Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-02 / 259. szám
K[Mívlav PEST MEG VEI 1961. NOVEMBER 2 CSÜTÖRTÖK Hová és hogyan} Az ember mindig előre igyekszik. A holnapot mindig jobbnak akarja. Mindig magasabbra vágyik, örökké elégedetlen. Örök ösztönző, mozgató erő. De tudnia kell, hová, miért, minek igyekszik. Mert különben a messzi távlatok szárnyalás helyett megszédítenek, s a megszédült ember már nem ura arányérzékeinek. Már nem tudja, mi az elég, s mi a sok, már nem érzi a különbséget az előretörés és a iörtetés, a józan igények és a mérhetetlen kapzsiság között. UD A mi neveltünk — mondaná a felületes szemlélő, aki a papírokba beletekint. Munkásszülők gyermeke, már a középiskolában jelentős mozgalmi feladatokat lát el, az egyetemen ösztöndíjas, itt veszik fel a pártba, diplomaterve megvédése után szinte közelharc folyik érte, hová kerüljön a nagyon tehetséges, politikailag is képzett, a mozgalmi munkában jártas mérnököt esztendő, öt előbbre lépés, töretlenül felfelé ívelő út. De ez az út ma már zsákutca lett. Nem visz sehová. Vissza kell jönni belőle, s újra elindulni, újra rálelni az útra, amelyet az öt esztendő alatt valamikor elhagyott. Évente magasabb beosztásba, került. Munkájáért, újításaiért nagyösszegű jutalmat kapott. Amikor megnősült, szinte „tálcán kapta” az egy- szoba-hallos, vadonatúj lakást. Aki kapott, annak adnia kell. Becsületes ember nem hagyja viszonzatlanul a segítséget. De ő fütyült arra, hogy mit kapott S arra sem gondolt, hogy honnan jött, kik voltak sorsának egyengetői, magasra- törő ■ lépteinél kik jelentették a lajtorjafokot. Először a magatartásában jelentkeztek új, szokatlan vonások. Idős, tapasztalt munkásokat gorombán letorkolt: ,.ne üssék az orrukat a dolgomba”. Segítségét kérték egy bonyolult dolog megoldásában, amihez nemcsak mint vezetőnek, hanem mint kommunistának is köze volt. „Hülyeségekre nincs időm” — ez volt a válasz. És jött sorban a többi dolog. Elhárította a pártmunkát: „Eleget dolgoztam, most már élni akarok.” A termelési értekezleten mi- nősithetetlen hangnemben támadt azokra, akik pedig helyesen alkalmazták a bírálatot. Mindez nem maradt titokban. Amikor barátiam, elvtár- sian erről akartai: beszélgetni vele, azzal intézte el a dolgot: „Felmondhatok. Találok jobb helyet is.” Közbem kiderült, hogy súlyos szabálysértésekkel jogtalan jövedelemhez jutott. S amikor érezte, hogy meginog, s csúszni kezd lába alatt a talaj, egy sor valótlansággal megrágalmazta azokat, akik a javát akarták, akik rá akarták nyitni hibáira a szemét. Felesége a házban, ahol laknak, leprolizta az egyik szomszédasszonyt. És a férj — a férj igazat adott neki! □D A munkásgyerek, az, akibő] mi csináltunk embert — polgár lett. a szó legrosszabb, legsötétebb értelmében. A siker — megszédítette. Önfelt lett, önző. anyagias. A munkáshatalom csak frázis left a szobája falán, d: elfeledett elv cselekedeteiben. A ko’lektív munka, a munkások kezdeményező készsége, aranyat érő javaslatai — szavaival élve — dilettáns ok- vetet'enkedés. Fokról fokra távolodott tőlünk, s szánt-szándékkal lökte el magától a segítő kezet. A feleség méltó társa volt. sőt: a megfelelő foltra rátalált zsák. Mert már azt sem tudta. hogy játssza a főmérnöknél mit csináljon jó dolgában, hogyan licitálja túl az Ismerős ..úriasszonyokat’' s hogyan fitvmálja azokat. ..akiknek nincsenek igényeik”, s akik „maguk takarítják a lakást”. Mert ez lett a mérce: a bejárónő, a hűtőszekrény és televízió. a tengerparton való nyaralás, a heti háromszori fodrász... Mindkettőjük édesanyja idős. jmunkában megfáradt munkásasszony, akik . maguk takarítják a lakást”. És fodrászhoz sem járnak a hét három napján, s csak restelkedve mennek el hozzájuk, mert előfordult, hogy — vendégség lévén — a konyhában ültették le őket azzal, hogy „pont most kellett jönnötök?” ve alatt .futott a dolog. Úgy nem járt érte pénz — izy igen. Társadalmi munkája nulla lett. Azért nem fizettek ... A pénz... a pénz . : : mindig a pénz, a több pénz, a soha nem elég pénz, a pénz, amivé a hit lett, a pénz, amivé az öntudat lett, a bankó, amivé eltorzult a becsület és a hála. Pénz és ridegség. Gőg és becstelenség. Egy életút, amely magasra tört, és ide jutott. Egy ember, aki azt veszítette el, ami emberré teszi az embert: az öntudatát. □D E Nem, a felelősök elsősorban nem mi vagyunk. Divat, hogy mindenki hibás: a pártszervezet, a gazdasági vezetés, a KISZ, a munkások, a műszakiak, mindenki, mindenki, az eresz társadalom. Csak az nem hibás, aki önmaga tehet róla, hogy odakerült. Miért nem lett ilyenné az a száz és száz hozzája hasonló munkásfiatal? Miért nem szédültek meg azok? Őrangyalaik voltak? Nem! öntudatuk volt. És nem akartaik szédülni! Mert táncba csak azt lehet vinni, aki maga is táncolni akar! A mi mérnökünk — akinek a neve nem fontos — ma már „sértett” ember. Mert leváltották, s mert szigorú pártbüntetést kapott. Szerinte — érdemtelenül! A mi mérnökünk nincsen egyedül. Útja nem egyedüli út. Akadnak, akik hozzá ha- soplóan végigjárták, s akadnak, akik csak most lépik az elsőt, vagy másodikat. Veszélyes út! Sehová sem visz. Sem a magasba, sem előre. Márpedig az ember mindig előre igyekszik. De nem mindegy, hogyan! Mészáros Ottó liiiciM’ rs félmilliót »I lübh iiit|ii»fehar»mfi A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési tőigaz- gatóságán összegezték a baromfifélék gépi keltetésének eredményeit. Megállapították, hogy a fejlődés üteme minden eddiginél gyorsabb volt: az idén kereken 9 és félmillióval több naposbaromí'it keltettek ki a tanácsi irányítás alatt levő, továbbá az állami- gazdasági, az Élelmezés- ügyi Minisztérium és a SZÖ- VÖSZ felügyelete alá tartozó kelteiőá 1 Lomások. mint a múlt év hasonló időszakában. A naposbaromfiak túlnyomó többségét a termelőszövetkezeti gazdaságok kapták to- vábbtenyésztésre. A tanácsi irányítás alatt levő keltetőállomások kereken négymillióval több naposcsibét adtak az idén továbbte- nyésztésre, mint tavaly. A pulykánál még szembetűnőbb a fejlődés: az 1960. évi 310 000 helyett az idén 682 000 kis- pulykát adtak át a termelőszövetkezeteknek. Egy tanácstagi beszámoló margójára Túlteljesítették a felvásárlási tervet a budapesti földművesszövetkezetek A káromkodás, s a düh nem visz semmire. A kertész azt tartja: előfordul, hogy elí'aj- zik egy-egy növény. De az ember drága „növény’’. S főként drága, ha sokat költöttünk rá. A düh és szitkok helyett hát csináljunk inkább számvetést tárgyilagosan: A középiskolában tandíj- mentes volt. Könyveket, füzeteket ingyen kapott, A tanulószobáért nem fizetett; Az egyetem egy fillérbe sem került. Sőt: ő kapott tisztes ösztöndíjat. Végzett, rögtön állást kapott: 2000, 2400, 2700, 3000, 3500 — így alakult a fizetése. Hozzá prémium, újítási díjak. A lakás! Kapott... kapott.. : kapott ... S lám, ha azt kutatjuk, mii adott, szegényes, soványka eredményre jutunk. Tehetségét nem adta — árulta, megfizettette. Ha munkaköri kötelességből adódó ésszerűsítése volt — más neA Budapesti Fogyasztási és Földművesszövetkezetek Szövetsége választmányi ülést tartott, amelyen megvitatták az 1961. első félévében végzett gazdasági és tömegpolitikai munkát, valamint határozatot hoztak a további feladatokról Kerényi Mihály, az igazgatóság elnökének beszámolójából kitűnt, hogy a földművesszövetkezeteknek Budapest területén is. különösen a peremkerületek lakossága körében vonzóereje van, a taglétszám az elmúlt fél év alatt 1000 fővel gyarapodott és már most 92 százalékra teljesítették az egész évi részjegy befizetési tervüket. Felvásárlási tervüket a virág kivételévei minden cikkből túlteljesítették: 27 q baromfit, 40 q mákot; 44l q mézet, 11 ezer q őszibarackot, 4700 q kajszibarackot, közel 2 millió forint értékű nyulat és több mint 1 millió forint értékben bort vásároltak fel közellátási célokra. A még meglevő hiányosságok ellenére is javul a peremkerületek lakosságának áruellátása. Az év folyamán italboltokból számos melegkonyhás kisvendéglőt alakítottak át és további átalakítások is folyamatban vannak. Ebben a munkában példamutató törekvéssel kitűnt a XVII. kerületi földművesszövetkezet, amely a november 7-én megnyíló cukrászdát saját erőből készítette el s ugyancsak saját erőből alakítják át kisvendéglővé az egyik italboltot Jelentős feladatok hárulnak a budapesti földművesszövetkezetekre a peremkerületekben szakcsoportok, hegyközségek és más, alacsonyfokú mezőgazdasági társulások szervezésében, illetve árutermelésük fejlesztésébcsn. négy esztendő alatt jelentősen fejlődött a község. Javultak a közlekedési, világítási, kulturális és ivóvíz-ellátási viszonyok. De még mindig sok a tennivaló. A feladatok komoly gondok elé állítják a tanácsot, s ezekben a gondokban a községfejlesztési állandó bizottság is osztozik. Csiba József az eredmények részletes ismertetése után rátért a szabadtéri színpad régóta húzódó problémájára. Kifejtette, hogy a színpad — amely országos hírre tehetne szert — jelenleg nagyon rossz állapotban van. Jó volna — megfelelő szervezéssel természetesen — ha a lakossá?, amely eddig is többször beszédes tanújelét adta annak, hogy szívesen vállal társadalmi munkát, mosf is segítene. A beszámolót 34 hozzászólás követte. A választók sorra elmondták, milyen apróbb és nagyobb dolgok keserítik az életüket. Többen felajánlották, hogy segítenek a Dre- gonya utcában létesítendő játszótér építésében. És megelégedésüket fejezték ki, mert az 6 megbízottjuk, a tanácstag, ilyen részletesen és mindenre kiterjedően beszámolt a gondokról, eredményektől és hiányosságokról. Csiba József sorra-rendre válaszolt a kérdésekre — de nem mindegyikére. „Ezt még meg kell beszélnem”, „Utána kell járnom, elvtársak — és altkor beszélek róla, ha elintéztem majd”. S azóta már sorra kopogtat az illetékes szervek ajtaján. Un. j.) Nem várják a sült galambot j Gyakran elhangzó panasz, i hogy fiatal, most végzett | szakemberek a kelleténél job- | ban , ragaszkodnak, a .főváros-; I hoz. a nagyobb vidéki városokhoz s kényszernek érzik. ha vidéken kívánják foglalkoztatni okét. Persze, mint mindenben, itt is hiba az általánosítás, vannak esetek, amikor méltánylást igénylő okok késztetik őket erre. Bércén r.cm könnyű a beteg embernek, orvosellátós tekintetében Gombához tartoznak. A hetvenkét éves doktor bácsi szeretettel fogadja őket, dehát már nem mai gyerek, s számára Bénye messze van. Sokat töprengett emiatt a tanácstestület, mit lehetne tenni. Aztán Észrevétlen veszteségek lalatokhoz. A rendelkezés j azonban csak akkor ér vala- ; mit, ha megkövetelik annak ; betartását. És itt van a hiba.; Elszórtan, nagyon ritkán le- • hét csak hallani arról, hogy a i mulasztó, a göngyölegeket ha- < nyagul kezelő boltvezető, bolti \ alkalmazott ellen kellő rend-: szabályokat foganatosítottak: volna, számonkérték volna,; hová lett a sok apró forint-: ból összeálló ezer és ezer to- ‘ j rint, amit a kárbaveszett gön- j : gyöíegek jelentenek, j Népgazdaságunk minden te- ■ I rületén az egyik legfontosabb j feladat a takarékosság. Ne; hányjanak tehát szemet a : J boltvezetők beosztottaik, a ! vállalatvezetők, földműves-: j szövetkezeti ügyvezetők pedig a bol tvezetók ilyen mulasztásai felett sem. Sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás, s ez a göngyölegeknél is igaz. Sok I kis veszteség a népgazdaság ! számára súlyos százezreket, milliókat jelent, Szépek. — Meghiszem azt. íj isa bácsi most ifi már nem fukar leodik a szavakkal. Sorjában elmondja, amire csak kíváncsi vagyok. Mielőtt a szövetkezetbe lépett, kilenc holdon gazdálkodott. Nem élt rosszul, de aranyélete van most a szövetkezetben, A munka kényelmes, csak a gyeplőt kell ^ — Nincsen húrom, Lajoskáml {•— Akkor brummogjál. egyszeresek váratlan megoldás kínálkozott. Pénzes János és felesége Szolnokból, kerültek Bényére. A . fiatalasszony. pedagógus, ott tahit az' iskolában. Férje kórházi alkalmazott volt, akinek szívé-vágya az orvosi hivatás. Kívánsága teljesült, amikor 1956-ban felvették az egyetemre. Azóta is szorgalmasan tanul, feleségével együtt számolja az időt, amikorra végez. öt évvel ezelőtt helyes gondolatra jutott a tanács: miért ne segíthetnék a köaségfej- lesztési alapból rendszeres ösztöndíjjal Pénzes Jánost; cserébe azt kérve tőle, ha végez, legyen ő az orvosuk? A fiatalember örömmel fogadta _ a község ajánlatát; ; Biztosították, amikorra prak- ! tizálhat. felépítik a korszerű j orvosi rendelőt és vele a la- J kast. Pénzes János a jövő ; nyáron fejezi be az egyetemet, jí Utána az egyéves kötelező J szakmai gyakorlatát tudja '>t le, majd 1963-ban Bénye község orvosaként kezdi meg í szép hivatását. ? £ Két év még hosszú idő. Sok- ^szor kell addig megjárni a kezelésre szorulóknak ezt az £ utat Gomba és Bénye kö- ^ zött. A hetek, hónapok azon. | ban gyorsan peregnek, s már ^ most büszkén mondogatják ^az oda valós iák; Pénzes János Ja mi orvosunk lasz! í (K. M.) | -----------------| Nem lehet kapni bőgőhúrt tartani, a hintának \ meg jó rugói van- \ nak, nem ráz. Na- \ ponta egy munka- \ egységet kap, havon- \ ta a lóápolásén még \ külön nyolcat. Éven- \ te összegyűlik majd- \ nem az ötszáz, szé- \ pen megél belőle. ; Kétezernyolcszáz : hold földje van az i Aranykalász Tsz- j nek, Misa bácsi az elnökkel, meg az ag- ronómussal naponként bejárja. Huszonöt-huszonhat kilométer a fuvar, van úgy, hogy több is. Ű persze nem bánja, szeret portyázni, a hintán érzi jól magát. Mondják is a faluban, de felvitte az 1isten a dolgát ennek a Misának. Persze csak tréfából. i I iközben beszállás gélünk, egyszer csak kinéz egy asszonyka a tanács- háza ablakán, s vékony cérnahangon kiált Misa bácsinak, hajtson az iroda elé, indulni alkar az elnök. — Máris megyek — mondja az öreg. Elköszönünk, a lovak közé csap. s végigvágtat a főúton. Súlyán Pál T ürelmetlenül kapkodja fejét a két szép gesztenyebarna paripa. de Ciczka Misa bácsi, az aszódi Aranykalász Tsz hajtója most nem vesz tudomást a lovakról. Olyan, büszkén üldögél a bakon, mintha lakodalomba készülne. — Várom az elnököt — szólal meg nagysokára, s amíg faggatom, feketebársony ruhájában méginkább kihúzza magát. — Hol szerezték ezt a hintát? — Nem loptuk. — Hát? — Csináltattuk. — Olyan, hogy még Prónai báró is büszke lehetett volna rá. — Úgy ám, ne- ‘ künk való — igazit : helyre —, vele jár az ; agronómus, ezen i szállítjuk a betege• két is. ! — Mióta hajtó? I — Mióta, mióta? í Amióta rátettek a \ kocsira. Jó ember ! voltam, ideválasz- í toltak másfél éve. í Akkor még benn 1 laktam a faluban, ; most a Zsák utcában l élek. Ott vannak a í lovak is nálam, én ' viselem a gondjuizait. Ciczka Misa bácsi FILMHÍREK Szeptember végén Londonban megkezdték az osztrák produkcióban készülő Színház című film forgatását. Sommer- set Maugham ismert regényének filmváltozatában a két főszerepet Lilli Palmer és Charles Boyer játssza. Uj DEFA-film készült Az ember az objeltliwel címmel, amelynek hőse egy 2222-ben élő ember, aki huszonnégy órát a mi jelenünkben, napjainkban tölt eL Sokszor olyan, látszatra je- , lentéktelen dolgok okoznak tekintélyes veszteséget, amire nem is gondolna az ember. Ilyesmi például a kereskede- | lemben a göngyöleg, ami alatt a zsákok, ládák, üvegek s még tucatnyi hasonló cikk ér- iendő. Bár az elmúlt észtén- dőlt valamelyes javulást hoztak e téren, a helyzet ma sem kielégítő. Súlyos ezer és ezer forintok mennek veszendőbe hanyagság, gondatlanság vagy egész egyszerűen nemtörődömség miatt. Eltörött, darabjaira széthullt ládák, kiszakadt, de foltozásra hiába váró zsákok, letörött nyakú üvegek jelzik a gondatlanságot, s egyben a for n- tok „elfolyásának” útját is. Az állami kereskedelemnek és a földművesszövetkezeteknek egyaránt miniszteri rendeletben megszabott kötelessége a göngyölegek gondos kezelése, tárolása, illetve visszajuttassa a nagykereskedelmi válMagyeszerte megkezdődtek már a tanácstagi beszámolók. A tanácstagok Gödöllőn is elmondják választóiknak mindazt, ami közös problémája mindenkinek, s amelyek elintézésében sokat tehetnek a lelkiismeretes. fáradságot nem kímélő választottak. A napokban lezajlott egyik gödöllői tanácstagi beszámolón — az öreghegyin —* * id. Tamási Mátyás, Lázár József. Galambos Mátyás és Csiba József tanácstag', kon. valamint Baskay Tóth Bertalan országgyűlési képviselő, egyetemi docensen és Bo- ronkay Ákos, községi népfront-elnökön kívül igen sok választó is megjelent. Any- nyian, hogy be sem fértek már a terembe — hangszórón közvetítették nekik a bent elhangzottakat. Csiba József, a Gödö’lői MÁV műszaki ellenőre tartott tanácstagi beszámolót az esv- begyűlt öreghegyieknek. Elmondotta, hogy az elmúlt
