Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

/ A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM 1961. OKTÖBEK 10, KEDD Az állattenyésztés időszerű problémái Az Abonyi Községi Tanács v. b. tájékoztatása a község állattenyésztésérői A mezőgazdaságban a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés egymástól elvá­laszthatatlan két tényező. Ha csak egyszerűen állattenyész­tésről beszélünk, akkor nem kell tekintettel lenni az ál­latállomány és a földterület viszonyára. Ha azonban az állattenyésztésről, mint a nö­vénytermesztés legfontosabb tényezőjéről, a talajerővisz- szapótlás biztosításáról be­szélünk, akkor vizsgálnunk kell a számszerűséget is. A község földterületéhez szükséges lenne, hogy legalább négyévenként 130—130 mázsa istállótrá- gyát kapjon holdanként. Ehhez pedig 6376 számosál­latra lenne szükség. A múlt évi összeírás 2308 szarvas­marhát, 11 694 sertést 632 lovat és 2586 juhot muta­tott ki a község területén. Ez számosállatra átszámítva 4532 számosállatot tesz ki. Számí­tás szerint ilyenformán hol­danként és négyévenként csak 90 mázsa istállótrágya jut. Az állattenyésztés helyze­tét a közellátás szempontjá­ból is vizsgálni kell. Az állattenyésztés bizto­sítja a lakosság tej-, to­jás-, zsírellátását és töb­bek között az ipar két nélkülözhetetlen nyers­anyagát, a bőrt és a gyapjút. Hogy a ceglédi járásra elő­irt tejmennyiség meglegyen, tehenenként 3800 litert kel­lene évente termelni. Saj­nos, tsz-eánk közül egyedül a Kossuth tervezett évi 3100 litert tehenenként. Biztosí­tani kell a tsz-eíkben a jó egyedek kiválogatását. Az a tehén, amely nem adja meg a napi 12 liter tejet, az nem hoz hasznot Ugyanez a megállapítás vo­natkozik a tojáshozam mér­tékére is. Nagyüzemeink nem ren­delkeznek sem épület, sem baromfiállomány te­kintetében olyan anyag­gal, amely tyúkonként biztosítaná az évi 120, vagy ennél magasabb to­jáshozamot. Az évi 75—80 darabos tojás- termelés végeredményben rá­fizetéses. Az állattenyésztésnek a köz- ellátást biztosító igen fontos feladata a zsír- és hústerme­lés. Itt elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a termelés, leszámítva a ráfordítást, biz­tosítja-e a jövedelmezőséget. Az abonyi gazdaságok­ban nincs biztosítva az, hogy 100 kg feletetett ta­karmányból 20 kg-ot vagy kivételes esetben ennél többet gyarapítson az ál­lat. A takarmányok összeállítá­sánál mindig tekintettel kell lenni arra, hogy az állatok termelésének megfelelő táp­anyagokat etessünk. Az állattenyésztés egyik nagy ellenségével, az elhul­lással számolni kell. Orszá­gos 'viszonylatban a sertéste­nyésztésben nagy veszedelmet jelent a paratífusz és fer­tőző gyomor-bélgyulladás. A védekezés egyik módja a ser­tések egészséges körülmé­nyek között való tartása és a legnagyobb mértékű tisz­taság, főképpen az etetés te­rén. A baromfiaknál ebben az évben örvendetesen igen jó a helyzet. Az elhullás alig éri el a 12 százalékot. Az állatállomány elhelye­zése a múlt évihez viszo­nyítva sokkal jobb. A József Dunakeszi VSC—Ceglédi Honvéd 13:10 A Ceglédi Építők kézilabda­csapata minden Igyekezete ellenére a második helyen van egy ponttal a Dunakeszi VSC mögött. A ceglédiek az őszi fordulóban veretlenek, gólará­nyuk sokkal jobb mint a dunakeszi csapaté. A három döntetlen és a tavaszi duna­keszi kétgólos vereség a ceg­lédieket a második helyre szo­rította le. Ebben a helyzetben játszott vasárnap Cegléden a Dunake­szi Vasutas a ceglédi Honvéd­dal. Mintha a Honvéd játéko­sai érezték volna azt a nagy felelősséget, ami rájuk hárult a vasárnapi mérkőzésen és ami ceglédi győzelem esetén jelentős segítséget biztosított volna az Építők I. csapatának. A Honvéd játékosai lelkesen, sajnos, kissé idegesen vették fel a küzdelmet az éllovas Dunakeszivel szemben. A mér­kőzés egész idő alatt igen szo­ros volt, a Honvéd a második félidőben különösen igyekezett a győzelem érdekében. Ha a csapat a két hetest nem hagy­ja kihasználatlanul, könnyen győzhetett volna, de legrosz- szabb esetben döntetlen lett volna az eredmény. Ez pedig a Dunakeszi veresége árán meghozta ,volna az Építők baj­nokságát. Iskolajáték és reális eredmény Törteién Ceglédi Építők II—Törteli KSK. 28:2. Körülbelül kétszáz főnyi igen lelkes szurkolótábor jelehlété- ben elsőosztályú bíró vezeté­sével folyt le a törteli új pá­lyán a Cegléd—Törtei kézi­labda találkozó. Az első perc­ben a törteli legénység sze­rezte meg a vezetést, amire a ceglédi csapat perceken belül öt góllal válaszolt, amiből Rossi négyet szerzett. A 9:l-es félidő után a ceglédiek remek iskolajátékot mutattak be, amelynek során valósággal le­hengerelték a törtelieket. A jóképességű törteli játéko­sokat nem kedvetlenítette el az erősebb ellenfél,- mindvé­gig lelkesen játszottak és igyekezetükkel bebizonyították, hogy a járási bajnokságban feltétlenül jó helyük lesz. Góllövők: Rossi 9, Tukacs 8, Páncél II. 5, Jacina 1, Szál­kái 2, Csipkó 2 és Kardos I. Jók: Rossi (a mezőny leg­jobbja), Tukacs, Zsíros és Kar­dos. ifjf! nem sank eis kéailuhtinani Vasárnap délelőtt a Ceglédi Építők női kézilabda-csapata Vácon vette fel a küzdelmet a Váci Fonó csapatával. A vá­ciak különösen a második fél­időben csúnyán elragadtatták magukat, minősíthetetlenül diir’'a játékuk arra kényszerí­tette a játékvezetőt, hogy az egyik váci játékost végleg ki­zárja a mérkőzésből. Ezután a mérkőzés még jobban eldur­vult. a váci csapat ennek elle­nére sem tudta megakadá­lyozni a ceglédiek 5:2-es győ­zelmét. Attila Tsz rövidesen leadja a hizlalás alatt levő szarvas­marhákat, akikor férőhelyük elegendő lesz a szarvasmar­hák elhelyezésére. A juhok, sertések elhelye­zése biztosított. A Kinizsi második ötven férőhelyes istállója biztosít­ja a szarvasmarhák elhelye­zését. A Kossuth Tsz szarvas- marha-, lő- és sertésállománya elhelyezésére megfelelő férő­hely áll rendelkezésre. A Le­«tn.-r.ek férőhelyfeleslege van. Az Uj Világ Tsz sertésál­lományának elhelyezése nem biztosított sem számszerűleg, sem minőségileg. A Vörös Csepel ló- és juhállományá­nak elhelyezése nem megfe­lelő. Leszögezhetjük, hogy a múlt évihez viszonyít­va a helyzet sokkal jobb és az építés alatt levő épü­letek október hó folyamán elkészülnék. Kettős ünnepség Ceglédbercelen Kettős ünnepet ült vasárnap Ceglédbercel népe: megünne­pelték a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 12. évfordulóját és ez alkalom­mal emlékeztek meg a fegyve­res erők napjáról is. Az ünnepség délelőtt 10 óra­kor kezdődött a község hatá­rában, amikor fogadták a köz­ségbe érkezett vendégeket. A kettős ünnepség alkalmával el­jöttek a községbe a Német De­mokratikus Köztársaság kép­viseletében Willfried Schrei­ber és Eckhardt Wettstein ha­zánkban tanuló orvostanhall­gatók. A fegyveres erők nap­ja alkalmával a szovjet had­sereg részéről Külimajev Vik­tor őrnagy, a magyar fegyve­res erők képviseletében Mün­zer István, a néphadsereg szá­zadosa, Doma Dániel rendőr­százados és Habony István munkásőr vett részt az ünnep­ségen. A vendégeket Babinsz- ki Károly elvtárs, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára és Bodor Zoltán elvtárs, a Hazafias Népfront járási titkára az MHS motoros szak­osztályának zászlóval díszített sorfala között kísérte be a ta­nácsházára, ahol a község ve­zetői és az úttörők virágcso­korral köszöntötték a megje­lenteket. A községi tanácsháza udva­rán megtartott békegyűlésen Aszódi Zoltán elvtárs, a Ha­zafias Népfront községi bizott­ságának elnöke mondott kö­szöntőt, majd a magyar, szov­jet és német himnusz elhang­zása után Rév János elvtárs, a járási tanács vb.-titkára tar­/ tóttá meg ünnepi beszédét. Is­mertette azt a történelmi je­lentőségű tényt, hogy 12 évvel ezelőtt született meg az első német mun­káshatalom. Beszélt azokról az eredmé­nyekről, melyeket a Német Demokratikus Köztársaság az elmúlt 12 év alatt elért politi­kai, gazdasági és kulturális té­ren, beszélt a magyar—német barátság jelentőségéről. Rév elvtárs ünnepi beszéde után az NDK képviselői köszö- netüket fejezték ki a fo­gadtatásért és a német kö­vetség üdvözletét tolmá­csolták. A községi férfikar békeindulói után a fegyveres erők napjá­nak megünneplése alkalmából Munzer István százados elv­társ szólalt fel, aki a fegyve­res erők jelentőségéről, a szo­cialista tábor erejéről beszélt. Kifejezésre juttatta, hogy a fegyveres erők személyi állománya, tisztikara kész és képes minden agresszor ellen felvenni a harcot, aki a szocialista tábor el­len támad. Ezután úttörők piros nyak­kendőt adtak a fegyveres erők képviselőinek és ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek. A szovjet és német elvtársak­nak átnyújtották a kézmű­iparban dolgozó nők által tár­sadalmi munkában készült magyar perzsaszőnyegeket, melyre 3 nyelven szőtték be a „béke" szavát. Peresztegi Rózsa Példás büntetés jegy csalásért Kerepeczki Miklós albertir- sai lakos múlt év márciusáig a MÄV-nal dolgozott. Amikor a munkaviszonya megszűnt, utazásra jogosító arcképes iga­zolványát, valamint Budapest —Albertirsa viszonylatra szóló díjmentes menetjegyét nem adta le, hanem jobb időkre tartogatta. Közben Budapesten vállalt munkát, ahová Al- bertirsáról naponta utazott. Gondolt egyet, minek vált­son menetjegyet, amikor bir­tokában volt előző vasúti iga­zolványának. Ez azonban már érvénytelen volt. Számított ez neki? Nem. Lippert Jenő aibertirsai is­merősét kérte meg. hogy le­járt vasúti igazolványát Kosik István volt munkatársával ér­vényesítéssé. Kosik István, aki mint szállítómunkás dolgo­zott a MÁV-nál, hatáskörét túllépve vállalkozott erre a szerepre. Szabálytalanul m ű- helyének bélyegzőjével az iga­zolványon több hónapot lebé­lyegzett. Ez két esetben tör­tént meg. Ezután Kerepeczki kilenc hónapig nyugodtan uta­zott, mint aki jól végezte dol­gát. Egy alkalommal azon­ban a kalauz ébersége lelep­lezte. de ekkor már 7000 fo­rint kárt okoztak a MÁV-nak. A járásbíróság mindkét vád­lottat társadalmi tulajdon sé­relmére ismételten elkövetett Ezer olvasó, évente 40 ezer kölcsönzés az abonyi községi könyvtárban csalás és magánokirat hamisí­tás bűntettében mondotta ki bűnösnek. Kerepeczki Miklóst nyolc hónapi börtönbüntetés­re, 800 forint pénzbüntetésre, míg Kosik Istvánt négy hóna­pi börtönbüntetésre és 400 fo- j rint pénzbüntetésre ítélte. 1950-ben, hallatlanul nehéz körülmények között nyílt meg az abonyi községi könyvtár. Az induló készlet ötven kö'et volt, és az egyre szaporodó könyvanyagot a ceglédi járá­si könyvtár biztosította. Az első helyiség egy tanterem­ben volt. Ott kapott a könyv­tár egy könyvszekrényt. Ké­sőbb a művelődési házban szorítottak egy kis helyet, és végre, 1956-ban költözött a könyvtár a mostani helyiségé­be, a tanácsháza épületébe. Ettől kezdve azután egyetlen egy évben sem maradt el a hivatalos támogatás. Érdemes néhány szót szólni a könyvtár beszerzéseiről. 1950-ben az akkori könyv­táros hátizsákban és ba­tyuban cipelte a könyve­ket Ceglédről, amiket a járási könyvtár nagylelkű támogatása bizto­sított. 1958-ban már 18 ezer forintot biztosított a községi tanács a költségvetésben. 1959- ben 14 ezer forintot, 1960-ban és 1961-ben 19—19 ezret. Az utóbb; években a könyvtártámogatás min­den költségvetésben sze­repel. 1959-ben, Péter Ida tanárnő vezetésével megalakult a könyvtárban az abonyi iroda- lombarátok köre. Tevékenysé­ge két részre oszlik. Heten­kénti foglalkozásokra, ame­lyek során a kör tagjai irodar lomtörténeti előadásokat hall­gatnak, könyvismertetéseken vesznek részt, és ezeket a fog­lalkozásokat a könyvtár olva­sótermében tartják. A műkö­dés másik részében nyilvárúos előadásokat rendeznek a zene­iskola nagytermében havon­ként. A múlt évben a .következő, rendkívüli sikerű rendezések voltak: Édesanya az iroda­lomban és a zenében, Ady-est, József Attila élete és költé­szete, Évszakok az irodalom­ban és a zenében, A Tanács- köztársaság irodalma. Az idei első nyilvános rendezés Mi­kes Kelemennel és a kuruc költészettel foglalkozik. Tavaly a könyvtár új könyv­állványokat kapott, és mind­két helyiségét felparkettázr- ták. Az olvasók / már megszok­ták az önkiszolgáló rend­szert, és a legnagyobb biztonság­gal válogatnak a köny­vekben. Csend, nyugalom az olvasóte­remben. Senki sem zavarja az olvasókat. Befejezésül megkérdeztem Győré Pálnét, hogy mennyi a beiratkozott olvasók száma, és mennyi az átlagos évi köl­csönzés. — Közel ezer olvasónk van és egy év alatt hozzávetőleg negyvenezer kötetet kölcsö­nözünk. És vegyük figyelembe, hogy ezt a két adatot egy olyan al­földi faluban jegyeztem fel, amelynek csak 1950 óta van községi könyvtára! R. K. — KÖZELEDIK az autó­sorsolás új terminusa. No­vember másodikén a tízezer és ötezer forintos betevők ta­karékkönyveit sorsolják. Több száz ceglédi betevő próbálja ki ezen a sorsoláson szerencsé­jét, jelentős részben --ipari dolgozók és termelőszövetke­zeti tagok. — BÜRÖCZ ANDRÄS, abo­nyi lakos (Szolnoki út 16) se­gédmotoron vezetői igazol­vány nélkül közlekedett és a főútvonalra való ráhajtás előtt nem állt meg. A sza­bálysértési hatóság százhúsz forint pénzbírsággal sújtotta. — A CIFRAKERTI Állami Gazdaság szombatig több mint tizennyolcezer mázsa cukor­répát szállított a Szolnoki Cu­korgyárba. — A DÓZSA NÉPE Terme­lőszövetkezeit pincéjébe eddig 600 hl must érkezett. A ter­més jelentős részét mint sző­lőt értékesíti a gazdaság a nyársapáti borpincénél. A gaz­daságnak 1800 mázsa szőlő szállítására van szerződése, de a mutatkozó jó termés miatt rövidesen sor kerül pótszerző­désre. — A CEGLÉDBERCELI Rákóczi Termelőszövetkezet a Tenyészállatforgalmi Vállalat­nál 88 darab sertést vásárolt tenyésztés céljára. Az állatok elhelyezésére a gazdaság sa­ját erőből, minden hozzájáru­lás nélkül sertésfiaztatót és hizlalót épített. — A CEGLÉDI Baromfikel­tető Állomáson miniszteri szakbizottság tett látogatást. A helyszínen megtárgyalták az 1962. évi fejlesztési tervet, amely szerint az üzem kapa­citását az év folyamán két­szeresére emelik. — CEGLÉDÉN az 1961— 62-es tanévre 5400 általános iskolai tanuló iratkozott be. — A VÖRÖS CSILLAG Termelőszövetkezet 35 vagon csöves kukoricát szállított le takarmánycserére a Termény­forgalmi Vállalat takarmány­üzemébe, — TOVÁBB FOLYIK a tisztasági mozgalom Abony- ban, az értékelést szeptember 23-án tartották és a vöröske­reszt helyi csoportja a járási vöröskereszttel együtt rövide­sen nyilvánosságra hozza az értékelés eredményeit. — JÓL SIKERÜLT, han­gulatos szüreti bált tartottak szombat este a Dózsa Népe Tsz kertészetében. A jóízű birkapaprikás után hajnalig szórakoztak a kertészeti bri­gád tagjai, meghívott vendé­geikkel együtt. — VASÁRNAP REGGEL a Mező utcában elszakadt a vil­lanyvezeték, s az utcák sora áram nélkül maradt. A DÁV , vezetőjének és dolgozóinak gyors és áldozatkész munká­ját dicséri, hogy a munka­szüneti nap ellenére gyorsan megoldották a környék vil­lanyellátását. A lakosság a délelőtt folyamán már áram­hoz jutott. Kerékpárok lopásából élt, 2 évi börtönt kapott a „Csini baba Kánya László Cegléd, Ör­kényi úti lakost keresztel­ték el erre a névre a Lósport Vállalatnál a lovászok és így ismerte ezen a környéken a rendőrség is. Kánya 20 hónapot ült bör­tönben szándékos emberölésért és miután onnan 1956-ban sza­badult, nem akarta magát egy munkahelyhez kötni. In­kább a szabad vándoréletet kedvelte. Egy ideig vándor drótozó volt. majd 1959-ben a Lósport Vállalatnál hat hó­napig lovász, de ez sem tet­szett neki. Újra a vándoréle­tet választotta. Kóborlás köz­ben több Pest megyei falu­ban kerékpárt lopott, a kerék­párokat valamelyik erdőben i szétszerelte és a nemesebb al- ! katrészeket Pesten, az Ecseri úti piacon értékesítette. I960 j novemberében Albertirsán az ' fmsz étterem elől ellopta Lebanon Erzsébet kerékpár­ját. Rövidesen Dunakeszin próbálkozott, decemberben Monoron a beton mellől emelt el egy kerékpárt, ugyanebben a hónapban kiterjesztette va­dászterületét Nagytarcsára és Inárcsra is. Könnyű volt a lo­pásokban felfedezni „Csini baba” módszereit. Monoron, miközben dina­mót árusított, Sárvári János segédrendőr igazoltatta. Az igazolás során megtudta ada­tait, maid útjára engedte Kánya Lászlót, aki néhány perc múlva ellopta Sárvári János testvérének a kerék­párját. Utána eredtek, elfog­ták, miközben a rendőrség­re kísérték, megszökött. Pes­ten fogták el, a bíróság köz- veszélyes munkakerülésért és lopásért kétévi börtönbünte­tésre ítélte. A vádlott felleb­bezetté ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Kenyó László, Tótli Tibor, Vig Lajos, Godó János, Hausmann István, Kiss László, Nagy Anna, Posztor Éva, Kmety János, Zsiga Mária Terézia, Hos- tyinszki Julianna, Rimóczi Sán­dor, Oláh Julianna. Sárkány Ka­talin, Kolozsvári Mária, Récsi Pé­ter, Récsi Pál, Dobozi Rózsa, Ecseri Imre, Farkas Brigitta Kor­nélia. Varga Hona. Házasságot kötöttek: öcsai At­tila László és Horváth Angyalka Eszter, Szarvas János és Konya Julianna Klára, Koncz János és Barta Mária, Antal Gyula és Márkus Zsófia. Kecskés László Ervin és Kaszai a Karolina Edit, Pej Mihály és Tölgyes Mária Luj­za. Elhaltak: Szécsény László 38 éves. Pap Józsefné Hamar Ilona 51 éves. Hegedűs István 5 hóna­pos, Mező Lászlóné szül. Nagy Julianna 77 éves, Tóth Ferenc 81 éves, Herczeg Józsefné szül. Túr­osán Hona 58 éves, Kis Csaba 7 napos Molnár Mihály Jánosné szül. Katona Viktória 76 éves, Füle istvánné szül. Monori Lidia 79 éves, Biró Lászlóné szül. Gá­bor Mária 77 éves. Bakó József 4 éves, Récsi Pál 1 napos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom