Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
FEST MEGYEI világ PROLETÄRJA|' egyesüljetek r íWwmMLm ^sS MiJ mm -----------s ík r W k/Ci rlan AZ MSZMP PE S T MEGY E 1 B ÍZ O Y T S Á G A É S A MEGYEI T fi ,NÁC V. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ÁRA 5« FII.1.ÉR 1961. OKTOBER 11. SZERDA Az ötéves terv törvényjavaslatának vitájával folytatta munkáját Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves nép- gazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Bajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor,-Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János felszólalása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- és gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesitsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohászati és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves • terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A tervezettnél hatmilliárd forinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka termelékenysége közel 25 százalékkal nőtt. Az áltagos évi növekedés 7,7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. — 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista országok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek tekinthető. — A hároméves terv eredményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ér el. Határozott, egyértelmű intézkedéseket kell tenni annak érdekében, — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával —, hogy a KGST-orszá- gokkal kötött gyártásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. A magyar gépiparnak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyek előállítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gép- gyártóknak messzemenően figyelembe kell venniök az ország nyersanyag-lehetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen nagyobb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híradástechnika —. a műszervagy a szerszámgépgyártó — iparágakét. Ügyelnünk kell arra is, hogy további lehetőségeket találjunk á gépipar műszaki korszerűsítésére. — Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó munkát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosítani. A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A magyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedésekkel, új üzemek segítségével és a meglevő gyárak központosításával ténylegesen megtalálja méltó helyét. — Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és ezen belül a vákuumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjából reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyag-helyzetünkre, annak import-kihatásaira és alkatrész-ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíteni, amelyek figyelembe veszik maximális lehetőségeinket és további feltételeket biztosítanak, 'hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohászatra vonatkozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. Ezután Papp Ferenc, Bács- Kiskun megye képviselőié szólalt fel, majd Berki Mi- hályné, Borsod megyei képviselő. tatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elvből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az eddiginél nagyobb választék a közönség rendelkezésére. — Az egy lakosra jutó zöld- (Folytatás a 3. oldalon) GROMIKO LONDONBA ÉRKEZETT Mint a Reuter és az AP jelenti, Gromiko szovjet külügyminiszter kedd reggel repülőgépen New Yorkból Londonba érkezett. A külügyminiszter egy napra megszakítja hazautazását és az alkalmat felhasználja arra, hogy tárgyaljon az angol vezetőkkel. Kedd este Lord Home angol külügyminiszter vacsorán látja vendégül Gromikót. A szovjet diplomata megérkezésekor közölte, hogy találkozni fog Macmillan angol miniszterelnökkel is. Gromiko elutazása előtt hétfőn este másfélórás tanácskozást folytatott Stevenson- nal, az Egyesült Államok ENSZ-kül döttségének vezetőjével. Az amerikai küldöttség egy szóvivője szerint a Stevenson—Gromiko találkozás légköre „igen jó” volt. Stevenson a megbeszélés után válaszolt újságírók kérdéseire és kijelentette, hogy némi haladást értek el az új főtitkár kinevezésének kérdésében, ezért reméli, hogy valamilyen döntésre juthatnak. Tausz János felszólalása Kozma József, Győr-Sop- ron megye képviselője után Tausz János képviselő, belkereskedelmi miniszter szólalt fel, s ismertette a terv- javaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forB ,m egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egyszázalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig a terv időszakában már csaknem 700 milliót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette, a következő évekre 4,2 százalékos forgalom- emelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négy tag ú család átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtsük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk VII. kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő jövedelméből — elegendő mennyiségű, jó minőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok voltak, javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyékből — a vásárlóerő növekedésének hatására /■ az utóbbi években fokozódott a kereslet. — Az élelmiszer-ellátásról szólva a miniszter hangozTelfes erővel szántani-vetni! il siirtßos ifií»5őf/fisífíisíií/i tnunkákrói t ár iß tß attak a járási pártéit kiírok Kedd délelőtt a megyei pártbizottság székházában fontos értekezletre gyűltek össze a járási és a városi pártbizottságok titkárai. A sürgős és időszerű kérdések közül elsősorban a mezőgazdasági termelés problémáit vitatták meg az értekezleten. Király László elvtársnak, a pártbizottság titkárának megnyitó szavai után először Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tarjott tájékoztatót a nemzetközi helyzet fontosabb kérdéseiről. Ezután Jámbor Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője tartott referátumot. — A legfrisseb jelentések szerint — mondotta — az Magas cukortartalmú szőlő — jó minőségű borok — A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság felvásárlási vezetője, Verdon János beszél. — Lapunk olvasóit szeretnénk tájékoztatni az idei szüret eddigi eredményeiről, a terméskilátásokról. Ehhez kérjük a segítséget... — Szívesen. Először néhány szót a kilátásokról: az idei termés a múlt évinél jobbnak ígérkezik. Elsősorban nem is mennyiségileg, hanem minőségileg. A közepes évjáratokra jellemző 16,5—17 helyett a mustok cukorfoka idén 18—20 között van. Ez már most megállapítható, bár a komoly szüret csak október elsején indult meg, s nagy része még hátravan. — S a felvásárlás eddigi eredményei? — Kielégítőek. Vállalatunk október 5-ig 64 500 hektoliterre kötött szerződést Pest megyében: 38 000 hektóra a termelőszövetkezetekkel, a többire pedig a háztáji és az egyéni termelőkkel. Ezt a mennyiséget szőlőben, mustban, seprős borban és egyszer, illetve kétszer fejtett borban vesszük át. A borféleségekre a szerződéskötés még folyik, november 15-ig. A több mint nyolcezer mázsa szőlő felvásárlására kötött szerződés népgazdasági szempontból különösen fontos, mert vállalatunk a szőlőt minőségileg megfelelően szelektálva fogja borrá feldolgozni. Nyársapáti, tápiószelei és inárcsi feldolgozó telepeink, valamint ceglédi, csepeli, dömsödi, hernádi, nagykátái, ráckevéi és váci felvásárló pincészeteink már teljes kapacitással dolgoznak: veszik át a szőlőt, illetve mustot a környező községek szüretelőitől. A szeptember végi szórvány-szüretektől napjainkig, pontosabban október 9-ig, vállalatunk 34 600 hektolitert vásárolt fel. — Mi történik a feldolgozott borral? — Palackozással jelenleg nem foglalkozunk, ezért kétféleképpen értékesítjük. Egy részét tranzit értékesítéssel a Budapesti Állami Pincegazdaságnak szállítjuk, más részét pedig hordós áruként értékesítjük a Pest megyei vendéglátóipari vállalatoknak, és a szövetkezeti hálózatnak. Ily módon tehát mi biztosítjuk a megye borellátását hordós áruval. (ny. é.) őszi vetések tervét mintegy 33—34 százalékra teljesítettük a megyében. . Ez a teljesítmény október elején rendkívül gyenge, amelyen gyorsan változtatni kell. A csaknem hetvenszázalékos hiány nem magyarázható kizárólag objektív okokkal. Az augusztus-szeptemberi aszaly kétségtelenül nehezítette, de nem ilyen arányban akadályozta a munkákat. Ezt bizonyítja a többi közt az a tény is például, hogy 47 200 hold olyan teljesen előkészített szántóterület van a megyében, amelyből már csak a mag hiányzik. — Különösen a kora őszi vetések haladnak vontatottan, amelyekkel már végezni kellett volna. így például az őszi takarmánykeverék vetési tervét október 7-ig mindössze harminc százalékra teljesítette a megye, a dabasi járás pedig csak 15 százalékra, a nagykátai járás 22 százalékra, míg Szentendre város csak 3 százalékra. Nem sokkal jobb a helyzet az őszi árpánál sem. A megye ősziárpa-vetés- tervét eddig mindössze 64 százalékra, Nagykörös városét pedig csak 44 százalékra teljesítették. Hasonló a helyzet a kenyérgabona-vetéseknél és a beta karításd munkáknál is. — Véleményünk szerint az elmaradás okait elsősorban szervezési hibákban és az ellenőrzés hiányában kell keresni. A járási pártbizottságok és tanácsok mezőgazda- sági osztályai nem tettek meg mindent a gépállomások és termelőszövetkezetek mozgósítására. Rendkívül sok például a gépállás mind a gépállomásokon, mind pedig a tsz-gé- peknél. A gépállomási gépek 20— 25 százaléka állandóan áll, műszaki hibákból, míg a tsz-gépeknél elsősorban az a hiba, hogy nem végeznek talajmunkát. — A gépállomásokon tegyenek meg mindent a zavartalan munka és a gépek jobb kihasználása érdekében, mert enélkül nem várhatunk gyors javulást. A műhelyekben csak a legnélkülözhetetlenebb szerelők maradjanak, mig a többit a körzetekben álló, vagy dolgozó gépek javításánál kell foglalkoztatni. Ugyanakkor a gépállomásvezetők hajtsanak végre szükséges gépátesoportosításokat a gazdaságosabb és hatékonyabb munka érdekében. A gépállomási traktorosok ma rendkívül nehéz i körülmények között dolgoznak. A kemény talajon nehezen és rengeteg műszaki hiba közben szántanak, a tűző nap, a szél és a por gyötri őket. Éppen ezért felhívta a gépállomások és termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét arra/ hogy a lehetőség szerint köny- nyítsék meg a traktorosok munkáját, s az eddigeknél fokozottabban gondoskodjanak ellátásukról* A traktorosoktól viszont azt várjuk, hogy a szokottnál nehezebb körülmények közt is álljanak helyt becsülettel és ne hagyják el a munkahelyeiket. Jámbor elvtárs ezután arról beszélt, hogy a rendkívüli viszonyok között meg kell találni azokat az agrotechnikai módszereket, amelyeket a legeredményesebben lehet alkalmazni. Elmondotta például, hogy a száraz és kötött talajon ésszerűtlen lenne a 32— 36 centiméteres szántást erőltetni, mivel az ilyen mély szántáson lehetetlen jó magágyat készíteni. Napjainkban csak vetőszántást alkalmazzanak a tsz-ek, amelynek mélysége ne legyen több 18—20 centiméternél. Befejezésül hangsúlyozta, hogy október végéig minden erővel a vetések befejezésére kell törekedni. A járási és városi titkáiok ezután Matusek Tivadar elvtársnak, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetőjének beszámolóját hallgatták meg. Matusek elvtárs ismertette a pártvezetőségek újjáválasztásával kapcsolatos feladatokat. Az értekezlet napirendjén szereplő fontos kérdésekhez számos járási és városi párttitkár szólt hozzá. A felszólalásokból elsősorban a gépállomások és termel őszövetke(Folytatás a 2. oldalon)