk. Szép és meg­tisztelő feladat. Csak tervszerűb­ben, rendszeresebben és lelkeseb­ben kell dolgozni a köz érdeké­ben ... önzetlenül. (Tudom, fe­jemhez vágják majd Gyomron: könnyű kívülről beszélni, jöjjön és csinálja, tanácsot adni mi is tudnánk. Ha esetleg csak ez len­ne az összes leszűrt tapasztala­tuk e sorokból, nagyon sajnálnám a megírásra fordított időt.) A másik jelentés néhány ténye sem kielégítő. Azok, amelyek ugyan nem Íródtak meg a jelen­tésben. de az ember önkéntelenül kereste benne, számított rá. Ezek pedig: Milyen intézkedéseket tett a TST a mozgalom kiszélesítésére, hogyan szervezte, irányította ezt a munkát? A jelentésből ugyanis kiviláglik, hogy a községi taná­csok csak formailag tárgyalták meg a mozgalom feladatait, az ott hozott határozatok végrehajtása és hajtatása sem kielégítő. Az üzemek és más szervek sem te­kintik komoly feladatnak a moz­galommal való törődést. Miért nem tárja fel a jelentés a iárási KTSZ-bizottság. a községi KTSZ- alaostervezetek, a járási MHS-el- nökség és az MHS-alapszervezetek munkáját, segítségét, ezen a té­ren? Vagy ha nem segítettek..; azt kellene megemlíteni, tépázni akkor őket is. Szégyen tárásunkra nézve, hogy csak tizenegy vas­fokozatú jelvényt adtak ki (azt is általános iskolásoknak). Jó és ajánlatos lenne beszá­moltatni végz ett munkái tikról azo­kat az embereket is. akik bélyeg­zőt kaptak, akik kiképzésére az állam nénzén teljes két. napot fordítottak hoav mit tettek a mowq.1 om érdekében ? Két ieientés. sokak szeméhen c^ak két akta. s ugye. méeis mprmvi munka. mer»nyi gond. és hrrvhiéma van mögötte. Azért, máskor iobban. alaposab- 'toltabb0-n kécrf+.sűk* el! Rlaskö Mihály férjével és természetesen, Szabó Zsolt tanár és kultúr- otthon-igazgaió a feleségével, és __ És nincs és. Nincs to­v ább. A tantestület többi ti- zennyolc-tizenkilenc tagja nem jött el. Fáradtak voltak? Vagy talán nem érdekelte őket ez a kis zártkörű össze­jövetel? Nem hiszem. Még­iscsak fáradtak voltak in­kább. De fáradtak voltak az apák is, akik között nagypa­pa is van, és akik egész hé­ten munkaidő után még azon is fáradoztak, hogy ez az est jól sikerüljön. Hát akkor? Nem értem, nem értem. Kissé nehéz észjárású va­gyok. Mi lehet az oka? Na, majd még ezen gondolkodom, vagy egyszerűen megkérdem. De akik ott voltak kedvesek, helyesek voltak. HqI az egyi­ket, hogy a másikat lehetett látni, hol ennél az asztalnál, hol annál, egyik, vagy másik szülővel elbeszélgetni, (sőt táncolni is, nem szvinget, nem gyors polkát, csak las­sú keringöt, de azt aztán iga­zán lassan). A kályha mellett meghú­zódva kissé meghatottan fi­gyeltem végig mindent. Haj­nal felé jutott eszembe, nagy írónk kisregényének címe. Jól van. ,.Mindenki lépik egyet” a szülők lépnek óva­tosan, félénken, de szeretet­tel az iskola felé. a tantestü­let a szülők felé. A szülők sokan, a nevelők most keve­sen, de legközelebb többen. Majd úgy osztják be aznapi idejüket, hogy jusson egy kis pihenésre is idő, és el tudja­nak jönni közénk. Majdnem elfelejtettem: minden megjelent Erzsébet, egy tábla csokit és egy csokor ibolyát kapott Milyen pe- chem van; Borbála vagyok. Hamar Istvánná Ügyeletes orvos Monoron: dr. Kovács Jenő, i Gyömrő«; dr. Balogh Sandáik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom