Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-19 / 273. szám
III. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1961. NOVEMBER 19, VASÁRNAP NEGYVEN ÉVES JUBILEUM A kedves és mindenki által szeretett Bartha Böske tanító néni kettős ünnepre készül. Egyszerre ünnepli névnapját és pályakezdésének 40. évfordulóját. — Nagyon hamar, szinte hihetetlenül gyorsan telt el ez a 40 év. Többnyire elsősöket tanítottam. Őket szerettem a legjobban. Kis ártatlanok ők, akiket be kell vezetni az élet első csodái közé, amely a betűk és számok világából áll. Ez a bevezetés nehéz, áldozatos munkát igényel, de minden fáradtságot eltüntet a megértés utáni gyermekmosoly — mondja elgondolkozva, lassan, a jubiláló Böske tanító néni. Ha még egyszer fiatal lenne és választani kellene, akkor is ezt a pályát választaná. Véleménye szerint ez a legszebb női hivatás. Hirtelen könny szökik a szemébe. Negyven évi fáradságos munka után még nem gondol pihenésre, úgy érzi, a gyerekek nélkül nem tudna élni. Még nevelni akarja a gyerekeket, még adni akar nekik. Hálából őszinte mosolyt, ragaszkodást kap, nemcsak a gyerekektől, hanem, a szülőktől is, akik talán szintén az ő tanítványai voltak. Búcsúzóul, kedves Böske tanító néni, még nagyon sok boldog névnapot kívánok és jó egészséget, hogy még sokáig lehessen kedvesei, a gyerekek körében. Kéri Sarolta ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. Túri Mária. Monoron: dr. Balogh Józseí, TUÍAROK A Deák Ferenc utcában mindig azon az oldalon járok, ahol nincs téglajárda, mert már annyira kikopott, hogy csak bukdácsolva Vehet rajta menni. Nemrég kivételesen a téglajárdán haladtam, előttem egy leány tűsarkú cipőben j igyekezett tipegni! — ha tudott volna. Egyszer csak lába megbicsaklott, a tűsarok cipőjéről leválva a járdán maradt. Sajnáltam, hogy nem volt nálam sem gombostű, sem varrótű, amit tűsarok helyeit felajánlottam volna, így kénytelen volt cipőjét levetve tovább menni. Hasonló balesetek elkerülése végett ajánlatos volna azokban az utcákban, ahol ilyen régi kikopott téglajárda van, egy-egy\táblát állítani az utca elejére, ami jelezné, hogy abban az utcában tüsarkú cipőben járni tilos. Esetleg kresz-tanfo- lyamon előadást tartani „Ho- j gyan járjunk tűsarkú cipőben Monoron?” címmel. Szűcs Gyula SPORTAKADÉMIA indul Monoron. Első előadását — a JTST és a szövetségek tagjai részére — kedden J délután 5 órakor tartják, „A magyar testnevelés és sport- mozgalom 1962. évi feladatai” címmel. Előadó: Varga István, a PTST munkatársa. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Puskák és galambok, j Gomba: Repüld 9-kor indul. Gyömrő: Ludas Matyi. Matinié: Vár titka. Maglód: Találkozás az ördöggel. Mende: Kalandor. Monor: Barátom, Koljka. Matiné: Időzár. H: Kalandor (széles). Nyáregyháza: Ludas Matyi. Péteri: Mesterdetektív. Pilis: Külde- i lés Bahcsiszerájba. Matiné: Bo- I tocskám, üss. Tápiósáp: Külön- | leges megbízatás. Matiné: Barlang titka. Tápiósüly: Megmérgez a családom. Úri: Matróz a rakétában. Üllő: Küldetés Bahcsiszerájba. Matiné: Vár titka. Vasad: Énekes csavargó. Matiné: Tanár úr kérem. Vecsés: Legénylakás. Matiné: Fekete tenger lánya. H: Leon Garros keresi a barátját. Az egyedül maradt öregek védelmében Nyilvántartásba veszik és a tanácsok ellenőrzik az eltartási szerződéseket Szocialista államunk intézményesen kíván gondoskodni az öregekről, ennek érdekében majdnem minden foglalkozási ágazatban biztosítva van a nyugellátás. A nyugdíj az öregekről való gondoskodásnak azonban csak az egyik oldala, a másik, nem kevésbé fontos oldala az öregek ellátása és gondozása. Az utóbbi nemcsak állami, (hanem jó részben társadalmi feladat is. Vidéken, különösen falun az öregek ellátásának gyakori és megszokott formája a tartási és életjáradéki szerződésekkel biztosított ellátás és gcndos kod ás. Ennek lényege, hogy lakóházzal, belterjes ingatlannal rendelkező öregeit tartásuk és ellátásuk ellenében, eltartójukra, gondozójukra Íratják házukat, ingatlanukat. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok súrlódást, veszekedést, sőt pereskedést lehet megelőzni, sok esetben lehetett a zavartalan együttélést biztosítani azáltal, hogy a tanácsi szervek rendszeres látogatással figyelemmel kísérték a szerződések betartását. a szerződésben vállalt kötelezettségek betartásáról. Sok községben van már ilyen nyilvántartás, de a látogatások nincsenek megszervezve. Péterin például jól megoldották a kérdést, a nyilvántartott öregeket rendszeresen látogatják és a felmerülő vitás eseteket sikerrel tudják elrendezni. Bényén ezzel szemben ez ideig egy esetet sem tartanak nyilván. A monora községi tanácsházán Virágh Ferencné előadóval megtekintettük a monori nyilvántartást. Nyolcán szerepelnek benne, két eltartott időközben meghalt, a hat nyilvántartottat rendsze- resm meglátgatják. — Biztos, hogy Monoron még sok ilyen szerződéses viszony van — mondja Vi- ráighné — de nem kerülnek elő, pedig sok bajt tudnánk megelőzni az öregek rendszeres látogatásával és az eltartás ellenőrzésével. SÁRG Például a Luxemburg út 28-ban Jobbágy Péter és eltartója, Tóth Benőné között felmerült nézeteltérést látogatásunk során sikerült elsimítani. Az Attila utca 39-ben lakó özvegy Sipos Szabó Jánosáét sikerült rávenni, hogy eltartójával, Ellenpacher Istvánnal kapcsolatban felmerülő panaszaival ne a szomszédokhoz, hanem hozzánk forduljon. A Kinizsi utca 7 5-ben Mészáros Gyula és eltartója, Boleros Katalin otthonában harmonikus rendet találtunk. Mindent egybevetve, az öregekről való gondoskodás terén szocialista államunk ez irányú rendelkezéseinek szem előtt tartásával a községi tanácsok megértésén és szociális felkészültségén múlik, hogy a tartási szerződésekkel vállait öregek nyugalma biztosítva is legyen. Huszty Károly RÉPA A kérdéssel kapcsolatban Zimányi Gyula, a Monori Járási Tanács igazgatási osztályának vezetője elmondotta, hogy a kormányzat nagy súlyt helyez ezeknek a szerződéseknek nyilvántartásba vételére és az érdekeltek állandó ellenőrzésére. Ennek értelmében a járási tanács felhívta a községi tanácsokat a nyilvántartások elkészítésére és az ellenőrzés, illetve látogatások megszervezésére. Nem könnyű feladat ezeknek a szerződéses viszonyoknak a felfedezése, ezért minden lehetőséget, társadalmi szervek segítségét, hangos bemondót stb. igénybe kell venni ez esetek felkutatására. 1962. március végéig a nyilvántartásokat mindenütt el kell készíteni. Ennek nyomán, az ellenőrzést meg keli szervezni és gondoskodni kell Az utóbbi időben sok nő panaszkodott, hogy a monori szövetkezeti fodrászatban rengeteget kell várni, míg búra alá kerülnek. Elmentem megnézni, mi az oka. Az ajtón belépve, megdöbbenve láttam, hogy nyolcan- tízen állnak és várnak, hogy végre sorra kerüljenek. De hát miért van ez a torlódás? Egyszerű a felelet. A megszokott nyolc szárítógép helyett csak három működik, a többi javíttatni van. Ez a tény természetesen káros hatással van a forgalomra. Az eddig gyors munkájáról híHideg időt kárognak a varjak a szürke, felhős ég alatt, s a szél nem a futóhomokkal szalad, nagykabátunkat cibál- ja, s vinné Nyáregyháza felé. Pedig arra már nekünk is szükségünk van ... — Sietni kell a munkával — mondja özvegy Benke Ferencné, fáradó derekát egyengetve — mert ilyenkor már a fényes tollú madaraknak rendszerint igazuk szokott lenni. — Meg azután a dereka is megérzi — huncutkodik a mindig vidám kedvű Újvári Piroska. Vasadon, közel a falu szélihez, házak közé szorult üres telken, kettős sorban prizmák sorakoznak. Szinte alig látni a sorok végét. A MÉK a környékbeli tsz-ektől leszerződött — mintegy 50 vagon — sárgarépát tárolja itt. Ezt takarják, földelik az asszonyok. — Jó vastag lesz a bunda — jegyzi meg Nádai Lászlóivá — nehogy csörögjön, amikor a télen felszedjük. rés szövetkezetben most órákat kell várni. A dolga pedig mindenkinek sietős. így, természetesen, sokan elmaradoznak, máshová mennek. A fodrászok fokozott, erőfeszítéssel dolgoznak, de még így sem tudnak mindenkinek eleget tenni. A dauergépek közül szintén csak egy működik, így természetesen nem tudnak olyan gyorsan dolgozni, mint régen. A vendégek és dolgozók véleménye egyaránt az, hogy a ktsz többet törődhetne a fodrász részleg felszerelésével. Sz. É. A tanácsháza felől kocsisor közeledik. — Az üllőiek — mondja Mészáros Sándorné — gyakori vendégeink! A répa legnagyobb részét Vasadról, Ve- csésről és Üllőről hozzák. Frissen ugranak le a kocsiról a fogatosok, táncolnak, topognak a kocsik mellett. — Fázik a lábunk egy kicsit — dörzsöli arcomhoz hideg kezét Kránitz Pál. — Az úton nem volt még egy kis pálinka sem, elfogyott már az előlegnek az a része, amiről az asszony nem tudott. A kocsikon teli ládák magasodnak. — Száz mázsa van az öt kocsin — mondja Kovács János brigádvezető. — Ha ő is fent ül, akkor 150 kilóval több —toídja meg Kulcsár István. Az asszonyok válogatni kezdik a ládák tartalmát. Teljesen hibátlan, egészséges darabok kerülhetnek csak a prizmákba. Nagyon kényes portéka a sárgarépa, naponta ellenőrzik, hőmérözik a prizmáidat, mert könnyen berothad. — A temetőn túl, a faluszéli homokban is van néhány vagon, csak ott új módját vezettük be a tárolásnak — halljuk Keszeg Sándornétól. — Mély árkokba, szépen, sorba rakva, homok közé ástuk el a répát. Rávágy felől sötét, nehéz felhőkkel fut a szél, elhallgatnak a beszélő szájak, csak az ásók súrló hangja hal- lik, meg a felettünk kóvály- gó varjak károgása. Sietni kell a munkával. Kiss Sándor Frizuragondok A GYÖMRŐI PARKBAN Mesélj, nagymama! KITALÁLT TÖRTÉNETEK CSUDABOGARAK Zöld erdő szélén, túrt dombok tövében nagy egyetértésben élt a bogárközösség. A papabogarak dolgozni jártak a település szélén épült gyárba, ahol szerszámokat javítottak. A szarvasbogár a szarvát köszörülte, a túróbogár pedig a lapátját. A bogármamák a játszótérre vitték gyerekeiket, a nagyobbakat pedig iskolába küldték, hogy majd, ha felnőnek, művelt, okos bogarak legyenek. Ám egyszer megunták est az egyhangú életet, s az emberektől ellesett módon szervezetet alakítottak. A szervezet tagjai igen rátartiak voltak, ezért nagy, jól látható jellel látták el magukat, megkülönböztetésül a többiektől. Ezt a kis hiúságot leszámítva, a bensőségükben nagyon bogársá- gosak voltak, mindenkin segítettek, akin csak tudtak, s nagyon vigyáztak bogártársaik egészségére. Volt, hogy a bolhák magas vérnyomásban szenvedtek, rögtön nekiláttak és megszívták. Egyet nem tűrtek. a lusta, dologkerülő, részeges bogarakat. Ezekkel olyan szigorúan bántak el, hogy néhány napig ilyen esetekből kifolyólag szobafogságra ítélték őket. Nemes cselekedeteik mellett a település kulturális igényeiről sem feledkeztek meg. Tarka-barka műsort állítottak össze, s közreműködésre felkérték az iskolás-bogarakat is. Nagy hűhót csaptak, majdnem mindenkit beszerveztek az előadásra. Am az egészesük novemberi tréfa volt, mert a bogarak nagy meglepetésére az előadás napján a kultúrterem ajtaján egy tábla lógott: „Menjetek haza, betegek vagyunk!” (Vereczkei) A pasa felesége — Idegenből hoztam feleséget, de azonnal kaptam neki munkát helyben. Itt pedig nagyon nehéz munkához jutni — pláne irodaihoz — de ez az eset más, hiszen az én feleségemről van szó. — Dolgozgatott is néhány évig abban a hivatalban, szépen, csendesen. óvakodva — nehogy sérvet kapjon. Később azonban eltökéltük, hogy nem marad ott, ő is az én hivatásomat választja, a pasasághoz jön dolgozni. Nincs ugyan képesítése hozzá — de ha más is csinálhatja anélkül, pont az én feleségem ne csinálhatná? Itt persze, több a pénz, különjuttatás is van, rangosabb munka is. — Megkezdtem hát a nemes cél érdekében a küzdelmet: küszöböket tapostam, kilincseket fogdos- tam, érveltem, hadakoztam. Szinte hihetetlen: nem ment köny- nyen. Némely bürokraták eleinte elzárkóztak az ügytől, s képesek voltak előnyben részesíteni egyes fiatalembereket, csupán azért, mert KISZ-tagok és nagyon sok társadalmi munkát végeztek; szemben azzal, aki ugyan nem sokat törődik a közösség ügyével, bajával — de viszont: az én feleségem! — Végül is győzedelmeskedett az igaz ügy (mások szerint: az én erőszakosságom) és feleségem gyakorolhatja a kívánt hivatást, de, fájdalom, — más pasaságban. — A harcban, tudom, nem szabad megállni. Megindítom a nemes küzdelmet azért, hogy nejem itthon tölthesse be hivatását. Ezt a kis előnyt igazán élvezheti, hiszen: az én feleségem! (Radvány!) SXABAL YSEBTOK 150—150 forint bírsággal sújFarkas Pálné, Farkas Pál, Farkas Ferencné és Losó An- talné tápiósülyi, illetve sápi lakosok a sülyi Virágzó Tsz tarlóján szedegettek. Közben ráéheztek a tsz szőlőjére, illetve szilvájára, abból loptak. A böngészett kalászokat a helyszínen kidörzsölték, a rendőrség már a megtisztított árpát vette el. A szilva- és szőlőlopást letagadták. A szabálysértési hatóság 250—200, illetve tóttá őkjt. Szénást Ferencné és Kovács Sándorné üllői lakos a Petőfi Tsz földjéről burgonyát böngészett. Büntetésük 50—150 forint. Burgonyát böngészett Gados Károly né és Szakos József né gombai lakos is. Gadosnétól a burgonyát elvették. Szakosné otthon elfogyasztotta a böngészett krumplit. Büntetésük 250, illetve 100 forint.
