Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

1061. NOVEMBER 19, VASÄRNAP

maci

'Z-t&.rhm

3

Ahová összefutnak a tervek szálai

Hogyan dolgozik a megyei tanács terv osztálya

\ í

1 MEGNYÍLT \ VÁCRÁIOTI

FALATOZÓ

^ Több ízben is illette bírálati

2 a Václiartyán és Vidéke Kör-jj

7 zeti Földmüvesszövetkezetet^

i azért, mert késedelmesliedik i a korszerűsítési pragrára vég-2 £ reűajtásávat. Különösen nagy £ ^ szükség volt erre -vácrátó-jí i ton. ahol az ország egyik hí-i v. rés botanikuskertje van, ésj ^ évente több ezer látogató for- ;J ^ dm meg a faluban. A régijí

1 italbolt nem volt alkalmas ar- v

2 ra. hogy a kirándulókat meg-J

^ felelően kiszolgálja. $

^ Most végre elkészült az át- i i alakítás, megnyílt az új főid- íj j müvesszövetkezeti falatozó- £ ^ borozó korszerű, ízléses bérén- jí í clezésse!. Nyolc-tízféle hideg- i

1 étel-készítményen kívül me- J £ leg étel is a vendégek rendel- ^ ^ kezesére áll. A falatozóban l 4 ugyanis melegített készeiden j £ kívül virslit főznek, tojást ^ £ sütnek és mód van arra is. ^ £ hogy csoportos megrendelés í

2 esetén kívánság szerinti ebé- J

£ det szolgáljanak fél. $!

^ Ezentúl most már feketeká- jí £ vét és házi cukrászsüteményt 5; 2 Is árusítanak Vácrátóton, ahol^ 2 eddig mindkettő hiánycikk $ 2 volt. ^

í A földművesszövetkezet több ^ ^ mmt 30 ezer forintot áldozott ^ £ az átalakításra.

jívvvxv^^xxxv\xv^x^.xxvxx^^vvvv^^xv^xvc^^^x^.'

Szovjet újságíró látogatása a művelődésiig)! miniszternél

Ilku Pál művelődésügyi n^ii- niszter szombaton fogadta a hazánkban tartózkodó szovjet újságíró-küldöttséget és szívélyesen elbeszélgetett a delegáció tagjaival. (MTI)

Bútorbolt nyílik Pilisvörösváron

Használaton kívül álló házból — szaküzlet

Régi panasza Pilisvörösvár és általában a budai járás lakosságának, hogy a járás területén úgyszólván egyetlen bútorszaküzlet sincs. A bútor- ' üzlet hiányát leginkább talán Pilisvörösvár bányászcsaládjai érzik, hiszen a községben igen gyakori a bányászházasság, a 'íiátaioíc'' egyre több családi nazii£ építenék, ‘és á szép, korszerű lakások berendezése sokszor nehezebb feladatot jelent számukra, mint maga az építkezés. Bútort ugyanis eddig csak a fővárosi szaküzletekben vásárolhattak, hazaszállításáról maguknak kellett gondoskodniuk. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat már régen elárulta hajlandóságát arra, hogy Pi- lisvörösvárott bútorszaküzletet állít fel, ehhez azonban megfelelő helyiségre lenne szüksége. Ha tehát a község megoldja a helyiségkérdést, a bútorszaküzlet .berendezésének és megnyitásának nem lesz akadálya.

Csomós József, aki a megyei tanácsban a bányászközséget képviseli, és Rupf József, a kerület országgyűlési képviselője közösen elhatározta, hogy megoldást keres a kérdésre. Nem is kellett sokáig keresniük, mert találtak a község szívében egy használaton kívül álló, elég terjedelmes épületet. Az elhanyagolt állapotban levő épület a szénbányáé, de hasznát nem veszik. A tanácstag és az országgyűlési képviselő tárgyaMillír oil® djínloff/

lásba kezdett dr. Solti Hel- muttal, a bánya főkönyvelőjével, akit csakhamar sikerült meggyőzniük arról, hogy a jelenleg haszontalan épület bútorüzletként igen hasznos szolgálatot tenne a bányász- családoknak, de a község és a járás lakóinak is. így aztán a bánya vezetősége átengedte az épületet a kiskereskedelmi vállalatnak, sőt vállalta azt is, hogy ajtót, ablakokat vágat a falába, kifesteti és rendbehozatja. A megyei tanács kereskedelmi osztálya viszont a további munkálatok költségeit biztosította. A tatarozás már meg is kezdődött és olyan ütemben folyik, hogy előreláthatólag december vége felé már megnyílik a budai járás és Pilisvörösvár első bú- terszaküziete.

hangolt tervek szabják meg minden téren a munkát, és annak sorrendjét, ütemét a pontosan felmért szükségletek és. reális lehetőségek eredője határozza meg. A na.-.y jelentőségű művelet legfőbb szerve megyei vonatkozásban a tervosztály, amely élén tizenkettedik éve dr. Mátyás Boldizsár álL

Ritkán lehet (hivatali szobájában megtalálni. Pest megye igen nagy, a legnépesebb és ' egyik legnagyobb megyéje az országnak. Községeinek, városainak, járásainak ügyeit nem lehet távoli íróasztal mellől intézni.

— Feladatunk hármas — mondja az osztályvezető, amikor osztálya működése és munkája iránt érdeklődünk — tervezés, anyaggazdálkodás és a beruházások lebonyolítása.

A kívülálló ebből természetesen nem sokat érthet, szükséges hozzá némi magyarázat. A tervgazdálkodás lényegéhez tartozik, hogy minden szál egy legfőbb szakhivatalba, az Országos Tervhivatalba fut össze. A szakminisztériumok által összegyűjtött adatok alapján az Országos Tervhivatal állapítja meg minden évben a tervgazdálkodás országos irányelveit. A megyei tanács tervosztálya ezeknek az irányelveknek az alapján készíti elő a tanácsi vállalatok és intézmények számára a tervutasításokat. Itt sincs helye az ötletszerűségnek. A tervosztály

törzskönyveket vezet

és ezekben hosszú évekre visz- szamenőleg nyilvántart mindent, ami a tanácsi intézmények és vállalatok működésére vonatkozik. Minden pillanatban megállapíthatja belőlük, hogy egy-egy vállalat mikor, hogyan teljesítette éves tervét, hogyan gazdálkodott anyaggal, munkaerővel, hogyan használta fel a pénzt, amit terveinek teljesítéséihez kapott.

A törzskönyvek azt is megmutatják, hogy például valamelyik községben milyen az iskolahelyzet. Hány tanterem van, milyen az iskolaépület állapota, mennyi a községben az iskolaköteles, milyen létszámnövekedésre lehet számítani, és előreláthatólag mikor érkezik el az új tantermek vagy egész:n új iskola építésének ideje.

— Az Országos Tervhivataltól kapott irányszámok egyeztetése igen komoly feladatunk — mondja az osztály- vezető —. azokat koordinálnunk kell és így. készíthetjük el tervjavaslatunkat, amely a végrehajtó bizottság, majd annak javaslatával a tanács elé kerül. A tanács határozatát tervjavaslat formájában terjesztik az Országos Tervhivatal elé, amely tüzetesen letárgyalja, egyezteti a többi megyék javaslataival, majd a népgazdasági tervvel együtt a Minisztertanács elé utalja. A Minisztertanács emeli törvényre. A törvényerejű tervet aztán előkészítjük a végrehajtásra, ami abból áll, hogy lebontjuk szakosztályokra és vállalatokra.

Igen fontos a szerepe a tervosztály anyaggazdálkodási csoportjának is. amely rendszerint negyedéves bontásban meghatározza az anyagkereteket, és az anyaggazdálkodás feladatait,

intézi

az anyagkiutalásokat

és ellenőrzi a kiutalt anyagok felhasználását. Feladata továbbá a gépgazdálkodás ellenőrzése és irányítása.

Az osztály harmadik'munkacsoportja a beruházási részleg. Műszakilag előkészíti a Minisztertanács által jóváhagyott beruházásokat. Gondoskodik a létesítmények megterveztetéséről, kijelöli a kivitelező vállalatokat és ellenőrzi munkájukat.

A tervosztály gondoskodik arról, hogy érvényesüljön a munka egységességének elve. Tanulmányokat készít egyes vállalatok fejlesztéséhez, ösz- szevonásához vagy átszervezéséhez. A megyei tanács szakmai osztályaival közösen ellenőrző vizsgálatokat tart az egyes vállalatoknál.

Az osztályvezető hivatalszobájának falát néhány szép oklevél ékesíti, köztük az az elismerő diploma, amelyet a tervosztály az Országos Tervhivataltól kapott. Az oklevél szerint Pest megye Tervosztálya az élenjáró megyei tervosztályok között is kiváló munkát végzett. Ezt az

Hét új gazdasági épület

készült el egyszerre novemberben a hernádi Március 15 Termelőszövetkezetben. Két százjéröhelyes növendékmarha-istál- lón és két, egyenként háromezer csirke számára emelt ólon kívül 250 süldőnek szállást, húsz anyakoca számára fiaztatót és 200 férőhelyes sertéshizlaldát is építettek. Gondoskodott arról is a tsz, hogy mire megépül, egyik se álljon üresen.

növendébistáUók. A jószág a fagy beálltáig csak éjszakázik benne, nappal még a legelőn van

Ez az egyik baromfiéi, de a másik is meglelt már lakókkal, csipogó, jóétvágyű csibékkel

(Gábor Viktor felv.)

3952-ben kiérdemelt rangját a mai napig is tartja.

— Jól összegyakorolt, jól képzett gárdával dolgozunk — adja meg a jó eredmény magyarázatát az osztályvezető. — A tervcsoport nyolc dolgozója közül

hatnak

egyetemi képesítése,

kettőnek érettségije és több éves szakmai gyakorlata van, a beruházási csoport tizenhárom dolgozója közöl öt a mérnök, kettő technikus, három közgazdász és egy jogász. Van két gyors- és gépírónk és egy adminisztrátorunk.

Talán annak is van némi jelentősége, hogy az osztály dolgozóinak átlagos életkora alig háladja meg a harminc évet, tehát a gárda fiatal és tagjai valamennyien szeretik munkakörüket. Szívesen és lelkesen végzik dolgukat.

Magyar László

VASÁRNAPI POSTA

A FEL MONDATOKRÓL

Gondolatvilágunk, meggy őző- désünik szereti az egészet, látni, tudni akarja azt is, amit a másik el akar hallgatni, amiről nem akar beszélni.

Az említeti hivatal vezetője nem egyedüli ember. Nincs égyedül fonák, mai politikánkhoz, munkánkhoz semmiként nem illő „módszerével'’, s bár szándékosságot nincs okunk feltételezni róla,' mégis el kell ítélnünk hibás módszeréért. Mert ez a módszer olyan rossz hagyomány, amelynek gyakorlatát az elmúlt esztendők félresöpörték, olyan hagyomány, amelyet sok más, hasonló módszerrel együtt a gyakorlat ítélt bukásra, olyan módszer, amely éppen vélt eredményessége miatt okoz eredménytelenséget, lekötve, megbénítva sok-sok olyan energiát, amit nyílt beszéddel, egyenes szóval alkotó, jobbá formáló erőként lehetne felszabadítani.

A homályos fogalmazás, a sejtetés, a csak eredményekről beszólás olyan politikai gyakorlat, amely szöges ellentétben áll a párt politikájával, a párt gyakorlatával, s éppen ezért örvendetes, hogy a napjainkban zajló pártvezetőségi' választásokat nagy többségükben a bátor szókimondás, az elvtársi, kemény, de építő, előbbre lendítő bírálat jellemzi. Ez annak bizonyítéka, hogy a pártvezetés ellenforradalmat

különböző méretben kdphdíö á SPORMTOfíban

követő őszinte politikája már nemcsak a felső szervek sajátja, hanem az alsótobaké is, s az alapszervezetekben nemcsak megértésre talált ez a politika, hanem gyakorlattá is vált.

De nem mindenütt.

Mért vannak olyan tapasztalatok is, nemcsak a vezetőségválasztásokkal kapcsolatban, hogy a mellébeszélésnek, a problémák megkerülésének, el- kenésének is akadnak gyakorlói, akik ’ nem értik s nem érzik, hogy ilyesfajta módszerekkel idegenek a ma valóságában, hogy esztendőkkel elmaradtak a napi gyakorlatot illetően.

Vajon fejét kell venni az ilyen , embereknek? Vajon türelmetlenül az egész embert kell félreteni az útból.- vagy pedig bírálni kell, segítve, hogy megszabadulhasson hibáitól? A válasz nem kétséges. Bírálni kell. rámutatni a hibás gyakorlatra, bebizonyítani a mellébeszélés, á fél mondatok kárát, ráébreszteni ezeket az embereket arra. hogy módszereik még tegnapiak, hogy vélekedésük, felfogásuk nagyon is masabb, mint az, amit ma gyakorlunk, s hogy nem eredménytelenül, azt a párt politikájának sikerei bizonyítják.

Nem könnyű persze ezeket az embereket meggyőzni. Hiszen érvvel — látszat érvekkel — bőségesen felfegyverkeztek. s ezek az érvek nemegyszer tetszetősek is. Hiszen hányszor halljuk: mi értelme annak, hogy kikiabáljuk a dolgainkat? Mit segít az, ha mindenki tud róla, hogy milyen gond van nálunk? Azzal nagyobb lesz a tervteljesítés, ha megmondjuk, hogy hol vannak a bajok? Inkább javítsuk ki, de ne beszéljünk róla.

Látszatra tetszetős dolgok.

Látszatra. Mert a valóság az, hogy az ilyen „szemérmes” emberek ezzel elinté- zettnek is veszik . a dolgot. Valamit esetleg tesznek is, hogy ne legyenek annyira szembetűnőek a . hibák. De megtenni mindent, amit kellene, eszük ágában sincsen. Hiszen akkor, azt kellene elismerniük, hogy eddig rosz- szui dolgoztak! Ezt pedig nem szeretik a nyilvánosság előtt kiteregetni! Hallgatni kell tehát, nem beszélni róla, sőt: elkenni, elsimítani a dolgot, amennyire csak lehet! E módszer, felfogás káros volta azonnal szembetűnő. Mert ha minden munkás tud arról, hogy hol kell keresni a terv- teljesítés gátló okait, akkor minden munkás keresni, kutatni is fogja a kivezető utat. Több szem többet lát, hamarabb elhárulnak az akadályok, meggyorsul a munka, többet kap az. ország. Ha nem, akkor hetekig-hónápokig nyűglődhet a dolog, míg azután „szemet szúr” valakinek, s valahogyan mégiscsak rend lesz. De a közben eltelt hónapok kevesebbet adtak, mint lehetett, kellett volna, s e módszer veszélye, károssága éppen itt, ebben keresendő.

A hibák feltárását, a bajok megjelölését nem lehet, nem szabad halasztgatni, nem szabad egyetlen napot sem hallgatni róluk, jelentkezésük, felfedezésük pillanatában szóvá kell tenni azokat, még akkor is, ha az személy szerint valakinek kellemetlen. .

Persze olyan légkörben, ahol ezt nem kívánják meg, ahol nem várják el az effajta segítséget mindenkitől, nehezebb ez a dolog. Nehezebb, de nem megvalósíthatatlan. Mert mindenütt ott vannak a kommunisták, akiknek elsőrendű kötelessége a hibák elleni harc, ott van a kommunisták szervezete, a pártszervezet, amely, mint kollektív testület, hivatott a hibák elleni harcra. A kommunisták elsőrendű dolga ez. s ettől akkor sem szabad visszalépniök, ha az elkövetett hiba egy másik kommunistához fűződik, sőt: még keményebbnek kell len- niök.

A nyílt, őszinte légkör hatalmas fellendülés forrása lehet. Azokban, az üzemekben, hivatalokban, közös gazdaságokban. ahol ezt a légkört megvalósították, maguk látják, miféle változást eredményez. Ahol még nem látják, ott láttatni kell, ott harcolni kell érte, ki kell követelni a mondat „másik felét” is, nem kell megelégedni a fél mondatokkal.

Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát — tartja a közmondás, a fél mondatokból is csak félig értenek az emberek. Márpedig mi egészen érteni akarunk mindent, az egészért akarunk cselekedni, tenni, s éppen ezért kell hogy végig mondják a mondatot.

Mészáros Ottó

5 , .

; A szókimondás, az egyeí nes beszéd, az őszinteség még ! soha nem talált visszauíasí- í tásra a becsületes, nyíltságot ! szerető emberek között. És í főként az elmúlt esztendók- \ ben tanulták meg az emberek, ! hogy nyíltan, kertelés nélkül ! beszélnek velük, őszintén a : nehézségekről, a bajokról s ne : csak a fél mondatot, ne csak : az eredményeiket mondják el í nekik. S mert ehhez hozzá- : szoktunk, mert ezt joggal meg- ■ kívánjuk, üti meg fülünket, ha j csak fél mondatokban beszél- ; nek velünk, ha csak félig \ mondják ki azt, amit egészen l ki kell mondani.

\. Mindez akkor ötlött eszem• be, amikor egyik hivatalunk ; vezetőjével 'beszélgetve, egy

• bonyolult ügyet bogozva, így ( igyekezett magyarázni a dol- í got: „vannak még nálunk hi- í bak”, „előfordulnak lazasá- : gok”, „ebben az ügyben is né- ! hányán ludasak”, s így tovább, í Egy szót sem arról, hogy hol \ van a hiba, hogy miért for- : dúlhat elő lazaság, hogy kik l a ludasok.

; Fél mondatok. Azt, hogy ; szót sem szólunk, hogy semmit > nem ismerünk el, ma már nem ! teheti meg senki sem. De csak ! félig szólni, csak valamennyit S elismeri, s menteni, ami me-nt- í hető — nem egy embernél ; kedvelt módszer, ha keliemet- ; len dolgokról esi.;{ szó. Fülünk érzékeny a fél mondatokra.

! Megfiatalodott a megyei ta- ; n ácsiháza ebben az esztendö- ; ben. Kívül-belül rendbehoz- ! ták vásott, 'kopott ’ vakolatát,

! eltüntették öles falainak sérü- ! léseit, amelyek közül egylk- í másik még a háború emlékét ! idézte. A tatarozás alatt szak- ! értők ügyeltek arra, hogy az ! öreg épület megőrizze nemes ! műemlék jellegét, ami teljes ; mértékben sikerült is. A fal- í frissült falak most művészi ! módon jelképezik a közöttük ! végbement több, mint másfél ! évtizedes változást.

! Hatalmas műhely lett az í ódon megyeházból, ahol új esz- ! mák és új elvek szerint épül í a jövendő. Ennek a szellemi ! műhelynek egyik igen fontos ! részlege a tervosztály.

; Helyiségei a második eme- ! létén sorakoznak, író- és rajz- < asztalai mellett

: huszonöt szakember^

végzi a dolgát,. amelynek természetéről, jelentőségéről nem sokat tud a közönség.

A valamikori vármegyeházának ilyen osztálya, nem volt, megszervezését és felállítását az ország és a társadalom életében bekövetkezett forradalmi változás, a tervgazdálkodás bevezetése tette szükségessé. Ma már nagy gonddal egybe-