Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-26 / 279. szám
2 TOST M£CY ifih'lmi 1961. NOVEMBER 26 VASÄRNAP A nagyüzemi baromfitenyésztés új útjai Pest megyében Nem felesleges „felesleg“ A mezőgazdasági bizottság javaslata a nagyüzemi baromlitenyészeték fejlesztésére Az inárcsi takarmánykész!et -felmérés eredményei A közelmúltban tanácskozást tartott a Pest megyei mezőgazdasági bizottság. Ezúttal a termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének helyzetét és a nagyüzemi baromfite nyész- tés távlati feladatait vitatta meg. Amint azt a bizottság tagjai egyöntetűen megállapították, az idén gyökeres fordulat következett be a termelőszövetkezetek. baromfitenyésztésében. A szövetkezeti gazdák szívesebben — s ami nyilvánvalóan a megnövekedett tenyésztői kedvnek az eredménye — és eredményesebben foglalkoztak a baromfitenyésztéssel, mint a korábbi években. Tavaly március elsején összesen 9334 törzsbaromfit számláltak a megye szövetkezeteiben, az idén ugyanezen időpontban már 42174-et. Az előzetes felmérések alapján a termelőszövetkezetek baromfi törzsállománya az év végére 85 és fél ezer lesz. A javuló tenyésztői munkát bizonyítja: amíg tavaly 25 százaléka hullott el a baromfiállománynak, az idén mindössze 9,7 százaléka. Az állami gazdaságokban a tenyésztői munka lényegesen előrehaladottabb, mint a termelőszövetkezetekben. Több jól képzett szakember áll rendelkezésükre, jobbak a feltételek a tenyésztéshez. Az állami gazdaságok eredményei púidéul kell, hogy szolgáljanak a termelőszövetkezetek számára. Amíg az állami gazdaságokban egy-egy tyúk átlagosan 130 tojást termel évenként és a tojás önköltsége 85—90 fillér, addig a termelőszövetkezetekben a tyúkon- kénti tojáshozam 80 darab. Az árubaromfi felnevelése rövi- de'ob idő alatt történik a kívánt súlyra, mint a szövetkezetekben, s ami ugyancsak nagyon fontos, kevesebb ta- Isapmány etetésével „termelnék" egy-egy kiló baromfihúst. A Pest megyei állami gazdaságok eredményei bizonyítják. jó úton járnak azok a szövetkezetek, amelvek baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Rendkívül jövedelmező a baromfitenyésztés, s amint egyik felszólaló elmondotta, a baromfitenyésztés a mezőigazdaság „könnyűipara”, ahol a beruházás gyorsan megtérül és nagy hasznot hoz. Amilyen. egyöntetűen foglaltak állást a szakemberek a nagyüzemi baromfitenyésztés nagyarányú fejlesztése mellett, ugyanolyan egyöntetűen állapították meg, hogy az állattenyésztés kérdései közül a legbonyolultabb a baromfi- tenyésztés megszervezése. Ezért nemcsak a baromfitenyészetükét megszervezni szándékozó termelőszövetkezetek szorulnak szakmai támogatásra. hanem a már baromfitenyésztéssel foglalkozó tsz-ek is. A szakemberek sck gyakorlati és elméleti, tapasztalatot szereztek eddigi munkájuk során. A mezőgazdasági bizottság ülésein felszólaló szakemberek néhány fontos, a baromfitenyésztésben nélkülözhetetlen követelményre hívták fel a figyelmet. Lehet úgy is mondani, hogy az értekezlet résztvevői a nagyüzemi baromfitenyésztés új útjait mutatták meg. Egybehangzó vélemények alapján a. sikeres baromfitenyésztés első feltétele a termelőszövetkezetek csibe és te- nyészanyaggal való ellátása. A parasztasszonyok — többféle okból — ma már kevésbé foglalkoznak keltetéssel, ezért megnövekedett az igény a naposcsibe iránt. A megyében mintegy tízmillió csibe keltetéséről kell gondoskodni. A keltetőállomások kapacitása — csaknem teljes kihasználás mellett — ez évben mintegy 1 700 000 csibe keltetése volt. A tavaszi kritikus időszakban a tsz-ek naposcsibe igényeit is nehezen elégítik ki a keltető- állomások. Sürgető a kédés: hogyan lehetne növelni a keltető kapacitását. Erre a legjobb megoldás az újabb keltetőgépek mielőbbi beállítása. A tenyészanyaggal való ellátás érdekében sokat tehetnek az állami gazdaságok és a ba- roihfitenyésztésben, magas tenyésztési színvonalat elért termelőszövetkezetek oly módon, hogy fajtatiszta tenyésztő jósokat adnak a keltető állomásoknál«:. A baromfi törzstenyésze- teji ugyanis a baromfitenyésztés „nehéziparát” jelentik. Mind a naposcsibe, mind a tenyészanyaggal való,ellátás érdekében mielőbb hathatós intézkedést •kell hozni az illetékes szerveknek, mert ez az egyik gátja a nagyobb arányú fejlődésnek. A baromfi rendkívül abrakigényes állat és sok fehérjét, illetve fehérjetartalmú takarmányt fogyaszt. A háztáji gazdaságokban nem okoz sok gondot a baromfi nevelése, mert a kertekben és a réteken megfelelő mennyiségű fehérjét találnak. A nagyüzemben ehhez ily módon nem jut hozzá a baromfi, külön kell ezt biztosítani. A nagyüzemi baromfitenyésztés eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a különböző baromfitápokkal sikeresen biztosítható a baromfi, fehérje- és vitaminszükséglete. A nagyüzemek azonban baromfitápot csak takarmányért kapnak cserébe. Ezért a kellő mennyiségű és minőségű abraktermelés minden baromfi- tenyésztéssel foglalkozó gazdaság elsőrendű feladata. Nem szabad engedni, hogy elegendő takarmány termelése nélkül a szövetkezetek nagyarányú baromfitenyésztéshez kezdjenek. (Ez alól a liba- és a kacsatenyésztés lehet kivétel.) Jó néhány szövetkezetben a sertéstenyésztés 'mellett — amely tudvalévőén ugyancsak abrak- igényes — baromfitenyésztéssel is foglalkoznak. A tapasztalatok azt mutatják, a termelőszövetkezetekben jelenlegi talcarmánytermelésük melleit, mindkét állatfaj belterjes tenyésztése szinte megoldhatatlan. Meggondolandó, hogy a szövetkezetek vagy az egyik vagy a másik — attól függően, j hogy mihez van meg a, kedvező adottság — tenyésztésével foglalkozzanak. A baromfitenyésztés fejlesztésének fontos feltétele a megfelelő elhelyezés. Különbséget kell azonban tenni, hogy egy-egy gazdaság tenyésztésre, tojástermelésre vagy árubaromfi nevelésére' rendezkedik be. Az előbbinél feltétlenül szükséges á megfelelő modem épület. Világszerte az ötven-hatvan ezer tojóval — „üzemelő” „ barotnj így áraké” a jövő. A megyében is arra kell törekedni, hogy néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben kialakuljon a nagyüzemi baromfitenyésztés. Ezeket az állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket nagy gonddal kell kijelölni erre, mert rajtuk múlik a megye baromfitenyésztésének fejlesztése. Megszívlelendő azoknak a szakembereknek az álláspontja, akik termelőszövetkezetközi beruházással javasolják ezeket a .,baromi ikombiná tokát” felépíteni. Az árubaromfi nevelése — amint azt sok tsz tapasztalata bizonyítja — megoldható az ideiglenes jellegű épületekben, pajtákban, istállókban is. A húsbaromfi nevelésére minden termelőszövetkezet berendezkedhet: Ehhez a legfontosabb követelmény az elegendő takarmány és a kellő szaktudás. A mezőgazdasági bizottság ülésén résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták, a szaktudás nélkülözhetetlen a nagyüzemi baromfitenyésztéshez. Magas szakképzettségű emberek kellenek a nagyüzemi baromfitenyésztések irányításához, de megfelelő szaktudással kell rendelkezniük a gondozóknak is. Az utóbbiak kiképzéséhez néhány hét is elegendő. Leghelyesebb, ha asszonyokat bíznak meg a baromfitenyésztéssel. Nem szabad sajnálni a költséget és a fáradságot azért, hogy minél több baromfitenyésztéshez értő tag — lehetőleg asszoiiy — legyen a szövetkezetben. Helyes, ha egy-egy állami gazdaságba vagy a fejlett baromfitenyésztést folytató termelőszövetkezetbe küldik el néhány hétre a tanulni vágyó tagokat. At. eddigiekből is kitűnik, hogy a nagyüzemi baromfi- tenyésztés megszervezése alapos. körültekintő munkát igényel. Még inkább ezt igényli a baromfitenyésztésen beiül a nagyüzemi liba- és pulykatenyészetek létesítése. Az eddig felsorolt feltételek mellett a liba- és a pulykatenyésztés további gondoskodást és intézkedést követel. Nehézséget jelent például a továbbtenyész- tésre alkalmas libatojás termelése. A liba keveset — évenként mintegy tizenötöt — tojik, és rendkívül rossz — mindössze 60—70 százalékos a kelés. A liba tenyésztése — ha megoldott a tojásellátás — olcsó és jól jövedelmez. Néhány nagyüzemi libatelep létesítése látszik a legcélravezetőbbnek, hogy ezek lássák el kellő mennyiségű tojással a keltetőállomásokat. A nagyüzemi pulykcutenyészetek létesítésénél legnagyobb gond a neveléshez értő szakemberek biztosítása. A tsz-dket sok kudarc éri, a pulykának fiatal korban való elhullása miatt. Két-három pulykatenyésztő nagyüzemet kellene létesíteni a megyében, ahol elméleti és gyakorlati tudást szerezhetnek a pulykatenyésztéssel foglalkozni kívánó termelőszövetkezetek tagjai. Noha a mezőgazdasági bizottság a imgy üzemi baromfitenyésztés fejlesztéséről és feladatairól tárgyalt, nagyon sok szó esett arról: nem szabad. elfeledkezni a háztáji baromfiállomány számbeli fejlesztéséről — legrosszabb esetben is a mai szinten kell tartani — és az. áüaíálloraány minőségénefe javításáról. A tsz-ek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a háztáji gazdaságok baromfiállománya részére takarmányt biztosítsanak. Az állomány minőségét jófajta naposcsirkék biztosításával kell javítani. Nem egy felszólaló hangsúlyozta a mezőgazdasági bizottság ülésén, hogy a szakmai feladatom biztosítása mellett nagyon fontos, hogy a baromfitenyésztés mozgalommá, szinte közüggyé váljon a megyében. Az ötéves terv a baromfitenyésztés nagyarányú fejlesztését írja elő. A szakembereknek az a feladata, hogy biztosítsák a szakmai feltételeket, a társadalmi szervek pedig nyújtsanak segítséget a tenyésztői kedv nagyarányú növeléséhez. Miliők Sándor • Az FM és az ÉM 1042/1961. számú rendelele értelmében a dabasi járásban is megalakult a takarmány felmérő munkabizottság. A bizottság tizenkét termelőszövetkezet takarmány-ellátottságát vizsgálta meg a járásban. Sok hasznos tanácsot adott a tsz-eik vezetőinek a takarmánygondok megoldásában., vagy az esetleges, hízóalapanyag-hiány pótlásában. Munkája befejezése előtt találkoztunk a bizottsággal az inárcsi Március 21 Terimelő.az inárcsi termelőszövetkezetet, amelynek fejlődését a megalakulástól kezdve figyelemmel kísérte. így például jól tudták, hogy a tsz-ben a' növénytermesztés és az állattenyésztés a fő üzemág, s hogy a 3600 hold földhöz 500 szarvasmarha, 900 sertés és 1084 juh tartozik. Ezenkívül figyelembe vették még a 2000-res baromfitörzsnek és a szaporulatának v áriató takarmányigényét is. •— Most aztán alaposan túlteljesítjük a sertéshizlalási tervet! — mondja Perényi István tsz-elnök. Igaza van, mert a tervezett 500 helyett 700 hízósertést adnak át az államnak, szerződéses hizlalás után szövetkezetben. Kérésünkre az alábbiak szerint ismertették a bizottság tagjai az inárcsi Március 21 Tsz-ben végzett takarmánykészlet-fel- mérés eredményeit. A vizsgálati időpontban felmérték a tsz takar- - mánykészletét, megállapították az állatlétszámot és a november 1-től jövő év június 30-ig szükséges takarmány mennyiségét. Ezt a munkát nagy alapossággal és körültekintően kellett végezni. Figyelembe vették az időközben számbajöhető olyan körülményeket, amelyek csökkentik, vaigy növelik a ta- karmányitgényt, illetve a meglévő készletet, így például figyelembe vették az esetleges állatszaporulatot, vagy állateladást. vetőmagigényt, takarmánykölcsönt. Ezt a feladatot sikerült megoldaniuk. Megkönnyítette a munkát, hogy a bizottság valamennyi tagja jól ismerte Mindezek után megállapították, hogy 291 mázsa abrak- takarmány-felesleggel rendelkezik a termelőszövetkezet. Nem kis dolog az idén, hogy a meglehetősén fejlett állatállomány takarmányigényét ilyen bőségesen kielégítheti egy termelőszövetkezet. Az inárcsiak annak ellenére dicsekedhetnek ezzel, ho.gy a nyárvégi, s őszi aszály náluk is tetemes károkat okozott. A mégis megtermelt felesleget ők biztonsággá tartaléknak szántál«, de a bizottság javaslatára megváltoztatták álláspontjukat. Elhatározták, hogy az Állatforgalmi Vállalatnál újabb, tehát terven felüli kétszáz sertés hizlalására kötnek szerződést, hogy ezzel is javítsák az ország húsellátását. Csakhogy a sertések még hiányoznak és a 291 mázsa abraktakarmány kevés a kétszáz hízónál«. Ezt a problémát a bizottság tagjai segítették megoldani, akik közreműködlek a hízó-alapanyag megszerzésében. így kapott kétszáz olyan süldőt a tesz, amelyek átlagsúlya negyven kiló. Kiszámították, hogy ezeket a süldőket csak hatvan kilogrammos súlyra lehetne feljavítani a tsz abrakfeleslegével, s hogy elérjék a 100 kilogrammos átlagsúlyt, ahhoz még további 400 mázsa abrak szükséges. Ezt a meny- nyiséget a járási keretből biztosítják. A vizsgálat során azt is megállapították, hogy a tsz- ben az év végére például százra növelik a kocaállományt, amely évente legalább 1400 utódot jelent. A sertés- állomány fejlesztésével érték el főként, hogy az idei bevételük máris meghaladta a másfélmillió forintot az állattenyésztésben. Ez a tény is a vizsgálat folyam,án tűnt ki világosan, mint a többi olyan tény, amelyekre támaszkodva javítani lehet a gazdálkodást. A bizottság érdeme elsősorban ez, amely a legt főbb tennivalókra irányította a tsz-vezetőség figyelmét. S már az idén is jól jár a tsz, ha megfogadja a takarmányfelmérő munkabizottság tanácsait. N. I. Biztos jövedelem a szerződéses dohánytermelés Jelentősen felemelt termelői Kamatmentes előlegek Természetbeni .juttatások és egyéb kedvezmények Kössük meg mielőbb aa 1962. évi dobánytermelési szerződést árak Kihelyezett szakemberek tanácskozása Amint már tegnapi számunkban előzetesen jeleztük, a d'abasi járásban teg- ‘nap délelőtt összehívták azokat a mezőgazdasági szakembereket, akik a közelmúltban kerültek ki a járás termelőszövetkezeteibe. Harminckét ilyen mező- gazdasági szakember dolgozik a dabasi járásban, s az elmúlt hónapok ezernyi tennivalója közepette nem volt rá alkalom, hogy együttesen elbeszélgessenek a járás vezetőivel, s elmondják tapasztalataikat, észrevételeiket. Tegnap délelőtt aztán Boross Andrásnak, a járási tanács vb-elnökének bevezetője után sor került erre a véleménycserére. Ahogy Bara- novits Bélától, a járási tanács vb-ti lkára tói értesültünk, a tanácskozás jól sikerült. baráti hangú eszmecsere formáját öltötte, • s a munka problémáin túl egyéni gondjaikról, bajaikról, terveikről is beszámoltak a kihelyezett szakemberek. A jövővel kapcsolatban a jelen levő Hegyvári Ferenc, a járási pártbizottság titkára mondta el gondolatait. A kihelyezett szakemberektől a járás vezetői, de a községek, termelőszövetkezetek vezetői és tagjai is rendkívül sokat várnak. A dabasi járásban sok olyan nagyszerű elképzelés, terv és lehetőség van, amelyek a jövő esztendőben napirendre kerülnek, s amelyek lépésről lépésre megváltoztatják ennek, a korábban eléggé elhanyagolt területnek az arculatát, s a járás valamennyi termelőszövetkezete, közös gazdasága felzárkózik majd a legjobbak mögé. Nagyszabású öntözési törekvések. gyümölcs- és-szőlőtelepítés? akciók kezdődnek majd, nagyobb tért. hódít a kertészet, ?z állattenyésztés, fokozódik az exportmi nőségű cikkek mennyisége, s még sok egyéb nagyon hasznos elképzelés vár megvalósításra. Ezekhez a munkákhoz az szükséges, hogy a régi szakemberekkel együtt az újak isi akik önzetlenségről tettek tanúságot, amikor önként vállalkoztak falusi munkára, valamennyien ösz- szefogva, helyüket megtalálva. nyugodt, körülmények között félthessék ki alkotó tevékenységüket. Ehhez adott segítséget ez á baráti találkozó i is, L Férfi télikabát 700,— Ft-tól Férfi mikádó 600.— Ft-tól Városi bunda 2600,— Ft-tól Férfi műbörkabát 850,— Ft-tól Női telikabát 800,— Ft-tól Női műbörkabát 720,— Ft-tól Gyermek télikabát 450,— Ft-tól KAPHATÓ A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI S Z A MÜZLETEKBEN!
