Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

A Bajkai-brig'ád w •• ■ • Z&MQtet • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • m. ÉVFOLYAM. 174. SZÁM 1961. OKTÓBER 4, SZERDA Fiatalság — bolondság ? Nagy a járműforgalom a Vöröshadsereg űz vecsési sza­kaszán. A száguldó gépkocsik és motorkerékpárok sorát egy-egs lovaskocsi vagy ke­rékpáros tarkítja. Ebben a képben nem is volna sok fantázia{de ami most történik, az szívet vidá- mító jelenet: egy bohó ifjú meg egy bohó lányka kerék­pározik egymás mellett. Fél kézzel vezetik a kerékpárt, a másik pedig „kéz a kézben". Lám, lám, nem veszett el a mai világ romatikája! Hogy ez a közlekedés szabálytalan? Hát Ámor már úgyis sok sza­bálytalanságot követett el, s eggyel több úgysem dönti fel a szekeret. De rá őst, mintha a legényke megunta volna a hosszú együttlétet, hátra nem tekint­ve, éles kanyarban átsuhan a menetirány bal oldalára, mint­ha bujócskázna, s mikor visz- sza akar térni szive választott­jához, éles, kétségbeesett tül­kölés, fékek csikorgatása hal­latszik. Hát ez már nem bo­londság! Csak a vágómarhá­kat szállító gépkocsi vezetőjé­nek lélekjelenlétén múlik a szerencsétlenség. Így nagyobb baj nincs, mint az, hogy ott fenn, a kocsin a marhák a gyors fékezés miatt összetor­lódnak, itt lenn, az úttesten pedig az ifjú szerelmes ijedté­ben leesik a kerékpárról. Mint ilyenkor már szokás, a jelenetet káromkodással fű­szerezett vita követi, amely­ben sokszor szerepel ez a szó: marha. S nem is mindenkor a gépkocsin szállított élő árura vonatkoztatva... (Bogár) Úttörő-csapatvezetők, figyelem! A járási elnökségen a csa­pat létszámának megfelelő mennyiségben átvehetők a próbalapok és a vezetők ré­szére a tájékoztató. Aki pos­tán kéri megküldeni, közölje a pontos csapatié .számot! Járási úttörőelnökség ANYAKÖNYVI HÍREK Manor Születtek: Vlasies József és Ju­ras zek Julianna fia: József, Pál József és Gyányi Ilona fia: Jó­zsef, Molnár István és Astíhen- bremoer Erzsébet leánya: Ildikó. Dankos Antal és Gardi Erzsébet fia: Antal. Házasságot kötöttek: Simó Pál és Jávorszky Ibolya, Gazsik Ist­ván és Burprich Edit Margit, Ma- nev Marinov Anton és Vitéz Ka­talin. Bajkai Imre Sándor és Csabai Jolán, Figur István és Nagy Ilona Anna. Eeser Születtek: Harazin József és Greskó Anna fia: László. Must Sándor és Konda Erzsébet fia: Gábor. Elhunytak: özv. Pecznyik Já- nosné Turcsán Teréz 82 éves, No- voszád Istvánné Merczel Mária GO éves. Maglód Született: Potocska János és Pethorszki Erzsébet fia: Zoltán. Házasságot kötöttek: Kókai Jó­zsef és Varga Ilona. Elhunytak: Sticza Mártonná Köllő Katalin 60 éves, Szluka Pál 81 éves. A Stijtamegtílitipíiú-tvlopvn : ALMASZÜRET - ÚJFAJTA TÖRPEKUKORICA EGY MINDENES GÉP Tisztán, de hidegen ragyog a kora őszi nap a Paplapos­ban. A gépállomás felől ide- haülatszó traktorzúgásba távo­li, halk énekszó vegyül. A fajtamegállapító telep központjában Vladár Miklós előadó Nagy Sándorné, Feke­te Istvánná, Monori Károlyné, Klement Mihályné, Tönköl Sára és Kecskeméti Erzsébet társaságában a hullott almák­ból válogatja íki a szebbjét. Vladár elvtárssal indulunk tovább, a hosszú egyenes fa­soron át, az almaszüretelők felé. — Elég jó az almatermésünk — mondja kísérőm. — Ezen az úton két sorban 130 jona- thán-almafánk van és azt hi­szem, el fogjuk érni a száz­mázsás termést. Közben a fasor végére érünk. A szüretelők közt régi ismerősként üdvözöljük Albert Balázsáét, Potoczky Istvánnét, Burján Jánosnét, Fekete Já- nosnét, Kürti Sándornét és a mindig jckedélyű, tréfacsináió Gazda Katit, akikkel a nyár elején, az új burgonyaszedés­nél már találkoztunk. A fák alatt kiterített hatalmas pony­ván folyik a válogatás. Erős Miklósné, Búzás Kati és Juli, Burján Tiborné, szaporán rakják a kifogástalanul szép gyümölcsöt a ládákba. Amerre fordulunk, a körülöttünk levő fákról és létrákról csak úgy röpködnek felénk — na nem az almák — a nevek. Röpté­ben fogjuk el és jegyezzük pa­pírra Fazekas Mária, Rakusz Anna, Kecskeméti Júlia, Ku- csera Edit, Szira Teréz és László Istvánná nevét. A nyár folyamán Keserű Já­nos, a földművelésügyi mi­Elkészült a gimnázium új szárnya Lassan már három éve an­nak, hogy elkezdődtek a gim­názium építésének munká­latai. Mint ismeretes, a tava­lyi tanévben a már meglevő két szárnyban folyt a tanítás — és most a közelmúltban tör­tént meg a harmadik szárny műszaki átadása, úgy, hogy az iskola építészeti szem­pontból teljesen késznek mondható. Dr. Nagy Ambrusné gazda­sági vezető társaságában be­jártuk a nemrégen elkészült épületrészt. Mi minden ta­lálható benne? A földszinten gyönyörű, tá­gas konyha fogadja a belépőt. Utassy László vezető szakács büszke örömmel mutatja be birodalmát. Elismeréssel be­szél az univerzális konyhagép­ről, az új, nagy tűzhelyről, a két gőzfűtéses üstről. — Gyorsabb és biztonságo­sabb a munka ezekkel a gőz­üstökkel — mondja. — A bú­torok nagyrészt újak, a köve­zet tisztántartása könnyű és kényelmes. Szinte kimond­hatatlan, mennyivel jobb itt dolgozni, mint a régi, szűk (kis konyhában. Dr. Nagyné tovább kalau­zol. A konyhával szomszédos helyiségek is az itt dolgozók kényelmét szolgálják, mint külön fehér és fekete mosoga­tó, előkészítő, raktár és sze­mélyzeti zuhanyozó. A földszint másik, viszony­lag nagy terme az ebédlő. Vi­lágos, gumipadlós helyiség, négyszemélyes asztalokkal. S most pillantsunk fel az emeletre. Itt a 200 négyzet- méteres légfűtéses tornaterem foglal helyet, valamint az orvosi szoba, öltöző és zu­hanyozó helyiségek. Elkészül­téig a testnevelési órák kint a szabadban folytak le, a na­pokban kerül sor az első tor-; natermi foglalkozásra, az új falak között. A szorosan vett iskolaépí­tés munkája tehát befejező­dött. De ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztés, szépítés és tökéletesítés is befejeződött. Hisz az iskola vezetőségének célja, hogy mindig többet és jobbat nyújtson tanulóinak. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Hárman az éjszaká­ban. Gyömrő: Feltámadás. Mag­lód: Az élet titka. Mende: Fran­cis. Monor: Lányok tavasza. Pi­lis: Veszélyes út. Tápiósüly: Gél­lövő zenész. Úri: Áruló bank­jegy. Üllő: Hazatérés. Vecsés: Különös házasság. raszter helyettese, Soós Gá­bor, az állami gazdaságok fő­igazgatója, Rosta István, az OVEF igazgatója — többek között — nagy figyelemmel te­kintette meg Jónap Lajos tu­dományos kutató kísérletet, melynek célja egy törpe kukorica­fajta kinevelése. A kísérlet sikerrel járt. A törpekukorica ízközei rövidek, a karvastagságú szár alig éri el a másfél métert. A szép, nagy csövek semmiben sem maradnak el a magas szárú kukorica terméshozamától. Nem tápigényesebb és a vastag szárban mégis több táplálékot halmoz fel. így takarmányozásra is al­kalmasabb. A látogatás nyomán kiala­kult távlati tervekben öntöző- kutak és további 20 szarvas- marha befogadására alkalmas istálló építése szerepel. Elrobog mellettünk egy pi­ros színű, traktorpüfögésű gépalkotmány, amely hasonló társaitól abban is különbözik, hogy megrakott kocsiját nem húzza, hanem maga előtt tol­ja. Később módunk van közel­ről is szemügyre venni. Igen érdekes gép! — Nemcsak érdekes, hanem sokoldalú is — mondja Hor­váth Lajos, a gép fiatal keze­lője. — Ez a keletnémet gyárt­mányú Maulwurf traktor valóságos mindenes. Szántok, vetek vele, külön­féle adapterrel kaszálok, kapá­lok, füvet vágok, permetezek, ha kell szállítok. Most is vagy 10—12 mázsa alma van a ko­csi platóján. Huszty Károly tagjai kukoricát törnek a monori Kossuth Tsz-ben (Foto: Kútvölgyi) KEPTELEN KÉPTÁR Tárlatvezető: Radványi Barna VIII. Visszatérés A kép közép­pontjában egy jól megtermett, dia­dalmas arculatú férfiú áll. Nem tudom, ki lehet, de ahogy a kö­rötte hajlongó alakokról látom, úgy vélem, vala­miféle főnök. Nagy útról térhe­tett vissza — is­ten tudja: tanul­mányi kirándulás­ról-e, vagy elvonó kúráról — és vá­ratlanul: a haj­longó beosztottak zavart arca leg­alábbis erre utal. Mesterien jel­lemzi a festő a beosztottak lelki- állapotát. A bal­kezükben szoron­gatott nyitott bicskát — amivel a távollevő, soha vissza nem várt főnök háta mö­gött fenekedhet- tek — szép lassú mozdulattal be­csukják és zsebre süllyesztik. Jobb­jukkal ugyanak­kor a másik zse­bükből szegfű­csokrocskákat és apró papírzász­lócskákat halász­nak elő, azzal üd- vözlik a visszaté­rőt. A Nagy Űtról Visszatért Főnök pedig csak áll peckesen a tiszte­lettel adózók kö­rében, apró moz­dulattal megpedri bajszát, szemével hátrafelé vág, ahol... ... Ahol — a nyitott ajtóban — egy zömök férfi áU, megítélésem szerint ő lehet a Főfőnök, arcán harag és nemtet­szés, karjait Szét­tárja, mintha ezt mondaná: — Én ezt nem akartam.! Am áll meUette egy másik férfiú is — tálán ő a Mégnagyobb Fő­nök —, össze font karokkal szemléli a látványt, mint­ha csak ezt mon­daná: — Ez az én szár relmes fiam, ki­ben én gyönyör­ködöm ... Vagy mintha ezt: — Eszitek, eszitek, nem tok mást! nem. kap­EGY KILO El$ — 100 FORINT Baki Istvánná, kávai lakos a közelmúltban levágott egy sertést és annak húsából másoknak is adott el pénzért. Minthogy az bebizonyító­do4t, hogy három szentély­nek I—1 kilogramm húst él­adott, a szabálysértési ható­ság 300 forintra büntette. Labdarúgás Vereség — kapushibából SPORT Kövezik a Liliom utcát Monoron — ipa * , rt. * ^ 'I Yi: Z log nem bírja a mérkőzéseket végig, különösen idegenben. Fájó ez a vereség. Fájó, mert nem voltunk semmivel sem rosszabbak, mint a vá­ciak. Vereségünk egy ordító kapushiba eredménye. Cser­nyi már Szigetszentmiklóson is követett el hibát, s ez a va­sárnapi gól is teljesen az ő számlájára írható. Sajnos, csatársorunk is gyengén játszott és a csapat­játék helyett továbbra is az egyénieskedés volt jellemző. A vecsési ifiegyüttes vi­szont minden dicséretet meg­érdemel. 4:1 arányban le­győzték a váci ifiket. Gól­jainkat Szűcs, Fodor, Takács és Kovacsik szerezte. Végül a vasárnapi „érdem­jegyek”: Csernyi 2 — Hegye­st 3. Trasszer 2, Leinvetter 1. 4 — Schiszier 4, Szlahó 3 — Müller 3, Jámbor 3, Mercz 3, Kalász 4, Kassai 2. Szalon fai Attila Tápiósüly—Úri 10:2 (1:0) Az iram már kezdetben is igen erős volt. A játék az első félidő­ben teljesen nyílt volt, és egyen­lő erők küzdelmét mutatta. A sülylek a 12. percben érték el el­ső góljukat. A 15. percben a ha­zai csapat tíz emberre apadt. Az egyik összecsapásnál Holecz megsérült, játékára tovább szá­mítani nem lehetett. A 20. perc­ben az úriak kapuja előtt nagy kavarodás keletkezett, a bíró sza­bálytalanságot látott, de a meg­ítélt büníetőrúgást Katona nem tudta értékesíteni. A második félidő 6. percében kiegyenlítettek az úriak. Azonban a 10. percben újból vezetéshez jutottak a sülyiek. Ezután az úri csapat, érthetetlen módon meg­zavarodott. A hazai csapat igen ügyesen kihasználta az ellenfél megtorpanását. és égyre-másrá rúgta góljait. A sülyierk küzdőképességét di­cséri, hogy tíz emberrel küzdöt- ték ki ezt a szép eredményt. Legjobb játékosuk Heréd! László volt, aki egymaga hat góllal ter­helte meg az ellenfél kapuját, míg Cseri Endre három, Bori Ist­ván pedig egy gólt lőtt. Igen jól játszott Hídvégi is. A Süiyi ifícsapat is magára ta­lált a múlthetl monori ..kisiklás’* után, és 3:0 arányban győzte le az úriak ificsapatát. Krátky László Asztalitenisz Szép győzelem után — vereség 5:0 után Kállai Lajos. Oldal István, Horváth munka közben Ernő útépítők ^ Nehéz a helyzete a sportj$gy- 4 zet írójának a Dunaharasztitól ka- ^ pott öt gól után. ha latolgatni ^ akarja, mi az oka a súlyos vere- ^ ségnek. Nyugodtan állíthatom, 2 csapatunk olyan ritka szeren- ^ cséfclen napot fogott ki. amilyen 4 még egyszer nem ismétlődhet. y ? Hihetetlennek tűnik, de csatá- ? raink jóformán a labdába rúgni * sem tudtak. A szakvezetés elkö- j vette azt a hibát, hogy az arftúgy í Is gyenge csatársort még jobban meggyengítette Ripp beállításával. j A DMTK-csatárok szinte „dísz- í kísérettel” rúgták góljaikat. A védelmi hármasunk — amely a j legjobbak között volt a megyé- í ben — négy esetben a gólvonalig kísérte a félpályáról a haraszti 4 csatárt. Az ötödik esetben pedig ^ a labda — a későn vetődő Szeke- ä mellett — épp hogy túljutott gólvonalon, 25 méterről! Az edzőnek az legyen a felada­ta, hogy rázza fel a csapatot a súlyos vereség okozta válságból. A község sportszerető közönsége bízik a jobb eredmények elérésé­re képes csapatában! Ifj. Kiss Sándor Harmadik hete folynak már a megyei asztalitenisz-bajnok­ság küzdelmei. A mononak első két mérkőzésükön szép győzelmet arattak. Különö­sen a zsámbéki győzelem igen értékes, amikor nagy és szoros küzdelem után 10:8 arányban diadalmaskodott a csapat. Igen jó formában ját­szott Virányi, egymaga 4, míg Szönyi 2, Farkas 2, Sze- mők 1, a Virányi—Szemők pár 1 győzelmet szerzett. Az elmúlt vasárnapon az igen komoly játékerőt képvi­selő dunaharaszti csapattal mérkőztek Monoron. A ven­dégek győzelme egy pilla­natra sem volt vitás, hiszen Kézilabda Üllő-Gödöllő 21:13 '• a Ismét Gödöllőn jártak az üllői­ek, de a labdarúgóikkal ellentét­ben, a kézilabdások mindkét pon­tot elhozták. A mérkőzés végét jelző sipszó után megkérdeztük a játékvezetőt, mit látott a mérkőzés folyamán? — Ritka szép, ötletes játék jel­lemezte a mérkőzést, s ebben kü­lönösen az üllőiek jeleskedtek. Ebben a csoportban ma szinte ver­hetetlenek! olyan játékosaik van­nak. mint Csik, IMicskó, Kiss, Gö­bölyös, akikre már komoly ké­zilabda-szakemberek is felfigyel­tek. Igen, ez a fiatal kézilabda-csa­pat ma talán a legjobbak közt van ebben a csoportban és a jö­vő idényben remélhetőleg a me­gyeiek között dobálják a labdát! színeikben nagy rutánú játé­kosok álltak asztalhoz. Mint ahogy várható volt. ezen a találkozón az addig veretlen monori csapat alulmaradt. Áz eredmény — 16:2 — azonban túlzás! Ennyivel azért még­sem voltak jobbak a harasz­tiak! Ha Szemőknek és Sző- nyinek sikerül a meccslab­dája, s nem idegeskedik el a jobbnál-jobb lehetőségeket; ha Virányi Erdélyi és Kál- denecker ellen szerencséseb­ben versenyez (mindkettőtől 2:l-re, a döntő játszmában 21:19-re kapott ki!) akkor az eredmény szorosabb, mond­juk 13:5, vagy legjobb eset­ben 12:6 lett volna. Igen szép és színvonalas volt a Virányi—Erdélyi és Szőnyi—Kaldenecker mérkő­zés. Szőnyj is, mint Virányi, a döntő játszmában 20:16-os vezetés után maradt alul. Idegállapota nem volt jó, s egyik oldalon kissé bizony­talan volt. Ugyanez elmond­ható Farkasról és Szemök- ről is. A két monori győzel­met Virányi szerezte. Hörömpő Jenő A veesesd együttes sajnos vasárnap sem tudott pontot elhozni idegenből. l:0-ra ki­kapott, pedig sohasem állott olyan közel váci pontszerzés­hez, mint éppen vasárnap. Megismétlődött a dunaha- raszti és szigetszentmiklósi eset. Az első félidőben csa­patunk korszerű, ötletes já­tékkal rukkolt bi, csak éppen gólt nem sikerült rúgni. Kas­sai és Kalász szinte biztos­nak látszó helyzetben hibá­zott. Szünet után kaptunk egy hatalmas potyagólt, s erre a csapat teljesen elvesztette a fejét. B. Nagy edző és Trasz- szer között vita alakult ki, mely után Trasszer a lehető legrosszabb megoldást válasz­totta: lejött a pályáról. A csonka vecsési csapatnak ez­után már nem sikerült az egyenlítés. Sajnos, csapatunk sem erőnlétileg, sem idegi­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom