Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
A CFG LÉD I JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁR OS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM. 269. SZÄM 1961. NOVEMBER 15. SZERDA Több támogatást kér a 63-as választókörzet tanácstagja műszaki, osztályának akármelyik munkatársa könnyen megmagyarázhatná a megoldást. S így a választók társadalmi munkájukkal részt vehetnének abban, hogy a gyalogos közlekedés az esős évszakban is elviselhető legyen. — Felmerülnek adóügyek, jogi problémák, a mezőgazda- sági dolgozóknak is vannak ügyesbajos dolgai. Milyen jó lenne, ha ezekre a feltett kérdésekre a szakember tárgyilagos válasza adná meg a feleletet Remélem, hogy illetékes helyen szívélyes meghívásnak veszik Bartók elvtársnő szavait és a tanácstagok legközelebbi beszámolóján szakemberekben sem lesz hiány. A tanácstag beszámolója tulajdonképpen becsületbeli számadás arról, hogy miképpen sáfárkodott a. tanácstag a választók bizalmával. Először a tanácstag beszél, szavai a tanácsülések hangulatát adják vissza. Életre kelnek a határozatok és sok minden, ami közérdek. Azután a választók beszélnek, elmondják szürke hétköznapjaik problémáit. A tanácstag szorgalmasan jegyez. Feljegyzéseit a következő napokon rendezi, formába öltözteti és továbbítja illetékes helyre. Kiérdemelte volna — Kétségtelen, hogy vannak problémák szép számmal, amelyeknek a megoldása időt igényel, . amelyek belesimulnak bizonyos városrendezési tervekbe — mondotta Bartók Barnabásai, a hatvanhármas körzet tanácstagja. — Ezekkel a problémákkal ' szemben türelmetlenkedni, azoknak a megoldását egyéni szempontból nézni és siettetni, céltalan és értelmetlen dolog. Ezt én választóimnak igen gondosan megszoktam magyarázni és ők ezt meg is értik és el is fogadják. De vannak kisebb, könnyen megoldható problémák. Sokszor olyanok, amiknek a megoldásában a választók sok értékes társadalmi munkával is szívesen segítenének és a megoldás mégis késik. Szinte olyan színe van a dolognak, hogy az emberek hiába beszélnek, szavukat nem hallgatja meg senki. Többször szóba hozták választóim a körzet vízellátását, a Hattyú utcai csatornatakarítás ügyét. Bizony, én is sokat jártam utána, amíg végre, nagynehezen rendezték az ügyel.. Egy kis frisseség, gyorsaság kiérdemelte volna a választók köszönetét és megbecsülését. Jó lenne egy-két szakember — Egy másik probléma az, hogy a tanácstag nem szakember. Legalábbis nem mindenben. Milyen jó lenne, ha akár a tanács, akár a Hazafias Népfront segítene rajtunk abban, hogy a beszámolókra egy-egy szakembert küldene, aki a választók problémáival szakszempontból tudna foglalkozni. Én az útépítéshez nem értek. A tanács Az alábbiakban szeretném Abony és környékének lakóival megismertetni a község igen gazdag anyagú munkás- mozgalmi történetét. Szájhagyomány útján bizonyára sokan hallottak már róla. Valószínű, voltak olyanok is, kik nem tudták eldönteni: mi a valóság a hallottakból és mi a mese. Munkám sorpn a reális valóságot igyekeztem megállapítani. Kezdem statisztikával. Abo- nyi Lajos által írt „Abony történetét” (1896-ig szól) lapozgatom. Ö írta: A község lakóinak száma (1896-ban) kb. 12 000. Az adat a Statisztikai évkönyv szerint is megfelel a valóságnak. Ekkor az abo- nyi határ terjedelme kb. 24 900 katasztrális hold. Ebből 32 család kezén volt: 15 451 katasztrális hold. Érzékeltetni szeretném ezen adattal: Ahányban igen érdekes módon alakult ki a nagybirtokosok maroknyi rétege és nincstelenek viszonylag hatalmas tömege. Ez a XX. század eleji abonyi forradalmi események megértéséhez szükséges. 1890 áprilisában Abonyban újságot adnak ki. A szerkesztőség már az első számban siet leszögezni: „Lapunkból tehát ki van zárva a pártoskodó versengés”. Gondolom, helyes* ha felsorolom azoknak a nevét, kik a szerkesztésben a pártatlanságot biztosították. „A lapra felügyelő bizottság: Antos István, Gulner Gyula, dr. Györgyi József, dr. Halmi Adolf, Háy Mór, Kostyán József, Lukács Gyula, Márton Ferenc, Neppel Ferenc, idősebb Sivó Miklós, gróf Szapáry Pista, Szánt Elek. Szilassy György, báró Weiselsperg Ede. Földbirtokosok, grófok, bárók (ti. volt több is) szavatolták a pártatlanságot. „A mi vidékünk népe — hála a gondviselésnek — élelmes, kényelmét feltalálja” — írja az Abony és Vidéke 1890 áprilisi számában. Ugyan e lap májusi számában rácáfol erre az „élelem, kényelem” feltalálásról kölr tött hazugságra. „— Mi készteti a lakosság egy jó részét arra, hogy gyermekét elvonja az iskolától s vadon engedi felnőni. Mondjuk ki bátran — a szegénység! Hányszor lehet hallani a keserű panaszt, hogyan járat-; nám iskolába, mikor ruhája ÜJABB VÁLLALATFEJLESZTÉS Az ipari osztály előterjesztése alapján a végrehajtó bizottság 150 000 forintot adott a tanácsi vállalatok legsürgősebb beruházási igényeinek kielégítésére. Ebből az összegből a húsipari vállalat megoldja az új 2000 férőhelyes hizlaldájának a villamosítását, a Községgazdálkodási Vállalat a gyógyfürdő téli üzemeltetéséhez szükséges mennyezetet készítteti el, s ezenkívül megépítik a kádfürdő bejárata előtti sokat hiányolt járdát. — A FÖLDVÁRY KÁROLY iskola tanárai tegnap értekezletet tartottak, ahol megbeszélték a nevelési tervjavaslatot, amelynek magja az úttörőélet kibontakoztatása. sincs: Hogyan járatnám is- | kólába, mikor nincs itthon\ mit emvünk.” Nem véletlenül vetették fel j ezt a kérdést akkor, hanem I igen súlyos probléma lehe- j tett. „... általánosan tudott az, hogy Abony város lakosainak nagyobb része szegény földműves osztályból áll, akiknek azonban, talán áldásként az Isten nagyon sok gyermeket adott.” Ezeknek a „szegény földműves” embereknek a nyomorból csak-egy kiutat ajánl; „alakítsunk Rongyos Egyletet”, Kár, hogy nem jött létre. Kifejező j jelképe lett volna annak a j kornak. Annak, ki már a Rongyos Egylet adományát is szívesen elfogadná, a sorsát nem kell külön ecsetelni. Ezek alkották szerintük is a község lakóinak nagyobb részét. Miért vált ilyen súlyossá sorsuk? Gondoljunk az imént idézett statisztikára. A földesúri földek területe fogyni nem fogyhatott. A lakosság száma állandóan nőtt. így az ellentétes osztályok még élesebben külön váltak. Persze, lett volna egy megoldás: szétosztani Abony és Abony környéki földesurak földjét. Erre akkor még csak gondolni sem lehetett. „A társadalomban is mindenkinek megvan a helye, mint a templomban’ — sietve figyelmeztette a lap a nyilván egyre elégedetlenkedő híveit. Ilyen volt a dolgozók helyzete Abonyban abban a korban, amikor Ferencz József képmutatóan hirdette a „nálunk minden nagyon jól van” elvét”. Pásztor Mihály . 1 /ti st ti éh ftistíritíh ! Figyelem ! Beszélgetést folytattunk Haffber Wladimírral, a föld- müvesszövetkezeti áruház vezetőjével s megkértük, adjon tájékoztatást az áruház terveiről, életéről, — Közeledik a karácsony a igen sokan vannak, akik már most megvásárolják ajándékaikat. Okosan is teszik, mert így a kiadás eloszlik s ünnepek előtt egyszerre nem kell sok pénzt kiadni. Áruházunk bőven el van látva áruval. Jelenleg a legnagyobb „sztár” a férfi valódi bőrkabát. Már több mint húsz darabot eladtunk belőlük. A szükségleteket ebből a cikkből folyamatosan ki tudjuk elégíteni. Ugyancsak rendkívül kelendő cikk most a különböző műszálas és gyapjú női kardigán, négy-liat- száz forintos árban. Külön érdekesség lesz a közeljövőben, azt hiszem a női vásárlókat érdekli majd, hogy három darabból álló nylonharisnya- garnitúrákat fogunk árusítani. Ha az egyik harisnya tönkremegy, nem kell mindkettőt, illetve az egész párat eldobni, hanem a tartalék felhasználásával hordható tovább. A műszaki cikkek közül a Tavasz televíziós készülékből igen sok talál gazdára. OTP-hitellevélre az utóbbi napokban tíz darabot adtunk át a boldog tulajdonosoknak. CSATORNÁZÁS A DÓZSA GYÖRGY ÚTON Hosszú hónapok óta vajúdó kérdés a Dózsa György utcai napköziotthonban a szennyvíz-elvezetés. Az egészségügyi osztály tájékoztatása szerint a költségvetésből a végrehajtó bizottság megszavazta a szükséges póthitelt, s a feladott megrendelés alapján a járási építőipari ktsz vállalta a szükséges kivitelezési munkálatok gyors lebonyolítását. Motorkerékpárlopás és fegyverrejtegetés Lapok Abony munkásmozgalma történetéből Képek a KGV életéből Pintér Miklós motorszerelő a Sztalinyec motorok dugiaty- tyúit gyűrűzi. Alapító tagja a vállalatnak. Az aranyfokozatú törzsgárda jelvényt viseli. Számos újítással járult hozzá a munka minőségének javításához, a balesetveszély elhárításához és a termelékenység javításához. Jó munkájáért ez évben kormánykitüntetést kapott. A Gépipari Technikum levelező tagozatának tagja Varsányi Magdolna könyvelő. Kilenc éve van az anyag- könyvelésen. Hogy mindig pontosan, fegyelmezetten dolgozik, a legtermészetesebbnek veszi (Foto: Gulicska) BEMUTATÓ SZOMBATON A Lampionok ünnepe után — (lévaj jókedv Villon után — pataksó vidámság Legalább tíz esztendőt vártunk arra, hogy a ceglédi művelődési ház színpada újra népes legyen, hogy a lelkes színjátszó munka ismét életet leheljen a kulisszák közé. Tulajdonképpen mire is vártunk A műszaki feltételek változatlanul megvoltak a tíz év alatt. A közönség változatlan szeretettel fogadott minden hírt, ami az éledő színjátszó munkát jelentette volna. Az egykori és új színjátszók türelmetlenül várták a hívó szót. Egyedül a mozgató kéz hiányzott, amely a sok jószándékot összefogta volna és az a lelkesedés, amely elindította volna a munkát. Márky Péter eredetileg pedagógus. Ügy is jött Ceglédre, hogy hűséggel szolgálja a fiatalság nevelését. De úgy látszik, a színjátszást el lehet kezdeni, de lehetetlen elfelejteni. Mert Márky Péter a Színművészeti Főiskolára is járt. Ennek köszönhetjük, hogy Márky Péter engedett a művelődési ház hívásának. Napi munkája után szerepet tanult, rendezett és néhány hónappal ezelőtt meglepte a ceglédi közönséget a „Lampionok ünnepe” című dráma egészen kivételes sikerű bemutatásával. Az előadás híre túljutott a várps határán, az öttagú csoport ki-kirándult a járásba. Mindenütt, elismerés, siker és ez a siker kötelezett a továbbiakra. A Villon-előadás még any- nyira közeli, hogy felesleges ismétlés lenne az előadás méltatása. Maradjunk a száraz tényéknél. Soha irodalmi estnek Cegléden ilyen sikere nem volt. Két nap múltán megérkezett a szolnoki és a gödöllői irodalmi színpadok megtisztelő meghívása. Újabban a csepeli művelődési ház és az ország legrégibb és leghíresebb irodalmi színpada, a mezőtúri érdeklődik a ceglédi Villon-előadás iránt, A járásban eddig öt helyre kötötték le az estet. Nem csoda, hogy az első előadás kitűnő híre kiköveteli a Vil- lon-est megismétlését. A csoport munkája tovább halad és örömmel jelenthetjük, hogy szombaton ismét bemutató. A súlyos drámai produkciók után azonban most űj színben mutatkoznak be színjátszóink. A Társbérlők című bohózatról csak néhány szót. A témát már alaposan kimerítette a színpad, a rádió és a kabaré. Ki hinné, hogy mégis tud újat adni. Egy romházat egyszerre négy család száll meg. Megrögzötten ragaszkodnak a majd újjáépülő lakásokhoz. Szervezkednek, őrseget állítanak, hogy jogaikat biztosítsák. Persze még ezekben a mostoha körülményekben is kivirágzik a mindenható szerelem. Fejetetejére állított helyzetek, szikrázó humorban egyik ötlet kergeti a másikat. A szereplők is élvezik . a tömérdek vidámságot. Az új'itókiállitásról Vasárnap bezárta kapuit az újítók művelődési házban megrendezett kiállítása. Sikerét nehezen tudjuk lemérni, mert. ha csupán a látogatók népes seregét tekintjük, nem jutunk egészen reális eredményhez. Éppen ezért a közönség sorai között elvegyülve arra voltam kíváncsi, kiket érdekel a kiállítás, hogyan hat rájuk, jelent-e élményt és serkenti-e az embereket az újítómozgalomban való fokozottabb részvételre. Egy szóban lehetne válaszolni : igen! Ezt bizonyítják a vendégkönyvbe írt nevek, észrevételek, és az egyes látogató csoportok körében kialakult értékelő vagy bíráló megjegyzések, amivel az újításokat kísérték. Felhozták például, hogy a kisebb újításokat nagyobb Tártékben kellene díjazni, aminek eredményeképpen jobban érdeklődnének a dolgozók irántuk. Vagy: sok az újítók között az igazgatók számaránya. Némelyik kevésbé sikerült vagy kezdetleges kivitelezésű újításnál hallottam megjegyzést: biztosan nem adtak megfelelő segítséget az újítónak. Na igen, és a vendégkönyv. Ennek már megvan a maga költészete. A „ ... Die Ausstellung ist sehr schön” bejegyzés külföldi tulajdonosát is megragadta a látottak szépsége. Végezetül pedig hadd említsem meg a szeretetet és lelkesedést árasztó, ünnepélyes hangulatú sorokat, Szűcs Gyula öreg vasas bejegyzését: „Lenin hivő szavára újítsatok, fiatal elvtársak!” Végh Miklós ceglédi lakos szeptember 16-án az esti órákban Berwa gyártmányú motorkerékpárján lakására tartott. Útközben megállt a Szunyogh-féle italbolt előtt. Motorkerékpárját őrizetlenül hagyta. Ez időben az italboltban tartózkodott Horváth Zoltán kiskőrösi lakos is. Miután hat nagyfröccsöt elfogyasztott, onnan elindult azzal, hogy a városban lakó édesanyját felkeresi. Amint kiért az italboltból, meglátta Végh Miklós motorkerékpárját. Mivel a közelben senki nem tartózkodott, gondolt egyet, s elvitte a motort. Másnap azt szétszerelte és édesanyja lakásának padlásán elrejtette. A rendőri nyomozás szálai Horváth Zoltánhoz vezettek. Házkutatást tartottak, amelynek során a motorkerékpárt szétszedett állapotban megtalálták. Nagy meglepetésre egy FÉG-kispuskát és 16 darab lőszert is találtak. A fegyvert és a lőszereket Horváth Ernő rejtegette. Horváth Zoltán már nem első ízben áll bíróság előtt. 1952- ben a Központi Járásbíróság lopás bűntette miatt kétévi börtönbüntetésre ítélte, 1953- ban ugyancsak lopás bűntette miatt egyévi és hathónapi börtönbüntetéssel sújtotta. 1959-ben a Kiskőrösi Járásbíróságon lopás bűntette miatt kétévi börtönbüntetést kapott. A járási ügyészség Horváth Zoltán ellen visszaesőként elkövetett lopás és közlekedés rendje elleni bűntett, Horváth Ernő ellen lőfegyverrel és lőszerrel elkövetett visszaélés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Ceglédi Járásbírósághoz. . — A JÁRÁSBAN a betakarítási munkákban élenjártak: Ceglédbercel, Abony, Kőrös- tetétlen, Dánszentmiklós, Al- bertirsa és Csemő. — AZ ŐSZI vetési munkákat 2003 holdon a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet fejezte be elsőnek. A tsz minden betakarítási munkát idejében végzett el. — NOVEMBER 26-ÄN az egész város területén áramszünet lesz, hét órától tizenhat óráig, az őszi nagy karbantartások miatt. — A JÁRÁSBAN november 10-ig a cukorrépa felszedését 71,5 százalékra, a törést 97 százalékra, a szárvágást 90 százalékra és a takarmányrépa felszedését 60 százalékra teljesítették. — MA LESZ a műszaki át- adása-átvétele a baromfikeltető állomás részére 400 000 forintos beruházással épiilt falazott transzformátorháznak. — A 22-ES SZÁMÚ Népbolt részére 30 mázsa szaloncukrot szállítottak. Jelenleg folynak a tárgyalások, annak érdekében, hogy a télapó ünnepélyre bőven legyen csokoládéáru. — F. S. 24 ÉVES tápióbics- kei lakos szántás közben traktorral felborult és a traktor ráesett. Medencecsont-törést és több belső sérülést szenvedett. Rendkívül súlyos állapotban szállították a ceglédi Baleseti Kórházba.
