Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

1961. OKTÓBER 6, PÉNTEK MEGYEt '^Mirhán Magyar versenyzők a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny döntőjében A nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny középdöntője szerda délután véget ért, A nemzetközi zsűri az esti órák­ban hirdette ki az eredményt. A középdöntőbe jutott 27 versenyző közül kilencen ju­tottak tovább a döntőbe: Va- lentyin Belcsenko szovjet, Therese Castaing francia, Dino Cianni olasz, Nokola Evrov bolgár, Gabos Gábor magyar, Borisz Pecserszkij szovjet, Oleg Sztupakova szovjet, Szűcs Loránd magyar és David Wilde angol. (MTI) Ismerkedés az „igazi“ munkával Politechnikai oktatás a monori gimnáziumban Általános és középiskoláink­ban már egy hónapja felhang­zott az első csengetés. A nyári szünetet felváltotta a komoly munka, a tanulás. így van ez a monori József Attila Gimnáziumban is. A nemrég még csendes folyosó­kat betölti a vidám diáksereg lármája. Csak nehezen lehet megtalálni Gutay Károly igazgatóhelyettest, aki a poli­technikai oktatást vezeti. Évek óta folytatnak kísérle­teket az egész ország terüle­tén ennek az új oktatási rend­A Minisztertanács ülése A kormány csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jó­váhagyta a honvédelmi miniszter jelentését azokról az intézke­désekről, amelyek a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességének növelésére, népünk békés alkotó mun­kájának védelmére szükségesek. A kormány jóváhagyta, hpgy a honvédelmi miniszter az 1960. évi — a honvédelemről szóló — törvény 24. paragrafusának első bekezdése alapján az ez év őszén második szolgálati évüket letöltő sorállományú katoná­kat a magyar néphadsereg kötelékében ideiglenesen vissza­tartsa. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésére határozatot hozott a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról és a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élen­járó dolgozók és vállalatok [kitüntetéséről és jutalmazásáról. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Erre is gondoljunk A napokban a mÉK em­bereivel beszélgettem arról a jelentős gazdasági segítség­ről, amelyet a szerződéses termelés jelent a termelő- szövetkezeteknek. A megyei tapasztalatok is azt bizo­nyítják, hogy érdemes szer­ződéses alapon termelni. Or­szágosan ismert tsz-ek — mint a lőrinokátai Uj Világ, az inárcsi Március 21, a ceg­lédi Dózsa Népe, az albertir- sai Dimitrov —, a többi kö­zött éppen a szerződéses ter­melésnek köszönhetik; jó hír­nevüket. Jelentős területen termesztettek — szerződéses alapon — burgonyát, zöldség­félét és vetőmagot, amiért már korán előleget kaptak, s volt miből a munkaegysé­gekre rendszeres előleget fi­zetni; így a tagság különö­sen értelmét látta a munká­nak és összefogott, fellendí­tette a gazdaságot. Persze, ez csak egyik ol­dala a szerződéses termelés­nek ■— mégis meggyőzően bizonyítja, hogy érdemes szerződni az állami felvá­sárló, termeltető vállalatok­kal. Úgy gondolom, hogy ezekben a tsz-ekben már nem is szükséges különösebb agitáció, mert tudják: érde­mes szerződni. Megyei átlagban azonban még nem ez a helyzet. Van­nak helyek, ahol húzódoz­nak a szerződés megkötésé­től, mint Üllőn, Vecsésen és máshol. Azzal érvelnek: „Minek szerződjünk, amikor közel van a főváros és jól el tudjuk adni a terményt”. Ez a nézet még a régi, kistulaj­donosi szemléletből fakad és nem számol a szerződéses termeltetés előnyeivel. Ha­mis az ilyen felfogás azért is, mert a tagságot kiteszi az időjárás, a termelés, az érté­kesítés bizonytalanságának, s már eleve elüti a szerződé­sekből származó előnyöktől. Érdemes vekben a napok­ban a tagokkal elbeszélgetni a jövő évi termelésről, hi­szen most folyik a gazdasági tervek előkészítése. Az a tsz- vezetőség végzi jól munká­ját, amelyik számbaveszi a lehetőségeket. A szerződések megkötése is erre a hónapra esik. Szövetkezeteink vezetői fogadják szívesen a MÉK embereit és beszéljék meg velük a szerződés körülmé­nyeit. Megyénkben különö­sen burgonyára és zöldség­félékre szerződnek. A MÉK terve 16 ezer 210 hold. Ez nem olyan nagy terület, hogy a tsz-eket megterhelné, de jelentősen hozzájárul a la­kosság ellátásához. Szövetkezeteink akkor cse­lekszenek helyesen, ha a táj- kultúrának megfelelően, egy­egy növényi éleségből na­gyobb területen termelnek. Ennek több előnye is van. A szövetkezet tagjai nem for­gácsolódnak szét a sok kis parcellán. Jobban tudnak gépesíteni és könnyebb a szállítás,- az értékesítés. Megint a lőrindkátaiak pél­dáját említem, ahol száz holdon termeltek zöldpapri­kát és így a növényápolást is és a szállítást is egy idő­ben, végezhették. Kedvező a szerződéses ter­melés a szövetkezetek szá­mára azért is. mert bizton­ságos az értékesítés. A tsz- gazdák nyugodtan aludhat­nak —* nem rohad a földön a termés —, mert a termeltető vállalat a '^erzodésben le­kötött terményt biztosan át­veszi. S gondolom, hogy az is jelentős dolog — mint már említettem —, hogy a le­szerződött termények árá­nak a 60—80 százalékáig a bank rövidlejáratú hitelt nyújt, — magyarán előleget ad —.a vállalat s a szövetke­zet akkor is pénzelhet, ami­kor nincs szezon. Lényegé­ben megteremtődik a lehe­tősége annak, hogy a tsz rendszeresen, havonta adjon készpénzelőleget a tagoknak a végzett munkaegység ará­nyában. Mindehhez jön még, hogy a tsz-ék a szerződéskötés ese­tén egyéb juttatásban is ré­szesülnek. Cukorrépából pél­dául a gyártól száraz répa­szeletet, melaszt kapnak, amit takarmányként újra értéke­síthetnek. Nem is beszélünk a felárról, amely jelentős többletbevételt jelent; zöld­ségféléknél például a MÉK 10 százalékos felárat fizet. Ez az elmúlt évben a Pest megyei szövetkezetek jöve­delmét — a leszerződött hol­dak átlagában — ezer forint­tal növelte. Az sem megve­tendő dolog, hogy jövőre az eddigi szabványok lényegé­ben nem változnak. Ha lesz­nek is egyes növényfélesé­geknél fcisébb módosítások, azok főképpen arra irányul­nak, hogy egyszerűbbé te­gyék az elszámolást, az át­vételt. A szerződéses terme­lés esetén a vállalatok álta­lában vetőmagot és szak­mai segítséget is nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. / erre Szövetkezeteinkben is gondoljanak, amikor a jö­vő évi terveket készítik. Ha szerződnek, jól járnak, előse­gítik az országos tervek vég­rehajtását; hozzájárulnak a lakosság zavartalan ellátásá­hoz, exportkötelezettségeink teljesítéséhez, s végül a szö­vetkezeti gazdák boldogulá­sához. G. S. szemek a bevezetésére. Nos, a monori gimnázium már az első kísérletezők között szere­pelt És a tanárok — Oláh István vezétésével — nem hiába fáradoztak. — Ma már — mondja Gu­tay Károly — büszkén be­szélhetünk három tanműhe­lyünkről és varrodánkról (melyben tizenöt új varrógé­pet állítottunk fél). Politech­nikai oktatás, a negyedik osz­tályok kivételével, mindenütt van. Egy osztályt — szükség szerint — három, illetve négy csoportra osztottunk fel. Csu­pán * a mezőgazdasági csoportok alkotnak egy-egy egész osz­tályt az első-, illetve másod­éveseknél. A mostani másodi­kosok alakították meg tavaly öt holdon és az iskola kert­jében a Hermann Ottó ifjúsági termelőszövetkezetet. Munká­jukat az a sok zöldborsó, ka­ralábé, zöldbab, paprika stb. dicséri, amelyet a helyi pia­con értékesítettek. De talán nézzünk szét a műhelyekben, no meg az új konyhában, amely ma van először üzem­ben. Ugyanis itt is folyik po­litechnikai oktatás: neveljük a jövő „szakácsait". A „jövő szakácsait” a mo­sogatóban találom, ahol figye-^ lenunel hallgatják Utassy László vezető szakács utasítá­sait. Mivel órát nem illik za­varni, megállók az ajtó mel­lett, s a nagyszerűen felsze­relt konyhát nézegetem. A nagyablakos, tágas helyiség, a hatalmas új tűzhely, a két gőzüsit, a burgonyahámozó, a sarokban összeállításra váró robotgép és a hét sürgő-forgó szakácsnő látványa — nagy­szerű. ~ De véget ért az óra, a lá­nyok tálalni indulnak és Laci bácsi tájékoztat: — Két csoportom van, ősz- szesen húsz fő: tizennyolc lány és két fiú. A heti hat órából kettőn elméleti okta­tást kapnak. Egyelőre az ősi étkezés, a magyar konyha ki­alakulása a téma. A gyakor­latban a levesek elkészítéséig szeretnénk eljutná az idén. Utunk következő állomása a rasasműhely Kilenc fiú és leány reszel buzgón, pokoli zajjal, Tóth Tibor szakoktató vezetésével. — Itt csak az elsősöket ok­tatjuk, a másodikosok a helyi vasipari ktsz-ben és a Mag- lódi Gépgyárban tanulnak. Az első év feladata főleg az egyszerűbb lakatosmunka, a fűrészeié», a reszelés, a kala­pácskészítés, szerelés elsajátí­tása. A második évben már készítenek a gyerekek egysze­rűbb szerszámokat, derékszö­get, fűrészkeretet, tanulnak hegeszteni és esztergálnak. Az elektromosműhely már sokkal csendesebb, a szerszá­mok nem csapnak nagy zajt A lányok annál inkább, öten- hatan magyarázzák, egymás szavába vágva, hogyan is kell azt a szegény kis motort te­kercselni. Tóth István szakmai oktató dicséri őket: — Ügy veszem észre, hogy ez a munka sokkal jobban tetszik a fiúknak és a lányok­nak is, mint az egyszerű mé­rések, a haj lítás, reszelés, fű­részelés. Ötvenkét „gyerekem" van, s azt hiszem, mindany- nyian szeretnek idejönni. Szavainak bizonysága, hogy a tavaly még mezőgazdasági oktatásban részt vevő harma­dikosok, miután csoportjuk­nak fel kellett oszlana az egy­ségesebb tanulás érdekében, önként jelentkezés alapján tízen jöttek ide: kilenc fiú és egy lány. Az eddigiekben mindenütt találtunk fiút és lányt egy­aránt. Ügy látszik azonban, hogy az asztal osság iránt a lányok, a varrás iránt a fiúk nem mutatnak érdeklődést. Az igazság azonban az, hogy — természetesen a termelő- szövetkezet után — nekik van­nak a legszebb eredményeik. Az asztalosok (itt főként azokról van szó, akik a mű­hely beindulása, tehát tavasz óta dolgoznak) már nagyrészt elvégzik azokat a javításokat, amelyekre az iskola területén szükség van, és a műhely sarkában összerakott konyhai székeket is ők készítették. El­vállalták az iskola színpadá­nak elkészítését is. A varrodában Kohut Jó­zsefné sétál a kattogó varró­gépek között. Mindenki szá­mára van egy kedves szava, egy segítő tanácsa. — Nagyon ügyesek a lá­nyaim — mosolyog —, az el­múlt tanév végén ki is kap­tam egy kicsit. Nem hitték el, hogy mindannyian megér­demlik a négyes és ötös osz­tályzatot. A kezdet persze ne­héz volt: tanácsot nem kér­hettem senkitől, nem volt előttem példa, még könyvet is egy barátnőmtől kellett kölcsön kérnem, mert hiába van 37 éves gyakorlatom, az elméletet is tanítani kell, méghozzá megfelelő rendszer szerint. De mint minden ne­hézséget, ezt is le lehet küz­deni. Év végére már kis pa­rasztszoknyákat, mellényeket varrtak maguknak a lányok, sőt az ügyesebbek az én útmutatásaim alapján egy-egy egyszerűbb ruhaátala­kításhoz is hozzá mertek fog­ni. Az egyhónapos kötelező gyakorlat alatt a nyári szü­netben a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat mo­nori részlegének dolgoztunk, férfi klottnadrágokat varr­tunk. Nagyszerűek ezek az ered­mények. És ezt nemcsak munkájuk kézzelfogható bizo­nyítékai alapján mondhatjuk. Ezeknek a diákoknak — mi­után látják, hogy munkájukat megbecsülik — sokkal na­gyobb az önbizalmuk: tudják, hogy értékes tagjai a társa­dalomnak s mindig haszno­sabbá igyekeznek tenni ma­gukat, javítják tanulmányi eredményeiket. — Készülnek az éleire. Kiss Éva A XXII. kongresszus tiszteletére A Csepel Autógyár dolgozói a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy tíz cementszállító gépkocsit határidő előtt egy hónappal szállíta­nak. így szeptemberben 40 helyett 50 gépkocsit adtak át, hogy ezzel is segítsék a Szovjetunióban folyó nagy építkezések dolgozóit. A Szovjetunió részére készített cementszállító kocsik (Mező felv. MTI foto) Tizenkilenc újdiplomás orvost kapott Pest megye Október elsejei hatállyal ti­zenkilenc fiatal orvos kapott beosztást Pest megyében, va­lamennyiüknek most adták át a diplomájukat. Az új dokto­rok máris elfoglalták a szá­mukra kijelölt állásokat. Közülük nyolcat megürese­dett kórházi segédoi-vosá állá­sokba osztottak be. Azt a nyolc oirvost, ak% eddig eze­ket az állásokat betöltötték, most helyezték ki a megye te­rületére, részben szakorvosi rendelőintézetekbe kerültek, részben pedig megüresedett orvosi állásokba. Három fiatal orvos a megyei Semmelweis kórházba került szakorvosi gyakornoknak. Egyikük gyermekgyógyász, a másik szemész, a harmadik pedig kórboncnoki szakképesí­tést kíván elérni. A képesítés megszerzése után a megye szakorvosi hálózatát erősítik velük. További nyolc új diplomás orvos számára új státuszt léte­sítettek: körzeti orvosi közpon­ti gyakornoknak nevezték ki őket. Két esziendeig tartó gya­korlatuk után megüresedő vagy addig remélhetőleg léte­sülő új körzeti orvosi állások­ba osztják be őket a megye te­rületén. Közülük négy Nagy­kőrösön, kettő Cegléden, ket­tő pedig Vácott tölti gyakor­noki éveit. Ugyancsak október elsejei hatállyal neveztek ki nyolc, szintén idén végzett fogorvost Ts Pest megyébe, ahogy arról már beszámoltunk. Velük együtt tehát e hó elsejével hu­szonhét orvossal erősítették meg a megye egészségügyi szervezetét. Szigorú intézkedések az engedély nélkül építők ellen Soriban négy építkezés csak rendőri beavatkozásra állt le Amennyire örvendetes a sok új lakóház és építkezés a ma­gyar falvakban, annyira saj­nálatos, hogy még mindig akadnak építtetők, akik nem kémek sem építkezési, sem pedig az elkészült házakra lak­hatási engedélyt. Márpedig az építési engedély több okból el­engedhetetlen. A hatóságnak tudnia kell, ki hová és hogyan építkezik. Nem akar-e valaki a lakott területek tömörítésére, a fejlődő község jobb és célsze­rűbb elrendezésére irányuló, az utcákat és házhelyeket kije­lölő fejlesztési terv betartását semmi'bevéve vagy a mezőgaz­daság szocialista átalakítását, a táblás gazdálkodást akadá­lyozó, és ezért építési tilalom alatt álló helyen építkezni. Tudnia kell a hatóságnak azt is, hogy az építtető nem más tulajdonát képező ingat­lant épít-e be, továbbá, hogy az építkezéseknél betartja-e az egészségügyi, tűzbiztonsági és egyéb előírt közérdekű szem­pontokon alapuló építési sza­bályrendeletet, valamint, hogy az épülő lakóház emberi lakás céljára egyáltalán alkalmas-e. Melléképületek és kutak építé­sét szintén ilyen okokból kö­tik engedélyhez. Megyénkben egyébként az or­szágos átlagnál nem többen mulasztják el az építési enge­dély megszerzését. Ez a hely­zet tulajdonképpen a dabasi járásbaií is, bár egyik községe, Gyál, min­denesetre országos viszony­latban is élen jár az en­gedély nélküli építkezés­ben. Két éve például húsz-huszon­öt ilyen esetben kellett bírsá­got kiszabni, ez idén pedig már eddig hét engedély nélküli , építkező ellen indult szabály­sértési eljárás. De tudni sem lehet, még hány hasonló építés folyik vagy fejeződött be Gyá- lon, ebben a nagy területen fekvő, eddig is szétszórtan te­lepült községben. Táborfalván már ebben az élvbein szintén vagy hat azonos szabálysértési ügy­iben folytatták le az eljá­rást és a járás még egy községében, Sáriban ugyancsak sokan építkez­nek engedély nélkül. Az építési engedély egyéb­ként díj- és illetékmentes, ugyanígy a már megépült ház­ra a lakhatási engedély is, va­lamint az építési engedély cél­jára kért telekkönyvi kivonat szintén. Tudják ezt jól az en­gedély nélkül építők. Nem is ilyen okok miatt mulasztják el az engedély megszerzését, ha­nem csaknem valamennyien azért, mert építési tilalom alá eső területen levő ingatlanuk­ra akarnak építkezni. Ritka az olyan eset, ami például éppen most történt Hernád község­ben, ahol egy nagyapa és uno­kájának belterületen fekvő osztatlan tulajdonát képező telken kellett az unoka enge­dély nélküli építkezését megtil­tani. Az illető tudta, hogy mi­vel nagyapja nem járult hoz­zá az építkezéshez, az osztat­lan tulajdonra nem kaphat építési engedélyt, viszont a tu­lajdon megosztásának eljárási költségeit meg akarta takarí­tani. Most, hogy a hatóság építkezése folytatását megtil­totta, kénytelen a tulajdon kérdését telekkönyvileg ren­dezni: A sok engedély nélküli épít­kezés megszüntetésére eddig szokatlan módszerhez folyamo­dott különben most Czeróczkd András, a dabasi járás műsza­ki csoportjának vezetője. Rendőri segédlettel ellenőrizte Sári község építési tilalom alá vont területét Ez alkalommal egyszerre négy építkezésen harminc embert értek tetten. A rendőrség valamennyiüket igazoltatta, szerszámaikat pe­dig -zár alá vette. A műszaki csoport vezetője a tetíenértek előtt a helyszínen kihirdette, hogy ezúttal nemcsak az épülő négy 'ház tulajdonosa, 'hanem a nekik segédkezók ellen is meg­indítja a szabálysértési eljá­rást és a rendeletben megsza­bott 200—800 forintig terjedhe­tő pénzbírságot ró ki rájuk. Egyben el fogja rendelni az eddigi építkezés lebontását is. Gyanú merült fel arra, hogy az építkezéseknél két iparen­gedéllyel i-endelkező sári kő­művesmester is segédkezett. Ha a gyanú beigazolódik, velük szemben a legszigorúbb törrvé- nyes megtorlást alkalmazza a járási tanács. Hasonlóképpen rendkívül súlyos bírságra van kilá­tása Sáriban az egyik leg­újabb épület tulajdonosá­nak. Házát csak azért nem kell le­bontania, mert bár engedély nélkül, de beépíthető területen emelte. Ilyen esetekben a tör­vényes rendelkezések szerint a bírság a ház értékének tíz százalékáig terjedhet. Ennek következtében előreláthatólag 15 000 forintot kell fizetnie és emellett el kell végeztesse há­zán az építési szabályrendelet előírásaival ellentétes épület­részek megfelelő átalakítását is. Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom