Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-17 / 271. szám
Munka közben... V. ÉVFOLYAM. 271. SZÁM 1961. NOVEMBER 17, PÉNTEK fp Szovjet pajtások úttörőink között Kedves, vidám baráti találkozó Vasárnap szokatlanul hangos volt a Petőfi Sándor Általános Iskola. Az udvaron egyenruhás úttörőlányok, út- förőfiúk sürögtek-forogtak, készülődtek valamire. Tíz óra .. . negyed tizenegy ... végre fél tizenegykor megtudtuk, mire való ez a nagy készülődés. Az iskola bejáratánál sorfalat állva, lelkes erűmmel fogad lék a vendégeket, 3 szovjet pionírokat. A tízóraira szépen megtérített asztalnál, a feldíszített teremben Molnár Ida, a Rákóczi általános iskola tanulója üdvözölte a szovjet pajtásokat. Természetesen oroszul. Hogy a magyar kislány orosz szavait, a magyar pajtások is megértsék. Mezősi Istvánná tanárnő tolmácsolt. Kis kultúrműsor következett, amelyben városunk mind a négy általános iskolába képviseltette magát A műsorban voltak hegedű-, zongoraszámok, szavalatok, énekek. Bájos volt a kis ötödik osztályos Rosta Éva népdalcsokra és a Petőfi-iskola tanulója, a hetedik osztályos Réger Margit, aki egy Csokoré, i-verset szavalt. Sikei-rei szerepelt az Arany János-, illetve a Ráikóczi-i?- kóla énekkara. Külön dicséretet érdeméi az Arany János iskola kis szólistája, Müller Rudolf, aki szépen, érzéssel énekelte a „Bunkécska” című forradalmi dalt. A Kcssuth-isfcolából Dajka Balázs hegedűszólóját említjük meg. A koníeránsz természetesen kétnyelvű volt. A műsorszámokat először Karikó Mária konferálta be oroszul, majd Biczó Mária magyarul. Mindkét pajtás a Petőfi-iskola nyolcadikos tanulója. A műsor végén a szovjet pionírokkal , levő tanítónő köszönetét mondott a felejthetetlen délelőttért , A szovjet—magyar kulturális p; oni rt-al álikozót a helyi nőtanács kezdeményezte. Reméljük, e kezdeményezést követi majd a többi. Dicséretet érdemelnek a Petőfi-iskola „rádiósai’', akik már előző délután is, és vasárnap kora reggel Biró Sándorod csapatvezető segítségével és irányításával azon fáradoztak, hogy minél jobban sikerüljön ez a baráti találkozó. A műsort „eszem-iszom'* követte. Az ízes, finom falatok, a szendvicsek percek alatt elfogyták, és a málnaszörpöt, meg a süteményt sem kellett külön kínálni. Jó étvággyal ettek, ittak a vendégpaj tások. a vendéglátók. Közben természetesen vígan „társalogtak” is. Kézzel-lábbal, de mégis megértették egymást. Seri Erzsébet, az Arany János' iskola rajvezetője egy cseh pionír játékát tanított meg a pajtásokkal, amit örömmel játszottak. Szállt a dal., kacagtak a pajtások, sőt a bátrabb fiúk. amikor megkezdődött, a zene, táncra, is kérték a kislányokat. Minden jónak hamar Áho! hiányzik a művelődési otthonok életéből a KISZ Gondolatok az irodalmi színpadról Néhány héttel ezelőtt Cegléden jártam és végignéztem az irodalmi színpad egyik próbáját. Á Villon-költemények- ből összeállított műsort azóta már be is mutatták, mint hal- - lom, szép sikerrel. De a próbán tapasztaltak alapján elmondhatom, hogy az a tucatnyi fiatal, akit a színpadon láttam, elismerést érdemel, és nem elsősorban tehetségéért, hanem azért a komolyságért, fegyelmezettségért, amit csakis a kultúra színpada, szépet adni alíarása táplál, hiszen műkedvelők mindannyian és az itt végzett munkájuk semmiféle anyagi előnnyel nem jár. Mindezt azért mondtam el csupán, mert' végre nálunk Nagykörösön is bontogatja szárnyát egy irodalmi színpad, és nagyon hasznosnak találnám, ha nem szégyellnénk szomszédba menni jó tanácsért, most az indulás nem könnyű napjaiban. A Ceglédi Irodalmi Színpadot egyébként Katsányi Sándor, a járási könyvtár alkalmazottja vezeti és aki úgy gondolom, készségesen segítene, ha hozzá fordulnánk. Még mielőtt tovább mennék, hadd írjak le valamit. Most elmondott és elmondandó gondolataimat nem ...kioktatásnak” szánom, örülök neki, hogy végre lesz nálunk valami, mert ha jó lesz, annak úgy, mint mások, én is hasznát Htom. A kényszerű mentegetőzés után 'beszámolók arról, hogy Cegléden találkoztam Barlangi Istvánnal, a Budapesti Pantomim Stúdió vezetőjével is. B. I., a Fővárosi Bábszínház művésze a stúdiót társadalmi munkában vezeti. Némajátékosai a gyári kullúrcsöpörtök táncosaiból, színjátszóiból verbuválódtak. Szívesen jönnének Nagykőrösre is. Milyen jó lenne, ha közelebbről megismerkedhetnénk ezzel a műfajjal, amely nálunk gyerekcipőben jár ugyan, de például Francia- országban, Csehszlovákiában már szép múlttal dicsekedhet, Ks befejezésül még valamit. Nekem úgy tűnik, hogy a kultúrotthon által szervezett irodalmi színpad egyelőre elég szűk körre támaszkodik. Jórészt az Arany János Gimnázium önképzőköréből kerültek ki az első est szereplői. Nem az a baj, hogy gimnazisták szerepeltek, hanem az, hogy nem mozgósították a város összes KlSZ-alapszerveze- tének fiataljait. Mert sókan vannak ám, akik segítenének. És hogy mennyien lesznek a jövőben, attól az irodalmi színpad léte függ. Hiszen az előadások szereplőinek kiválogatása, az előadások megszervezése semmivei sem nagyobb feladat, mint nézővel tölteni meg a színháztermet. Szavaim alátámasztására hadd idézzem a „Sziklai Sándor” kulturális szemle 1961— 62. évi útmutatójának egyik bekezdését: „A művelődési otthonok eredményes működése csak belső öntevékenység alapján valósítható meg. Ennek pedig — mint a legöntudatosabb fiatalok szervezett csoportja — a KISZ lehet a lelke, mozgató ereje. Ahol hiányzik a művelődési otthonok életéből a KISZ, ott ez a belső motor hiányzik.” Rckes Dezső vége, így eltelt ez a délelőtt is, és a pajtásak szép emlékekkel gazdagodva váltak el egymástól. — Doszvidinyia! — Szervusztok! — búcsúztak egymástól. Ma: ciáaclás tt kluhbtut Ma este 8 órai kezdettel előadás lesz a TIT klubban. Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke ismerteti Nagykőrös városfejlesztési terveit. Az előadásra minden érdeklődőt vár a TIT és a klub vezetősége. KONZERVGYÁR III. Látogatás a savanyító üzemben Konzervgyár III. Röviden így nevezik a savanyítóüzemet. Zakatolás, beszélgetés, gépzúgás. Az asztaloknál fehérkepe- nyes asszonyok, lányok serénykednek. Ebben az üzemben nemcsak a rendes, műszakos munikásnők dolgoznak, hanem oktatók felügyelete alatt itt vannak a tanulók is. • Az üzemnek három „frontja” van. Egyik a szalag melletti rész, ahol most almát, körtét, barackot és szilvát raknak üvegbe. A másik része az üzemnek a záró rész, ahol a teli üvegekre raknak fedőt, és azt géppel nyomják rá. A záróbrigád az egyik leggyorsabban dolgozó brigád. A harmadik üzemrész a dunszioló, ahol nagy kádakban dumsziolják ki a befőtteket. Ahogyan körülmentünk az üzemben, láttuk, hogy a műszaki tanulók egy csoportban, külön dolgoznak, és nagy igyekezettel éppen szilvát raknak üvegbe. Oktatójuk és csoportvezetőjük állandóan köztük van. Irányítják őket, beszélgetnek, evődnek velük. — Puff! — Marika leejtett egy kész, teli üveget. Körülnéz, hogy ki látta. Senki, mert alighogy a szerencsétlenség bekövetkezett, vagy hat lány ugrott fel, és ..falaztak”, hogy ne lássék, mi történt. Magas, barna fiatalember megy el mellettünk* Lukácsi Sándor. A fiatalember most végzett Budapesten, és amikor ideihelyezték a nyáron gyakorlatra, úgy megszerette ezt a gyárat, hogy később ide kérte magát. Különben ő budapesti, és szülei is hiába két fék, megkötötte magát, itt Nagykőrösön. Rajta kívül még három technikus fiú van iitt a gyárban Pestről, vagy Past környékéről. — Milyen beosztásban dolgozik ? — A nyáron még technikus voltam, most müszakve- zetö vagyok. — Mi vonzotta ebbe a városija? — Nemcsak a gyár, hanem maga a város. A csend, a nyugalom. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Rád; ózok. magnózok és önszorgalomból nyelvet tanulok. Folyik a munka. A dunsz- tolónál élelmiszeripari tanulók szorgoskodnak. A tartályokból száll a gőz, eresztik bele az üvegekkel teli rácsé lkat. Szép üzemrész a savanyító, vagy ahogyan nevezik: a konzerv III. (seri) MíCilffcöJSrii — BEFEJEZTÉK a Rákóczi Tsz-ben a cukorrépa szedéséi. A hoidankénti termésátlag 80 mázsa volt. — ELLOPOTT három szál akácfát a Dózsa Tsz-ből Zagyi János (2. járás; Cs&vár dűlő 19). A szabálysértési hatóság 200 forint bírságot rótt rá, és 80 forint kártérítésre kötelezte. — MEGKEZDTE a szőlőtakarást a Petőfi Tsz. — KÉTEZERHATSZÁZ csibéje van a Rákóczi Termelő- szövetkezetnek. A hó végén adják át a BARNEVÁL-nak. — F.Z ÉVBEN 43 300 forintot költöttek a szociális otthon felszerelésére. Vásároltak nyolc cserépkályhát, kicserélték a régi ágyakat és vettek huszonegy újat, valamint negyvenöt éjjeliszekrényt. Pályi József gépkocsivezető kétszázezer kilométert tett meg baleset nélkül. „Vezess balesetmentesen” mozgalom bronz fokozatának tulajdonosa fc$* Angyal Antal ládagyári gépmunkás munka közben a korongüzemben Kancsár Ferencné A. B. É-féle refrakiorméteren a szilva íz vízben oldható száraz anyagát vizsgálja (Foto: Fehér Szilárd) A KONKURRENS határban festegetiem, forgalmasabb kocsiút ■mentén. Hozzá vagyok szokva a nézőközönséghez, s így a jövő-menő szekerek sem zavartak. Egy biciklista azonban igen kitartóan álldogált mellettem, figyelve készülő művemet. Már a befejezéshez közeledtem, amikor megreszkíro- zoit néhány elismerő szót, s igy beszélgetésbe elegyedtünk. — Eladásra készül? — kérdezte kíváncsian. — Inkább kiállításra — feleltem, — de ha esetleg megHelyes trágyázás, nagyobb termés Évről évre nagy és egyre nagyobb terméseket csak akkor lehet a földekről letakarítani, ha a termesztett növények igényeit a lehető legtökéletesebben kielégítjük. Nem elég csak a termés növelésével törődni, hanem ezzel párhuzamosan a talaj termőkép ességét is növelni kell. E cél elérésére, a talajerő visz- szapötlására a trágya igen fontos. A tsz-ek nagy többsége nem rendelkezik annyi szerves (istálló) trágyával, mint amennyi kellene. Nincs meg a száz katasztrális holdra eső állatszükséglet, így a trágya is kevés. Figyelembe véve azt, hogy a tsz-ek — dicséretes niódon — nagymértékben foglalkoznak szőlő- és gyümölcstermeléssel, valamint kertészettel, ami rendkívül sok trágyát vesz igénybe. De nyilvánvaló, hogy ezek után a különben is kevésnek bizonyuló trágyahozamból a szántóföldi kultúrák alá még kevesebb jut. Felmerül a kérdés, hogy mi itt a tennivaló?! Természetes válasz, hogy az éllatsűrűség növelésével lehetséges a trágyahozam emelése. Ez azonban semmiképp nem haladhat oly gyors ütemben, mint az szükséges volna. Addig azonban, míg az állatállomány felfejlesztése eléri a kívánt fokot, egyetlen megoldás adódik. Ez pedig az, hogy a pillanatnyilag rendelkezésre álló trágya, valamint a napi trágyahozam oly szakszerű Icezelést kapjon. hogy azokban levő tápanyagok a legnagyobb mértékben megmaradjanak és az esetleges helytelen kezelés miatt ne a levegőbe párologjanak el, hanem az a növény részére raktározódjék a felhasználásig. A trágya helyes kezelése trágyakazalban — szarvasban — történik. Tanácsos a trágyaszarvas helyét a trágyázandó tábla szélén kijelölni. A trágyaszarvas helyes mérete a 25 méter hosszúságú, öt méter szélességű és három méter magasságú. A trágyaszarvas aljára 50—60 centiméter vastagságban szalmát kell teríteni, ami trágyává válik. A szakaszos trágyakezelési mód a tápanyag nagyobb fokú megőrzését segíti elő azzal. hogy módot ad az egyes szakaszok elkészülte után azonnali beföldelésre. A földeléssel megakadályozható az értékes nitrogén elpárolgása és a föld súlyától eredőén a trágya közt levő levegő kiszorul és megindul az egészséges érési folyamat. Mikor a trágyaszarvast egy 50—60 centiméteres réteggel leföldelik, az árok alját, amelyből a földet kitermelték, be kell szórni tör előkel, amely a kipréselt trágyalevet összegyűjti és azt alkalmasint egy új, épülő trágyaszarvasba kell bedolgozni. Tekintettel arra, hogy a háztáji állatok trágyatermelése a tsz-trágyamenny iségnek igen nagy részét teszik ki, szükségessé válik annak is a szakszerű kezelése. A helyesen kezelt trágya sokszor kétszeres értéket képvisel a rosszul kezelt, silány minőségű trágyával szemben. Eszlári Ferenc tetszik valakinek, akkor el is adom. — Éra is szoktam festeni, de csak olajfestékkel, és megrendelésre. — Akkor hát kollégák vagyunk? — néztem rá kíváncsian. — Valamikor tetszik tudni, a kőműves szakmát tanultam, de most mint alkalmi munkás dolgozom és közben feszegetek. — Aztán mit szokott festeni? — érdeklődtem tovább. — Most éppen a bűnbánó Madonnán dolgozom, de megfestettem én képről az Olajfáit hegyét is — mondotta dicsekedve. Nagyot nyeltem, sietve csomagoltam és búcsúztam a frissen szerzett „kollégától", Rácz József KÜLÖNÖS FELREERTES Hangokat hallok a köz vége felé közeledtemben. — Megyünk? — Nem. Ne várj. Mögér- között apu. ünnepi ebéd lösz. „Szíja” — kiált még vissza. Kerek arcú copfos kislány kanyarodik be kerékpáron az utcába. A kormányon tele szódavizes üvegeket szállít. Egy bácsi a sarkon pedagógushoz illő szakszerűséggel oktatja a másik gyermeket. — Nem hallottad, hogy kérdöztek? — Mit bácsi kérem? — így a kislány. — Hát azt, hogy „mi ja?” — válaszónod költött volna. A gyermek szeme megértőén csillan és mosolyogva így szól: „Szervusz bácsi”. — Mi ja? — csodálkozik az öreg. A távolodó kislány hátrafordul,• a szemeiből látom, hogy örül —, elfogadták a köszönését. Bíró Ilona
