Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

VÁCI NAPLÓ • A PEST MEGYEI HÍRLAP K Ü L Ö N K 1 1 A D Á S A • V. FVFOLYAM, 83. SZÁM 1961. OKTOBER 24. KEDD Repül a vasgolyó Harmincegy millió forintos a város 1962. évi költségvetése ÚJABB TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK A városi tanács tagjai e héten folytatják tanácstagi beszámolóikat. Október 25: dr. Báty Gyű- la (6 órakor, Köztársaság úti iskola), Szeidl József (6 óra­kor, Mártírok útjai islcola). Október 26: Kongoly Ele­mér (6 órakor, Kálvin utcai iskola). Október 27: Csepregi Fe­renc (fél 7. Köztársaság úti [ iskola), Vogel Gyula (6 óra, I Hattyú utcai iskSla), Czizek | Lajos (fél 7, Mártírok útjai iskola), Ábrahám Pál (6 óra, I MÁV-állomás), Brandt János I (deákvári régi iskola). Hege­dűs Károlyné (6 óra, Hír­adástechnika), Kun Lajoené (6 óra, népbolt-központ kul­túrterme), Bajner Ferencné (6 óra, népbolt-központ kul­túrterme), Heincz Antal (este í 6 óra, Báthori utcai iskola). Méltányos döntést várunk A Kossuth Tsz nemcsak a földeken gazdálkodik ered­ményesen, de a termelt áru­val jól sáfárkodik. Gondo­lunk a dinnyeérés idejére, amikor úgyszólván vala­mennyi városrészben meg­találtuk bizományosaikat, akik akik nagy mennyiségű gyü­mölcsöt, zöldségfélét juttat­tak gyorsan a vásárlókhoz. Ezért nem tudjuk elfo­gadni a Pest megyei Ke­reskedelmi Felügyelőség azon döntését, hogy elutasítja a Kossuth Tsz kérését: nem járulnak hozzá, hogy — egy meglevő helyiségben — Deákváron, Somogyi Imre utca 28. szám alatt zöldség­es gyümölcsboltot nyissanak, A városi tanács végrehajtó bizottsága sem értett egyet ezzel a határozattal, mert a vasúton túli városrész nem rendelkezik önálló piaccal és az ottlakók már több ízben és nagy számban kérték egy hasonló profilú üzletnek a megnyitását. A végső szót a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága mondja ki. Örülnénk, ha mél­Közel 103 részvevő vett reszt legutóbb két pesti sportcsapat, valamint a Forte- és a Váci Kötöttárugyár spor­tolóinak viadalán. Itt talál­koztunk Marséit Miklós ne­vével. A Vám utcai üzem jó képességű versenyzője súly- lökésben 9,58-at dobott és ezzel második helyre került. (Nagy Z. felvitele) A szerkesztőség postájából HANGSZÓRÓT KÉRÜNK! ] Zsúfolt volt a kúltúrház nagyterme a múltkori nőgyű­lésen. Sajnos, Jóboru Magda érdekes előadását csak az első sorokban értették tisz­tán. A magas színpad el- J nyelte a szónok szavait. Ha- j sonló volt a helyzet múlt j csütörtökön, az ifjúsági aka­démia évadnyitó előadásán. Balassi István igazgató elő­adása az emberi társadalom kialakulásáról megérdemelte j a nagy érdeklődést, de ez | is csak az első sorokban ülőknek szólt. Legyen ez ta­nulság a jövőre nézve: eb­ben a teremben csak akkor rendezzünk előadást, ha mikrofon és hangszóró áll az előadó rendelkezésére. Szlovák Endre Javítsák meg a helyi buszjáratokat Felépült a modem autóbuszpá­lyaudvarunk, s a várost bejár­ják a helyi járatok kocsijai. Jó volna azonban, ha a helyi jára­tok nemcsak a főútvonalakon közlekednének, henem a helyi forgalmi telepet is érintenék. A legnagyobb kérésem — és a Pest­re bejáró váciak kérése is —, hogy szervezzek meg úgy a helyi járatokat. hogy pontosan csat­lakozzanak a vonatokhoz. Ne tör­ténhessen meg. hogy például a felsővárosi végállomástól a menet­rend szerint 3.50 órakor induló busz egyáltalán nem közlekedett. Amikor ezt az esetet a váci központban szóvátettem, nagyon pimasz választ kaptam. Ezt be­jegyeztem a panaszkönyvbe. Jó volna, ha a MÁVAUT gondos­kodna arról. hogy sem beírást szolgáltató ok. sem a beírást rea­gáló modortalan viselkedés nem nehezítené meg a Pesten dolgozó váciak amúgy is hosszú utazását. Szabó Pál Vác, Dózsa György út iO». Fürdeni szeretnének Az Egyesült Izzó Honvéd utcai telepén a televíziós kép­csőgyártás szivattyú részlegé­nek dolgozói arról panaszkod­tak, hogy hosszú hónapok óta nem tudnak fürödni. Nem azért, mintha nem ismernék & fürdés minden csínját-bínját; hónapokkal ezelőtt jelentették az illetékeseknek, hogy a karbantartómúhely mellett nagy öltözőhelyiségben egyszer forró, másszor jéghideg víz folyik. Állítólag egy furcsa keverő miatt van így, aminek a fürdővíz állandó, kellemes hőmérsékletének biztosítása lenne a feladata. Ebben az ügyben már a szakszervezeti bizalmiak is eljártak; fürdeni azonban nem le­het! Néhányan levélben is kérték az üzemi bizottságot: segít­sen a visszás állapot meg­szüntetésén. ígéretet kaptak, azonban a fürdésprobléma mit sem változott. Naponta nyolc órát kell e részlegben mindenkinek me­legben dolgoznia. Mondani sem kell, hogy mennyire szükséges lenne a munka be­fejezésével a fürdés egy ilyen iizembenl Az Egyesült Izzó váci te­lepén sok fontos problémát megoldottak. Reméljük, hogy ez a — jogos — kívánság sem marad sokáig megoldatlanul. Ifjúsági irodalmi matiné, neves fővárosi vendégszereplőkkel A váci Madách Imre művelődési ház ifjúsági irodalmi matinésorozatot hirdet az t96L62-es esztendőre A vasárnap délelőttönként kezdődő előadások csoportosítása: 1. Petőfi, Arany, Vörösmarty; 2 Ady Endre; 3. Nyugatos költők: 4. József Attila; 5. Mártír költők; 6. Mai magyar költészet. A jó­nevű előadókon kívül neves fővárosi vendégművészeket biz­tosítottak az előadások „illusztrálására”. Básti Lajos, Bicskey Tibor, Újlaki László. Mádi-Szabó Gábor, Kohut Magda. Berek Kati, Sütő Irén és mások neveivel találkozunk a műsorban. Az ifjúság számára kedvezményes bérletjegyeket bocsátott ki a művelődési ház igazgatósága. VÁCHARTYANBAN LOPOTT - PÉCSETT FOGTÁK EL Több bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy Váchartsán községben besurranásos lopá­sokat követtek el. Ruhane­műeket. berendezési tárgya­kat. pénzt vittek el. Hosz- szas nyomozás után Pécsett fogták el Hrotnan József váci lakost, aki bevallotta, hogy ő követte el a tolvaj- lásokat. Volt olyan hely, ahonnan ötezer forint kész­pénzt vitt el. Hroman taosz- szabb idő óta csavargóit, nem dolgozott munkahelye­ken. A lopott holmikat el­adogatta, bizományi boltba vitte. Beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyezték. Descarles., Brecht-, Diekens-künyvek érkeztek A Széchenyi utcai bolt újdonsá­gai: Bias Koca: A kubai forrada­lom, Többen: A német kérdés (Kossuth) — Descartes: Válogatott filozófiai művek, Mikszáth Kál­mán: összes művei 24. és 25. kö­tet (Akadémiai) — Brecht: Szín­művek, Zola: A patkányfogó, Shakespeare: összes művei I—II. (Európa) — Füst: A Parnasszus felé. Meggycsi: Vasszínű égbolt alatt (Magvető) — Dickens: A Kis Dorrit. Voltaire: Zadig (Magyar Helikon) — Servit: Az emberi agy rejtélye (Gondolat) — Kovái: Ki­bontott zászló, Földes: Madridi induló (Móra) — Énekes—Dob- ránszki: ökölvívás (Sport) — Arany János: összes versei (Szép- irodalmi) — Bartha—Révész: Haydn élete dokumentumokban (Zenemű) — Farkas: A leggyako­ribb diagnosztikus tévedések (Me­dicina) Gyeborin: A második vi­lágháború (Zrínyi). Egy harcos eltávozott tőlünk Emlékezés Lőwy Sándorra dúló” és a többi, a nemzet­közi és a magyar munkásmoz­galom dalai... Hősi korszak volt ez. A ma­gyar munkásosztálynak még sok-sok áldozatot kelletf vál­lalnia és hoznia, hogy meg­érje fölszabadulását. Lőwy Sándor elvtárs a föl­szabadulást nem érhette meg. Amikor 1927 februárjában el­fogták őt Horthy pribékjei: a napokig tartó kínzások elle­nére sem árulta el egy har­costársát sem. Három évre ítélték, majd büntetésének kitöltése céljá­ból a váci fegyházba szállí­tották. A fegyházban is ön­tudatos, hajlíthatatlan harcos­nak bizonyult. Tanult, képezte magát, készült a kiszabadu­lása utáni harcokra. 1929. október 21-én az or­szág összes büntető intézetei­ben, így a váci fegyházban is a fogvatartott kommunisták — köztük Lőwy Sándor és Sztáron Sándor is — éhség- sztrájkot kezdtek az ember­telen bánásmód elleni tiltako­zásul. Az éhségsztrájk alatt mes­terséges táplálás ürügyével Lőwy Sándor és Sztáron Sán­dor elvtársakat meggyilkol­ták, úgy, hogy mesterséges táplálás ürügyén a gumicsö­vet a gyomor helyett a tü­dőre nyomták le és ezzel tü­dőgyulladást okoztak. így gyilkolták meg mindkettőjü­ket. Lőwy Sándor elvtárs holt­testét 1929. október 29-én elv­társai helyezték nyugalomra a Vác középvárosi temetőben. A közelmúltban Lőwy Sán­dor földi maradványait kihan- tolták, majd elszállították, hogy elhamvasztás után Bu­dapesten, a magyar munkás­mozgalom nagy halottal em­lékműnél helyezzék örök nyugalomra. Löu.y Sándor elvtárs eltá­vozott közülünk, de emlékét Vác város dolgozói szívükbe zárták, nem felejtik el soha. Emlékét továbbra is őrzi vá­rosunkban a büntető intézet falán elhelyezett emléktábla. Emlékét őrzi a Március terét a Konstantin térrel összekötő Lőwy Sándor utca, valamint a gépipari technikum Lőwy Sándor Kollégiuma. Egy harcos eltávozott kö­zülünk. Őrizzük emlékét! Tihanyi Ernő Koszorúzás a Lőwy—Sztáron- emléktáblánál (Cserny G. felvétele) az eljövendő biztos győzelem tudatában harcolt Magyaror­szág, a magyar nép felszaba­dításáért az elnyomás, a ki­zsákmányolás alól. Lőwy Sándor munkájában pontos, a hozott határozato­kat, a kapott feladatokat minden körülmények között végrehajtó, megalkuvást nem ismerő, hanyagságot nem tűrő, példamutató, öntudatos, bátor harcos volt. Egy-egy kultúrműsor rendezésekor, amikor rövid időre föloldó­dott a mozgalmi harcosok minden idejét lekötő moz­galmi munka feszültsége, ke­zébe vette a hegedűt. Szépen tudott hegedülni és játéka nyomán fölcsendültek a dől- ■ gozó nép dalai, hogy egy vonóhúzással átváltson a szebbnél szebb munkásmoz­galmi dalok eljátszására. Ilyenkor villant föl Lőwy Sándornak a dolgozó népet határtalanul szerető, érző nagy szíve. „A munkásvér patakban ömlik, Keserves könnyünk rápereg. De egy nap bosszulom válik, Ítél a munkáshadsereg...’' A „Var- savjanka”, a „Buggyonij-in­Amikor megkapta az utasí­tást, hogy jöjjön Magyar- országra: Löuy Sándor habo­zás nélkül a szerelem helyett a szabadságért való harcot választotta. Szerettük és becsültük őt mindannyian, akik ismertük és vele együtt dolgoztunk, harcoltunk. Szerettük őt, az öntudatos, bátor harcost, aki Vác a magyar munkásmoz­galom mártírjainak a városa. Azzá tette 1856-ban létesített Segyháza, annelyben a magyar munkásmozgalom vezetői és közkatonáinak százai mellett a hazai és a nemzetközi munkásmozgalomnak olyan kiemelkedő egyénisége is szenvedett, mint Frankel Leó, az 1871-es párizsi kom- mün munka- és kereskede­lemügyi biztosa. Ebből a fegyházból hurcol­ták el és végezték ki a Ta­nácsköztársaság bulcása után, 1919 augusztusában Vác vá­rosa és környéke kommunis­táinak tucatjait a hatalomra került ellenforradalom bandi­tái. Ebben a fegyházban gyil­kolták meg 1929 októberében Lőwy és Sztáron elvtársakat. Lőwy Sándor elvtárs 1906. február 12-én született Má­don, Zemplén megyében. In­nen Szlovákiába kerül. Még tizenöt éves sincs, amikor tagja lesz Kassán a Szlová­kiai Kommunista Ifjúmunká­sok Szövetségének. A fiatal Lőwy Sándor rendkívüli ké­pességei már ekkor megmu­tatkoztak. Rövid időn belül a Szlovákiában élő magyar kommunisták mozgalmának egyik legjobb szervezője és szónokaként ismerték meg a munkásmozgalom széles kö­reiben. Nemsokára börtön- büntetésre ítélik. Kiszabadu­lása után Becsbe, majd Ber­linbe megy. Ettől kezdve lá­tóköre nemzetközi méretekre tágul, harci tapasztalatai bő­vülnek, ideológiailag gyorsan fejlődik. Nemsokára a párt Magyarországra küldi, ahol a párt központi bizottságának tagja, majd rövid idő múlva a kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége: a K1MSZ központi titkára lesz. 1926-ot írunk ekkor. Lőwy Sándor akkor viselte a KIMSZ központi bizottsága titkári tisztét, amikor a ma­gyar munkásság a kommu­nista párt vezetésével hősi harcát vívta az immár kon­szolidált Horthy fasiszta el­lenforradalom „törvényekkel” álcázott, intézményesített munkás- és parasztnyúzó nép­elnyomó uralma ellen. Lőwy Sándor — amikor a párt illegális munkára Ma­gyarországra küldte — fiatal menyasszonyt hagyott Kassán. tányos döntésük a deákvári lakosság teljes megelégedését vívná ki és segítene a Kos­suth Tsz törekvését, hogy javítson, gyorsítson a lakos­ság áruellátásán. A kulturális ágazatban je­lentős összeget fordítunk a gimnázium és a diákotthon felújítására, az iskolai nap­közi otthonok fejlesztésére, az általános iskolai politechni­kai képzésre s az Eötvös ut­cai óvoda felújítására. Több mint kétmillió fo­rintot fordítunk a költ­ségvetésből a tanácsi utak, hidak felújítására, többek között a deákvári fasor útépítésére. 1962. évi költségvetésünk­nek néhány részletét ismertet­tem azzal a céllal, hogy a város gazdálkodásáról némi tájékoztatást nyújtsak a nagy- közönségnek. Arany István vb-titkár sével, az adóterhek növelésé­vel értük el, hanem új be­vételi források felkutatásá­val s a meglevők jobb ki­aknázásával. Amíg a múlt költségvetése elsősorban a személyi és ad­minisztrációs kiadások bizto­sítására törekedett, a jelenlegi költségvetésben a szociális és egészségügyi, továbbá a kulturális feladatok kerültek előtérbe. Néhány számadatot ennek igazolására: 1951-ben a költségvetés fő­összege közel 6 000 000 forint volt, a szociális és egészség- ügyi ágazat ebből 13 száza­lékban részesült, 196‘2-ben költségvetésünk kiadása 31,5 millió, amelyből a szociális és egészség­ügyi ágazat több mint 12 millió forintot kap, vagyis az egész költség- vetés 39 százalékát. Hasonló a helyzet a kulturá­lis ágazatnál is, amely az 1962. évi költségvetésből 11,5 millió forintot kap, az egész költségvetés kiadásának tehát 37 százalékát fordítjuk kultu­rális célokra. A bevételek és kiadások közötti különbözeiét a múlt­ban a dolgozók vállaira ra­kott adóemelések, a pótadó stb. egyenlítette ki. Állami segítséget, támo­gatást a költségvetési hiány fedezésére nem ka­pott a város. Az 1962. évi költségvetés 31 milliós kiadását csak 7,2 milliós saját bevétel fedezi, a különbözetit állami támoga­tásként kapja meg a város. A szociális és egészségügyi ágazatnál a kórház, a rende­lőintézet, az üzemegészségvé­delmi szolgálat, a 'körzeti orvosi ellátás, a bölcsőde, áz iskolaegészségügy kap jelen­tős összegeket, a dolgozók szociális és egészségügyi kö­rülményeinek további meg­javítása érdekében. A böl­csődénk az eddigi 35 férő­hely helyett 45 férőhellyel rendelkezik, a Klein utcá­ban központi iskolaorvosi és fogorvosi rendelőt létesítünk stb. A múlt pénteken tárgyalta a városi tanács ülése a város 1962. évi költségvetését. A tanácsi gazdálkodás fejlő­désének nagyszerű bizonyí­téka e költségvetés. Mint is­meretes, hazánkban 1950-ben szűntek meg a régi önkor­mányzatok és alakultak meg a tanácsok, a szocialista ál­lamhatalom és államigazga­tás helyi szervei. A fejlődés ettől az időponttól jól mér­hető és nagyszerűen bizo­nyítható, hogy a helyi taná­csok — így a mi városi taná­csunk is — mennyivel szé­lesebb területen gyakorolják jogaikat, mint az 1950. évet megelőző önkormányzati igazgatás. Emlékezhetünk rá. hogy a megyei városok költségvetését az alispán hagyta jóvá, a költ­ségvetés egyes tételeit leszál­líthatta. felemelhette vagy tö­rölhette, s. joga volt új költ­ségvetés készítésére is utasí­tást adni. A hitelátruházási jogkört egészen szűk körben gyakorolhatta csak a városi közgyűlés, a költségvetési hiány fedezésére pótadót kel­lett kivetni, amely az amúgy is túlzott adóterheket tovább fokozta. Ezek a kötöttségek a taná­csok megalakulásával foko­zatosan megszűntek, s a tanácsok ma már ön­állóan döntenek a ren­delkezésükre álló keretek felosztásáról. A mai költségvetési rend­szer messzemenően érdekelt­té teszi a tanácsokat a bevé­teli tervek teljesítésében, túl­teljesítésében, új bevételi források megteremtésében. A bevételekkel kapcsolatos ösz- szehasonlító adatok bizonyít­ják, hogy e területen dicsé­retes módon tevékenykedett a hivatali apparátus és a vá­rosi tanács. 1951-ben saját bevétel 925 000 forint volt, az ossz költségvetés 15 száza­léka. 1962-ben a költségvetési saját bevétel 7 204 000 fo­rint, az egész költségve­tés 23 százaléka. A saját bevétel emelkedését nem az adóbevételek emelé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom