Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

FEST MEGYEI világ PROLETÄRJA|' egyesüljetek r íWwmMLm ^sS MiJ mm -----------­s ík r W k/Ci rlan AZ MSZMP PE S T MEGY E 1 B ÍZ O Y T S Á G A É S A MEGYEI T fi ,NÁC V. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ÁRA 5« FII.1.ÉR 1961. OKTOBER 11. SZERDA Az ötéves terv törvényjavaslatának vitájával folytatta munkáját Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves nép- gazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Bajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor,-Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János felszólalása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt ko­moly igényeket támaszt a ko­hó- és gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent meg­tesznek, hogy a törvényjavas­latban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesitsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről szá­molt be az országgyűlésnek. A kohászati és a gépipar is je­lentősen fejlődött a hároméves • terv idején. A kohó- és gépipar 14 mil­liárd forinttal teljesítette túl termelési előirányza­tát. A tervezettnél hatmilliárd fo­rinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd fo­rinttal nagyobb árualapot biz­tosított. A munka termelé­kenysége közel 25 százalékkal nőtt. Az áltagos évi növekedés 7,7 százalék, ami nem kielégí­tő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszo­nyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. — 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista or­szágok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gép­ipar termelése 17,4 száza­lékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek te­kinthető. — A hároméves terv ered­ményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy egyértel­műen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének meg­vannak a reális alapjai — mondotta, majd a második öt­éves terv előirányzatait ismer­tette. A kohó- és gépipar tel­jes termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal nö­vekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A miniszter ezután hangsú­lyozta, hogy a gépgyártás ter­melése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ér el. Határozott, egyértelmű intézkedéseket kell tenni an­nak érdekében, — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságá­val —, hogy a KGST-orszá- gokkal kötött gyártásszakosí­tási megállapodásokat mara­déktalanul betartsuk. A ma­gyar gépiparnak és a kohá­szatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyek előállítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gép- gyártóknak messzemenően figyelembe kell venniök az ország nyersanyag-le­hetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen na­gyobb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híradástechnika —. a műszer­vagy a szerszámgépgyártó — iparágakét. Ügyelnünk kell arra is, hogy további lehetősé­geket találjunk á gépipar mű­szaki korszerűsítésére. — Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tenni­való mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmá­nyok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsíté­séért folyó munkát a legfon­tosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosítani. A mű­szeripar jelenlegi széttagolt­ságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A ma­gyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedésekkel, új üzemek segítségével és a meglevő gyárak központosítá­sával ténylegesen megtalálja méltó helyét. — Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és ezen belül a vákuumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődé­séhez szükséges feltételek biz­tosításával. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tar­talmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjá­ból reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásá­nál — figyelemmel nyers­anyag-helyzetünkre, annak import-kihatásaira és alkat­rész-ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíteni, amelyek figyelembe veszik maximális lehetőségeinket és további feltételeket biztosí­tanak, 'hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a ko­hászatra vonatkozóan vala­mennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. Ezután Papp Ferenc, Bács- Kiskun megye képviselőié szólalt fel, majd Berki Mi- hályné, Borsod megyei képvi­selő. tatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elv­ből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerek­ből álljon az eddiginél nagyobb választék a kö­zönség rendelkezésére. — Az egy lakosra jutó zöld- (Folytatás a 3. oldalon) GROMIKO LONDONBA ÉRKEZETT Mint a Reuter és az AP je­lenti, Gromiko szovjet kül­ügyminiszter kedd reggel re­pülőgépen New Yorkból Lon­donba érkezett. A külügymi­niszter egy napra megszakítja hazautazását és az alkalmat felhasználja arra, hogy tár­gyaljon az angol vezetőkkel. Kedd este Lord Home angol külügyminiszter va­csorán látja vendégül Gromikót. A szovjet diplomata megér­kezésekor közölte, hogy talál­kozni fog Macmillan angol miniszterelnökkel is. Gromiko elutazása előtt hétfőn este másfélórás tanács­kozást folytatott Stevenson- nal, az Egyesült Államok ENSZ-kül döttségének vezető­jével. Az amerikai küldött­ség egy szóvivője szerint a Stevenson—Gromiko találko­zás légköre „igen jó” volt. Stevenson a megbeszélés után válaszolt újságírók kérdéseire és kijelentette, hogy némi haladást értek el az új főtitkár kineve­zésének kérdésében, ezért reméli, hogy valamilyen döntésre juthatnak. Tausz János felszólalása Kozma József, Győr-Sop- ron megye képviselője után Tausz János képviselő, bel­kereskedelmi miniszter szó­lalt fel, s ismertette a terv- javaslat jelentősebb keres­kedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forB ,m egészében 23 százalékkal na­gyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egyszázalékos emelkedése 440 millió fo­rintot tett ki, addig a terv időszakában már csaknem 700 milliót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva meg­említette, a következő évek­re 4,2 százalékos forgalom- emelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négy tag ú család átlagosan 5500 forint­tal többet költ majd áruvá­sárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtsük a kereslet és kínálat legkedve­zőbb összhangját. Pártunk VII. kongresszusa irányel­veinek megfelelően a lakosság — növekvő jö­vedelméből — elegendő mennyiségű, jó minősé­gű és állandóan bővülő választékú árukat vásá­rolhat a következő öt esz­tendőben. Teljesen kielégítjük a keres­letet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok voltak, javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyékből — a vásárlóerő növekedésének hatására /■ az utóbbi években fokozódott a kereslet. — Az élelmiszer-ellátásról szólva a miniszter hangoz­Telfes erővel szántani-vetni! il siirtßos ifií»5őf/fisífíisíií/i tnunkákrói t ár iß tß attak a járási pártéit kiírok Kedd délelőtt a megyei pártbizottság székházában fon­tos értekezletre gyűltek össze a járási és a városi pártbi­zottságok titkárai. A sürgős és időszerű kérdések közül el­sősorban a mezőgazdasági ter­melés problémáit vitatták meg az értekezleten. Király László elvtársnak, a pártbizottság titkárának meg­nyitó szavai után először Hor­váth András elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára tarjott tájékoztatót a nemzet­közi helyzet fontosabb kérdé­seiről. Ezután Jámbor Miklós elv­társ, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője tartott referátumot. — A legfrisseb jelentések szerint — mondotta — az Magas cukortartalmú szőlő — jó minőségű borok — A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság felvá­sárlási vezetője, Verdon Já­nos beszél. — Lapunk olvasóit szeret­nénk tájékoztatni az idei szü­ret eddigi eredményeiről, a terméskilátásokról. Ehhez kérjük a segítséget... — Szívesen. Először né­hány szót a kilátásokról: az idei termés a múlt évinél jobbnak ígérkezik. Elsősorban nem is mennyiségileg, ha­nem minőségileg. A közepes évjáratokra jellemző 16,5—17 helyett a mustok cukorfoka idén 18—20 között van. Ez már most megállapítható, bár a komoly szüret csak októ­ber elsején indult meg, s nagy része még hátravan. — S a felvásárlás eddigi eredményei? — Kielégítőek. Vállalatunk október 5-ig 64 500 hektoli­terre kötött szerződést Pest megyében: 38 000 hektóra a termelőszövetkezetekkel, a többire pedig a háztáji és az egyéni termelőkkel. Ezt a mennyiséget szőlőben, must­ban, seprős borban és egyszer, illetve kétszer fejtett borban vesszük át. A borféleségek­re a szerződéskötés még fo­lyik, november 15-ig. A több mint nyolcezer mázsa szőlő felvásárlására kötött szerző­dés népgazdasági szempontból különösen fontos, mert válla­latunk a szőlőt minőségileg megfelelően szelektálva fogja borrá feldolgozni. Nyársapáti, tápiószelei és inárcsi feldol­gozó telepeink, valamint ceg­lédi, csepeli, dömsödi, her­nádi, nagykátái, ráckevéi és váci felvásárló pincészeteink már teljes kapacitással dol­goznak: veszik át a szőlőt, illetve mustot a környező köz­ségek szüretelőitől. A szep­tember végi szórvány-szüre­tektől napjainkig, pontosab­ban október 9-ig, vállalatunk 34 600 hektolitert vásárolt fel. — Mi történik a feldolgozott borral? — Palackozással jelenleg nem foglalkozunk, ezért két­féleképpen értékesítjük. Egy részét tranzit értékesítéssel a Budapesti Állami Pincegaz­daságnak szállítjuk, más ré­szét pedig hordós áruként ér­tékesítjük a Pest megyei vendéglátóipari vállalatoknak, és a szövetkezeti hálózatnak. Ily módon tehát mi biztosítjuk a megye borellátását hordós áruval. (ny. é.) őszi vetések tervét mintegy 33—34 százalékra teljesítettük a megyében. . Ez a teljesítmény október elején rendkívül gyenge, amelyen gyorsan változ­tatni kell. A csaknem hetvenszázalékos hiány nem magyarázható ki­zárólag objektív okokkal. Az augusztus-szeptemberi aszaly kétségtelenül nehezítette, de nem ilyen arányban akadá­lyozta a munkákat. Ezt bizo­nyítja a többi közt az a tény is például, hogy 47 200 hold olyan teljesen előkészített szántóterület van a megyében, amely­ből már csak a mag hiányzik. — Különösen a kora őszi vetések haladnak vontatottan, amelyekkel már végezni kel­lett volna. így például az őszi takarmánykeverék vetési tervét október 7-ig mindössze harminc százalékra teljesítette a megye, a dabasi járás pe­dig csak 15 százalékra, a nagykátai járás 22 százalékra, míg Szentendre város csak 3 százalékra. Nem sokkal jobb a helyzet az őszi árpánál sem. A megye ősziárpa-vetés- tervét eddig mindössze 64 százalékra, Nagykörös vá­rosét pedig csak 44 száza­lékra teljesítették. Hasonló a helyzet a kenyér­gabona-vetéseknél és a beta karításd munkáknál is. — Véleményünk szerint az elmaradás okait elsősorban szervezési hibákban és az el­lenőrzés hiányában kell ke­resni. A járási pártbizottsá­gok és tanácsok mezőgazda- sági osztályai nem tettek meg mindent a gépállomások és termelőszövetkezetek mozgósí­tására. Rendkívül sok például a gépállás mind a gépállomá­sokon, mind pedig a tsz-gé- peknél. A gépállomási gépek 20— 25 százaléka állandóan áll, műszaki hibákból, míg a tsz-gépeknél első­sorban az a hiba, hogy nem végeznek talajmun­kát. — A gépállomásokon tegye­nek meg mindent a zavarta­lan munka és a gépek jobb kihasználása érdekében, mert enélkül nem várhatunk gyors javulást. A műhelyekben csak a legnélkülözhetetlenebb sze­relők maradjanak, mig a töb­bit a körzetekben álló, vagy dolgozó gépek javításánál kell foglalkoztatni. Ugyanakkor a gépállomásvezetők hajt­sanak végre szükséges gépátesoportosításokat a gazdaságosabb és hatéko­nyabb munka érdekében. A gépállomási traktorosok ma rendkívül nehéz i körülmé­nyek között dolgoznak. A ke­mény talajon nehezen és ren­geteg műszaki hiba közben szántanak, a tűző nap, a szél és a por gyötri őket. Éppen ezért felhívta a gépállomá­sok és termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét arra/ hogy a lehetőség szerint köny- nyítsék meg a traktorosok munkáját, s az eddigeknél fokozottabban gondoskodjanak ellátásukról* A traktorosoktól viszont azt várjuk, hogy a szokottnál ne­hezebb körülmények közt is álljanak helyt becsülettel és ne hagyják el a munkahe­lyeiket. Jámbor elvtárs ezután arról beszélt, hogy a rendkívüli vi­szonyok között meg kell ta­lálni azokat az agrotechnikai módszereket, amelyeket a leg­eredményesebben lehet alkal­mazni. Elmondotta például, hogy a száraz és kötött talajon ésszerűtlen lenne a 32— 36 centiméteres szántást erőltetni, mivel az ilyen mély szántáson lehetetlen jó magágyat ké­szíteni. Napjainkban csak ve­tőszántást alkalmazzanak a tsz-ek, amelynek mélysége ne legyen több 18—20 centi­méternél. Befejezésül hang­súlyozta, hogy október végéig minden erővel a vetések befe­jezésére kell törekedni. A járási és városi titkáiok ezután Matusek Tivadar elv­társnak, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezeti osztályvezetőjének beszámoló­ját hallgatták meg. Matusek elvtárs ismertette a pártveze­tőségek újjáválasztásával kap­csolatos feladatokat. Az értekezlet napirendjén szereplő fontos kérdésekhez számos járási és városi párt­titkár szólt hozzá. A felszó­lalásokból elsősorban a gép­állomások és termel őszövetke­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom