Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
VÁCI NAPLÓ • A PEST MEGYEI HÍRLAP K Ü L Ö N K 1 1 A D Á S A • V. FVFOLYAM, 83. SZÁM 1961. OKTOBER 24. KEDD Repül a vasgolyó Harmincegy millió forintos a város 1962. évi költségvetése ÚJABB TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK A városi tanács tagjai e héten folytatják tanácstagi beszámolóikat. Október 25: dr. Báty Gyű- la (6 órakor, Köztársaság úti iskola), Szeidl József (6 órakor, Mártírok útjai islcola). Október 26: Kongoly Elemér (6 órakor, Kálvin utcai iskola). Október 27: Csepregi Ferenc (fél 7. Köztársaság úti [ iskola), Vogel Gyula (6 óra, I Hattyú utcai iskSla), Czizek | Lajos (fél 7, Mártírok útjai iskola), Ábrahám Pál (6 óra, I MÁV-állomás), Brandt János I (deákvári régi iskola). Hegedűs Károlyné (6 óra, Híradástechnika), Kun Lajoené (6 óra, népbolt-központ kultúrterme), Bajner Ferencné (6 óra, népbolt-központ kultúrterme), Heincz Antal (este í 6 óra, Báthori utcai iskola). Méltányos döntést várunk A Kossuth Tsz nemcsak a földeken gazdálkodik eredményesen, de a termelt áruval jól sáfárkodik. Gondolunk a dinnyeérés idejére, amikor úgyszólván valamennyi városrészben megtaláltuk bizományosaikat, akik akik nagy mennyiségű gyümölcsöt, zöldségfélét juttattak gyorsan a vásárlókhoz. Ezért nem tudjuk elfogadni a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség azon döntését, hogy elutasítja a Kossuth Tsz kérését: nem járulnak hozzá, hogy — egy meglevő helyiségben — Deákváron, Somogyi Imre utca 28. szám alatt zöldséges gyümölcsboltot nyissanak, A városi tanács végrehajtó bizottsága sem értett egyet ezzel a határozattal, mert a vasúton túli városrész nem rendelkezik önálló piaccal és az ottlakók már több ízben és nagy számban kérték egy hasonló profilú üzletnek a megnyitását. A végső szót a megyei tanács végrehajtó bizottsága mondja ki. Örülnénk, ha mélKözel 103 részvevő vett reszt legutóbb két pesti sportcsapat, valamint a Forte- és a Váci Kötöttárugyár sportolóinak viadalán. Itt találkoztunk Marséit Miklós nevével. A Vám utcai üzem jó képességű versenyzője súly- lökésben 9,58-at dobott és ezzel második helyre került. (Nagy Z. felvitele) A szerkesztőség postájából HANGSZÓRÓT KÉRÜNK! ] Zsúfolt volt a kúltúrház nagyterme a múltkori nőgyűlésen. Sajnos, Jóboru Magda érdekes előadását csak az első sorokban értették tisztán. A magas színpad el- J nyelte a szónok szavait. Ha- j sonló volt a helyzet múlt j csütörtökön, az ifjúsági akadémia évadnyitó előadásán. Balassi István igazgató előadása az emberi társadalom kialakulásáról megérdemelte j a nagy érdeklődést, de ez | is csak az első sorokban ülőknek szólt. Legyen ez tanulság a jövőre nézve: ebben a teremben csak akkor rendezzünk előadást, ha mikrofon és hangszóró áll az előadó rendelkezésére. Szlovák Endre Javítsák meg a helyi buszjáratokat Felépült a modem autóbuszpályaudvarunk, s a várost bejárják a helyi járatok kocsijai. Jó volna azonban, ha a helyi járatok nemcsak a főútvonalakon közlekednének, henem a helyi forgalmi telepet is érintenék. A legnagyobb kérésem — és a Pestre bejáró váciak kérése is —, hogy szervezzek meg úgy a helyi járatokat. hogy pontosan csatlakozzanak a vonatokhoz. Ne történhessen meg. hogy például a felsővárosi végállomástól a menetrend szerint 3.50 órakor induló busz egyáltalán nem közlekedett. Amikor ezt az esetet a váci központban szóvátettem, nagyon pimasz választ kaptam. Ezt bejegyeztem a panaszkönyvbe. Jó volna, ha a MÁVAUT gondoskodna arról. hogy sem beírást szolgáltató ok. sem a beírást reagáló modortalan viselkedés nem nehezítené meg a Pesten dolgozó váciak amúgy is hosszú utazását. Szabó Pál Vác, Dózsa György út iO». Fürdeni szeretnének Az Egyesült Izzó Honvéd utcai telepén a televíziós képcsőgyártás szivattyú részlegének dolgozói arról panaszkodtak, hogy hosszú hónapok óta nem tudnak fürödni. Nem azért, mintha nem ismernék & fürdés minden csínját-bínját; hónapokkal ezelőtt jelentették az illetékeseknek, hogy a karbantartómúhely mellett nagy öltözőhelyiségben egyszer forró, másszor jéghideg víz folyik. Állítólag egy furcsa keverő miatt van így, aminek a fürdővíz állandó, kellemes hőmérsékletének biztosítása lenne a feladata. Ebben az ügyben már a szakszervezeti bizalmiak is eljártak; fürdeni azonban nem lehet! Néhányan levélben is kérték az üzemi bizottságot: segítsen a visszás állapot megszüntetésén. ígéretet kaptak, azonban a fürdésprobléma mit sem változott. Naponta nyolc órát kell e részlegben mindenkinek melegben dolgoznia. Mondani sem kell, hogy mennyire szükséges lenne a munka befejezésével a fürdés egy ilyen iizembenl Az Egyesült Izzó váci telepén sok fontos problémát megoldottak. Reméljük, hogy ez a — jogos — kívánság sem marad sokáig megoldatlanul. Ifjúsági irodalmi matiné, neves fővárosi vendégszereplőkkel A váci Madách Imre művelődési ház ifjúsági irodalmi matinésorozatot hirdet az t96L62-es esztendőre A vasárnap délelőttönként kezdődő előadások csoportosítása: 1. Petőfi, Arany, Vörösmarty; 2 Ady Endre; 3. Nyugatos költők: 4. József Attila; 5. Mártír költők; 6. Mai magyar költészet. A jónevű előadókon kívül neves fővárosi vendégművészeket biztosítottak az előadások „illusztrálására”. Básti Lajos, Bicskey Tibor, Újlaki László. Mádi-Szabó Gábor, Kohut Magda. Berek Kati, Sütő Irén és mások neveivel találkozunk a műsorban. Az ifjúság számára kedvezményes bérletjegyeket bocsátott ki a művelődési ház igazgatósága. VÁCHARTYANBAN LOPOTT - PÉCSETT FOGTÁK EL Több bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy Váchartsán községben besurranásos lopásokat követtek el. Ruhaneműeket. berendezési tárgyakat. pénzt vittek el. Hosz- szas nyomozás után Pécsett fogták el Hrotnan József váci lakost, aki bevallotta, hogy ő követte el a tolvaj- lásokat. Volt olyan hely, ahonnan ötezer forint készpénzt vitt el. Hroman taosz- szabb idő óta csavargóit, nem dolgozott munkahelyeken. A lopott holmikat eladogatta, bizományi boltba vitte. Beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyezték. Descarles., Brecht-, Diekens-künyvek érkeztek A Széchenyi utcai bolt újdonságai: Bias Koca: A kubai forradalom, Többen: A német kérdés (Kossuth) — Descartes: Válogatott filozófiai művek, Mikszáth Kálmán: összes művei 24. és 25. kötet (Akadémiai) — Brecht: Színművek, Zola: A patkányfogó, Shakespeare: összes művei I—II. (Európa) — Füst: A Parnasszus felé. Meggycsi: Vasszínű égbolt alatt (Magvető) — Dickens: A Kis Dorrit. Voltaire: Zadig (Magyar Helikon) — Servit: Az emberi agy rejtélye (Gondolat) — Kovái: Kibontott zászló, Földes: Madridi induló (Móra) — Énekes—Dob- ránszki: ökölvívás (Sport) — Arany János: összes versei (Szép- irodalmi) — Bartha—Révész: Haydn élete dokumentumokban (Zenemű) — Farkas: A leggyakoribb diagnosztikus tévedések (Medicina) Gyeborin: A második világháború (Zrínyi). Egy harcos eltávozott tőlünk Emlékezés Lőwy Sándorra dúló” és a többi, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom dalai... Hősi korszak volt ez. A magyar munkásosztálynak még sok-sok áldozatot kelletf vállalnia és hoznia, hogy megérje fölszabadulását. Lőwy Sándor elvtárs a fölszabadulást nem érhette meg. Amikor 1927 februárjában elfogták őt Horthy pribékjei: a napokig tartó kínzások ellenére sem árulta el egy harcostársát sem. Három évre ítélték, majd büntetésének kitöltése céljából a váci fegyházba szállították. A fegyházban is öntudatos, hajlíthatatlan harcosnak bizonyult. Tanult, képezte magát, készült a kiszabadulása utáni harcokra. 1929. október 21-én az ország összes büntető intézeteiben, így a váci fegyházban is a fogvatartott kommunisták — köztük Lőwy Sándor és Sztáron Sándor is — éhség- sztrájkot kezdtek az embertelen bánásmód elleni tiltakozásul. Az éhségsztrájk alatt mesterséges táplálás ürügyével Lőwy Sándor és Sztáron Sándor elvtársakat meggyilkolták, úgy, hogy mesterséges táplálás ürügyén a gumicsövet a gyomor helyett a tüdőre nyomták le és ezzel tüdőgyulladást okoztak. így gyilkolták meg mindkettőjüket. Lőwy Sándor elvtárs holttestét 1929. október 29-én elvtársai helyezték nyugalomra a Vác középvárosi temetőben. A közelmúltban Lőwy Sándor földi maradványait kihan- tolták, majd elszállították, hogy elhamvasztás után Budapesten, a magyar munkásmozgalom nagy halottal emlékműnél helyezzék örök nyugalomra. Löu.y Sándor elvtárs eltávozott közülünk, de emlékét Vác város dolgozói szívükbe zárták, nem felejtik el soha. Emlékét továbbra is őrzi városunkban a büntető intézet falán elhelyezett emléktábla. Emlékét őrzi a Március terét a Konstantin térrel összekötő Lőwy Sándor utca, valamint a gépipari technikum Lőwy Sándor Kollégiuma. Egy harcos eltávozott közülünk. Őrizzük emlékét! Tihanyi Ernő Koszorúzás a Lőwy—Sztáron- emléktáblánál (Cserny G. felvétele) az eljövendő biztos győzelem tudatában harcolt Magyarország, a magyar nép felszabadításáért az elnyomás, a kizsákmányolás alól. Lőwy Sándor munkájában pontos, a hozott határozatokat, a kapott feladatokat minden körülmények között végrehajtó, megalkuvást nem ismerő, hanyagságot nem tűrő, példamutató, öntudatos, bátor harcos volt. Egy-egy kultúrműsor rendezésekor, amikor rövid időre föloldódott a mozgalmi harcosok minden idejét lekötő mozgalmi munka feszültsége, kezébe vette a hegedűt. Szépen tudott hegedülni és játéka nyomán fölcsendültek a dől- ■ gozó nép dalai, hogy egy vonóhúzással átváltson a szebbnél szebb munkásmozgalmi dalok eljátszására. Ilyenkor villant föl Lőwy Sándornak a dolgozó népet határtalanul szerető, érző nagy szíve. „A munkásvér patakban ömlik, Keserves könnyünk rápereg. De egy nap bosszulom válik, Ítél a munkáshadsereg...’' A „Var- savjanka”, a „Buggyonij-inAmikor megkapta az utasítást, hogy jöjjön Magyar- országra: Löuy Sándor habozás nélkül a szerelem helyett a szabadságért való harcot választotta. Szerettük és becsültük őt mindannyian, akik ismertük és vele együtt dolgoztunk, harcoltunk. Szerettük őt, az öntudatos, bátor harcost, aki Vác a magyar munkásmozgalom mártírjainak a városa. Azzá tette 1856-ban létesített Segyháza, annelyben a magyar munkásmozgalom vezetői és közkatonáinak százai mellett a hazai és a nemzetközi munkásmozgalomnak olyan kiemelkedő egyénisége is szenvedett, mint Frankel Leó, az 1871-es párizsi kom- mün munka- és kereskedelemügyi biztosa. Ebből a fegyházból hurcolták el és végezték ki a Tanácsköztársaság bulcása után, 1919 augusztusában Vác városa és környéke kommunistáinak tucatjait a hatalomra került ellenforradalom banditái. Ebben a fegyházban gyilkolták meg 1929 októberében Lőwy és Sztáron elvtársakat. Lőwy Sándor elvtárs 1906. február 12-én született Mádon, Zemplén megyében. Innen Szlovákiába kerül. Még tizenöt éves sincs, amikor tagja lesz Kassán a Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének. A fiatal Lőwy Sándor rendkívüli képességei már ekkor megmutatkoztak. Rövid időn belül a Szlovákiában élő magyar kommunisták mozgalmának egyik legjobb szervezője és szónokaként ismerték meg a munkásmozgalom széles köreiben. Nemsokára börtön- büntetésre ítélik. Kiszabadulása után Becsbe, majd Berlinbe megy. Ettől kezdve látóköre nemzetközi méretekre tágul, harci tapasztalatai bővülnek, ideológiailag gyorsan fejlődik. Nemsokára a párt Magyarországra küldi, ahol a párt központi bizottságának tagja, majd rövid idő múlva a kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége: a K1MSZ központi titkára lesz. 1926-ot írunk ekkor. Lőwy Sándor akkor viselte a KIMSZ központi bizottsága titkári tisztét, amikor a magyar munkásság a kommunista párt vezetésével hősi harcát vívta az immár konszolidált Horthy fasiszta ellenforradalom „törvényekkel” álcázott, intézményesített munkás- és parasztnyúzó népelnyomó uralma ellen. Lőwy Sándor — amikor a párt illegális munkára Magyarországra küldte — fiatal menyasszonyt hagyott Kassán. tányos döntésük a deákvári lakosság teljes megelégedését vívná ki és segítene a Kossuth Tsz törekvését, hogy javítson, gyorsítson a lakosság áruellátásán. A kulturális ágazatban jelentős összeget fordítunk a gimnázium és a diákotthon felújítására, az iskolai napközi otthonok fejlesztésére, az általános iskolai politechnikai képzésre s az Eötvös utcai óvoda felújítására. Több mint kétmillió forintot fordítunk a költségvetésből a tanácsi utak, hidak felújítására, többek között a deákvári fasor útépítésére. 1962. évi költségvetésünknek néhány részletét ismertettem azzal a céllal, hogy a város gazdálkodásáról némi tájékoztatást nyújtsak a nagy- közönségnek. Arany István vb-titkár sével, az adóterhek növelésével értük el, hanem új bevételi források felkutatásával s a meglevők jobb kiaknázásával. Amíg a múlt költségvetése elsősorban a személyi és adminisztrációs kiadások biztosítására törekedett, a jelenlegi költségvetésben a szociális és egészségügyi, továbbá a kulturális feladatok kerültek előtérbe. Néhány számadatot ennek igazolására: 1951-ben a költségvetés főösszege közel 6 000 000 forint volt, a szociális és egészség- ügyi ágazat ebből 13 százalékban részesült, 196‘2-ben költségvetésünk kiadása 31,5 millió, amelyből a szociális és egészségügyi ágazat több mint 12 millió forintot kap, vagyis az egész költség- vetés 39 százalékát. Hasonló a helyzet a kulturális ágazatnál is, amely az 1962. évi költségvetésből 11,5 millió forintot kap, az egész költségvetés kiadásának tehát 37 százalékát fordítjuk kulturális célokra. A bevételek és kiadások közötti különbözeiét a múltban a dolgozók vállaira rakott adóemelések, a pótadó stb. egyenlítette ki. Állami segítséget, támogatást a költségvetési hiány fedezésére nem kapott a város. Az 1962. évi költségvetés 31 milliós kiadását csak 7,2 milliós saját bevétel fedezi, a különbözetit állami támogatásként kapja meg a város. A szociális és egészségügyi ágazatnál a kórház, a rendelőintézet, az üzemegészségvédelmi szolgálat, a 'körzeti orvosi ellátás, a bölcsőde, áz iskolaegészségügy kap jelentős összegeket, a dolgozók szociális és egészségügyi körülményeinek további megjavítása érdekében. A bölcsődénk az eddigi 35 férőhely helyett 45 férőhellyel rendelkezik, a Klein utcában központi iskolaorvosi és fogorvosi rendelőt létesítünk stb. A múlt pénteken tárgyalta a városi tanács ülése a város 1962. évi költségvetését. A tanácsi gazdálkodás fejlődésének nagyszerű bizonyítéka e költségvetés. Mint ismeretes, hazánkban 1950-ben szűntek meg a régi önkormányzatok és alakultak meg a tanácsok, a szocialista államhatalom és államigazgatás helyi szervei. A fejlődés ettől az időponttól jól mérhető és nagyszerűen bizonyítható, hogy a helyi tanácsok — így a mi városi tanácsunk is — mennyivel szélesebb területen gyakorolják jogaikat, mint az 1950. évet megelőző önkormányzati igazgatás. Emlékezhetünk rá. hogy a megyei városok költségvetését az alispán hagyta jóvá, a költségvetés egyes tételeit leszállíthatta. felemelhette vagy törölhette, s. joga volt új költségvetés készítésére is utasítást adni. A hitelátruházási jogkört egészen szűk körben gyakorolhatta csak a városi közgyűlés, a költségvetési hiány fedezésére pótadót kellett kivetni, amely az amúgy is túlzott adóterheket tovább fokozta. Ezek a kötöttségek a tanácsok megalakulásával fokozatosan megszűntek, s a tanácsok ma már önállóan döntenek a rendelkezésükre álló keretek felosztásáról. A mai költségvetési rendszer messzemenően érdekeltté teszi a tanácsokat a bevételi tervek teljesítésében, túlteljesítésében, új bevételi források megteremtésében. A bevételekkel kapcsolatos ösz- szehasonlító adatok bizonyítják, hogy e területen dicséretes módon tevékenykedett a hivatali apparátus és a városi tanács. 1951-ben saját bevétel 925 000 forint volt, az ossz költségvetés 15 százaléka. 1962-ben a költségvetési saját bevétel 7 204 000 forint, az egész költségvetés 23 százaléka. A saját bevétel emelkedését nem az adóbevételek emelé-