Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-14 / 268. szám
Ul. ÉVFOLYAM. 208. SZÁM 1961. NOVEMBER 14, KEDD Ünnep a határban Biihásssana Síash es kectw&ö idót: vasaim ap is ditlfßasiak as embvrvk. a fogatok, a gépek PILLANATKÉP A megállónál so'can várják a 8.?9-as buszt. Ott siet el mellettünk, hóna alatt üres zsák, kezében jókora zsíros- kenyér, nagyokat harap belőle. Amikor meglát, odaszól. — Most reggelizek, pedig korán keltám ma is. Egyébként mit szól a Fradihoz? • Füles Józsika ő, az üllői Petőfi Tsz raktárosa. Érettségizett, évekig az Északi Járműjavítóban . dolgozott, mint tisztviselő, aztán amikor édesapja megbetegedett, kezébe vette az árván maradt kapát, meg a kilenc hold földei. És nem is művelte rosszul... Most a tsz-beti szorgoskodik. Láttam szürkülő hajnalban, mázsás zsákokat forgatott izmos váltakra. Sokszor maga vitte. Láttam vaksötét estéken, paradicsommal teli ládákat szedett le későn jövő kocsikról... — Egy vagon zöldségesláda van az állomáson — mondja búcsúzóul —, de amíg könyör- gök valakinek, addig kirakom magam... De meglátja: egyszer Flóri kirobban, kirobban egyszer a Flóri és akkor más lesz a játék a Fradiban is! És elindul az állomás irányába. ___________ K. S. I fjú könyvterjesztők Ismételten beszámoltunk arról, hogy a monori tanuló- ifjúság miképpen veszi ki a részét a ’társadalmi munkákból. Voltak paradicsomot szedni. kukoricát törni, napraforgót vágni, fém- és papírhulladékot gyűjteni. A Munkásőr utcai általános. ■iskola úttörői-'ezeken- a munkákon kívül érdemes és figyelemre méltó kulturális, társadalmi munkát is végeztek, mégpedig igen szép eredménnyel. Az elmúlt vasárnapon házi könyvforjesztést rendeztek. A kis úttörők ismerőseiket meglátogatva, .a bizományba átvett könyveket árusították és a közeledő mikulás és karácsonyi ünnepekre való tekintettel mindenütt vevőkre találtak. Az , akció folyamán 2260 forint értékű könyvet adtak el, melynek 10 százalékos jutaléka a nyári táborozás céljaira szolgál. Lelkes Béla igazgató büszkén teszi elénk a kimutatást, mely szerint Koncz Mátyás VII. osztályos úttörő egymaga több mint 200 forint értékű könyvet tudott elhelyezni. Nem sokai maradtak mögötte Vásárhelyi Erzsébet VI. osztár lyos, Zsíros István és Balogh Mária VIII. osztályos pajtások. akik többi pajtásaikkal együtt szintén derekasan vették ki részüket ebből a dicséretre és követésre méltó társadalmi munkából. <H. K.) MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: A góllpvő zenész Mae léd: Ludas Matyi. Monor: Amerika egy francia szemével (széles) Pilis: Soha többé (MEIN KAMPF). Tápiósüly: A világűr Kolűrnbusa. Üllő: Orvos a válasz úton. Vecsés: Lejtőn. AZ ŐRANGYAL MONOR határában forgolódunk már huzamosabb ideje Guba Pál elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával és Gál János községi párttitkár elvtárssal, keressük a szántó-vetőket, de nem találjuk. Végre távoli i rak tordohogást hoz a szél felénk, a hang nyomán elindulva akadunk rá Zachár Mihályra, akinek U—28-asa egy huszonnégy soros vetőgépet húz maga után: árpát vetnek az' Uj Élet Tsz földjén. Az ő útbaigazításával megyünk tovább. A hármas határnál két gép vet: egy a gépállomásé, egy az Uj Életé. Éppen végeznek, Kispál Károly brigád vezető útbaigazítja őket, hogy hol lesz a további munkájuk, felveszi az ölezőt és kezdi mérni a bevetett területet. Kicsit arréb négy pár tó — Dudás János, Varró Imre, Varró György és Ladányi Dezső hajtják — fogasok Itt találkozunk,a gépállomás „névjegyével” is: a föld végén1 árván hagyott disztiller és gyűrűshengerek. Ez még rendben is volna: de a szántás közepén is ott díszeleg egy henger — a traktoros arra is lusta volt, hogy legalább a föld széléig kihúzassa. A szomszédságban, a Kossuth Tsz földién egy vető- gép dolgozik. Messzebb egy másikat állni látunk — ki tudja, ml baja lehet; s miért nem csinálják meg.: Körülbelül ennyi életet találunk Monor határában — ne felejtkezzünk meg a néhány szőlőtakaróról, szárhor- dóról — pedig nagy területet bejárunk. A Felsőtanyán Rad- nai Mihály brigádvezetővel találkozunk, s azzal a Lanz- Bulldoggal, amelyet nemrég még a hármas határnál láttunk. Itt, a tanyán, három traktor áll, gazdáik valahol kényelmesen vasárnapoznak. Amint megtudjuk: már szombaton sem sokát érőt dolgoztak. VASAD ÉS PÉTERI határát is érintjük bolyongásaink közben. Az előbbiben négy traktor szánt, az utóbbiban három fogatos gép vet: Dobroczki András, Ka- lina Mihály, Kalina Pál, Miklós Mihály, Tucsni Pál és Földi István szorgoskodik a vetés körül. Holta napjáig tanul az ember. Több mint hat évtizedet megértem, tanultam, még többet tapasztaltam és most vásárlás közben jöttem rá valamire, amit eddig nem tudtam, jobban mondva máskép tudtam. Mindmáig meg voltam,- győződve arról, hogy a szék egy tárgy, egy bútordarab és most megtudtam, hogy nagy tévedésben élek, mert a szék egy társas lény. Ugye csodálkozik kedves olvasóm ezen a hihetetlennek látszó megállapításon pedig ez legalább is Monoron így van. Lássuk csak, hogyan is jöttem én erre rá. Szerettem volna íróasztalomhoz egy széket vásárolni és elmentem a monori bútorüzletbe. Ott sorakoztak a székek szép rendben. akadt is amelyik megtetszett. hát kértem egyet. — F.gy székei nem adunk el — felelte az eladó udvariasan. de határozottan —. vegyen kettőt, vagy négyet. De nártlanul nem adhatunk el ■ -.éket. Ellenvetésemre c székek PILISEN megragadó kép fogad: a határnak csaknem minden részében dolgoznak. A baptista temetőnél két gép dolgozik, a két fare«: Csetne- ki János és Csetneki Pál éppen az utolsó falatját nyeli az, ebédnek — felpattannak a gépre, s folyik tovább a vetés — kivett csoroszlyákkal. A Kohan dűlőben egy belorusz MTZ-re három vetőgépet kapcsoltak, úgy dolgozik. Nyomában három lófogat halad. A munkánál kint van az egész „vezérkar”. Virágh István . 'főmezőgazdász lovon, Szőcs Attila gépéi lomási bri- gádvezető motorkerékpáron indul tovább. Valaszkai János, a tsz briigádvezetője ugratja őket: kezdjenek versenybe, ki ér hamarabb — toronyirányt, a szántásokon át — az őrházig. Aztán ő maga is felkap kerékpárjára, megy át a másik területre. Az elnököt, Bernula Károly elvtársat, mi visszük magunkkal. Legközelebbi állomásunk a pilisi Uj Élet Tsz-nék a bényei határral ölelkező területe: itt négy fogatos vetőgép, tíz ember dolgozik: Tóth Kálmán brigádja rozsot vet. Bekukkantunk a gépállomás Turáni-brigádjának „szállására” is. (Rozzant pajta — szalPályaszéli jegyzet: Az első hazai Az Ifjúsági csapatok mérkőzésére sokan kíváncsiak voltak vasárnap. Az érdeklődés elsősorban a listavezető monori ifjúsági csapat szereplésének szólt. Hétről hétre kitűnő játékukkal. igazi futball- csemegét nyújtanak nézőiknek. Most sem csalódtak híveik: sok- niozgásos, tervszerű, kulturált játékukkal bizonyították be. hogy nem véletlenül állnak az első helyen. Kitűnt a csapatból: Csetneki, Soproni, Szalai, Sáránszki, de a többiek Is lelkesen, jól játszottak. Végeredményben 6:2 aránykedves pártfogója mindjárt egy történettel is szolgált: — Egyik vevőnk garnitúrát állítatott össze három székkel és így egy szék páratlanul itt maradt a nyakamon. Ilyen eset többet nem fordulhat elő, mert a rendelkezés szerint széket csak párosával szabad eladni. Hát igen... A nóta is azt mondja, hogy „csak párosán szép az élet“, hát mit is csinálna az a szegény szék ott az üzletben egyedül, ha elvinnék a párját. Elképzelem, hogy epekedne az esetleg nálam levő szék a párja után mely Bényére, vagy Kávára kerül. Őszintén meghatott ez az emberséges gondoskodás a székpárokról és pillanatnyilag lemondtam a vásárlásról. Most azon töröm a fejemet, hogy kijátszom ezt a nemes gondoskodást, hirdetést teszek közzé, hogy székvásárlásKoz olyan társat keresek, akinek szintén csak egy darabra van szüksége, együttesen megvásárolunk egy párt és utána kegyetlenül elválasztjuk őket egymástól. Huszty Károly ma a földön.) Az udvaron négy gép gyengélkedik. Az egyik G—357ös mellett káromkodik a barna arcú, fiatal traktoros, Mészáros Sándor.— Harmadnapja javítom, nem használható mégsem. Egy dekád alatt nyolc holdon tudtam elvégezni a munkát így nem lesz pénz a borítékban ... A 40-es táblán, a Galbács- brigád területén nyolc traktor áll. Az Álbertirsai Gépállomásról valók, messze laknak a traktorosok, haza kellett egy kicsit menniök ... KÁVA határának a Pilissel szomszédos részére is átszaladunk egy kicsit, ott is serény munkát találunk. NYÁREGYHÁZÁN az Ady Tsz-ben is jól szervezték meg a vasárnapi munkát, sokan dolgoztak, sókra haladtak. Egy feljegyzésre méltó jelenség: itt találkoztunk az első asszonnyal határjárásunk során. Somogyi Jánosné munkájáról nagy’ elismeréssel beszélnek férfi munkatársai. Turcsik István bácsi >— ővele dolgozik — külön is felhívja rá a figyelmünket: ■ minden dicséretet megérdemel! pontveszteség ban diadalmaskodtak — tíz emberrel, men Fehért az első félidőben, sportszerűtlen magatartása miatt kiállították! — a keményen játszó SZTK-ifi fölött. A felnőttek találkozója változatos játékkal indult. Már az első percekben, nagy helyzetet hagytunk kihasználatlanul. — Balszerencse! — állapította meg mellettem egy szurkoló, majd hozzátette: — ha az első húsz percben nem rúgunk gólt, kikapunk! Majdnem igaza lett! S ha az első húsz percben, Kéri szemfüles gólja nem táncol bem az ellenfél kapujában — valóban vereséget szenvedünk. Akkor ezt még nem gondoltuk. Ámbár, nem akarok utólag prófétának mutatkozni, de volt valami olyan előérzetem a mérkőzés előtt, hogy az október elseje óta tartó veretlenségi sorozat után, ez a mérkőzés iesz a krízis! Minden ,.jólmenő” csapatban beáll egyszer a megtorpar nás. Mi is így jártunk vasárnap. Nem ízlett az ellenfél harcias já- tékfelfogása, kemény küzdőmodo- ra. Meg kell mondani azt is: gyorsabbak is voltak játékosainknál. Ezért kellett volna futtatni a labdát. nem pedig egyéni próbálkozásokkal „keresni” a közelharcot. Abban mi nem kerekedhettünk erőteljes ellenfeleink fölé. — Tizenegyes volt! — Nem volt tizenegyes! — vitatkoztak szurkolóink, Monori Sanyi kapuvédőnk ..beavatkozásából”. Voltak, akik jogosnak ítélték a büntetőrűgást, voltak akik nem! Tizenegyes volt! — mégoedig a javából! Monori az ellenfél csatára elé dobta magát, nem a labdára, és akadályozta a góllövésben. Arról már inkább lehet vitatkozni. hogy nem előzte-e meg az akciót leshelyzet. Véleményünk szerint: igen. ezért Császár játékvezető tévedésével irreálisan be- folvásolta az eredmény végső kialakulását. De ne vezessük magunkat félre: nemcsak ezért hagytuk él félsikerrel a oályát: helyzeteinké4 kellett volna jobban kihasználni. Kérinek. K. Nagynak, Bokrosnak egyaránt! S mondiuk meg őszintén. ezen a mérkőzésen nemedet' egv Dont veszett elxa monori fűben. bériem a fiúk le]k-p«edése ér a közönség buzdítása is! Hőrömpő Jenő Csak párosán ... Ilyen volt a határ ezen a kellemes késő őszi vasárnapon: népes, emberektől tarka, gépektől, hangos. Mindenütt nagy igyekezettel dolgoztak azon, hogy a jövő évi kenyér és takarmány magja még a zord idő beállta előtt földbe kerüljön. S nemcsak azon a résien volt ez így, amerre mi jártunk, de más területen is. Tápiósülyből is telkes nagy munkaakciónak vettük hírét: tizenhárom erőgép dolgozott, kilenc szántott, négy vetett. Tizenhat fogatos vetőgép egymás mellett lendült munkába, két Zetor magtakarózott. Ha ez az ünnepi szorgalom a hétköznapokon megsokszorozódik: néhány nap múlva mindenütt befejezzük a vetést. Radványi Barna Munka közben a magtisztító-telep laboratóriumában Kovács Ferencnc. Tapsi Gyuláné. Sranfcó Károlyné és Eibenschütz Endréné különböző rnagfajtákat vizsgálnak Fényes Tiborné és Burján Sándorné, a laboratórium vezetője ellenőrzi a csírázó magokat (Kútvölgyi Mihály képei) Tarka műsor, furfangos játék az OTP rendezésében Meglepően nagyszámú volt a közönség és nem is akármilyen, hanem lelkes, vastapsoló, hangulatos társaság. Gábor Gyula rövid konieransza axtán lapssai.. fogadták- Kovács Éva énekesnőt, Petries Imre, nótáit és a művelődési ház népi zenekarát. Dőltünk a kacagástól Darányi András és Ajtai György „Cédulás ember” című tréfás jelenetén. Vastapssá fokozódott a tetszésnyilvánítás, amikor a monori születésű, régi kedvenc: Ákos Stefi lépett a mikrofonhoz. Ezután következett a közönségre nézve nem kevésbé izgalmas része az estének; furfangos verseny, elsősorban takarékossági kérdésekkel. Az elszánt jelentkezők zömmel a diákok köréből kerültek ki. Közöttük az idősebb korosztályt a húsz évet alig elhagyó Kazay László egyetemista, Darányi András és Ajtai György jelentették. A játékmester dr. Gábor Gyula volt. Néhány kérdésbe bizony bele-belevörösödtek a versenyzők és kijátszva a nem éppen zord játékmestert, a közönség felé sandítottak. Mi pedig, jól nevelt felnőttek, előszedve a régi iskolai fur- fangot, súgtunk jól és roßz- szul.- Az ügyességi verseny is sok mulatságot hozott a közönségnek. A nagy versengés eredmény-e végül is az lett, hogy Darányi András megkapta az első díjat jelentő kompótoskészletet és műanyagdobozd, Wodiáner Máriát és Katit (két hangulatos, humoros versenyzőt) lottó- és totószelvényekkel jutalmazták. Kazay László kefekész letet kapott (csak azt fájlalta; hogy bajuszkötő nem volt benne), Török Judit pedig könyvet nyert. A többiek az elmaradt helyezésért fájdalomdíjul egy-egy levéltárcát kaptak. A játék nagy poénja az volt, hogy- a játékmesternek, dr. Gábor Gyulának is vizsgázni kellett. Két nehéz OTP-s kérdést kapott, de becsülettel megválaszolta és kiérdemelte a rendezőség diját: egy szép aktatáskát. Topálné Tíz perc a TEFU-nál Vannak dolgok, melyek mellett nap mint nap elmegyünk, anélkül, hogy észre- vennénk, vagy különösebben felfigyelnénk rá. Azt hiszem, hogy ezek közé tartozik az a kis iroda is, mely Monornak talán a legforgalmasabb pontján, a Petőfi és a Kossuth Lajos utcák találkozásánál húzódik meg, a községi tanács épületében Bevallom, én is így -voltam vele amíg be nem nyitottam a barátságos kis helyiségbe, mely felett ez a tábla néz le az utcára: „Közúti áru-menetirá- nyító és fuvarozási vállalat.” Bent özvegy Thuróczy Miklósáé fogad, a 11. számú Autóközlekedési Vállalat — vagy ahotgy közérthetőbb: a teherfuvar vállalat — monori kirendeltségének vezetője. — Sajnos, tényleg sokan vannak, akik nem fudiák, hogy Monoron van gépkocsi teherfuvarozási lehetőség, s a drágábban szállító szék,erező fuvarosokhoz fordulnak. Pedig bárhová — legyen az a községen belül, vagy más me. gyében —, bármikor, éjjel vagy nappal — és bármit — olcsón és gyorsan szállítunk. — Mennyi a kirendeltség gépkocsi- és személyi állománya? — kérdezem. — Tizennyolc gépkocsivezetőnk van, a váltókkal együtt. A teherautók száma általában nyolc-tíz. S hol parkíroznak ezek, akarom kérdezni, de eszembe jut, hogy sokszor láttam már a vas- és edényből t udvarából kikanyarodni a Pat- termann Dezső utcára nagy tehergépkocsikat, 11-es számmal a hátukon. — Mi itt elsősorban állami szektornak és a szövetkezeteknek szállítunk. A kirendeltségek — s így a mono- rinak is — jó munkája bizonyítja, hogy vállalatunk egymás után hatodszor lett élüzem. — Ehhez gratulálunk, s még egy- uto’só kérdést: a ta- nácsépületben történő üzlet- átalakítások nem fenyegették az irodát? — Nem. Nemrégiben költöztünk ide. és feladatunk jeliegéből, adódik, hogv a központban maradiunk legforgalmasabb pontján a községnek. ■—i —s.