Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

1961. NOVEMBER 12 VASÄRNAP R.*T •lEcvet 0 HÉT NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Algéria, Ecuador a nemzetközi érdeklődés középpontjában továbbra is a •*-* Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszu­sának határozatai állnak, s a szovjet kormány vezetőjének november 7-i megnyilatkozásai, amelyekben ismételten az általános és teljes leszerelésre szólította fel a nyugati vilá­got, sürgetve a német békeszerződés megkötését. Ecuadorban a népi erők új elnököt juttattak hatalomra, amelynek ered­ményeként megbukott az Egyesült Államokat támogató kor­mány. Algériában továbbra is feszült a helyzet, s változat­lanul tart a Franciaországban bebörtönzött tizenötezer al­gériai éhségsztrájkja. De Gaulle — miközben az FLN-nel való tárgyalások lehetőségéről beszélt — békítgető lépéseket tett az ultrák felé is. Az elmúlt héten tovább súlyosbodott a dcl-vietnami bábrendszer katonai helyzete. Nyugat-Német- országban csekély többséggel ismét Adenauert választották kancellárrá — s ezzel véget ért a kéthetes bonni kormány- válság. De Gaulle „új algériai terve" , Miközben De Gaulle fran­cia elnök dél-franciaországi körút.ia során elhangzott be­szédeiben igyekezett olyan látszatot kelteni, hogy több engedményre hajlik az FLN- nel — az algériai Nemzeti Felszabadítási Fronttal — való tárgyalásokban, ugyan­akkor azonban „nemzeti egy­ségre” szólította fel az ultrá­kat is. De Gaulle beszédeiben azt a benyomást keltette, hogy Franciaország immár nem ra­gaszkodik a Szahara feletti uralomhoz és az Algériával való társulás helyett az Al­gériával való együttműködés­ről szólott. Már nem emlí­tett más algériai tárgyaló partnert az FLN-en kívül — ezzel azt a látszatot keltve, hogy Párizsban feladtak több olyan nézetet, amelyek miatt legutóbb lehetetlenné vált az algériai—francia tárgyalások folytatása. Nem a maga jószántából vál­toztatta meg nézeteit De Gaulle, akinek belpolitikai és külpolitikai nehézségei egy­aránt növekednek. A novem­ber elsején — az algériai nem­zeti felszabadító harc kezde­vezésében. Ibbara egy eszten­dővel ezelőtt hamis ígérgeté­sekkel jutott hatalomra, s csak megválasztása után mu­tatta meg igazi arcát: a dol­gozó tömegek könyörtelen el­nyomására törekedett, hogy biztosítsa az amerikai mono­póliumok további szabad ga­rázdálkodását Ecuadorban, s elnyomja a Kuba iránti szo­lidaritás megnyilvánulásait. A nyáron foganatosított munkásellenes és parasztságot sújtó intézkedések azonban egybekovácsolták a népi el­lenállást, s végül is a leg­utóbbi, Tulcanban foganatosí­tott rendőrsortűz a nép hatal­mas felháborodását váltotta ki országszerte. Ibbarának mennie kellett, mire az ame- rikabarát nagybirtokosok és a tisztikar egyik reakciós cso­portja, hogy megakadályozza Arosemena alelnök (akit a kongresszus már elnökké vá­lasztott) hivataliba! epését, Ca- milo Gallegos Toledót, a leg­felsőbb bíróság amarikabarát elnökét akarta hatalomra jut­tatni. Arosemenát letartóztat­ták, azonban a nép erélyes tiltakozására és a légierők közbelépésére kénytelenek voltak szabadónbocsátani. A hadsereg is Arosemena mellé állt, s ezzel meghiúsította az amerikai monopóliumok ter­vének megvalósítását. Latin- Amerika történetében — mint erre Fidel Castro rámutatott — nem volt még hasonló pél­da arra, hogy a hadsereg ily mértékben állást foglalt volna a nép mellett. Arosemena elnök — mint alelnök — egy küldöttség élén a közelmúltban a Szov­jetunióban és néhány népi de­mokratikus országban járt, b hazatérve hangoztatta, hogy a szocialista országok tapasz­talatait felhasználhatják az ecuadori nép javára. Arose­mena szembenállt Ibbarával, akit a nép kegyetlen diktá­torként emlegetett. Arosemena egyetlen mozgalomban igye­kezett egyesíteni az ország demokratikus erőit s nem zár­kózott el a kommunistákkal való együttműködéstől sem. Az új elnök hivatalbalé-pése után kijelentette, hogy gaz­dasági, agrár- és adórefor­mokkal az ecuadori nép jólé­tének növelésére törekszik majd. Külpolitikájában a minden országgal, tehát a szo­cialista országokkal való jóvi­szony megteremtésén munkál­kodik. Ibbara bukása és Aroseme­na elnökké választása tehát csúfos vereség az amerikai imperializmus számára, s egy­ben azt mutatja, hogy Latin- Amerikában tovább erősödik a népi ellenállás az Egyesült Államok rablóuralma ellen. Sebes Tibor tének hetedik évfordulóján — több mint egymillió algériai részvételével lezajlott tünte­tések, a Párizsban élő algé­riaiak tízezreinek tüntetése, a Franciaországiban bebörtön­zött tizenötezer algériai éh­ségsztrájkja (hogy a politikai foglyokat megillető bánás­módban részesítsék őket) mutatta meg az algériai nép egységes állásfoglalását az al­gériai ideiglenes köztársasá­gi kormány, s az FLN mel­lett. Ez a kormány tett ismét javaslatokat a tárgyalásokra, hangoztatva, hogy a jövő független Algériájában mesz- szemenően figyelembe veszik a francia érdekek, az egymil- liónyi európai kisebbség vé­delmét. De Gaulle erre volt kénytelen a maga részéről — legalábbis szavakban — en­gedményeiket tenni. A francia kormány intézke­dései — az algériai foglyok éh­ségsztrájkjával szemben el­foglalt elutasító álláspontja, az ultrák terrorszervezetének tevékenységével kapcsolatos elnéző, sőt, bátorító maga­tartása — azonban korántsem segítik elő a tárgyalások új­rakezdését. A francia köz­vélemény egyre nagyobb ag­godalommal figyeli az OAS- nak, az ultrák Sálán tábornok által vezetett plasztikbombás terrorszervezetének aknamun­káját. s követeli az ultrák megfékezését, De Gaulle azonban ehelyett békejobbot nyújtott az ultráknak, tehát azoknak, akik minden esz­közzel meg akarják akadá­lyozni az algériai—francia tárgyalásokat, s nem hajlan­dók lemondani Algéria gyar­mati megszállásáról. De Gaulle, miközben ismét hathónapos határidőt emle­get az algériai rendezésre, semmit sem tesz a terroris­ták ellen. Az ultrák, az OAS, háborítatlanul készül a továb­bi akciókra. Ez a fasizmus veszélyét rajzolja fel Fran­ciaország egére. Az ecuadori fordulat Ibbara, a dél-amerikai Ecuador Köztársaság (területe 270 ezer négyzetkilométer, la­kossága 4 millió) elnöke Washingtonban úgy szerepelt a nyilvántartásban, mint az USA „hű barátja”, s éppen ezért az Egyesült Államok nagy reményeket fűzött hozzá a Kuba elleni újabb bojkott és elszigetelési akció meg&zer­ŐSZI TÁRLAT A SZÖVETKEZET RUHÁZATI BOLTJAIBAN Női szövetruhák 280 Ft-tól Női kulik 240 Ft-tól Kosztümök 320 Ft-tól Női ballonkabátok 345 Ft-tól Női átmeneti és télikabátok 650 Ft-tól Létrejött a megegyezés az új berni koalkiós kormány összetételében A belügyminisztérium Strauss pártjának kezébe került Pénteken a késő esti órák­ban végre megegyezés jött létre a koalíciós kormány összetételéről. A megállapo­dás értelmében a CDU 10, az FDP 5, a CSU 4 miniszteri tárcát kap az új kormányban. Az új belügyminiszter Hö- cherl bajor képviselő lett, az FDP az igazságügyi tárcát kapta az általa eredetileg követelt belügyi helyett.» A tervezett fejlesztési miniszté­rium kérdésében — mint is­meretes, Erhard hevesen el­lenezte e minisztérium fel­állítását — olyan „áthidaló megoldás” született, hogy az FDP vezetése alatt álló új minisztérium ne­ve „a gazdasági együtt­működés minisztériuma" lesz és lényegében koordináló sze­repet tölt majd be a neo- kolonialista „fejlesztési se­gély program” irányításában: az új miniszter, Scheel fog elnökölni abban a tárcaközi bizottságban, amely a gazda­ságügyi minisztérium és a külügyminisztérium illetékes osztályainak tevékenységét egyezteti össze. Az új mi­nisztérium pontos hatásköre Nyikita Hruscsov, aki Üz- bekisztánba érkezett, hogy részt vegyen a közép-ázsiai köztársaságok. Azerbajdzsán, és a déli kazahsztáni területek mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén, szombaton ellá­togatott Számár kandba. A szovjet kormányfő megis­merkedett a város nevezetes­ségeivel, megtekintette a tör­ténelmi emlékeket, az üzfcég nép ősi kultúrájának csodála­tos kincseit. azonban korántsem tisztázó­dott és megfigyelők szerint to­vábbi bonni belvillongá- sok csíráját rejti magá­ban. Adenauer hozzájárult ahhoz is, hogy a bonni kormánynak ez alkalommal első ízben — női tagja is legyen. Valószínűleg új minisztériu­mot állítanak fel majd az De Gaulle pénteken este visszaérkezett Párizsba, ahol szombaton délelőtt részt vett az 1918. évi fegyverszünet em­lékűn népségéin. Azok szerint, akik az elnök kíséretében vol­tak, a marseillei dokkmunká­sok tüntetése és a látoga­tás utolsó napjának fa­gyos légköre erős hatást tett De Gaulle-ra. A. Mahmudov, az SZKP te­rületi bizottságának első tit­kára, jelentést tett Hruscsov- nak arról, miként teljesítet­ték évi állami gyapoteladási tervüket. Hruscsov üdvözölte a terület mezőgazdasági dol­gozóit és új sikereket kívánt nekik. Hruscsov, folytatva üzbe- kisztáni körútját, Szamar- kandból az éhségsztyeppére utazott. első bonni női miniszter szá­mára. A hivatalos kormánylistát még nem hozták nyilvánosság­ra. Adenauer hétfőn terjeszti majd megerősítés végett Düh­hé köztársasági elnök elé, s a miniszterek eskütételére kedden kerül sor. ’ Adenauer valószínűleg kedden vagy szerdán ismerteti a parla­mentben az új kormány programját. Az elnöki iroda pénteken este kiadott hivatalos cáfolata el­lenére a szombati lapok arról írnak, hogy az elnök a mar­seillei városházán kijelentette, „az algériai kérdés ren­dezése után visszavonul a magánéletbe". Az algériai problémát hat hó­napon 'belül akarja megoldani és a megállapodást népszava­zással kívánja megerősíttetni. Az új választásokra — De Gaulle szerint — 1962 tava­sza végén kerülne sor. A francia—algériai tárgya­lások újiráfelvételének idő­pontjáról egyelőre nincs sem­mi hír. Bár az algériai kor­mány többször hangoztatott tárgyalási készsége után De Gaulle megerősítette a francia kormány és az FLN közötti tárgyalások megkezdésének szükségességét, a francia börtönökben sínylődő algériai foglyok helyzete miatt a légkör nem kedvez a tárgyalá­sok megindításának. Hruscsov Üsbekisztánban De Gaulle azt ígéri: hat hónap alatt rendezi az algériai kérdést Hivatalosan cáfolják az elnök visszavonulásának hírét KARMAIMÉN TALÁLKOZOTT GRQMSKÓVAL Karjalainen finn külügy­miniszter szombaton találko­zott Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. A találko­zón megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek össze­függésben vannak a szovjet kormány Finnországihoz in­tézett október 30-i jegyzé­kével Aívdrej Gromiko szovjet külügyminiszter ugvane-'-k szombaton villásreggelit adott Karjalainen finn külügymi­niszter tiszteletére. A foga­dás meleg, baráti légkörben zaj lőtt le. A Pravda szombati számá­nak közlése szerint az orosz föderáció legfelsőbb tanácsá­M. Jazid, az algériai kor­mány tájékoztatási minisztere pénteken újból hangoztatta a francia kormány felelősségét a 15 000 algériai fogoly tíz napja tartó éhségsztrájkjának következményeiért. a sztálingrádi területet volgográdi területnek, Sztálingrád várost pedig Volgográdnak keresztel­jék át. A Pravda szerint a határo­zatot a terület ipari üzemei­ben, építkezésein, kolhozai­ban, szovhozaiban és hivata­laiban dolgozó kollektívák, valamint a társadalmi szerve­zetek kívánságára hozták. I nak elnöksége elrendelte, hogy A béke és a háború korunk alapvető problémája \l indiai minisrterelnök besicdat mondott ai [HISZ közgyűlésén Sztálingrád új neve: Volgográd Nehru indiai miniszterelnök péntek este beszédet mondott az ENSZ közgyűlésében. Mint az AP jelenti, az in­diai miniszterelnök azt a véleményét hangoztatta, hogy az összes problémákat, köztük a berlini kérdést is, meg le­het oldani békés eszközökkel. Az ENSZ közgyűlése Nehru beszédének meghallgatása után befejezte pénteki ülé­sét és megkezdte hétvégi szü­netét. TASZSZ-jelentés szerint Nehru a többi között felhívta a világszervezetet, hogy igye­kezzék eredményesen megol­dani a kongói kérdést. Nehru emlékeztette hallgatóságát az angolai és az algériai helyzet­re, majd azt a reményét fejezte ki. hogy e két ország helyze­tét békés úton rendezik. Megoldásra várnak — mon- j dotta Nehru — még nagyobb nemzetközi kérdések, minde­nekelőtt a háború és a béke problémája. Az emberiséget rettegés­ben tartja a nukleáris ka­tasztrófa szörnj’ű veszé­lye. A leszerelés problémáját il­letően Nehru azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Ál- r í lamok e kérdéssel kapcsolatos I ] álláspontját sok közös vonás jellemzi. E két országnak tárgyalá­sokba kell bocsátkoznia azzal az eltökélt szándék­kal, hogy addig ne hagy­ják abba, amíg nem jut­nak megállapodásra, mert a háború és a béke kér­dése, a leszerelés kérdé­se, a mai idők legfonto­sabb problémája. Az indiai miniszterelnök el­engedhetetlennek mondta az államok politikai és kultu­rális együttműködését. A bolíviai képviselőház rendkívüli ülésen emlékezett meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulójáról. A küldöttek fel­állással rótták le tiszteletü­ket. „Nekünk, a nép küldöttei­nek — mondotta felszólalá­sában Barientos parlamenti képviselő — az olyan hatal- nias forradalmak tapasztala­tára kell támaszkodnunk, mint az orosz és a kubai forradalom, hogy kivezethes­Amerikai katonák Dél-Vietnamban Mint a Reuter tudósítója jelenti Saigonból, a dél-viet­nami fővárostól mintegy húsz mérföldre északra fekvő ka­tonai támaszponton az ameri­kai légierők több száz kato­nája tartózkodik, ezenkívül jelentős mennyiségű turbólég- csavaros vadászgép és köze­pes nagyságú bombázógép is van ott. Rendeltetésük, hogy erősítsék a dél-vietnami ka­tonai légierőket. sük országunkat nehéz hely­zetünkből”. A képviselők nagy tapssal fogadták Barientos megemlé­kezését Leninről, a szocia­lista állam megalapítójáról, valamint Gagarinról és Tyi- tovról, „e hatalmas nép ifjú­ságának képviselőiről”. Az ülés végén elhatározták, levélben szólítják fel Bolívia elnökét és kormányát, hogy haladéktalanul létesítsen dixt- lomáciai és kereskedelmi kapcsolatot a Szovjetunióval. A bolíviai parlament megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom