Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VAROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 277. SZÄM 1961. NOVEMBER 24. PÉNTEK Hadd szaporodjék a munkaegység! Nádat vágnak, erdőt telepítenek, gyümölcsöst állítanak be a termelőszövetkezetek tagjai A parasztember szorgalma, leleménye közismert Évszáza­dos gyakorlat, hogy amikor a mezőgazdaságban befejeződik a munka, akkor a földek kér­ges kezű népe nem húzódik be a kuckóba és nem nyúlik el a padkára kiterített subára, hanem készül a következő gaz­dasági évre vagy szétnéz oda­haza és mindig talál tennivalót a háza táján. Kiigazítja a meg­viselt kerítést, kivágja a kiszá­radt fát zsúppal-náddal igazít­ja meg a háztetőt, ha kell, el­barkácsol a szekéren és meg­varrja a lószerszámot. Termelőszövetkezeteinkben az őszi szántással-vetéssel. be­fejeződött a gazdasági év. Va­jon mit csinál a tagság? Ta- lál-e a tsz területén tenniva­lót? A CEGLÉDI KOSSUTH TSZ-BEN A gazdaság 4-es üzemegysé­gében a növénytermesztő bri­gád 16 hold szőlő és 14 hold gyümölcstelepítés talajmun­káját végzi. Ez a munka biz­tosan el fog tartani egy hó­napig és amennyire az idő en­gedi 80 tsz-tag számára mintegy 1000 munkaegységet biz­tosít. — A TÖRTELI Rákóczi Tsz- ben ebben az évben először palántáitok ikersorosan paradi­csomot. és az ikersorosan ve­tett kukorica mellett köztes­ként zöldborsót termeitek. Hol­danként ez 25—28 mázsa zöld­borsót jelentett. Jövőre a gaz­daság sokkal nagyobb terüle­ten. kétszáz holdon termel köz­tesként zöldborsót. A kertészeti brigád tagjai már szorgalmasan készítik a hasurát. Ez a munka egész té­len át tart és majd csak feb­ruár végén fejeződik 'be, ami­kor már ezer a tennivaló a kertészetben. A VÖRÖS CSILLAG TSZ A növénytermesztő trigád harminchat tagja egy percre sem állt meg. Közvetlenül az őszi munkák elvégzése után hozzáfogtak az istálló trágya­szóráshoz. 100 holdra mintegy 150 vagon trágyát terítenek el. Közvetlenül a trágyaszórók nyomában haladnak az erőgé­pek és végzik a mélyszántást. Ennek befejezése után körül­belül egy hónapon át fakiter­melést végeznek a brigád tag­jai. A területen levő kiszáradt fákat, tuskókat szedik ki. Ez a munka is eltart másfél hó­napon keresztül. A DÖZSA NÉPE TSZ Farkas elvtárs, a növényter­mesztő brigád vezetője csak egészen röviden tájékoztat. — Mi sem álltunk egy per­cig sem. Á negyvenhárom tagú növénytermesztő brigád egyik napról a másikra átalakult nádvágó brigáddá. Lesz mun­ka egész télire, hiszen 50—60 ezer kéve nádat termelünk ki. Hogy ebből mennyi bevétele 1 ellet a gazdaságnak, könnyű kiszámítani, öt forintot ér egy kéve n/d, tehát hozzávetőle­gesen 300 ezer forint. A TÖKTELIEKNÉL Az Aranykalászban más te­lepítés céijára nem alkalmas 100 holdon 50 hold almást, 20 hold füzest és 30 hold. erdői telepít a tagság. Az erdőben nyár és akác lesz, az almásban nemes alma­fajtákat telepítenek: Jona­than és starking csemeté­ket. A tagságnak egész télen át nem lesz arra gondja, hogy milyen módon szaporítsa a munkaegységet. — A Rákóczi tagságának is van bőven munkája egész té­len — mondotta Törökéri Sándor főmezőgazdász. — A komolyabb fagyokig szőlősza­porító anyagot dolgozunk fel. Körülbelül másfélmillió simavesszőre lesz szükségünk hamarosan. A tagság hatvan hold gyümölcsös és negyven ho'd szőlőtelepítés talajmun- káját végzi el a télen. Csak néhány példát jegyez­tem fel. Ezelk a példák azt mutatják, hogy nincs megállás a termelőszövetkezeti tagság munkájában, megy a munka megszakítás nélkül és gyűlik az értékes munkaegység. DOBJA BE A HÚSZ FILLÉRT Délután négy óra van. Fel­veszem a telefonhallgatót, né­hány pillanat és erélyes hang recsegteti meg a készülék membránját. — Dobja be a húsz fillért. Ingerült hang válaszol. — Már bedobtam. — Nem hallottam! Nem do­bott be semmit! Tessék be­dobni a pénzt. — Értse meg, hogy be­dobtam a két húsz fillért! Hogy mi lett a vita vége, azt _ már nem vártam meg. De néhány perc múlva újra felvettem a hallgatót és bi­zalmasan megkérdeztem a te­lefonos kisasszonyt.. — Hát ilyen is létezik, hogy valakit ilyen határozot­tan kell biztatni, hogy a te­lefonálás díját a perselybe bedobja? — Kérem, sokféle ember van a világon, akad ilyen is. Ahogyan akad olyan is, aki a húszfilléres helyett tízfil­lérest, vagy éppen nadrág­gombot dob a, perselybe. Persze, ezek száma egyre csökken és csak elvétve akad olyan, akivel kénytelenek vagyunk vitába szállni. Mit látott az ügyész a városban ? A Mészáros Lőrinc iskola két legtakarékosabb úttörője takarékbélyeget vásárol Darányi Lajos tanártól, az iskola takarékossági felelősétől. Csillik László II d. osztályos tanulónak 475, Osgyáni Benő VIII a osztályos tanulónak pedig 454 forintja van már összegyűjtve. Az iskolában igen sok a takarékos gyerek. Bemutatásukra még vissza­térünk Zelcnka István, a Ceglédi Gépállomás traktorosa közép­mélyszántást végez a ceglédi Petőfi Tsz-ben Hivataliból érdekel a város területén előforduló közúti balesetek alakulása. Nem elégedtem meg azzal, hogy az íróasztal mellől tájékozód­jam a helyzetről. Csendes szemlélőként bejártam az ut­cákat. Mondhatom, óráim nem teltek unalmasan. Láttam, hogy a Kábái-féle italbolt előtt a motorkerék­párosok járművüket (t szom­széd utcában helyezték el, és úgy mentek be az italboltba. Ezzel altatták kijátszani a > rendőrségi ellenőrzést. A gép- \ kocsivezetők körében is 1a- ; lálkoztam hasonló esettel. \ Ezek az emberek nem lát- \ ják be, hogy könnyelműsé- í gütokéi milyen súlyos batess- \ tét okozhatnak. | Beszélni kell arról is, i hogy a szülők este nyolc után \ kényelmi szempontból serdü- f letten gyermekeiket küldik az J italboltokba szeszes italért, i Pedig rendelet tiltja a tizen- í hat éven aluliak kiszolgálását í az italboltokban és az esti Munkában a kirakatrendező órákban való ott-bartózkodá- suke.t. Akad motoros, akit nem | érdekel a tetten érő rendőr felhívása. Kőmíves János ! jászkarajenői lakos motor- j kerékpárján KRESZ és mű szaki oktatásra ment a mű velődési házba. Előzőleg há­rom fél deci rumot hajtott fel és amikor a rendőr meg­állásra szólította fel, tovább robogott. Lovas János nyársapáti la­kos motorkerékpárján súlyos alkoholmámorban a lakása felé hajtott. Sapkáját lefújta a szél s amikor az italos moto­ros meg akart állni, felbo­rult. Dr. Orell Ferenc ügyész A megyei tanács dísztermében ! szombaton nyitják meg az 1961 62. évi téli ezüstkalászos szakmunkásképző tanfolyamokat. A megnyitót Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke tartja. Az 1961/62. évi téli mezőgazdasági szakoktatás főbb ..feladatait Borbás Lajos elvtárs. a megyei mezőgazdasági osztály vezetője, a szervezé­si kérdéseket pedig Kulcsár János igazgatási csoportvezető Ismerteti. A megnyitón a tápiószentmártoni mezőgazdasági tanulóiskola növendékei bemutató műsort adnak. Az érte­kezleten részt vesznek az ezüstkalászos tanfolyamok vezetői, a mezőgazdasági osztályvezetők és a szakoktatási felelősök. _____________;___________ — gi — FEHÉR BALÄZS, a Jász­karajenői Községi Tanács tit­kára a Lenin Tsz KlSZ-fiatal- jai számára a Világ térképe előtt címmel ismeretterjesztő előadássorozatot tart. — A DANSZENTMIKLÖSI Micsurin Tsz a jövő gazdasági évre 600 sertés hizlalását ter­vezi. — A CEGLÉDI Mezőgazda- sági Felszereléseket Gyártó Ktsz 29-én délután két órakor vezetőságválasztó közgyűlést tart a ktsz telephelyén. Lapok Abony munkásmozgalma történetéből A munka benn az üzletben kezdődik amikor a kirakat- rendező — Bodor István a szegedi Dekorációs Vállalat dolgozója, Tóth Erzsébet eladóval kiválogatja a kirakatba kerülő árukat A második mozzanat a kirakat berendezése. Pár perc múlva a járókelők már átrendezett kirakatban gyönyörködhetnek III. 19I4-ben az imperialisták | háborút robbantottak ki. „Mo- | dern korunk egyik nyavalyája | közé sorolható a munloanél'';ü- if liség, mely kiváltképpen ná- ^ lünk nagy mértékben burján­ig zik és sok a kísérlet, ankét. % szó és újságcsata nem tudta $ egy szemernyivel a megoldás i jelé vinni ezt a szomorúan ké- í nyes ügyet’’ — írja az Abony I című lap- Megoldásnak hoz- 3 ták a kapitalisták, földesurak 3 a háborút. Abony egyszerű | embereivel is sikerült elhitet- í ni. hogy a megindított háború | becsületért, a hazáért, tehát ő | értük folyik. ^ Lévai Mihály pap a szószék- i ről beszélt és vezércikket ír a í ,,Ne ölj” parancsolatot semmi- 3 be véve: „Fiaink, fegyverbíró í férfiaink az ország becsüle- | fáért, a nemzet nyugalmáért ^ indultak el a háborúba’’. Mesz- ^ sze volt ez az álláspont a „Ne 3 ölj” parancsolattól Az egyház j! sem ragaszkodhat mereven dogmáihoz? Főként, ha a ki- ^ zsákmányoló osztály érdeke ^ úgy kívánta. Az egyház is se- if gített abban Abonyban, hogy if a háború első napjaiban dalos if virágos háború lett. A katonák ^ vígan masíroztak a frontra, a i, lakosság pedig virággal árasz- \ tóttá el őket. „örvendetesen tapasztalhattuk, hogy tartalé- ^ kosaink és népi elítélőink sem- if mi félelmet, sőt. méa csak 4 rosszkedvet sem mutattak.’’ Abony munkásai nincsenek a szervezettség olyan fokán, hogy bele tudnának szólni eb­be a folyamatba, amely na­gyon sok agrárproletár életét követeli majd. Egyelőre so­kan örülnek a háborúnak. „Mi is kivettük részünket ama ro­konszenves tüntetésből, mely országszerte megnyilvánul a népszerű háború mellett.” Kik voltak ennek az örömnek leg­lelkesebb támogatói, vezetői? „Szerkesztőségünk kezdemé­nyezésére szép számú lelkes közönség gyűlt össze ma egy hete a városháza előtt Nagy Lajos jegyzővel és a tűzoltó- testülettel, egy nagy nemzeti- színű zászló alatt, a helybeli két első zenekar közreműkö­désével’’. Kicsit hivatalos ízű tüntetés volt ez még akkor is, ha sok félrevezetett munkás csatlakozott hozzá. Az Abony című újság következő számá­ban foglalkozik is vele. ..Be­szélik” rovatban ............nálunk a tüntetést az urak kezdték meg”. Nem kell félni: Abony­ban abban az időben sem ma­radt ..népi íz” nélkül ilyen je­lentős esemény. ..Igazi jókedv­től volt hangos valamelyik kávéház. ahonnan éjfél után úriasszomrokból álló. cigány- muzsikától kísért csoport jár­ta végig az utcákat... és a közben felszaporodott tömeg­gel búcsúztatta egyik közsze­retetben álló huszárkapitá­nyunkat.’’ Abonyban úriasszonyok és jegyzők lelkesedtek valójában a háborúért, mert a munká­ból élő emberek csakhamar rájöttek, mit jelent ez nekik és családjuknak. Ők a kávé­házakban érezték a háborút, a kubikosoik pedig nemsokára a vállaikon. Egyelőre még majdnem mindenki az állo­másra megy és nézi a frontra induló katonákat. „Majd za­rándokmenetek indulnak az állomásra. Kocsiszámra vi­szik ki az élelmiszert az ál­lomáson keresztülutazó kato­náink és állítólag a porosz ka­tonák számára/’ Kezdik azonban már észre­venni a bevonulás okozta ba­jokat, problémákat is. „Itt- marpdt a családja a terhes, a szoptatós anya. 4, 5, 6 apró gyermekével kereső nélkül, kenyér nélkül.’’ Nemcsak hogy a családfenntartó ment el, ha­nem kenyerük sincs. Az már nem valószínű, hogy ők lel­kesedtek a háborúért. S mi lesz. ha meg is ’hal a harcté­ren? A viszonyokra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy egy hároméves gyerek pár szem szilvát lov és tömegverekedés lesz belőle a piacon. Szapo­rodnak a jótékonysági felhí­vások és nő a nyomor. Egyelő­re az állomásra járnak az em­berek. szemlélni a háború el­ső eredményeit, a sebesülteket és foglyokat. Pásztor Mihály — KÖNNYŰIPARI minisz­teri rendelet szabályozza a há­ziipari cikkek jegyzékét. Esze­rint háziipari terméknek szá­mít: a fűz- és mogyoróvessző­ből font kosár, a gyékényből, szalmából font szatyor, táska, szőnyeg, látbtörlő és házicipő, csuhából készült szatyor, tás­ka, szőnyeg; a saját termelésű nyersanyagból készült cirok- seprű, saját termelésű kender és len felhasználásával készült házi és népi szőttes, rongysző­nyeg; a gép használata nélkül kizárólag kézzel kötött hor­gol táru, fából készült háztar­tási és mezőgazdasági eszkö­zök közül a fakanál, a fejőszék stb., a pulyka- és kakastoil- ból készült tbllporoló. — SZOMBATON délután a Ceglédi Kossuth Építők II. és a Nagykőrösi Építők csapatai a Gerje-pályán játszanak. Tar Tecuka és Bogdán László november 25-én szombat délután fél 5 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagytemplomban. Gyovai Emma és Sober József november 25-én délután 5 órakor tartják esküvőjüket a nagykőrösi ref. templomban. Talapka Katinka és Mácsik Jó­zsef november 25-én délután 3 óra­kor tartják esküvőjüket Örkény­ben. Gál Mária és Fülöp Ferenc no­vember 25-én délután fél 4 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagy­templomban. Fehér Erzsiké és Szuda Imre no­vember 25-én délután fél 4 órakor tartják esküvőjüket a ceglédi evangélikus templomban. Kovács Eszter és Mészáros Sán­dor november 25-én délután 2 óra­kor tartják esküvőjüket a nagykő­rösi tanács házasságkötő termé­ben. Pesti Mária és Mihály János no­vember 25-én délután 2 órakor tartják esküvőjüket a törtei! ref. templomban. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesanyánk, nagyanyánk és déd-nagyanyánk, özv. Szűcs Miklósné, szül. Balogh Zsuzsanna temetésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom