Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

2 Will) 1961. NOVEMBER 18. SZOMBAT A gyarmattartóit szabotálják az ENSZ kongói akcióját A Biztonsági Tanács vitája Mint a nyugati hírügynök­ségek közlik, a Biztonsági Ta­nács magyar idő szerint csü­törtök este háromnegyed 11 órakor ismét összeült a kon­gói helyzet megvitatására. Közvetlenül a Biztonsági Tanács ülése előtt két ENSZ- tisztvi$elő megbeszélést tar­tott U Thant ügyvivő főtit­kárral, s beszámolt neki a leg­utóbbi fejleményekről, kö­zöttük a 13 olasz ENSZ-kato- na Kinduban történt meggyil­kolásáról. A csütörtök esti ülésen el­sőnek Ceylon küldötté szó­lalt fel. Rámutatott arra, hogy a kongó; fejleményekért az ENSZ-et terheli a fe­lelősség. A volt gyarmattartó hatal­mak a maguk érdekeit fonto­sabbnak tartják Kongó és ál­talában az egész világ érde­keinél, ezért nyíltan szabo­tálják mind Kongóban, mind nemzetközi síkon, az ENSZ akcióját.-Másodiknak Stevensbn, ame­rikai ENSZ-küldött kért szót. Egyrészt általánosságokat hangoztatott, kijelentette, hogy „hazája szívesen látná Kongó egységének megterem­tését. a katangai szeparatisták különállásának megszünteté­sét”. Ezt a célt az amerikai­ak úgy látják megvalósítha­tónak, ha a katangai hatósá­gok tárgyalásokat kezdenek a központi kormány képvise­lőivel. Az ENSZ főtitkárának ha­tékonyan kell eljárnia a Kon­góban tevékenykedő „külföl­di zsoldosokkal szemben” és meg kell erősíteni a kongói hadsereget is, az ENSZ segít­ségével. Míg Stevenson általá­nosságban szembefordult a belga zsoldosok tevé­kenységével, másrészt vé­delmébe vette Belgiumot is. Ezután nyilvánosságra hoz­ták Sture Linnemek, a kon­gói ENSZ-műveletek irányí­tójának, a kindui események­ről szóló jelentését. Ebben Linner követeli a központi kormánytól a kindui helyőr­ség parancsnokának azonna­li letartóztatását és az olasz pilóták meggyilkolásában fe­lelős személyek megbünteté­sét. A jelentés közli, hogy tájékoztatták a kongói kor­mányt: „az ENSZ megteszi a szükséges katonai intézke­déseket, többek között le fog­ja zárni Kindu térségét és tervbe veszik az ottani lázon­gó kongói katonák lefegy­verzését”. Bomboko kongói külügy­miniszter megállapította: bizonyos külföldi hatal­mak el akarják odázni Kongó egyesítését. Kül­ső segítséggel, Katanga pártütősn szakított a kon­gói kormánnyal. Bomboko után Zorin, a Szovjetunió képviselője szó­lalt fel. Rámutatott: a jelen­legi válság alapja hogy kül­földi hatalmak avatkoztak be Kongó belügyeibe, s a katan­gai pártátokét külföldi im­perialista ügynökök vezetik. Végezetül közölte, 'hogy a Szovjetunió támogatta a Biz­tonsági Tanács elé beterjesz­tett háromhatalmi javasla­tot, amely ugyan, nem tel­jesen megfelelő, hiszen nem mutatja meg, kik a felelősek a katangai pártütésért, de e javaslat mégis alkalmas a helyzet rendezésére. Tüntetés Oslóban a nyugatnémet hadügyminiszter ellen Mintegy háromszázan tün­tettek csütörtökön este a nor­vég fővárosban Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter szállodája előtt. A tüntetők el­énekelték a norvég himnuszt, majd meghallgatták a szóno­kokat, akik elítélték Strauss norvégjai látogatását. A gyűlés részvevői később a nyugatné­met követség elé vonultak, a rendőrség azonban lezárta az épület felé vezető utat és így a tömeg újabb beszéd meghall­gatása után feloszlott. Inci­dens nem történt. A SZANMA Souvanna Phouma javaslata: Vientiane-ban találkozzon újra a három laoszi herceg A Laosz Hangja rádióállo­más jelenti: Souvanna Phouma herceg, laoszi miniszterelnök Boun Oumhoz küldött csütörtöki táviratában azt javasolja, hogy a három herceg novem­ber 24 és 27 között Vientiane- ban vitassa meg a laoszi koa­líciós kormány megalakításá­nak kérdését. Souvanna Phouma táviratá­Amerikai szóvivő beismerése az Egyesült Államok dél-vietnami politikájáról Folytatódnak az amerikai katonai szállítások Dél-Vietnamba Mint a Reuter jelenti, Lin­coln White, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője csütörtökön sajtóértekezleten válaszolt az újságíróknak azokkal a hírekkel kapcsola­tos kérdésekre, amelyek sze­rint az Egyesült Államok fo­kozza a Dél-Vietnamnak jut­tatott katonai segítséget. White kijelentette, hogy részletesen nem foglalkozhat a jelentésekkel, annyit, azon­ban mégis mondott, hogy or­szága eleget fog tenni a Dél- Vietnammal szemben vállalt kötelezettségeinek a „kommu­nista veszély elhárítására.” Más washingtoni tisztvise­lők hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok elsődleges fontosságot tulajdonít Dél- Vietnam katonai támogatá­sának: repülőgépek, helikop­terek és közlekedési eszközök szállításának. A Vietnami Tájékoztatási Iroda közli: a vietnami nép­hadsereg összekötő bizottsá­ga levélben tiltakozott a nemzetközi felügyelő és ellen­őrző bizottságnál amiatt, hogy újabb amerikai katonai személyzet érkezett a dél­vietnami Saint Jacques-i ha­ditengerészeti támaszpontra. E lépésnek az a célja — hangsúlyozza a levél —, hogy az Egyesült Államok megfe­lelő feltételeket teremtsen a 7. flotta tengerészgyalogsá­gának dél-vietnami partra­szállásához. A levél végül fel­szólítja a bizottságot, intéz­kedjék, hogy az amerikai személyzet minél előbb el­hagyja az országot. Dél-Vietnamban tovább folyik a harc Több mint hét esztendő telt el a vietnami háború befeje­zése óta. Ez alatt az idő alatt Észak-Vietnamban hatalmas arányú forradalmi változások mentek végbe, az ország déli része azonban továbbra is imperialista uralom alatt áll. Dél-Vietnam lényegében az Egyesült Államok , gyarmata. Az amerikaiak önkényessé­gének és Ngo Dinh Diem áruló nemzetellenes politiká­jának következtében az or­szág gazdasága katasztrófa szélén áll. Az állami üzemeket egy­más után bezárják. 1959-ben több mint 5000 szövőgépet állítottak le, a megmaradtak kapacitásának pedig csak egyharmadát használják ki. Az 1960-as év első nyolc hó­napjában körülbelül 800 üze­met és műhelyt zártak be. A legfőbb iparágak — a cukor­ipar, a textilipar, a faipar, a dohányipar — hanyatlanak. A dél-vietnami sajtó jelenté­sei szerint az országban több mint 8 millió teljes és rész­leges munkanélküli él. A Kath Mang Kuok Zia félhiyatalos dél-vietnami lap azt írta. hogy Dél-Vietnam­ban „a nyomor gyógyítha­tatlan társadalmi betegség”. Ngo Dinh Diem, akit ha­misított választások utján tettek Dél-Vietnam „elnöké­vé”. csak szuronyok segítsé­gével tud hatalmon maradni. Az országban fékevesztett terror uralkodik, a dél-viet­nami hatóságok a hadsereget, a rendőrséget, a „biztonsági csapatokat" használják fel az egyes vidékeken végrehaj­tott naevarányú átfésül# had­műveletekre Egész falvakat tesznek a földdel egyenlővé, öregeket és gyermekeket gyilkolnak meg, békés lako­sokat börtönbe és koncentrá­ciós táborokba vetnek. A há­ború befejezése óta a dél­vietnami hatóságok 90 000 em­bert öltek, illetve sebesítet- tek meg, több mint félmillió embert kegyetlenül megkí­noztak, 400 000 embert bör­tönbe és koncentrációs tá­borba zártak. Az Egyesült Államok hét év alatt — a genfi egyezmé­nyeket durván megsértve — 200 000 puskát, 400 millió töltényt, 700 harckocsit, 8000 páncélautót és katonai te­herautót, 250 katonai repü­lőgépet és 85 hadihajót szál­lított Dél-Vietnamba. Áz Egye­sült Államok Ngo Dinh Diem hadseregének körülbelül fél­millió katonáját képezte ki. A Newsweek című amerikai hetilap nemrégen közölte, hogy az Egyesült Államok újfajta fegyvereket indított útnak Vietnamba, közöttük különleges gázt is, amely már egy szikrától felrobban­hat. Az imperialisták számításai azonban nem váltak valóra. Dél-Vietnamban napról nap­ra fejlődik és terjed a nemzeti felszabadító mozgalom. A hazafias mohaimat jelen­leg a dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Front irányítja, amely 1960 “decemberében alakult a Ngo Dinh Diem kormányával szemben ellen­zéki álláspontot képviselő szervezetek kongresszusán. A Nemzeti Felszabadító Front legfőbb feladata az Ameri- ka-barát rezsim megdöntése, nemzeti demokratikus hata­lom megteremtése, amely békés és semleges politikát folytat, s amely szabaddá tudja tenni az utat az or­szág egyesüléséhez. Dél-Viet­nam különböző vidékein megalakultak a Nemzeti Fel­szabadító Front kerületi, já­rási, tartományi és övezeti szervei. 1961 eleje óta sok falusi vidéken önvédelmi csa­patok alakultak, hogy vé­delmezzék a lakosságot a terror ellen. A dél-vietnami hadsereg szétzüllik. Az utóbbi idő­ben Ngo Dinh Diem 36 000 katonája dezertált. Nemré­gen Dél-Vietnamban járt amerikai újságírók szerint „Ngo Dinh Diem kormánya szemmel láthatóan nem ké­pes megteremteni a bizton­ságot Szaigon határain túl. Az ország területének nagy részét partizánok ellenőrzik”. Erősödött a dél-vietnami nép harca Ngo Dinh Diem diktátor-rendszere ellen, a külföldi beavatkozás ellen, Vietnam demokratikus alapo­kon történő. egységének el­éréséért. Amint Pham Van Dong, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság miniszter- elnöke Moszkvában, a szov­jet—vietnami barátsági gyű­lésen mondott beszédében hangsúlyozta: „Egy Vietnam van és egy vietnami nép. A folyók kiszáradhatnak, a hegyek leomolhatnak, de soha nem lehet megingatni a viet­nami nép akaratát, hogy megvalósuljon az ország egyesítése. A Szovjetunió. Kína. a szocialista tábor­hoz tartozó többi testvéri or­szág, valamint a világ bé­kére törekvő erőinek segítsé­gével feltétlenül győzelem koronázza a vietnami nép­nek az ország egyesítéséért vívott harcát.” ban hangsúlyozza, hogy Boun Oum november 13-án kelt le­vele ismét elutasította a Ri- zsesköcsög-síkságra szóló meg­hívást. Ez azt mutatja — — hangzik a távirat —, hogy Öp — idegen nyomásra — el akarja odázni a három her­ceg találkozóját, s így a koa­líciós kormány megalakítását. A miniszterelnök megálla­pítja, hogy bármikor kész új erőfeszítéseket tenni a laoszi kérdés megoldására. univerzális traktor, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság iparának legújabb gyártmánya Nehru: Van lehetőség a megegyezésre Nehru indiai miniszterelnök sajtóértekezletet tartott a me­xikói fővárosban. Kijelentette, Kennedyvel és Hruscsowal folytatott megbeszélései után megvan győződve arról, hogy mindkét államférfi támogatja a leszerelést és a békét. Ken­nedy és Hruscsov között van ugyan nézeteltérés, a megegye­zés elemei azonban túlsúlyban vannak. Az indiai miniszterelnök a továbbiakban állást foglalt a német kérdés rendezése mel­lett. Azt mondotta, hogy sze­rinte kívánatos a német 'béke- szerződés megkötése, e szerző­dést azonban tanulmányozniok kell más államoknak is, az ér­dekelt népeknek pedig jóvá kell hagyni azt. Nehru pénteken indult haza, de útközben megáll Kairóban, ahol tanácskozni fog Nasszer elnökkel. Értesülések szerint Tito elnök is jelen lesz, bár Nehru a sajtóértekezleten ki­jelentette, hogy erről nem tud. ■ Egy amerikai báb agressziót sürget Kuba ellen A Miamiban megjelenő Herald közölte Ydigoras Fuen- tes guatemalai elnök nyilat­kozatát, aki nyíltan azt köve­teli, hogy „le kell sújtani" a Kubai Köztársaságra és „szét kell zúzni Fidel Castrót a nyugati féltekén”. A guatemalai elnök nyilat­kozatában elítéli azokat a la­tin-amerikai országokat, ame­lyek véleménye szerint „nem | kívánnak erélyes intézkedése­ket foganatosítani Kuba el­len”. Ydigoras Fuentes nyilatko­zata további részében nyil­vánvalóan azoknak a béren­ceknek kiképzésére gondolva, akiket Guatemala területén készítenek elő a kubai nép I elleni agresszióra, kijelen­tette: „elégedettek vagyunk azzal, amit teszünk és nem is bánjuk meg”. A Herald a kubai helyzet­tel foglalkozó szerkesztőségi cikkében rámutat, hogy a Castro-ellenes „közös akciók napja talán nincs is nagyon messze”. A miniszterek szabadonbocsátása nem előfeltétele a francia-algériai tárgyalások megkezdésének — hangsúlyozza Ben Bella és az algériai kormány szóvivője Tovább tart az éhségsztrájk Ben Bella és minisztertár­sai éhségsztrájkjuk tizenha­todik napján nyilatkozatot tet­tek közzé, amelyben hang­súlyozzák, éhségsztrájkjuk nem akadályozza a francia­algériai tárgyalások újra- felvételét, amelyet az algé­riai ideiglenes kormány nem kötött előzetes feltételekhez. A nyilatkozat a leghatá­rozottabban elítéli azokat a híreszteléseket, hogy a Tuniszban székelő algé­riai kormány és a fran­cia fogságban levő tagjai között nézeteltérés van az éhségsztrájk eéljait ille­tően. Harcunk arra irányul — hang­súlyozza a nyilatkozat —, hogy a francia börtönökben fogva tartott hazafiakat a po­litikai foglyoknak kijáró bá­násmódban részesítsék és hogy megszűnjék a fogvatar- tásuk miatt Marokkó és Fran­ciaország között fennálló el­lentét. Egyidejűleg az algériai kor­mány szóvivője is kijelentet­te: a miniszterek szabadonbo­csátása nem előfeltétele a tár­gyalások megkezdésének, de kétségkívül elősegítené a béke ügyét. Az algériai kormány kívánatosnak tartja, hogy a fogva tartott minisztereket bevonják a tárgyalásokba. Az éhségsztrájk közben to­vább tart. A marokkói mi­niszterek tárgyalásai a fran­cia kormánnyal és Bén Bel- j láékkal eddig nem vezettek eredményre. Francia részről Ben Bel- láék szabadon bocsátását a fegy verszünet feltételé- | hez kötik. A fegyverszünet kérdése vi- I szont csak a francia—algériai tárgyalásokon oldható meg. A francia kormány nem haj- ; iandó olyan ígéretet setn ten- ) ni, hogy Ben Bella és társai í számára lehetővé teszi a tár- 1 gyalásokon való részvételt. Nem történt változás a fran- j cia börtönökben fogva tartott | algériai hazafiak helyzetében i sem. Több ezer fogoly tizenha- I todik napja folytatja az éh- ! ségsz trájkot. | Jacques Duclos csütörtökön a szenátusban interpellációt terjesztett be, amelyben vá­laszt kér a miniszterelnök­től: hajlandó-e a francia kor­mány az algériai foglyokkal szemben alkalmazott faji megkülönböztetésnek véget vetni és hajlandó-e a törvény­telenül fogva tartott algériai miniszterek szabadságát visz- szaadni, s ezzel bebizonyítani, hogy kész békés tárgyalások útján rendezni az algériai kérdést? Női szövetnihák 280 Ft-t61 Női kulik Kosztümök Női ballonkabátok 345 Ft-tól Női átmeneti és télikabátok 650 Ft-tól

Next

/
Oldalképek
Tartalom