Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R V. ÉVFOLYAM. 270. SZÁM 1061. NOVEMBER 16. CSÜTÖRTÖK Ameseé&azdasági osziáíy mwmkáiee, a k&zsét$£e$I<esziés és es a járási tanács napirendjén CEGLÉDI KÉPESLAP A járási tanács végrehajtó bizottsága a járási tanács me­zőgazdasági osztályának mun­kájáról tárgyalt legutóbbi ülé­sén, különös tekintettel a tsz-ek irányítására, a terme­lési és pénzügyi tervek végre­hajtására. A második napi­rendi pontként a községek 1962. évi községfejlesztési tervjavaslatait tárgyalta és hagyta jóvá a végrehajtó bi­zottság, majd a ktsz-ek mun­kájáról szóló jelentést tár­gyalta meg. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya az elmúlt időszakban komoly erőfe­szítést tett a tsz-ek meg­szilárdításában, eredmé­nyes gazdálkodásuk alap­jainak lerakásában és a nagyüzemi lehetőségek alapján az új agro- és zootechnikai eljárások be­vezetése érdekében. A növénytermesztés terüle­tén döntő fordulatot jelentett, hogy a járásban majdnem tel­jesen áttértek a termelőszö­vetkezetek a hibridkukorica termelé­sére. Sikerült bevezetni a kukori­cánál, burgonyánál a hagyo­mányos tőszám helyett a ma­gasabb tőszámok biztosítását. A gabonavetésnél a vetőmag mintegy 95%-a csávázással ke­rül a földbe. Három termelő- szövetkezetben bevezették a .. .kiikoricatermelés^él. a . vegy­szeres gyomirtást. Komoly eredmény, hogy ebben az évben 2200 kh búzavetés nagyhozamú külföldi búzával lett el­vetve, amely az ossz bú­zavetés 25%-ának felel meg. A megyei tanács segítségével a ceglédi járásban oldották meg először a tsz-ek táblásí- tását ’ megyei szinten. Az állattenyésztésben elér­tük azt, hogy az anyakoca lét­száma 100 kát. holdanként 5 darab legyen. A múlt évben a nagyüzemi baromfitenyész­téstől minden tsz idegenke­dett, de a mezőgazdasági osz­tály jó irányító munkájával sikerült elérni, hogy ez évben már a tervezett 12 vagonos vágóbaromfi­tervet 13 vagonra teljesít­sük. Szép eredményeket értek el az áilatférőhelyek biztosításá­ban. Az ez évi 13 milliós épí­tési tervet már 90%-ra telje­sítettük. A gépberuházás ke­retében a tsz-ek gépparkja 13 darab traktorral és 11 darab pótkocsival és több kisgéppel növekedett. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy létre kell hozni a mező- gazdasági osztály szerve­zésében növénytermelési, állattenyésztési, üzemszer­vezési és pénzügyi szak- bizottságokat, melyek se­gítségével a gyakorlati munkát az elmélettel egy­be lehet kapcsolni. A községfejlesztési tervek elkészítésével világosan lehet látni az elmúlt évekhez viszo­nyítva a fejlődést. A járás területén az éves pénzügyi bevételi terv 6 692 500 forint. Ehhez 759 900 forint társadalmi munka és 107 000 forint értékű saját anyag járul. A felülvizsgáló bizottság által a végrehajtó bizottság elé terjesztett tervjavaslatokat községenként is megvitatták és elfogadták. Végül a járás területén mű­ködő ktsz-ek munkáját vi­tatta meg a v. b. és határozatot hozott, hogy a lakosság részére nagyobb mértékben végezzenek építő-, javító- és szolgál­tató munkát. A napirend megtárgyalása után a v. b. egyebekkel fog­lalkozott. —már— Épül az új iskola a Széchenyi téren (Foto: Opauszky) — ............... S ZÉLJEGYZET Az öntevékeny művészeti munka városunkban Színjátszók, bábjátékosok, népi táncosok, énekkarok Színvonalas előadás fejcsóválással A városi tanács mezőgazda- sági osztálya tiszteletre méltó igyekezettel tizenkét előadás­ból álló mezőgazdasági elő­adássorozatot szervezett. Az egyes előadásokra országos hírű előadókat biztosított, akik a mezőgazdaság aktuális prob­lémáival foglalkoznak. Nizslovszki József, a Föld­művelésügyi Minisztérium ta­laj erőgazdálkodási főelőadója tartott előadást hétfőn dél­után a MEDOSZ művelődési házban. Viszonylag igen kevesen je­lentek meg az országos hírű szakember előadásán, aki a gyér érdeklődés ellenére is teljes értékű előadást nyújtott. Részletesen beszélt a talajerő utánpótlásáról, a trágyák, mű­trágyák szakszerű felhaszná­lásáról. Az előadás befejezése után élénk vita alakult ki és az előadó készségesen és részletesen válaszolt minden föltett kérdésre. Körösi Gyula, a Kossuth Termelőszövetkezet főagronó- musa fejcsóválva beszélt a ceglédi szakemberek közöm­bösségéről. — Bizony Ceglé­den közel száz ember van, akiket fi városi tanács mező- gazdasági osztályának előadás- sorozata közvetlen közelről ér­dekel. Elszomorító, hogy amíg Albertirsáról, a Dimitrov Ter­melőszövetkezetből hatan jöt­tek el az előadásra, Cegléd­ről alig tizenöt ember verő­dött össze. Több száz színjátszót, bábjá­tékost, népi táncost, énekka­ri tagot és műkedvelő kép­zőművészt foglalkoztatnak a ceglédi szakkörök. A foglal­koztatás jelentős részben a városi művelődési házban történik, de helyes lenne, ha az elszórtan működő csopor­tok központi irányítását min­den körülmények leözött a művelődési háznak tartanánk fenn, A művelődési ház a legjobb próbalehetőségeket biztosítja, művészeti szakem­berei, aktívái nagy segítséget nyújthatnak és a központi irányítás megkönnyítené a városi művelődési ház szak­csoportjai számára az után­pótlást. Az éveken át vajúdó szín­játszás végre megnyugtató kezekben van. Első bemu­tatkozása: a Lampionok ünne­pe színvonalas előadás volt és hasonló sikernek köny­velhetjük el az Irodalmi Színpad Villon-előadását, amelyben a központi szín­játszók szerepelték. A munka tovább folyik és reméljük, hogy a rövidesen műsorra ke­rülő Társbérlők című bohó­zat előadás véglegesen össze­kovácsolja a csoportot. A művelődési ház már tavaly is jelentős segítséget biztosí­tott a termelőszövetkezetek tavaszi seregszemléjén indu­ló termelőszövetkezeti cso­portoknak. A kezdeménye­zést feltétlenül tovább kell folytatni. A múlt évben megalakult bábcsoport még mindig a szervezés állapotában van. Helyes lenne a kezdetben fel­használni a Ruhagyár jóne­vű csoportját, amellyel együt­tes műsoradásra vállalkoz­hatna a művelődési ház cso­portja. Az iskolák, óvodák, a vasárnap délelőtti gyermek­előadások kitűnő szereplési . alkalmat jelentenek a cso­portnak. A népi tánccsoport évek óta a legszilárdabb szakkör a művelődési házban. A fia­talok lelkesek, szívesen jár­nak a foglalkozásra. Ideje lenne azonban, hogy a cso­portot önálló bemutatkozásra készítsük .elő... és. ..jól kiérleli előadásbrm . alkalmat, adnánk a fiataloknak a nyilvános sze­replésre. Nincs erőteljesebb összetartó valami a csoport számára, mint a sikeres sze­replés. Jól áll városunk kulturális élete az énekkarok tekinteté­ben. A városi énekkart szep­tember elsején átvette a pe­dagógusszakszervezet. Remél­jük, "hogy az énekkart sike­rül a szakszervezet tagjaiból megerősíteni. A vasutas énekkar és a KlOSZ-ének- kar jó munkáját nagymér­tékben erősítené az énekka­rok együttműködése. Ének­kari kultúránkat sok gondo­san megrendezett hangver­sennyel kell erősíteni. Min­den iskolának van énekkara. Ezek egyesítése egy nagy if­júsági kórusban érdeklődésre tarthatna számot. A léckerítés mellett balla­gok és nagy puffanásra ka­pom fel a fejemet. Balra arcot csinálok és látom, hogy a ma­gyar az udvar sarkában má­sodszor is magasba emeli a fejszét és másodszor is oldal­ba csapja a kemencét. A ke­mence oldala bedől, a teteje lerogyik. A tapasztott falba beépített lécek úgy állnak ki, mint egy összenyomott mellkas bordái. A magyar leteszi a fejszét. Lapátot fog. Az udvar sar­kába hányja az agyagot. A léceket csomóba rakja, a vá­lyogokat gondosan letakarít­ja és úgy rakja egymás mel­lé. A port lassan elhordja a szél és tíz perc múlva már csak a kényelmesen motosz­káló embert látom. Nem ismerem, soha nem volt vele semmi dolgom. De kedvem lenne megmagyaráz­ni neki, hogy ő tulajdonkép­pen a fejsze fokával nemcsak a rogyadozó kemencét, hanem az elavult múltat csapta ol­dalba. Amikor egy pillanatra meg­áll. a lapát nyelére támasz­kodik és mély lélegzetet vesz, orrát megcsapja valami na­gyon finom illat, amit én már percek óta érzek. A sütőipari vállalat péksége fe­löl hozza a szél a friss ke­nyérszagot. Kinek kell ma már a rogyadozó kemence? I — SZOMBAT délelőtt ki­lenc órakor tanácsülésen tár­gyalja meg a Jászkarajenöi Községi Tanács az 1962. évi községfejlesztési terveket. — VARGA FERENC tsz-tag, aki pár hónappal ezelőtt 130 forintos évi díjú háztáji biz­tosítást kötött, kisebb bal­esetet szenvedett és a megál­lapított rokkantsági fok alap­ján 1500 "förint báleseikártérí-' tést kapott — SINKOV1TS FERENC megyei tanácstag 24-én este Albertirsán. a művelődési ház­ban beszámolót tart. — A CEGLÉDI városi: ker­tészet a téli szezonra is bizto­sít nyíló virágokat, és ameny- nyire az igény megkívánja, a báli szezonra is lesz sok szép vágott virág: rózsák, szegfűk és hófehér callák. — A PEST megyei Petőfi Színpad vendégszereplései: Felkai Ferenc—Váradi Zsu­zsa—Vécsel Ernő vidám zenés vígjátékát’ november 17-én-a művelődési házban Albert­irsán és 19-én Jászka rajenön mutatják be. — A KOSSUTH Termelő- szövetkezetben jelenleg a cu­korrépa betakarítása folyik* Szép eredményeket hozott az őszi könyvhónap A földművesszövetkezetek minden év őszén megrende­zik az őszi könyvhónapot azért, hogy a falusi lakosság az őszi-téli hónapokat még jobban ki tudja használni. Ennek a célnak az érde­kében a ceglédi járásban is október 15-ével megkezdték az őszi könyvhónap lebonyo­lítását, amely szép eredmé­nyeket hozott. Letértem a betonútról. A régi makadámúton néhány lépést megyek a Szabadság Tsz irányába, amikor egy kis cérnahang dalárda cincogása állít meg. Az udvaron apró­ságok között Sziklai Mária, vezető óvónő. Amikor belép­tem a léckapun, a cinege­hangok elcsendesednek, min­den tekintet felém fordul. Az egyik teremben beszél­getek Sziklai Máriával arról, hogy van-e takarékossági mozgalom az óvodában. — Nálunk ez hagyomány már évek óta. Minden szülői értekezleten szóvá teszem. A szülők szívesen veszik, és minden héten hoznak kisebb- nagyobb összeget, amikor az ebédtérítést befizetik. Min­den betevőnek névre szóló betétkönyve van. De van egyetlen jeligés betétkönyv, amelyre évek során kétezer forintot fizettek be a szülők. ■ A betétkönyv Három grácia jeligére szól, és a mulatsá­lyek inkább a börtönt válasz­tották. mint a „szabadságot”. Börtöni idejének letöltése után az egyik abonyi lakos ismét bűntettet hajtott végre, mert; „jobb sorsa volt a fegyház- Imn, oda vigyék vissza”. Meg­indul a kivándorlás. Mit tet­tek ekkor a község grófjai, bá­rói? Nem ismerték ezt a nyo­mort? A község helyzetét? „Szabad elvű párt (ti. abonyi) értekezett a képviselőjelölés tárgyában. A gyűlést báró Harkányi Frigyes főrendiházi tag nyitotta meg. Elnök: bá­ró Harkányi Frigyes.” Nem­csak ilyen „messziről” ismer­ték ők Abony egyszerű lakó­it. 1901-ben külön cikk szól gróf Keglevioh Gábor és az abonyi Kath. Munkásegylet kapcsolatáról. Abony akko­ri képviselője Gulner Gyula, Széli Kálmán belügyminisz­ter titkára volt. A nyomor ellen nem csinál semmit. A választása természetesen „úri módon” ment végbe. A vé­gén lőttek a mozsárágyúk- kal és 150 díszes fogat vo­nult feL A 150 díszes fogat jelentette szinte Abony min­den olyan emberét, aki nem nyomorgott. Grófok, bárók, főrendiházi tagok. Harkányi mellet Sívó is tagja volt a tes­A járás területén több mint 80 000 forint értékű könyvet adtak el, főleg a falus] lakosság körében. A földművesszövetkezet dol­gozói házról házra járva ke­resték fel a községek lakossá­gát és így terjesztették a köny­vet. Abonyban 12 000 forint értékű könyvet adtak el, s a terjesztés munkájában Katona Imre, Halasi Ist­ván és Sujok Istvánné ért ^ el szép eredményt. Jász- í karajenőn Vali István egyedül 1800 forint értékű jí könyvet adott el. Törte- len a központi igazgatás ^ dolgozói értek el szép ^ eredményeket, Tóth Er­zsébettel az élen. Érdekes, hogy mind több fa- ^ iusi dolgozó fizet elő érté- £ kés könyvsorozatokat. Keve- J sen tudják, hogy a járás te- t rületén több mint 200-an fi- '/f zettek elő földművesszövetke- í zeti vonalon a Milliók Köny- } ve sorozatra, ezenkívül az if- í júsági könyvsorozatnak is több { mint 400 előfizetője van. Ér- i dekesség továbbá, hogy a j földművesszövetkezeteknél is í bevezették a könyv részlet- ! árusítást és egy-egy ér- j (ékesebb sorozatot 6 havi 5 részletre is meg lehet vásá- \ rolni. A földművesszövetkeze- j teket a nagykőrösi könyvesbolt ! látja el könyvvel. ; A napokban jelent meg í a Kincses Kalendárium, \ amelyből 5000 darab kerül ! eladásra a járás területén. ! Ezenkívül kapható minden • községben a Gorkij-soro- i zat, valamint az őszi ; könyvkiadás egyik leg- ; szebb értéke, a hét kötet­ből álló Shakespeare-cik- lus. A földművesszövetkezet dől- ‘ gozói szeretnék, ha a könyv- ; hónap befejezéséig mindenho- : rá el tudnák juttatni a : könyvet. — K — tületnefc. ők határozták meg ekkor az ország sorsát. Tet­teiket és az ezekben részi, ve­vő embereket jellemezte as „Abony” (1912—1914) szer­kesztője (Radó Móric): „A mai magyar parlament min­den jelét magán viseli a de- generált osztályparlament­nek, úgy annyira, hogy ha új­ságírók nem járkálnának a képviselőházban, egyenesen kétségbe kellene esni. hogy mennyi nem intelligens hom­lokot Iát az ember’’. A jel­lemzésről vitatkozni lehet, de egyet mindenképpen el le­het fogadni: meglátták már akkor is, hogy nincs minden egészen rendben. Ismeretes: 1914-ben adja ki Tisza sajtó- törvényét. E lap szerkeszté­séről is lemondott akikor a fent idézett sorok írója. 1914, a háború kirobbanásának elő­estéje. Rövid hírt közöl az abonyi újság. ,,.A nemzeti népszövetség abonyi szervez­kedése. (Orsz. vez. báró Pró- nay Gábor, gróf Vigyázó Fe­renc, dr. Apáthy István)”. Prónay és Vigyázó. Találko­zunk még ezzel a két névvel Abony munkásmozgalmával kapcsolatosan. Az események reális megállapítása itt lesz a legnehezebb. A háború a különben is rossz sorban élő abonyiaknak csak újabb nyo­mort jelentett. Pásztor Mihály A dolgozók helyzete semmi esetre sem javult. A lakosság létszáma folyamatosan nőtt 1914-ig, a birtokelosztás pe­dig ugyanolyan maradt 1919- ig. A munkások, aratók nem kapnak munkát. A nagybirtok nem tudta felszívni a feles­leges munkaerőt. Kénytelenek kézbe venni a talicskát és el­indulni az ország különböző részére. 1898-as abonyi újság­ban a munkáskérdéssel egész cikksorozat foglalkozik. A „vö­rös” irányzatot támadja na­gyon. A kor szokásos jelzőjét használja rájuk: istentelenek, hazátlanok. Az abonyi mun­kásegyletben, ahol „birtok­megosztásról” tárgyaltak, szimpatizáltak a „vörös irány­zattal”. Nem tudnak mit csi­nálni, mint kiadják a jelszót: „Maradjunk meg testvérek­nek”. Utána rövidesen meg­magyarázzák, hogy a. testvéri­séget, nem a feldarabolt ré­szek (ti. birtok) testvéries el­osztásában találják. Csoda-e hát, ha ilyen esetekről, meg­állapításokról szerzünk tudo­mást: „Fiatalság: — Nincs egyben sem semmi fiatal hév, jókedv”. Lehet-e azon csodálkozni, hogy néme­Lapok Abony munkásmozgalma történetéből I Czermann Mariann jó parti lesz j Több ezer forintot gyűjtöttek tavaly is az albertirsai II. sz. napközi otthonos óvoda apróságai í gos benne az. hogy a három! betevő, három kisfiú, testve-$ rek. $ — A betelek összege na-j gyón változatos. A legkisebb í 87 forintot tett ki, a legmaga-l, s.abb kétezer forintot. Amikor $ az apróságok az iskolák öté-' les sorba kerülnek, kiadjuk a; könyvet. Tapasztalatom sze- ^ rint, a szülők az összeg egy j részét iskolai beszerzésekre f fordítják. De nem ritka az % sem, hogy nem nyúlnak oj pénzhez, hanem a gyerek to-% vábbi gyűjtésének alapjául £ tartják meg. Czermann Mariann betét- j könyvében 2000 forint van és erre tavaly közel 100 forint % kamatot kapott. Amikor a j csöppséget megkérdeztem. £ hogy mire gyűjt, akkor sze- £ rényen megjegyezte, hogy bú- í torra. Biztosan jó parti lesz Mariann annak idején, ha í már ilyen jókor gondolnak \ szülei a kiházasításra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom