Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
TEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f rí an AZ M s; [MP ■ P E S T M E G Y El B 1 l O T ‘ r s ág A É í ». A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM Ált A :hi fii jJÉn 1961. OKTÓBER 10. KEDD A terv fő célkitűzése: a fejlett, szocialista társadalom felépítése its ötéves terv törvényjnvnslattínak nt ey vita tu sö vtt I folytatta munkájút as orssáyyyülés Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Beszédének bevezető részében az Országos Tervhivatal elnöke kiemelte: a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat töretlen folytatása a párt és kormány helyes, ma már eredményeiben is megítélhető gazdaságpolitikájának, amelyet a hároméves terv idején követett. Áz új ötéves terv új fejlődési szinteket, magasabb célokat és minőségében is új feladatokat állít elénk a gazdasági élet fejlesztésében. — A gazdasági életnek ez a töretlen, ingadozásoktól mentes vonalvezetése á fejlődés egyik lényeges, tartaléka, átgondolt, előrelátó vezetésit tesz lehetővé, és biztosítja, hogy a végrehajtás megszervezésében kapkodásmentes, nyugodt munkára rendezkedhessünk be. A hároméves tervet túlteljesítettük A továbbiakban Ajtai Miklós utalt rá, hogy a hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem a legfontosabb ágazatokban túl is teljesítettük, meggyorsítottuk a fejlődés ütemét. Ezt az tette lehetővé, hogy a helyes gazdaságpolitikai célok kibontakoztatták dolgozó népünk alkotó kezdeményezését, szabad utat nyitottak egyének és kollektívák előtt a jobb munkára, a tartalékok feltárására. — A hároméves tervben az ipari termelés növekedése a tervezett huszonkét százalék helyett csaknem 40 százalék volt, a lakosság fogyasztása a tervezett 11 százalékkal szemben 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forint beruházást valósítottunk meg. Javult a kitűzött gazdaságpolitikai céloknak megfelelően a termelés szerkezete is. — A gazdasági fejlődés eredményei és a párt egész politikájának helyessége alapján következett be a hároméves tervidőszak végére a mezőgazdaságban végbement nagy jelentőségű fordulat: dolgozó parasztságunk a termelés szocialista formáját választotta, uralkodóvá váltak a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok. Ezt a változást, ezt a sikert teljes joggal nyilváníthatjuk társadalmunk, népgazdasáAjtai Miki gunk életében történelmi jelentőségű változásnak. Az előadó ezután kiemelte: amikor a helyes gazdaság- politika nyomán elért jelentős sikereket értékeljük, szólnunk kell a végrehajtás során tapasztalt nehézségekről, hibákból is, mert ezek világos felismerése szükséges ahhoz, hogy az előttünk álló terv végrehajtásakor mindezeket elkerüljük. Megemlítette például, hogy az utóbbi években sokat foglalkoztunk a beruházások koncentrálásának problémáival, az építkezések meggyorsításával, a beruházások költségének csökkentésével, a hároméves terv alatt azonban nem a kívánt mértékben haladtunk előre ezekben, a fejlődés nem volt kielégítői Rámutatott, hogy a hároméves terv második felében a terven felül keletkező tartalékokat némileg túlbecsülve, a fogyasztást és a felhalmozást gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Ez egyebek között arra vezetett, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk olyan mértékben megalapozni, ahogyan a gyors építési ütem és a gazdaságosság ezt indokolta volna. Ez a tapasztalat az egyik oka annak, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani, mint ahogyan azt erre az időszakra korábban terveztük. Ezt a meggondolást — mondta az előadó — már az 1961-es tervben érvényesítettük, s ennek eredménye, a beruházások anyagi megalapozása a gyakorlatban máris felmérhető. Ajtai Miklós a továbbiakban arról beszélt, hogy a készletgazdálkodás sem a helyes gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelő módon alakult népgazdaságunkban az utóbbi másfél év folyamán. Anyagokban, félkész- és késztermékekben egyaránt olyan emelkedés következett be, amely a zavartalan termeléshez már nem szükséges, és feleslegesen köt le értékeket. Ezt a jelenséget mindenekelőtt úgy szüntetik meg, hogy a következő tervidőszakban számításba veszik felhasználásukat. Beszédének következő részében Ajtai Miklós arról szólt, hogy a második ötéves terv törvényjavaslata megfelel azoknak az irányelveknek, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa a második öt«$ beszéde éves terv elkészítéséről elhatározott. Növelhetjük a fejlődés ütemét — Az irányelvekben lefektetett számszerű előirányzatok mindenekelőtt annyiban módosultak, hogy az azóta eltelt idő gazdasági fejlődésének tapasztalatai magasabb előirányzatokra, a fejlődés ütemének emelésére adtak lehetőséget. Az ipari termelés gyorsabb ütemére alapozva magasabb a nemzeti jövedelem növekedésének előirányzata. A mezőgazdaság termelésének a törvényjavaslatban öt évre tervezett 22—23 százalékos évi átlagos növekedési üteme csaknem azonos, valamelyest magasabb a kongresszus által hét évre megjelölt 30—32 százalékos előirányzat ütemével. Az előadó ezután rátért a törvényjavaslat néhány vonásának ismertetésére. Először a nemzeti jövedelem kérdéseiről beszélt. Az előirányzatok szerint 36 százalékkal emelkedik majd a nemzeti jövedelem, s termelésünknek belső arányaiban is kifejezésre jut az a társadalmi átalakulás, amely hazánkban végbement. Jellemző, hogy a nemzeti jövedelem termelésében 1959-ben még csak 77,5 százalékot képviselt a szocialista szektor, 1960-ban már megközelítette a 88 százalékot, 1965-ben pedig a terv számításai szerint a nemzeti jövedelem mintegy 98 százalékát képviseli majd a szocialista szektor. Ebben a nagyarányú változásban is tükröződik tervünk alapkérdése: a szocializmus alapjainak lerakása, a fejlett szocialista társadalom felépítésére való áttérés. — A nemzeti jövedelem felhasználását jellemzi, hogy a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás, a nemzeti jövedelem felosztásában megnő a felhalmozás súlya. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgal m 23 százalékos emelkedése, és erre alapozva az életszínvonal, a reáljövedelem 16—17 százalékos növekedése. A reál j öyedelem-nöyekédés a számítások szerint az éves tervekben úgy. realizálható, hogy az ötéves időszak elején lassúbb, második felében pedig gyorsabb lesz a növekedés üteme. Mint az előadó kiemelte, a nemzeti jövedelem ilyen módon történő felosztását azért lehet helyesnek tekinteni, mert terveink készítésekor mindenkor a célt, egész munkánk értelmét kell szem előtt tartani: a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emeléséi és azt, hogy az életszínvonal emelkedése 196S után is megalapozott legyen. — Ez csak úgy lehetséges — hangsúlyozta Ajtai Miklós —, ha a nemzeti jövedelemből a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra. E kérdésben pótolni valónk is van, mert korábban több éven át viszonylag alacsony volt a beruházások színvonala, célzok itt mindenekelőtt az ellenforradalom utáni időszakra. Ezt kell fokozatosain pótolnunk, s egyben a bővített szocialista újratermelés szükséges felhalmozási színvonalát kell megteremtenünk. A felhalmozás, mindenekelőtt a beruházások gyorsabb növekedése természetesen csak oiyar) mértékig tervezhető, hogy az életszínvonal állandó emelkedése biztosítható legyen. Ezt a folyamatos életszínvomaiemel- kedést a felhalmozás gyorsabb növelésével párhuzamosan a terv reálisan alapozza meg, úgy, hogy az emelkedés az ötéves időszak második felében meggyorsul. Iparunk szerkezeti változásai — A gazdasági fejlődésben, a nemzeti jövedelem termelésében egyre növekvő súlyt képviselő szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését, ami megfelel min tép v 8,5 százalékos évi növekedési ütemnek. Iparunk szerkezetében előirányoztuk azokat a változásokat, amelyek egyrészt az ipari fejlődés általános gazdasági törvényeiből fakadnak, másrészt azokat a célokat, amelyeket népgazdaságunk sajátosságai, nyersanyaghelyzetünk, külkereskedelmünk, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének aktuális problémái megkövetelnek. — A termelési eszközök termelése megelőzi az ipar egészének, és ezen belül különösen a fogyasztási cikkek termelésének növekedését. A szocialista ipar termelésében az öt év során megnő a súlya a vegyiparnak, a gépiparnak és a villamosenergiaiparnak. Az ipar fő ágazatainak ilyen strukturális eltolódása, amely a fejlődés általános követelményeiből adódik, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az egyes iparcsoportokon belül a legszélesebb. minden iparágra és termékre kiterjedő fejlesztést helyes előirányoznunk. Népgazdaságunk méretei és adottságai azt indokolják, hogy a nemzetközi munkamegosztásba intenzíven bekapcsolódva, szűkítsük termékeink számát, emeljük az egyes gyártott termékek mennyiségét, szérianagyságát, úgy választva meg termelésünk összetételét, hogy az adottságainknak a legkedvezőbb legyen. — Termelésünk szerkezetének Ilyen kialakításához nagy és szakadatlanul fejlődő lehetőséget biztosít részünkre a szocialista munkamegosztás, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink elmélyítése, a kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. — A nemzetközi kapcsolatok új, szocialista formája eddigi fejlődésünkre is maghatározó, a fejlődést megalapozó gyorsított tényező volt, amelynek sorén nemegyszer a legnehezebb helyzetben különösen éreztük és tapasztaltuk a segítő kezet, az önzetlen támaszt, a Szovjetunió és a szocialista országok nagy családjának segítségét, erejét. Javítani kell az ország nyersanyag-helyzetét — A fejlesztés során célunk, hogy népgazdaságunk adottságaiból kiindulva, a fejlesztés, a struktúra alakulása javítsa az ország nyersanyaghelyzetét. A kevésbé anyagigényes, magas szaktudást követelő ágazatok és termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. A nemzetközi munkamegosztásba egyre intenzívebben bekapcsolódva, modern technikával, modern technológiával, gazdaságosan megfelelő nagyságú szériában előállított termékeket állítsunk be terveinkbe. — A termelési szerkezet ilyen irányú alakulását jellemzik azok az előirányzatok és számítások — folytatta az előadó —, amelyekből a terv most előterjesztett összefogó előirányzatai felépülnek. — A vegyipar szerkezetében jellemzően alakul azon termékek termelése, amelyek megfelelnek a törvényben lefektetett elveknek: „Az ipar termelőerőit viszonylag kevéssé^ anyagigényes, magas képesítésű munkát követelő, korszerű, keresett gyártmányok gazdaságos előállítására kell összpontosítani.” Amíg a vegyipar termelése 75 százalékkal emelkedik — meghaladva az ipar egészének növekedését —, a vegyiparon belül a gyógyszeripar termelése ennél is gyorsabban. 100 százalékkal nő. Megvizsgálva a gépipar szerkezeiének alakulását, annak legfontosabb számszerű jellemzői — a termelés zömét képviselő Kohó- és Gépipari Minisztérium gépiparának adatain szemléltetve — a következők: ■ — A gépipar egészében 1960-ban a műszeripar termelése 5.2 százalékot képviselt, ez a részarány 1965-ben tervek szerint 7,6 százalékra emelkedik. Ugyenezen idő alatt a híradástechnika részaránya 9.9 százalékról 11,5 százalékra nő. A szerszámgépiparé 7 százalékról 7.8 százalékra. míg ugyanezen időszakban például a hajóipar részesedése — bár termelése növekszik — 5,7 százaléktól 4,2 százalékra csökken. A műszeripar és a híradástechnika gyors növelése két okból Is kedvezően hat ki fejlődésünkre. Egyrészt mindkét iparágra jellemző, hogy viszonylag kevés nyersanyagból magas szak- képzettséget igénylő termékeket állít elő és rendelkezünk azokkal a kutatókkal, mérnökökkel, szakmunkásokkal, akik a fejlődést, a nemzetközi versenyben való helytállást biztosítani tudják. Előnyös ezen iparágak gyors fejlődése azért is. mert az ötéves terv során fokozatosan kibontakozik iparunkban az automatizálás és éppen ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be ennek megalapozásában. Az automatizálás sok út- jánál a berendezések alkotóelemei között éppen a műszeripar és a híradástechnika termékeit találjuk meg nagy számban. — Az általános gazdaság- politikai céloknak megfelelően változik élelmiszeriparunk szerkezete is. Az élelmiszeripar termelésében az ötéves tervben erősen megnő a konzerv- és a hútőipar részesedése. Ezzel egyrészt elérjük, hogy jó minőségi mező- gazdasági termékeinket magasabb értékű termékeknek dolgozzuk fel, másrészt olyan iparágakat fejlesztünk, amelyek exportunkban is jelentősek, s amelyekre a távolabbi perspektívában, 1965 után is egyre nagyobb szerep vár kivitelünk növelésében. A modern technika alkalmazása — A második ötéves tervben uralkodó gondolatként vonul végig a modern technika, az új technológia bevezetése, a gyártmányok korszerűsítésének növelése; egész tevékenységünket átfogó cél a műszaki fejlesztés meggyorsítása. A terv szilárd alapokat teremt, hogy ezt a célt — amely egyik feltétele a fejlődés előirányzott ütemének, a termelékenység gyors növelésének, az életszínvonalnak — megvalósíthassuk. A tervben kitűzött szerkezeti változások is kihatnak a műszaki fejlesztésre, alapot adnak a korszerű technika és technológia gyors elterjesztéséhez. — A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt meghatározó jelentősége van az energiaellátásnak és az energiaellátás szerkezetének. — A tervidőszak alatt az ország energiaellátásában lényeges szerkezeti eltolódások következnék be. A széntermelés és felhasználás növekedése mellett is az összes felhasznált energiából a szén részesedése 1960-ról 1965-re 74 százalékról csaknem 66 százalékra csökken. A kőolaj és termékeinek súlya 19,2 százalékról 22 százalék fölé emelkedik. — Legnagyobb az emelkedés a földgáz-felhasználásban, amelynek részesedése 2 százalékról 1965-re 7,6 százalékra nő. — Ezzel energiaellátásunk energetikailag magasabb hatásfokú és egyben a gazdaságosabban felhasználhatój modern tüzelő- és hajtóanyagok irányába tolódik el. Saját kőolaj- és földgáztermelá- sünk növekedése mellett erre alapot biztosít a megépülő Barátság kőolajvezetéki Ugyanakkor növeljük a baráti országokban gazdaságosan előállított villamosensr(Folytatás a 3. oldalon)
