Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

uta k^ÍatIod 1961. OKTÓBER 12, CSÜTÖRTÖK Csak élni kell a feltételekkel a A pártoktatást ugyanilyen felelősséggel készítik elő. A pártbizottság mellett létre­jött egy oktatási bizottság, amely kezdetben kevesebbet dolgozott, de ma már érezni az ő munkájuk hatását is. Az alapszervezetek oktatási bizottságai a pártvezetőségek­kel együtt válogatták ki a pro­pagandistákat és beszélgettek a hallgatókkal. Még a mű­vezetőktől is megérdeklődték, ki érdemli meg, hogy beosz- szák tanulásra. Igyekeztek mindjen dolgozóval beszélgetni. Volt olyan gyárrészleg, ahol csak a munkások kívánsága szerint válogatták ki őket szemináriumokra, de a leg­több üzemrészben a párt­vezetőség előre meggondolta, kit milyen oktatási formára javasol, s csak azután beszél­getett a jövendő szemináriu­mi hallgatóval. Az oktatási bizottság tagjait tudásuknak megfelelően úgy osztják be, hogy év közben, az ellenőrzés során, elegendő segítséget adhassanak a sze­minárium vezetőinek. Petri Sándor már azt is elhatározta, hogy az SZKP XXII. kongresszusa ha­tározatainak megtárgyalá­sakor az MSZBT-től do­kumentációs anyagot sze­reznek, valamint megbeszélik könyvtárral is: elegendő szép és szakirodalom álljon a hall­gatók rendelkezésére. Azt is tervezik, hogy az év fo­lyamán egy-egy oktatási for­mán tanulók munkáját érte­kezleten tárgyalják meg. Be­számoltatják az oktatót te­vékenységéről, hogy így is több támogatást adhassanak. Az oktatás előkészítése, a tanulás ellenőrzése, segítése nemcsak az oktatási bizottsá­gok feladata. Az egész párt- bizottság és valamennyi alap- szervezeti vezetőség ügye, gondja. A párt-végrehaj tó­bizottság például október 13- án értékeli az előkészítés ered­ményeit. A motorgyárban — ahol a legjobban készítették elő az oktatási esztendőt — Sárosi Gyula párttitkár ép­pen olyan tájékozott a dol­gozók tanulásáról, mint Vígh Ferenc oktatási felelős. Ebben az üzemben azt is megoldották, hogy a két műszakban dolgozók se maradjanak el a ta­nulásban. A szeminárium- vezetők vállalták, hogy az éjszakásoknak a követke­ző héten megtartják a fog­lalkozásokat. Itt is, de az egész Csepel Au­tógyárban olyan szemináriu­mi ellenőröket válogattak ki, akik képesek helyettesíteni az oktatót, vagyis tartalék pro­pagandistákkal rendelkeznek. Az oktatás kezdetéig még van idő. De akad tennivaló is. Az oktatási bizottságok tagjai között vannak, akik nagyon sokat vállaltak, túl­terheltek és félő, hogy nem tudnak eleget tenni pártmeg­bízatásuknak. Még időben ki lehetne őket cserélni ke­vésbé elfoglalt pártmunkások­kal. Elméleti tanácsadót szer­veznek és ennek előkészíté­sére még sok munkát kell fordítaniok. Annak is utána kell járni, vajon reális terv-e, hogy egy hathetenként meg­jelenő elméleti tanácsadót akarnak kiadni? Petri Sándor lelkiismeretes­sége, Bruszt Dávid agitációs és propagandafelelős, az alapszervezeti oktatási bi­zottságok és pártvezetőségek felelősségtudata már eddig is bizonyította, hogy nem kampányfeladatnak tekintik az oktatás megszervezését, ha­nem arra törekednek: ők is hozzájárulnak, minél több képzett, az ideológiában is jártas dolgozójuk legyen. Sági Ágnes Százhatvanötezer televízió előfizető van hazánkban Bekapcsolják' a Dunántúlt az országos televízió hálózatba — A jövő év közepén üzembe helyezik a kab-hegyi 20 kilowattos adót Az országban egyre több család tölti estéit otthon, a televíziókészülék előtt. Ezt bizonyítja a posta statiszti­kája is, amely igen érdeke­sen, grafikonnal szemlélteti a televízióelőfizetők számá­nak alakulását. A grafikon azt is elárulja, hogy még a nyári hónapokban sem csök­kent a televízióláz — ugyan­is júliusban 13 600 új készü­léket vettek nyilvántartásba. A legfrissebb adatok sze­rint jelenleg 165 000 te- levíziőelőfizetö van ha­zánkban, ebből a fővá­rosban 90 000, Budapest környékén pedig 30 000. Vidéken a szentesi adó üzem- behelyezése óta a Szegedi Postaigazgatóság területén a leggyorsabb a fejlődés, itt jelenlég tizenkét és félezer a készüléktulajdonosok szá­ma. Az országos televízióháló­zat fejlesztésében az idén jelentős eredmény volt a ke­A kitűnő szovjet szerző könyve még a történelmet alaposan ismerő olvasók szá­mára is meglepetés. Gyeborin ritka élvezetes stílusban tár­gyalja a második világháború bonyolult szálait, menetét, de természetesen elsősorban nem ezzel vívja ki a legmagasabb rendű dicséretet, hanem min­denekelőtt kiváló áttekintésé­vel és igen sok új történelmi dokumentum felsorakoztatásá­val. Rövidsége ellenére a könyv úgyszólván kitér min­den jelentős, fontos részletre, így a többi között precíz ké­pét nyújtja a második világ­háborút megelőző komor idő­szaknak, cáfolhatatlanul bizo­nyítja be az imperialista mes­terkedések egész sorozatát, amelyek könyörtelen történel­mi logikával vezettek el a tra­gikus világháborúig. Annak ellenére hogy a szer­ző természetesen sok helyet szentel a Szovjet Hadsereg harcainak és dicsőséges győ­zelmének, igen pontos képet ad az angol—amerikai csapa­tok harcairól. A második vi­lágháború döntő győzelmei fe­jezetben pedig valamennyi je­lentős csatáról ad igen meg­győző képet a mai kortársak számára. A Zrínyi Kiadó, amely már sok hasonló témájú könyv ki­adásával szerzett érdemeket. Gyeborin művének kiadásával csak gazdagította ezeket. Dr. Auer Kálmán fordítása hűsé­gesen alkalmazkodik a mű eredeti és nagyon élvezhető stílusához. leti mikrohullámú lánc meg­építése. így a tokaji, a mis­kolci és a kékesi közvetítő- állomások most már — az ideiglenes helyett — a vég­leges, nagyobb teljesítmé­nyű berendezésekkel mű­ködnek, így jelentősen meg­javult az adások műszaki színvonala, minősége. Jelenleg a budapesti nagyadó műsorát hat közvetítő állomás továb­bítja. s ezzel az ország < kéthar­mad részén biztosítanak jó vételt. Alig van nagyobb városunk, ahol ne lehetne kielégítően venni a televí- zióműsort. Szolnokon meg éppen válogathanak a televí­ziótulajdonosok, hogy melyik adót vegyék, hiszen a vá­rosba három adó is „be­megy" s a budapestit, a ké­kesit és a szentesit egyaránt jól lehet venni. Egyedül a Dunántúl van mostoha körülmények között, amelynek jó részéről a he­gyek „eltakarják” a jelen­legi adókat. A dunántúliaknak sem kell már soká vámiok, a posta ugyanis a Kab-heigyen építi fel az országos televízió-ge­rinchálózat utolsó nagy ál­lomását. A kab-hegyi adó­épület, a hozzávezető utak, az energiahálózat el is ké­szült, s áll már a 200 méter A KOSDI PÉLDA CselőtepiLsztán van a na- szályhegyaljai' tsz egyik ta­nyaközpontja, ahol mintegy 150 család él. A puszta és Kösd között hegy emelkedik, éveiken át ezt a hegyet kellett megmászniok a pusztaiaknak, ha vásárolni akartak a bolt­ban. A nyári munkák dandár­ja idején a földművesszövet- kezet ideiglenes boltot (helye­zett ki a pusztára, mintegy 20—30 ezer forint forgalmat bonyolított le havonta ez az üzlet. Télen azonban újra kezdődött a kényelmetlen hegymászás. A Kösd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezető­sége végleg rendezni akarta a cselőtepusztaiak dolgát, akik maguk is tagjai a földműves­szövetkezetnek, és egy évvel ezelőtt akciót szervezett, amelynek eredményeként a tagság felajánlotta, hogy tár­sadalmi munkában felépíti az új tanyai vegyesboltot. Az Ígé­retet tett követte. — Az épít­kezés befejeződött, és a na­pokban megnyílt a takaros, sokféle áruval felszerelt üz­let. A földművesszövetkezet­nek — mint Kovács László elnök mondotta — mindössze az építési anyagot és a szak­ipari munkákat kellett fedez­nie, a többit a lelkes tagság vállalta magára. A társadal­mi munka értéke eléri a 14 ezer forintot. Tettük azt bizonyítja, nem­csak jelszó, hogy magukénak1, tekintik a szövetkezetét, ha­nem megfogható, tartalmas valóság, önerejükre támasz­kodva tették kényelmesebbé életüket. magas antennatorony is. A tornyot egyébként kedvező időben Siófokról szabad szem­mel is jól látni. Az év végéig elkészül a magyar gyártmányú, 20 kilowattos adóberen­dezés. Mivel ez az első nagy tel­jesítményű adó, amelyet a hazai ipar gyárt, csak külön­féle szigorú ellenőrző méré­sek után a jövő év elején kezdik meg a felszerelését. Akkor „tetőzik" az adótor­nyot a csaknem 20 méteres antennával, s a kab-hegyi adót előreláthatólag a jövő év közepén helyezik üzem­be. Ezzel úgyszólván az egész Dunántúl bekapcso­lódhat a televízióhálózatba. A kabhegyi közvetítőállo­mással együtt a nyolc adó jövőre már az ország 80—85 százalékát besugározza mű­sorral. Ezután már csak az úgy­nevezett árnyékolt helyek, a völgyek, a hegyektől telje­sen takart területek ma­radnak ki a műsorból. A televízióhálózat-fejleszités kö­vetkező lépcsője az lesz, hogy a posta a következő években a tokaji, a miskolci és a soproni kis teljesítményű adó­kat nagyobbra cseréli ki, s a pécsi adó teljesítményé­nek tízszeresére való növe­lésével, valamint a buda­pesti 30 kilowattos tartalék­adó beállításával végleges lesz az országos gerincháló­zat. Azután a szakemberek felmérik az ország egész te­rületét, megállapítják az ár­nyékolt helyeket, ahova majd kis teljesítményű reléállomá­sokat építenek. (MTI) — FIATAL BOLGÁR FESTŐMŰVÉSZEK kiállí­tása nyílik meg .szombaton, 14-én Budapesten, a Műcsar­nokban. — FEJBERÜGTA A LÓ az istállóban játszadozó Mik- la János négyéves zebegényi kisfiút. Koponyatöréssel sú­lyos állapotban szállították a mentők a kórházba. Ittas járművezetők napja: Hét halott, négy sebesült Károm súlyos közlekedési balesetet okozott egyetlen nap alatt megint a szesz. A Váci Vendóglátóipari Vállalat személygépkocsija éj­jel 11 óra tájban Nógrádve­rőce irányából haladt Vác felé. A DCM építkezése köze­lében a kocsi hirtelen az út höz is hihetetlen energia kell. És ő győzi energiával. A segí- teniakarás, a mindenütt ott lenni, mindenről tudni, a minden javíthatón javítani vérévé vált elve hajtja. Ez vitte Nemesmádudvarra, teszi a községet, ezért jelenik meg ott, ahol valami baj van. Its otthon ? színházba jár az asszonnyal (a „munkahe­lyén", a gépgyárban ő veszi a bérleteket, jegyeket, komoly ahol a megáradt Dunával bir­kózott 1956-ban. Ez ösztö­kélte, hogy szóljon, amikor még valami hamis romantika alapján kívánták megalkotni a mostani kifejező Petofi- szobrot. Ezért pereskedik a tanácsüléseken: fontós, na­gyon fontos a járda, itt még nem gyúlt ki a villany! Ezért futkos mindenéit, ami szebbé és vidám darabhoz, olykor az Operába), naponta olvas újsá­got— és ha rákerül az „ügye­let", kikérdezi a gyerekeket. A három Csiba-csemetét: Csa­bát a másodikos, Erzsit a ha­todikos és Jóskát a hetedikes tananyagból — és ha nézet- eltérés van köztük (mindegyik más futballcsapatnak druk­kol!), szigorú rendet teremt. 2 Az „ügyeiét“ gyakran fel- \ borul. („Még jó, hogy nálunk! él édesanyám!”) Mert a negy-^ venegy éves, aktív közéletig embert (a jókedélyű és a jó ^ tréfát szívesen vállaló-csimáló, ^ de ha kell, akkor nagyon „rá-£ menős”, kemény embert) ^ gyakran hívja a közügy. mivel nemcsak beszél, de^ utána is jár mindennek, amit? felírt a noteszébe — ezért? szeretik Gödöllőn. Csak an-^ nak nem nézett utána („ké- £ nyes dolog az ilyesmi”), hogy ^ az ő hattagú családja egy ^ most épülő nagyobb lakásba^ költözhessen a szűkös szoba-£ konyha helyett. A portréhoz hozzátartozik^ még: „Csiba József tudósító". ^ Érdekes eseményekről, ered- ^ ményékről, emberekről szólói tudósítások, vagy visszaélése-^ két leleplező, a jogos kérése-^ két tolmácsoló betűsorok alatt < gyakran olvasható így a neve ^ a Pest megyed Hírlapban. Ed-^ dig már több mint ötszáz le-^ velet — mindegyik szaladgá- / lás, munka — de pénzt nem < hozó munka — küldött be a j szerkesztőségbe. ? \ S°k, nagyon sok ilyen em-| bér kellene, mint Csiba Jó-^ zsef MÁV műszaki ellenőr, az^ ország térképén csak pomtocs-^ kával jelölt, de mégis: külön £ világot is alkotó Gödöllő éle- 2 tének kovácsa, krónikása. Murányi József / másik oldalára kanyarodott, árokba futott és összetört, Roncsai alól ToJerián János gépkocsivezetőt és Horváth Tibort holtan emelték ki. A harmadik utas, Kalencsik Lászlóné, agyrázkódással sú­lyos állapotban került a váci kórházba. A szerencsétlenség úgy következett be, hogy az •erősen ittas gépkocsivezetőtől : útközben Horváth Tibor át- ; vette a vezetést. A sofőr \ gyorsabb tempóra unszolta a | mellette ülő férfit, rálépett a I gázpedálon levő lábára, majd | dulakodni kezdett véle, hogy | átvegye tőle a kormánykere- j két. i A másik két szerencsétlen- ; ség szerencsére nem végződött I hasonlóképpen. Az egyiket i Cegléd és Nagykőrös között, i az országúton Homa István í csemői lakos okozta, aki saját : bevallása szerint útközben egy fél deci rumot hajtott fel. Mo­torkerékpárjával indokolatla­nul az út másik oldalára ka­nyarodott és a vele szembe­jövő, szabályosan közlekedő kerékpárost, Hegedűs József, Cegléden lakó alkalmi mun­kást, elütötte. A baleset kö­vetkeztében Hegedűs bal lába, Homa Istvánnak pedig mind­két lába törött el. A baleseti krónikában szo­katlan eset történt Cegléd és Abony között az országúton, ahol Vörös András abonyi rokkant háromkerekű, dongó- motorral felszereit kerékpár­jával a menetiránnyal ellen­tétesen haladt és belehajtott a Fejes Károly tápiószent- mártoni gépkocsivezető által vezetett teherautó elejébe. Fejes Károly lélekjelenlété­nek köszönhető, hogy az erő­sen italos állapotban levő Vö­rös András könnyebb sérülé­sekkel úszta meg az összeüt­közést. f í A áltót, sorompót, vízvezeté- ; két javít a gödöllői MÁV-ál- í iomáson. S gyakran Aszódig, \ Isaszegig, olykor Balassagyar- í matig is élszólítja a murika. ; A hivatalos, amiért pénzt kap, j amiért a munkahelyén elis- \ merik, szakmai továbbképzés- | re küldik és kitüntetéssel ju- I talmazzák. Ez Csiba József- | nek az egyik, a csendesebb ; élete. A másik, amelynek ré- ! vén majdnem mindenki is- ! meri, amelyért nem kap í pénzt, s amelyért a hangza- \ tosnak tűnő címet kiérde- melte; a másik csak akkor ! kezdődik, amikor leteszi a í szerszámosládát, s nekivág a ; lassan várossá felnövő Gödöl- ; lőnek. Akkor jönnek az em- $ berek: j — Józsikám... { — Csiba elvtárs... £ — Nézd, komám... — és ő \ megy, s megnézi azt, amit J meg kell néznie. 5 Hogy milyen minőségben • teszi? Sokféle funkciója van. £ Tanácstag, párttitkár, a mun- ^ kahelyén szakszervezeti tit- £ kár, a népfrontnál is van fel- ? adata — s éppen most mind ? emiatt kényszerült lemondani ? a népi ellenőrségről. A tenni- ? való így megcsappant — de í ehhez a „kisebb” feladatkör­A\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\^^ GÖDÖLLŐ ÉLETÉNEK KOVÁCSA, KRÓNIKÁSA Gyeborin: A második világháború Zrínyi Könyvkiadó — Több mint hatszázan járnak ebben az esztendő­ben majd pártoktatásra — mondja Petri Sándor, a Csepel Autógyár oktatási bi­zottságának vezetője. Har­minchat szemináriumot, kon­ferenciát indítunk. Ha a KISZ-tanfolyamokat és a szakszervezeti szemináriumo­kat is számoljuk: majdnem ezerkétszáz dolgozó tanul to­vább. Ez a felsorolás azonban még nem nyújt valódi ké­pet. Bordi József szakokta­tási előadó ad bővebb tájé­koztatót: — A gyáron belül indí­tott technikumokra százhar­mincán, a külsőre hetvenen járnak. Általános iskolában százharmincán tanulnak! Az ifjúsági akadémiára 256, a szocialista brigád tanfolyam­ra százhat jelentkező volt. Ka mindent összeszámo­lunk, akkor a Csepel Autógyárban mintegy két­ezer dolgozó határozta el, hogy gyarapítja ed­digi ismereteit. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy már az elmúlt esztendőkben is nagy volt a tanulási kedv és so­kan szereztek napi munká­juk mellett szakmunkás-ok­levelet, mérnöki diplomát vagy érettségi bizonyítványt. — A karbantartó és szol­gáltató üzemben a hatszáz dolgozó közül mindössze tíz­nek nincs meg a beosztásá­hoz szükséges képesítése. Az á tadó üzem ben pedig a két­száz munkavállaló közül csu­pán háromnak! — mondja büszkén Murányi Pálné, a személyzeti osztály dolgozója. A tudásszomj, a természet­es a társadalmi tudományok utáni vágy sok embert készte­tett arra, hogy munkája mel­lett könyvet böngésszen és tanuljon, tanuljon. A Csepel Autógyárban az igazgatótól kezdve, a párttitkár, a gaz­dasági vezetők, a személy­zeti főosztályvezető, minden­ki tanul. A tudásszomj azon­ban egymagában kevés lenne. Más feltételek is szükségesek ahhoz, hogy valakiben felébredjen a tudásszomj. Fontos az is, hogy megbe­csüljék azokat, akik tovább tanulnak. Szüntelenül érez­niük kell a tanulóiénak, hogy a gyár kollektívája a hátuk mögött van, segíti, ösztönzi őket. Biztosítják, hogy min­den foglalkozáson részt ve­hessenek, s a vezetők nem gördítenek akadályt tanulá­suk elé. Nélkülözhetet’cn fel­tétel az is, hogy jól készít­sék elő az oktatási évet. A vezetők nemcsak, hogy nem gördítenek j akadályt, de a pártokta- \ tási évben ők maguk \ is vállaltak konferen- ; cia-vezetést. 5 Az egyik politikai gazdaság- í tan konferenciát Hídvégi Fe- I renc főkönyvelő vezeti. Az í átadóüzemben az időszerű I kérdések tanfolyamát Vámos András gyáregység-vezető ; irányítja. Czunyi Károly, a j karbantartó és szolgáltató í üzemrész párttitkára egye- í temet végzett és szintén az í oktatók között található. Az J igazgató felesége, aki nem is ; gyári dolgozó, hanem az öt- ; hónapos pártiskolán tanít, j kijár a gyárba is szemináriu- ; mot vezetni. Az üzemben arra töreked- \ nek — mesélte Czunyi Károlyi —, hogy az utánpótlást a gyár- \ bői tudják biztosítani. Ha va-í laki elmegy, ne kelljen sen-j kit kívülről keresni helyébe,; hanem bentről válogathassa-; nak. j A szerkesztők fele nőidé- i ul már ma is olyan tech­nikus, akik itt nőttek fel az üzemben. Szigorúan végrehajtjuk a KGM-rendeletet is, amely elő-' írja, hogy 1962-ig a tnűveze- tőknek és a diszpécsereknek technikusi végzettséggel, az üzemvezetőknek pedig mér­nöki képesítéssel kell rendel­kezniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom