Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

L ■ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • »SÍ H in. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM 1961. OKTOBER 8, VASÁRNAP LÉGYVADASZOK „Sok tanulás után jólesik a kikapcsolódás’’ jelszóval, kedd esténként vidám fiatalok le­pik el a cukrászdát, vagy a Vigadót Monor on. Nézzük meg, hogy tölti el idejét a gyömrői busz in­dulásáig egy kisebb csoport. Hárman lépnek be a cuk­rászda ajtaján, egy középko­rú, erősen kopaszodó férfi, egy 20 év körüli fiú (élénk szí­nű haja van) és társuk, egy zömök, szemüveges fiatalem­ber. Letelepednek, egy asztal­hoz és várják a felszolgálót. A két fiatal enne, idősebb tár­suk inkább inni szeretne. Várnak. Az első öt percben csend­ben vannak. A második öt percben már hangosan tár­gyalnak, és kérő szemekkel nézik az asztal előtt időnként elsuhanó egyetlen felszolgá­lót. A rozsdahajú ifjú azonban nem unatkozik sokáig. A fe­je körül zümmögő legyek után kapkod és — meg kell je­gyeznem — nem is eredmény­telenül. Van úgy, hogy egy csapásra két légy is marad a markában. A szemüveges elmerengve nézi a szomszédos asztal térí­tőjén látható színes nyomokat, utána találgatja, vajon me­lyik mitől eredhet. Ezalatt egyre jobban sza­porodnak a légytetemek. Már- már elborítják a hamuiéi al­ját, mikor az éló légyfogó felfedezi egy nálánál jóval kisebb, türelmesebb, csende­sebb társát, aki, bár ma még egyetlen legyet sem fo­gott. mégis türelmesen s geli hálóját, az asztal .szék közé .............. v*j­' EredihéiUjteleiiségét éppen néhány léggyel kárpótolják, mikor megérkezik ő felszolgáló. Rendelnek, fogyasztanak, az­tán fizetnek. Mindezt^öl perc leforgása alatt. Búcsúzóul még egy pil­lantást vetnek a szomszédos asztalhoz, ahol egy hölgy zsebkendővel törölgeti imá- dotija szénporos fülét, aztán indulnak. Az ajtó csendesen zárul be utánuk. (Gyarmati) ovo- és a MAI MŰSOR Mozik Ecser: Kutyás hölgy. Gomba: Diplomácia, óh. Gyömró: Dúvacl. Matiné: Ember az égben. Maglód: Alomrevü. Matiné: Tíaland a t o­rtaton. Mernie: Kolostor titka. Monor: Bíró. Matiné: Hulot úr nyaral. EL: Kolostor titka. Nyár­egyháza: Oz, a csodák csodaia. Péteri: Hüvelyk Matyi. Pilis: Kü­lönös házasság. Matiné: Nevclet- .*n kis kacsa. Tápiósáp: Ballada a katonáról. Tápiósüly: Csinos férj. Úri: Búcsú, t'llő: Nen nóstt- Jök. Matiné: Ember az égben. Va­sad: Négyen az úrban. Matiné: Holt tárna titka. Verses: 80 nap alai- a föld körül. Katimé: Játék és álom. H: TO nap alatt a föld körül. ___________ Ü GYELETES ORVOS Monoton: Páliy Ferenc dr„ Gyömrön: Túrt Maria dr. Gazdag a pilisiek idei művelődési programja A pilisi művelődési ott­honban a múltban nem folyt olyan intenzív munka, ami­lyet elvárt volna a község 9 ezer lakosa. Kevés volt az ismeretterjesztő előadások száma, kevés a kulturális rendezvény. Minden szerv a táncmu­latságok rendezésében látta a pénzügyi gond­jainak egyetlen megol­dását. De ezeket is előre kidolgo­zott program nélkül tartot­ták. A művelődési otthon igazgatója készített ugyan negyedéves munkatervet, de az abban a pillanatban fel­borult, amikor egy szervnek, akár a sportegyesületnek, akár a KISZ-nek vagy nő­tanácsnak kellett egy-egy rendezvény. Felkerestem dr. Szalay Lászlóné kartársnőt, a mű­velődési otthon igazgatóját. Kérésemre elmondta az aláb­biakat: — A felnőtt oktatást a TIT- tel karöltve hajtjuk végre. A TIT hat előadást szer­vez. amelyeket minden esetben filmmel szem­léltet. Az iskolában „Szülők iskolá­ja” indul. Nem marad el a vöröskereszt és a notanács sem, mert a járási terv sze­rint házi betegápolás.! és elsősegélynyújtási tanfolya- mot indítanak, illetve anyák iskoláját szerveznek 10—10 előadással. Maga a művelő­dési otthon az Ilona- és a Mária-telepen 6—6 előadás­ból álló előadássorozatot tart a bejáró dolgozók részére, a művelődési otthonban. Pfdig 1(1 előad isbíil álló elő­adássorozat indul azok­nál; a (sz-taroknak a ré­szére, akik nem vesznek részt az czüstkalászos- ga7(ta-f árfolyamokon Ha ehhez hosszá vesszük a Hazafias Népfront és a KÍSZ-szervezet által tervbe­vett oktatásokat is, bővrfn lesz lehetősége a pilisi dol­gozóknak a tanulásra. Tu­domásom szerint a népkönyv­tár külön szervez olvasói részére könyvismertetést, egy ízben pedig író-olvasó talál­kozót szeretnénk létrehozni. — Művészeti csoportjaik­nak mik a tervei? — Jelenleg népitánc-cso- portunk és színjátszó csopor­tunk van. Ezek rendszere­sen, állandóan dolgoznak. A jövő évben — a különböző ünnepélyekkel együtt — 10 alkalommal lépnek fel művé­szeti csoportjaink. Ezenkí­vül részt veszünk a kultu­rális szemlében, s feltétlenül szerepelni óhajtunk a járási ifjúsági találkozón is. Műsorunkban egy mai tárgyú, egy klasszikus színdarab és egy ope­rett szerepel. — Az ismeretterjesztéshez tartozik még a négy kiállí­tás, amit tervezünk és a négy kirándulás is, amit sze­retnénk egyrészt az iskolá­val, másrészt a ktsz-szel le­bonyolítani, megismertetni községünk dolgozóival ha­zánk legszebb tájait, a Bükk- hegységet és a Mecseket. Gyenes József Híres emberek nyomában (1.II.) NYÁRY PÁL Nyáryak Nyáregyháza i ősi fészke. Itt, az ősi kúriában lát napvilágot 1806. december 2-án a megye és az ország egy kiváló vezéralakja: Nyáry Pál. Igaz, hamar elszólítja in­nen a kötelesség, de mindig szeretettel emlékszik szülő­falujára. Politikai pályafutása korán magasra ível. A megye főjegyzője, ma jd alispánja lesz. Az Ellenzéki Kör tagja, s tevékeny részvevője a márciusi eseményeknek. 1848 áprilisában tagja lesz a Hon­védelmi Bizottmánynak, mint ilyen, a belügyminiszteri teen­dőket látja el. Ö az. aki Kossuth hatalmas, a hazát fenyegető veszélyre rámutató és kétszázezer katonát kérő beszéd# után- ..felkiált- első­ként: „Megadjuk!" A-betörir •osztrák sereg-élni a kormány Debrecenbe me­nekül. Ó is távozik Pestről. Ekkor keresi fel ismét szülő­házát. ahol néhány napot tölt I el. MINK A KÖZBEN TÓNI BÁCSI A BAKON Űg.v- ül ott. olyan egyenes derékkal, a lágyan ringató kocsiülésen, amikor az elnö­köt vagy a mezőgazdászt vi­szi a határba, mintha húsz­éves lenne, pedig már het­venhét ősz dere ezüstézi ha­jat. Megfeszül a hajtószár, Tóni bácsi — így ismeri egész Ve­rses Tófalvi Antal bácsit, az Ezüstkalász Tsz tagját — so­kat fáradt kezében és megáll a két fényes szőrű paripa, a Maxi meg a Géza, — Én neveltem őket. egyik hat-, a másik hétéves — mondja büszkén, aztán így folytatja: — harmincegy csi­kót neveltem fel. egyik szebb vabt, mint ti másik. A kiállt- , fásokon annyi arany- meg ezüstérmet nyertem, hogy ott­hon teli van egy fiók. Az unokák nézik, bámulják rá­érő időben. Ezek a gyerekek azonban már nem szerelik a lovat, nekik már autó kell... — Élhetnék nyugodtan, ül­hetnék otthon, szivarozgatva az őszi napsütésben, a levele­ket hullató fák alatt. De sze­retem ezeket a csikókat, nem hagyom el őket. Amíg én haj­tom, jó kezekben lesznek, ugye. Maxi, ugye. Géza? Na. gyerünk — pattan az ostor, s ahogy elindul a kocsi, még odaszól hozzánk: — Es én thég sokáig szeretném hajtani ezt a két lóidat! Mi is ezt. kívánjuk, kedves Tóni bácsi! K. S. Debreceni tevékenységére, sajnos, az alkudozni akaró, békepárti politika nyomja rá bélyegét. Ennek ellenére a bukás után tízévi várfogságra ítélik, melyet részben le is töltött. Szabadulása után Nyáregy­házára vonul vissza és itt várja az ország új ébredé­sét. Visszavonultan él, gaz­dálkodik. Az 1861-es országgyűlésen a határozati párt tagja, azon­ban az országgyűlés sikerte­lensége után ismét visszavo­nul. Nyáregyházi birtokán ke­resi fel Teleki László, akinek biztatására Pestre költözik. Itt nem sokáig bírja: öngyil­kos lesz. Nyáry Pál. mérsékelt, s in­gadozó magatartásának elle­nére, igaz. haladó politikus ■volt, akinek emlékét máig kegye1 ette! őrzi Nyáregyháza népe. (lepsényi Lajos LÓVERSENY ÜLLŐN Egész délelőtt fegyveiTcpogiiS- tól volt hangos az. üllői lőtér kör­nyéke, A községi MíHS-alapszer­vezet rendezésében, járási meghí­vásos íövészversenyt tartottak., Jó rendezés mellett kezdődött a verseny, de csakhamar kide­rült. hogy kevés a lőállás. Sajnálatos. hogy Vecsés nem a szabályokban előírt csapatok­kal indult. A monori MHS kép­viseltette magát a versenyen, de nem indul«. A gyömrőiek valamennyien mo­torral érkeztek, és szabályszerű két csapatot tudtak kiállítani. (Még tartalékuk is volt.) Jelen volt a csapattal Füstös Ferenc alapszervi elnök is. A verseny résztvevői és rende­zői hiányolták a járási elnököt. A szorgalmas, rendszeres edzés meghozta a megérdemelt győzel­met Gyömrőnek. Mindkét csapa­tuk az élőő helyen végzett, és egyéniben is kiemelkedő gyöm- rőf sikerek születte#. Aradi Ti- vadarné, Papp Lászlóné, Rókái Sándorné, Romházi László. Har­tes László, Szabó Sándor és Ró­kái Sándor érdemel ez újabb szép teljesítményért elismerést. AZ ELSŐ ZONGORALECKE (Foto: Kútvölgyi) Riport pályázatunk eredménye A Monor és Vidéke szerkesztő bizottsága e hétcsi megtar­tott ülésén döntést hozott a lapban meghirdetett riportpályá­zat díjainak odaítéléséről. A bizottság úgy határozott, hogy az első dijat nem adja ki. mivel arra érdemest a pályázatok között nem talált. Második díjjal, 150 forinttal jutalmazza a lapban „Regős” jeligével megjelent „Jóutat, autóbusz!” és „A gombai korzón’’ című cikkeket. Szerzőjük: Varsányi Endre, Gomba. A harmadik díjat — 100 forintot — az „Amatőr” jeligé­vel megjelent „Barátságos arcot kérek!” című írásért ítéli oda. Szerzője: Péterffy András, gimnáziumi tanuló, Monor. EGYÜTT... Már hosszabb ideje figye­lem őket... Úgy dolgoznak és élnek, mint egy szocialista brigád. Talán ezen a megállapításon e söreik olvasásakor ök is meg­lepődnek ..: pedig így van. S ha az erősebb, erre hivatottak szeme még egy ici-picit jobban „rajtuk lenne”, akkor talán ma már egy talpraesett, ráter­mett fiatalokból álló szocialis­ta brigádja lehetne a gyömrői Vegyesipari Ktsz-nek. Munká­juk ellen kifogás nem merül fel. sőt — az emberek, de dol­gozótársaik is útón-útfélen di­csérik őket. E szövetkezet fod­rász- és kárpitosrészlegének dolgozói csaknem valameny- nyien ..fiatalok. Ott voltam azon a közgyűlésen, ahol né­ha nyu'Ááí fc’. vedéit szövetke­zeti tagnak. Saller Mária akkor a gyűlés szünetében azzal lepett meg: — KISZ-szervezetet alakítunk. Egyszerűen. de mégis úgy hangzottak ezek a szavak, hogy mögötte alapos megfon­toltság rejtőzik. ... Néhány órával később a fehérasztal mellett (nem du­hajkodva) énekelgettek. Az Idősebb tagok szeme .büszkén csillogott. Az ember kiolvas­hatta onnan szó nélkül a fia­talok felé áradó szeretetet. Ott hangzott el a következő meglepő (talán nem is megle­pő) mondat. — Kultúrcsoportot kellene alakítani... S a napokban leptek meg harmadszor. Parádi Jóska új­ságolta, miközben ügyes moz­dulatokkal, fürgén kopasztot- ta arcomról a kétnapos- sza­kállt: — Ma moziba megy a bri­gád ... Közösen! — Kik?? — Hát mi, akik iát együtt dolgozunk! Úgy vélem, önálló KISZ- szervezethez, amely jelentős erőt képviselhetne, kevesen vannak. Sokkal helyesebb len­ne, ha ők is, (és mások is, akikről most ugyan itt nincs szó), a községi KlSZ-szerve- zetliez vezető utat találnák meg.-Ott nyitott- kapukra léi­nek. szikesen látják őket! Tn- dom. a KISZ-szervezet is büszke lenne szocialista bri­gádjára, mert biztos vagyok benne, hogy legközelebb, már így írhatok róluk. Az a pezs­gő fiatalság, ami árad belőlük, Saller Máriából, Szabó Mar­gitból, Herle Ilonából. Parádi Jóskából. Vrbán Mikiből és a Bori István által vezetett kár- pitosrészleg tagjaiból — Mózer Jánosból és Virág Istvánból — kár lenne, ha nem kamatozna ott, ahol minden becsületes fiatalnak helye van: a KISZ- ben. Blaskó Mihály A TIT FIGYELMÉBE! Rendezzünk helyismereti sétákat! A fővárosban bevezetett szakvezetése® ismeretterjesztő séták mintájára helyes volna — mint több olvasónk felvetette — megszervezni a helyismereti sétákat, amelynek keretében az érdeklődők megismerhetnék Monor nevezetesebb intézmé­nyeit, ellátogathatnának a logarléc üzembe, a magtisztító és a fajtamegállapító telepekre, a gimnáziumba, a tsz-ek tanya- központjába stb. Ezeken a helyeken szakemberek ismertetnék meg az érdeklődőkkel az intézmény életét munkáját. ŐSZI ÁRPÁT VET a vccsési Zöld Mező Tsz saját gépével ifjú Szabó István A harapós macska „Nem leltem meg, mit Ikerestem, Sullyos sebekben égett [lelkem.” Szegény fiú, gondoltam, tényleg súlyosak lehettek a sebei, ha már két ly-jel irta őket. De a következő két sor után megint mást gondoltam. „Fejem nehéz volt, orrom [lógott. Néha a gyomrom nagyott [korgott* Mégsem lehet nagy a baj, a lélek sebes ugyan, de a gyo­mornak hálisten! — kutyaba­ja. Azaz ... Mert akkor aztán jött a „Szőke lány”, a követ­kező vers címszereplője. Hogy az mi mindent tett vele! „Ahol tudtál, ott megcsaltál" — írja felőle. S ez még a ki­sebb. hanem: ..Virágot síromra dobtál, És aztán némán otthagytál.” Szóval, költőnk bele is halt ebbe a nagy szerelembe, ezt a versét, úgy tűnik, a hazajá­ró lelke írta. Ilyen egy nagy szerelem! S jaj, még a vers leg­szebb. legmegrázóbb felfede­zést dokumentáló sorát ki ne felejtsük! így szól: ..Fiú vol­tam, s Te lány voltál..Ki hitte volna? Dicséretes, hogy költőnk a sír fenekén sem vesztette el pontos ítélőképes­ségét, s nem állíthatjuk róla, hogy azt se tudta, fiú-e vagy lány. F agy vegyünk egy múlha­tatlan idézetet T.. a mo- nori dalköltőnő, a helyi szép­asszonyok és piaci kofák meg- éneklőjének müveiből. Idé­zünk a „Balog legény"-böl: „Beleestem egy ötödik hibába, Ráléptem a tarka cica lábára. Ráléptem és a bokám [megharapta: Ezért lettem én a lábomra [sánta.” Fenemód harapósak lehet­nek a monori macskák Es nagyon szerények, tartózko­dók a vecsési férfiak. Egy on­nan beküldött vers legalábbis azt tanúsítja: „Szeretnék veled együtt tenni mindent; — mindent, amit lehet, csak veled. — veled!” Dúsfantáziájú ember legyen, aki megérti, mit akart ezzel mondani a költő. Vagy nem? Idézhetnék még D. ünnepi -* ódájából. E. alkalmi ver­séből, s mások faragott rímei­ből, a több tucatnyi „költe- mény”-böl, amelyek elöl fió­kom kulcsa elzárja a halha­tatlanság útját. De minek te­gyem, miért rontsam tovább a kedves olvasó vasárnapját? Csak azt nem tu(lom. miért nevezik az ilyen versfaragó­kat fűzfapoétáknak? Miért bántják azokat a kedves, szép, szomorú fűzfákat? Radványi Barna II árom verset küldött be n hozzánk P. S-. azzal a kéréssel, közöljük le — ha megfelel. Nem felel meg. Ezt közöltük vele is. s ezzel az ügyet lezártnak is tekinthet­nénk. De holnap újabb verse­ket hoz a posta, holnapután kézirat-nyalábbal kopogtat be a monori „költönő” és folyik tovább, szinte vég nélkül az ádáz ostrom. Mert nem olyan könnyű ám ezeket a mi fel nem fedezett zsenijeinket meggyőzni arról, hogy a ver­sük rossz. Pedig milyen rosszak! Ha önök azt olvashatnák! S miért is ne olvashatnák?! Ha nem is az egészet, néhány részle­tet csupán. (Ezekből ennyi is elég!) Olvassák csak. gyönyör­ködjenek benne, s tanuskod- ; janak mellettem, vagy elle­nem: a versben van-e hiba, j vagy a bírálóban. T/"együk elsőnek P. S. bará- ; ' tunkat. „Sötét utca” cí­mű versének 3.—4. sorát ol- \ vasva nagyon megszántam : őt:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom