Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

1061. OKTÓBER 24, KEDD z‘&&rkm 5 Korunk kommunista kiáltványa A Pravda vezércikke A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sa úgy kerül be a történelem­be, mint korunk legnagyobb jelentőségű eseményeinek egyike. A kongresszus jelen­tősége mindenekelőtt abban áil, hogy elfogadja a .párt új programját, a kommunista társadalom Szovjetunióban való felépítésének program­ját. A programtervezet és N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolói­nak vitájában felszólaló kong­resszusi küldöttek örömmel és lelkesedéssel beszélnek pártunk világtörténelmi je- lentőáégű győzelmeiről, arról, hogy a párt becsülettel telje­sítette első és második prog­ramját, biztosította a szocia­lizmus teljes és végleges győ­zelmét, ma pedig szilárdan vezeti a Szovjetunió népeit a kommunizmus felső fóka felé. A pártunk iránt tanúsított mély elismerés és szeretet hatja át külföldi vendégeink­nek, a testvérpártok küldöt­teinek üdvözletét. Az új, harmadik program tervezete, amelyet a központi bizottság a párt XXII. kong­resszusa elé terjesztett, a leg­haladóbb és legtökéletesebb, a legigazságosabb társadalmi rendszer megteremtésének tu­dományosan megalapozott tervét jelenti. Teljes nagysze­rűségében bontakozik ki előt­tünk e társadalom arculata. „Látjuk, hogyan kell felépíte­ni, milyen lesz az kívülről s belülről, milyen emberek fog­nak élni benne és mit tesznek majd azért, hogy a kommu­nizmus épülete még kényel­mesebb és még szebb legyen. Azoknak, akik tudni akarják, hogy mi a kommunizmus, büszkén mondhatjuk: „olvas­sátok el pártunk programját!” — hangoztatta az SZKP prog­ramtervezetéről szóló beszá­molójában N. Sz. Hruscsov elvtárs. Az új program, amelyet a lenini párt XXII. kongresszu­sa elfogad — korunk nagy je­lentőségű elméleti és politikai dokumentuma, a párt kollek­tív gondolkodásának eredmé­nye. E dokumentum szemlélte­tően bizonyítja a párt magas­fokú eszmei és ideológiai érettségét, s azt a képességét, hogy alkotóan fejlessze és gazdagítsa Marx, Engels és Lenin forradalmi tanítását. A tudományos kommuniz­musnak ez a nagyszerű alko­tása új korszakot jelent a marxista—leninista elmélet fejlődésében. Válasz található benne korunk legsürgetőbb és legizgalmasabb kérdéseire, feltárja azokat a lelkesítő táv­latokat az emberiség előtt, amelyek a társadalmi élet fel­sőbbrendű, kommunista for­mái felé vezetnek. A prog­ram eszmeileg megvilágítja a szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet eddig já­ratlan útjait, meghatározza a kommunizmus anyagi-techni­kai bázisa megteremtésének reális módszereit és eszközeit, a szocialista viszonyok kom­munista viszonyokká történő átalakítását, az ember szel­lemi arculatának megváltozta­tását. Hatalmas jelentőségűek a programnak azok a tételei, amelyek a kommunista párt­ról, mint az egész szovjet nép harci élcsapatáról szólnak, va­lamint arról, hogy annak szerepe a kommunista építés kibontakozott időszakában megnövekszik. Marxista—le­ninista pártunk, amely mint a munkásosztály pártja keletke­zett, az egész nép pártjává vált. A párt a sokmilliós dol­gozó tömegek akaratát, erőfe­szítéseit és energiáját összpon­tosítja ama feladatok megol­dására, amelyek a történelmi fejlődés új szakaszában ke­letkeztek. A kommunista párt kipróbált vezetése — a szov­jet nép újabb dicső győzel­meinek záloga! A Szovjetunió Kommunista Pártja mindig hűséges hor­dozója és képviselője volt a proletár internacionalizmus nemes eszméinek. Becsülettel teljesíti a világ munkásosztá­lya és dolgozói iránti köteles­ségét. Programját is a szocia­lista internacionalizmus szel­leme hatja át. A párt ünnepé­lyesen kijelenti: „legfőbb, in­ternacionalista kötelességét jelenleg abban látja, hogy rö­vid történelmi időszak alatt felépítse a kommunizmust. A világ dolgozói és minden ha­ladó embere a hála érzését fe­jezi ki lenini pártunk iránt annak következetes interna­cionalista politikájáért, amely elősegíti a kommunista világ­mozgalom sikeres fejlődését. A marxista—leninista test­vérpártok vezetői a kongresz- szuson elhangzott felszólalá­saikban hangsúlyozzák azt a gondolatot, hogy az SZKP programja és annak tudomá­nyos megalapozása Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs beszámolójában, nem csupán a Szovjetunió és a szocialista tábor országai számára bír nagy jelentőséggel; minden népnek megmutatja a béke korszakához, az alkotó mun­ka, a népjólét és boldogság időszakához vezető utat. Az SZKP új programjának hatalmas vonzóereje abban áll, hogy megszilárdítja a kommunista humanizmus, a népek közötti béke és barát­ság elveit. A szocialista álla­mok egész hatalmát a béké­nek és az emberiség haladá­sának szolgálatába állítja. Ki­küszöbölni a háborúkat, meg­valósítani az örök bókét a földön — íme a kommuniz­mus történelmi küldetése. A kommunisták pártja, Lenin pártja, nem sajnálja az erő­feszítéseket azért, hogy örökre elhárítsa a háborúkat a tár­sadalom életéből, hogy békés, örömteli életet biztosítson a világ minden népének. „Megbeásülés és dicsőség Lenin pártjának és a szovjet népnek, hogy bátran lefekteti az egész emberiség számára azt az utat, ameüy az osztály­nélküli társadalomhoz, a fegyverek és háborúk nélküli világhoz vezet. Évszázadokon át álmodoztak erről az elnyo­mottak.” — Maurice Thorez elvtársnak, a Erancia Kom­munista Párt főtitkárának eme szavadban a szovjet em­berek annak a mély rokon- szenvnek kifejezését látják, amellyel a külföldi országok dolgozói a Szovjetunió Kom­munista Pártja és az egész szovjet nép iránt viseltetnek. A párt új programjának az SZKP XXII. kongresszusán történő elfogadása a szovjet nép, a szocialista országok dolgozóinak és minden jóaka­raté embernek nagy ünnepe. Kommunista pártjának veze­tése alatt a szovjet nép önfel­áldozó munkával valósítja meg a legragyogóbb és leg­nemesebb eszméket — köze­lebb hozza a kommunizmus teljes győzelmének napját Újabb sikeres • szovjet rakétakísérlet Vasárnap a Szovjetunióban sok lépcsős hordozórakétával újabb sikeres kísérletet haj­tottak végre. A rakéta utol­sóelőtti lépcsőjének makett­je a kilövési helytől 12 000 kilométerre a Csendes-óceán középső részén igen nagy pontossággal elérte a kije­lölt becsapódási pontot. A rakéta valamennyi rend­szere és a mérőberendezé­sek kifogástalanul működ­tek. A hordozórakéták kipróbá­lását a megjelölt térségben folytatják. A francia dolgozók tiltakoznak a faji megkülönböztetés ellen Párizsban a rendőrségi gyűjtőhelyeken még mindig tizenkétezer algériait tartanak fogva. A francia dologzók til­takozása a faji megkülönböz­tetés és a rendőrség brutali­tása ellen egyre nagyobb mé­reteket ölt. Több száz gyűlé­sen, nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat az algé­riaiakkal. A hivatalos jelentés szerint négy halálos és néhány száz sebesült áldozata volt a múlt heti párizsi eseményeknek. Mohamed Jazid, az algériai kormány tájékoztatásügyi mi­nisztere Tuniszban kijelentet­te, a párizsi tüntetéseknél leg­alább 50 algériai vesztette éle­tét, de több százra tehető az eltűntek száma. „Ha nemzet­közi vizsgálóbizottságot fcül- denének ki, hogy megnézze, mi történik Párizsban, és fő­leg Párizs környékén, a vizs­gálat eredménye egy új Nürn­bergihez vezethetne” — mon­dotta. mainap 1961. október 24, kedd, Salamon napja. A nap kél 6.16, nyugszik 16.40 órakor. A hold kél 17.30, nyugszik 6.29 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: felhős idő, néhány he­lyen eső. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. A -nappali leg­magasabb hőmérséklet 12— 15 fok között lesz. — MEGYEI TANÁCSTAGI BESZÁMOLOK. Ma Kele­men Sándor a biai tanács­házán, holnap este nyolckor Báthory Ferenc a szokolyai tanácsházán tart beszámolót. — MA SZÜNNAPOT tart a Pest megyei Petőfi Szín­pad. Holnap este hétkor Áporkán Kolozsvári—Cser­háti—Dévény Déryné című háromfelvonásos zenés játé­kát, ugyancsak este hétkor Csemőn Felkai—Váradi— Vécsey Őszi napsütés című háromfelvonásos zenés víg­játékát mutatják be a szín­pad társulatai. — EZERNÉGYSZÁZ KÖ­TET szépirodalmi mű talál­ható a Ceglédi Közlekedés- építészeti Gépjavító Vállalat könyvtárában. A könyvtár — ezenkívül — sok szak- könyvvel is rendelkezik. — A CSALÁDIHÁZ-ÉPI- TÖK figyelmébe ajánljuk: Az ÉP Típustervező Intézet rövidesen kiad egy 51 terv­ből álló gyűjteményt, amely­ben a legkülönbözőbb igé­nyeknek megfelelő, mo­dern és kulturált családi házak tervei találhatók. Az olcsó tervek pontosan fel­tüntetik az építéshez szük­séges anyagok mennyiségét is. — A KISZ MEGYEBI- ZOTTSÁGA mellett mű­ködő fiatal műszakiak ta­nácsa ma délelőtt 9 óra­kor a Diósdd Csapágygyár­ban tartja tapasztalatcseré­vel összekötött soron levő ülését. — EGYMILLIÁRD SZÁZ­MILLIÓ forinttal támogatja az állam 1962-ben a családi ház építők egyre növekvő táborát. A hatalmas összeg mintegy tíz százalékát a Pest megyei építtetők kap­ják, OTP kölcsön keretében. — AZ.MSZBT Pest me­gyei elnöksége ma délután kibővített intéző bizottsági ülést tart a Magyar-Szov­jet Barátság Házában (Bpest., VII. Gorkij fasor 45). Az ülésen a felnőttek orosz nyelvoktatásával kapcsola­tos kérdéseket beszélik meg. — ELMARAD az októ­ber 25-ére, a járási, vá­rosi és községi tanácsok vb-elnökei számára rende­zett megyei értekezlet. Ugyancsak elmarad a táp- keverő-üzemek működésé­vel kapcsolatos, október 24—25—26-án Ceglédre, Gö­döllőre és Ráckevére hir­detett értekezlet. — A NOVEMBERI pesti bemutató után rövidesen Pest megye nagyobb film­színházaiban is vetíteni fogják Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című új filmjét, amely egy kon­centrációs táborban játszó­dó izgalmas labdarúgó-mér­kőzést elevenít fel. A film főbb szerepeit Sinkovits Imre, Garas Dezső. Molnár Tibor, Márkus László és Sulca Sándor játssza. — KIS FÜZETET adott ki a Budapest környéki TÜ- ZÉP-vállalat, amelyben a családi házak zavartalan építőanyag-ellátását biztosító új eladási formáról, az úgynevezett anyagbiztosítási megállapodásról tájékoztatja az érdekelteket. A füzet kapható az OTP megyei, járási és nagyobb községi fiókjaiban, a járási és köz­ségi tanácsokon és a TÜZÉP- telepeken. — EZERNYOLCSZÁZ fo­rintot kerestek két nap alatt a ceglédi zöldhalmi is­kola úttörői, akik az őszi szünetben a csemői Rákóczi Tsz-ben dolgoztak. A pénzt a tavaszi kirándulás költsé­geire fordítják a pajtások. — VASÁRNAP ESTE 23.30 órakor Tápiószőlös- Sőregpusztán, a Petőfi Tsz területén kigyulladt egy szalmakazal. A tüzet a ceg­lédi tűzoltók oltották eL Hétfőn reggel fél kilenc­kor Vácbottyánon Teréki József gyári munkás négy­éves kisfia a sertésól mel­lett gyufával játszott, s meg­gyújtotta az ott szétszórt szalmát. A tüzet a község önkéntes tűzoltói oltották el. A gyermek anyja — mi­közben kisfiát kimentette a lángok közül — kisebb égé­si sebeket szenvedett. XXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXNXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXV^XXXXXXXXXXXXXXXXXWSXXVXXXWXXXXXXXVvXXXXXXWXNSXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXX^XX'XXXXXXXXXXXX>>X\XXXXXXXXXXX> , , . ' f^oari (59) Jrta t -JJarváth (józiefl ri^uez 3 A spanyol ház akcióbizott­sága elhatározta, hogy min­den lehetőséget megragadva, megpróbálják megmenteni azokat, akiket a vesztüket ér­ző hóhérok halálra szemeltek ki. Valamelyest megkönnyítette Imre bácsiék dolgát az, hogy ebben az időben már teljes volt a zűrzavar a városban. A nyilasok közt is fejetlenség uralkodott, összemosódtak a hatáskörök, és már maguk közt sem tudták, ki parancsol kinek? ' Géza azt javasolta az ak­cióbizottságnak, hogy az egyik akciócsoportot, nevezetesen a Surányi-csoportot, állítsák be éjjeli portyákra, mégpedig nyilas különítménynek ál­cázva. Ennek a csoportnak az a feladata, hogy este út­nak indul, bejárja a Duna- part környékét, ahová a nyi­lasok rendszeresen hordták kivégzésre áldozataikat, ott közbelép és megakadályozza a vérengzést. A terv megvalósult. A Su- rányi-csoport tagjai szürkü­let után egyenként szivárog­tak ki a spanyol házból, és adott helyen találkoztak. Va­lamely sötét zugban gyorsan felhűz+ák nyilas karszalag­jaikat, télikabátjuk alól kí­vülre helyeztek derékszíju­kat és pisztolytáskájukat, zse­beik amúgyis tömve voltak kézigránátokkal, s ezután jár­őrt alkotva kezdték meg a portyát. A különítmény szabadon vonult ide-oda, s ha más nyila­sokkal találkoztak, kevés szót váltottak egymással. Legfel­jebb Surányi, ez a középkorú, zömök, és rettenthetetlenül bátor elvtárs köszönt oda egy- egy harsány „Kitartás”-t. Surányiék sok kivégzésre kiszemelt üldözöttet mentettek ki a nyilas bandák karmaiból. Amikor felbukkant egy-egy kivégző banda, amelynek tag­jai maguk előtt lökdösték a halálra szántakat, Surányiék is arrafelé vették útjukat. Amikor összetalálkoztak, üd­vözölték, és „jó munkára” kezdték biztatni amazokat. Persze, a banditák röhögve köszönték meg a jó tanácsot. Amikor aztán szorosan em­ber ember mellé szorult a ta­lálkozásnál, Surányiék — a csoportvezető kurta füttyje­lére — elkapták a brigantik grabancát. leütötték, agyon­lőtték. majd a Dunába haji- gálták őket. A halálra szánt embei'eket pedig most ők fog­ták közre, mintha éppen ki­végzésre indulnának, elkísér­ték őket jó messzire a Duná­tól, és szélnek eresztették va­lamennyiüket. Sajnos, arra nem vállalkozhattak, hogy felkisérik és elrejtik őket a spanyol házban. Néhány nap múltán túlzsúfolttá vált volna a ház. Élelemmel sem győz­ték volna a rengeteg embert. De feltétlenül kockára tették volna az antifasiszta küzde­lem e fontos bázisának biz­tonságát is. Hiszen ha vala­ki, például hozzátartozói utá­ni vágyódásból, könnyelmű­en kiszökött volna a házból, és a nyilasok kezébe került volna, elárulván a rejtekhe­lyét, nos ... könnyű kiszámí­tani egy ilyen ballépés kö­vetkezményeit. De a Surányi-esoport így is százak életét mentette meg a fasiszta banditáktól. Elmúlt a karácsony, el az új év is — ünneplés nélkül. Térdig jártak már a véres ja­nuárban. amikor súlyos vesze­delem tornyosult a spanyol ház lakóinak feje fölé. Géza fent dolgozott a felső villában, és roppant fáradtnak érezte magát. Karjára hajtotta a fejét, és elszunnyadt. Talán félóráig alhatott így, amikor érezte, hogv egy fi­nom kéz végigsimítja a hom­lokát. Felnyitotta a szemhéját. Anna tilt mellette, és aggódva nézte Gézát, — Mi van veled? — kér­dezte a fiút. — Ö, semmi, csak egy ki­csit fáradt vagyok. És bosz- szankodom. Igen, bosszanko­dom, mert mostanában sokan ábrándokba ringatják itt ma­gukat. Az akcióbizottság szi­gorú határozatokat hozott a házirendről. Például megtil­tottuk, hogy nappal az elvtár- sak csapatostul kószáljanak a parkban, az udvaron, a sétá­nyokon. És betartják? Nézz ki az ablakon, Anna, különö­sen a fiatalok mindennap megszegik ezt a tilalmat. Már Imre bácsinak is szóltam. Vannak, akik azt hiszik, hogy máris túl vagyunk minden ba­jon, veszedelmen, háborún, nyilasvilágon, mert ez a zárt tölgyfakapu, és az a hosszú kőkerítés... Gézának elakadt a szava. Rémülten és mereven bá­mult a kőkerítés felé, amely a spanyol házat a Szentiványi utcától elválasztotta. — A kerítésen! — suttogta fuldokló izgalommal. Anna is a jelzett irányba kapta a tekintetét. Látta, hogy a kőkerítés tetején egy emberi fej jelent meg. Messziről is kivehető volt, hogy a leselkedő, aki felka­paszkodott a kőkerítésre, egy magyar katonatiszt. Bocskai- sapkája, és a messziről meg­csillanó aranystráfok elárul­ták őt. Géza kétségbeesetten látta, hogy az udvaron egy csapat ifjú akciógárdista hancúro- zik. Kergetőznek, és természe­tesen magyarul szólongatják egvmást. Géza a leskelődő tiszt he­lyébe képzelte magát. Ugyan mit is tételezhet fel ez a tiszt, mit jelent ez: életerős, kato­nasorba való magyar fiatalok kergetőznek a spanyol követ­ség udvarán, mintha csak ha­misítatlan béke volna, vagy legalábbis Moszkva alatt dö­rögnének a hitleri fegyve­rek ... Szempillantás alatt cselek­vésre tökélte el magát. Lerohant az irodából. A lépcsőházban Gulyás bácsiba ütközött. Az öreg maszatos fehér köpenyt viselt, és alkal­masint a kazánházba, a spa­nyol ház élelemtárába indult, hogy kimérje az aznapi főzni valót. Géza szeme futtában is meg­akadt egy jókora, éles disznó­ölő kés pengéjén, amelyet az öreg magával vitt az éléstár­ba. Kikapta Gulyás kezéből a kést, kabátujja alá rejtette, és elindult a sétányon át a ki­járati kapu felé. Pattanásig feszült idegek­kel figyelte a leskelődőt, aki még mindig körbe-körbe já­ratta a pillantását, mint aki alaposan fel akarja mérni en­nek a különös háznak a bel­sejét. Géza látszólag egykedvűen, gondtalanul bandukolt a kapu felé. Úgy tett, mintha nem fedezte volna fel a lesikelődőt. Amikor már csak húsz-hu­szonöt méternyire volt a ka­putól, a tisztisapkás fej eltűnt a kerítésről. Géza távoli neszt is hallott, ezt nyilván a tiszt földrehuppanésa okozta. Most már futólépésben ro­hant a kapuihoz, és rátapadt a kémlelőnyílásra. (Folytatjuk) ■ 'í A rádió és a televízió műsora KOSSUTH-RADIO 4.40—7.59: Vidáman — frissen! Zenés műsor. 8.10: Könnyű me­lódiák. 9.00: Moha bácsi, a törpe. 9.20: „Ábécédé”, a gyermekrádió énekszakköre. 9.40: A Budapesti Koncert-fúvószenekar játszik. 10.10: Verbunkosok, népdalok, né­pi táncok. 10.40: Élő világiroda­lom. 11.00: Operarészletek. 12.15: Szórakoztató zene. 13.05: Egy fa­lu — egy nóta. 13.40: Nem boszor­kányság. 14.00: Zenekari muzsi­ka. 15.10: Dalok a barátságról. 15.35: Szórakoztató magyar muzsi­ka. 16.05: 40 ezer kilométer Szibé­riában. 16.25: Birkás Lilian és Mát­rai Ferenc énekel. 16.55: Műsoris­mertetés. 17.15: Német Zenei Hét. 17.40: Illik, nem illik? 18.00: Tánc­zene; 18.30: Zenekari muzsika. 19.05: Horizont. 19.25: Robert Far- non zenekara játszik. 20.25: Szend- lay László népi zenekara ját­szik. 20.40: Ballada a tanyákon. Rádiódráma. 21.50: Operettrészle­tek. 22.15: Mai szemmel . .. 22.25: Tánczene. 23.00: Magyarországi V er di-bemutatók. PETÖFI-RADIÖ 14.15: Weissbach Béla népi ze­nekara játszik. 14.45: Hazánk tá­jai. 15.00: Kamarazene. 16.05: Tánc­zene. 16.35: Tolnai Lajos két el­beszélése. 16.55: Zenekari muzsika. 17.30: időszerű nemzetközi kérdé­sek. 17.40: Lakatos Tóni néni ze­nekara játszik. 18.05: Zemoléni Kornél hangversenye a stúdió­ban. 18.30: Tokaji szüret. 19.05: Túrán László zongorázik. Korda György énekel. 19 45: Lili. 20.45: Varázslás a nrimitív nének hiedel­meiben. 21.10: Budanést« Zenei He­tek, 1961. 22.45: Szerenád. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 17.30: iskolásod műsora, l. Va­rázsszem. 2. Műhely sarok 18.35: Hétköznapi tanácsok. Motorke- rékoárok téli tárolása. 18.45: Kis- filmek kedvelőinek És mégis. Francia film. 19.10: Külföldi ze­neművész a kamera előtt Müos S?>d!n mordon zik. Zongorán kí­sér? Mári**. to.30? TV-hír­adó. 19 50: Áruház. Mí­rr*rnr jrorffi-^Töl 2i.?5: Teie­snevt 91 50: Hírek és a TV-híradó ismétlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom