Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

V. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1961. OKTÓBER 4, SZERDA A jövő hónapban képesítőznek az egészségügyi szakiskola növendékei A bölcsődék és óvodák csöppségei mellé újabb és újabb fiatal szakemberekre van szükség, szakképzett fia­tal asszonyokra, lányokra, akik értenek a gyermekneve­léshez. tudnak bánni a gond­jaikra bízott apróságokkal. Évekkel ezelőtt ezzel a cél­lal létesítette a Pest megyei Tanács az egészségügyi szak­iskolát. Ez az intézmény ere­detileg nem itt kezdte műkö­dését. csak két éve „lakik” ebben a városban. Az iskola munkájáról az igazgatónő tá­vollétében Szigeti Istvánná oktatónő nyilatkozott. — Ebben a hónapban lesz­nek a felvételi vizsgák az is­kolánkba jelentkezőknek. Már eddig is több kér­vény érkezett hozzánk, a vidékiek közül kecskemé­tiek és ceglédiek is érdek­lődnek. Egyéves oktatásban részesít­jük a felvett tanulókat. A je­lentkezőik zömmel 18—22 éve­sek, de elvétve akad egy-két családos asszony is, mivel 32 éves kor a felső beiratkozási határ. — Mit tanulnak ez alatt az egy év alatt? — érdeklőd­tem. — Bár októberben van a felvételi vizsga, a tanítás csak novemberben kezdődik, ami­kor képesítőztek a most végző tanulók. Azt az egy hónapot üzemi gyakorlattal töltik a je­lentkezők. Többen közülük itt ismerkednek meg a hivatásul választott pályával. Látják, érdemes-e hozzákezdeni a ta­nuláshoz, vagy jobb, ha más­felé próbálkoznak. — Akik úgy döntöttek, hogy elvégzik az iskolát, azok novembertől rendszeres elméleti és gyakorlati ok­tatásban részesülnek — folytatta a beszámolót az oktatónő. — A gyermekekkel való foglalkozás, nevelés, élel­mezés, a beteg csecsemő ápo­lása szerepel tantárgyaik kö­zött. A szükséges gyakorlatot a csecsemőotthonban és a kórház különböző osztályain szerzik meg. — Mennyibe kerül a ta­nulóknak az oktatás, van-e diákotthonban elhelyezés? Kik az előadók? — tettem fel az újabb kérdéseket. — Akik ezt az iskolát vég­zik, azok ingyen ellátásban része­sülnek, napi háromszori étkezést biztosított szá­mukra a tanács és tansze­reket, ugyancsak ingyen. Sajnos, diákotthon nincsen — mondta Szigeti Istvánné —, pedig vannak növendékeink Kőcserről, Jászkarajenöröl és Nyársapáiról is. Ezek vagy naponta bejárnak, vagy ro­konnál, ismerősnél, albérlet­ben húzódnak meg a város­ban. — Orvosak és gimnáziumi tanárok is tartanak órákat az igazgatónőn és rajtam kívül, az előbbiek szak-, az utóbbiak közismereti tantárgyakból. A beszámolás félévenként, kollokviumok formájában történik, az év befejezté­vel képesítő vizsgán ad­nak számot tudásukról ta­nulóink. Ezután azt is megtudtam az oktatónőtől, hogy a szak­képzetteket azonnal elhelye­zik, elsősorban a megyében. A családos asszonyoknál fi­gyelembe veszik a kérést, hogy hová kéri magát az il­lető. Tamasi Tamás A KISZ-szervezet kezdeményezésére ifjúsági klub létesül KÉPEKBEN JELENTJÜK Kéri László és Gerecze József a konzervgyár BARNEVÄL- telepén 500 literes ecetespaprikát szállítanak Az Arany János Tsz földjén Tóth József és Andó István traktort javítanak A Tázerdei u. 22. szám előtt kutat javít a városi tanács építő brigádja. A képen Bozsik János és munkacsapata látható (Foto: Fehér Szilárd) — A PETŐFI Termelőszö­vetkezet szeptember 29-ig 720 katasztráUs holdon végezte el a vetőszántást, 50 katasztrális holdon az őszi mélyszántást, az őszi vetések alá a műtrá­gyázást pedig 500 holdon. — NEM VILÁGÍTOTTA KI kerékpárját és úgy közleke­dett Sebők Ferenc, Bástya u. 11. szám alatti lakos. A sza­bálysértési hatóság 60 forintra bírságolta. SPORT II. o. ökölvívó csb. Békéscsabai Építők—N. Ki­nizsi 14:6. Békéscsaba, 400 néző. V.: Kiss, p. Horváth. A félnehéz- és nehézsúlyú versenyzőit nélkülöző Kini­zsi súlyos vereséget szenve­dett Békéscsabán. Eredmények. Légsúly: Gur- csó (B)—Nővé (N) döntetlen. Harmatsúly: Gulyás (B) pon­tozással győz Siroki (N) el­len. Pehelysúlyban Bársony (N) végig támadott és bizto­san, nyert pontozással Zsiga (B) ellen. Könnyűsúly: Ko­vács I. igen nagy harcot ví­vott Németivel (B), de a har­madik menetet nem bírta végig. Mivel az első két menetben biztos fölényt har­colt ki, igazságos pontozás­sal föltétien győzelmet ér­demelt volna. Kisváltósűly- ban Richter (B) győz Mansz (N) ellen. Manszt a 3. menet­ben megintették, amiért Mansz feladta. Kár volt, mert nyerésre állt. Váltósúlyban Csapó (N) az első, nagyváltó­súlyban Both (N) a második menetben feladta Szűcs, il­letve Dimákkal (B) szemben. Both mentségére szolgál, hogy eggyel magasabb súly­csoportban indult és a kitű­nő Dimáknak nem lehetett méltó ellenfele. Középsúly­ban Kovács II (N) már az el­ső menetben megadásra kényszerítette Hobelt (B). Mi­vel a Kinizsinek nem volt fél nehéz- és nehézsúlyú ver­senyzője, így e két súlycso­portban az Építők mérkőzés nélkül nyert. ASZTALITENISZ Megyei bajnokság N. Kinizsi—Pilisi Bányász 17:1. Kőházi, Czagány, Hompola II. 4—4, Hompola I. 3 győze­lem. Győzött a Kőiházi—Fü_ lep, és a Czagány—Hompola II. páros is. Pilisi Bányász—N. Postás 11:7. Hrvola 4, Kovács, Pusztai, Stilling I—1 győzelem. HATVANKÉT NEVEZŐ A fegyveres testületek nap­jának tiszteletére megrende­zett lóversenyre hatvanketten neveztek be. Az A-csoportban Nagy Má­tyás, a B-csoportban Nagy Albert szerezte meg az I. he­lyezést. Kiosztottak hat tiszteletdí­jat és tíz oklevelet. Ahal ulkahaílá váltassuk a békés btunuhu Híradás a bögrecsárdák tájékáról Vajon hogy lehet a hatósá­gok tudta nélkül jól jövedel­mező zugkimérést fenntarta­ni? A recept nagyon egyszerű. Az a legbiztosabb, ha szerez az ember szódavíz- és bam­biárusítási engedélyt. Mind­járt szebben hangzik, ha van az ablakban vagy a kapun egy cédula: Szódavíz és bambi kapható. Erre aztán megjelennek a vendégek. Még idejében, lehetőleg mi­nél olcsóbban bort kell ven­ni a termelőtől, ha neki nem termett. Ha termett, akkor egyszerűbb a dolga: csak ke­verni és vizezni kell, s lehet eladni, kinek hány bögrével kell. Mert bögrecsárda ennek a tisztes kereskedelmi ágnak a gúnyneve. Ha a tulajdonos úgy veszi a bort, akkor igyek­szik olcsón hozzájutni, azt pedig akkor teheti, ha az el­adó elfelejti bejelenteni vagy kevesebbet vall be. Ha maga a tulajdonos akar üzletelni, akkor egyszerűbb a dolog, s talán valamivel drágább, hi­szen a borforgalmi adót busá­san be kell hozni a feleken. Ez pedig sikerül is. Leg­alábbis eddig sikerült. Erről magam is meggyőződtem, amikor szódavizet kértem az egészségügyi szakiskola köze­lében, a Rákóczi utca 24. szám alatt, s a második pohár­ba már két decit tisztán kí­vántam, ezúttal vegyes bort, kaptam is! Miért ne, a pénzemért??! Ugyanakkor mások is kóstol­gatták itt a bor és a szódavíz harmóniáját, vagy állhatato­san csak tisztán még két de­cit kértek. Nem gondolom, hogy a töb­bi vendég ingyen élvezte vol­na a háziasszony jószívűségét. Az a gyanúm, hogy ő a ven­dégszeretetet másképp gondol­ja ilyen nagy és gyakori ven­dégjárás idején. Amint kife­lé tartottam a kapun, megállt a ház előtt egy stráfkocsi, és láttam, hogy a kocsis megszo­kottan — lépdel — valószínű, gyakori — vendéglátójának konyhája felé. Szódásüveget nem láttam a kezében, neki biztosan úgy kölcsönöznek, hi­szen bejáratos __ E zeket, csak úgy csipkelőd­ve, játékosan jegyeztem fel, nem is kell komolyan venni. A pénzügyőrségen mégis megemlítettem a parancsnok­nak, Vági Mihály főhad­nagynak. Ö egy cseppet sem csodálkozott, igaz, erről a hely­ről még nem hallottak. Min­denesetre mondott egyet, en­nél érdekesebbet, amelyről meg én nem tudtam. Nemrégiben göngyölítettek fel egy olyan üzérgárdát, akik a nyugalmas bögréz- getés mellé más, nyugtalanabb örömöket is ajánlottak. Ter­mészetesen a feleségek, akik­nek eddig sem tetszett, hogy férjeik mélj-ebben néznek a bögre fenekére, felháborodot­tan tiltakoztak a kiegészítő él­vezet ellen, mire a dolog el­jutott a hivatalos szervek fü­lébe is, és véget vetettek a dolognak. Remélem, hogy ez az újság­cikk nem a bögrecsárdák szép csaplárosnéjainak csinál rek­lámot, mert tévedések elke­rülése végett, nem ezt akar­tam. Mivel biztos vagyok benne, hogy nemcsak ez a két eset fordult elő a város­ban, hanem másfelé is vannak hasonló üzelmek, remélem, a hatóságok megfelelő bünteté­sekkel elveszik a túlzott üz­leti szellemmel rendelkezők kedvét a tiltott borkiméréstől. T. T. — BEFEJEZTE a gépállo­más a lucernamag cséplését, a másodvetésű köles cséplése Is befejezés előtt áll. A város peremén A kutyatemetőben Kerékpározni indultam a barátnőimmel a Kecskeméti úton. A téglagyár megtekin­tése után éppen azon tana­kodtunk, merre induljunk, amikor egy idősebb néni meg­kérdezte tőlünk, hogy jár­tunk-e a gyeptelepen? összenéztünk, mert bizony még azt sem tudtuk, hogy mi az. Már mi azt megnézzük — döntöttünk egyöntetűen. így kerültem ki a gyepte­lepre, és így ismerkedtem meg Holló Sándor gyepmes­terrel. Következtek a szoká­sos kérdések. — Mióta űzi ezt a mester­séget? — Hatéves lehettem, ami­kor idekerültünk. Édesapám is gyepmester volt, így már gyerekkoromban láttam, sőt segítettem is neki. — Mivel foglalkoznak itt a csavargó kutyák kiirtásán kí­vül? — Ide hozzák be az elhul­lott állatokat is. Különben gyerünk es megmutatom az egész gyeptelepet. Mondanom sem kell, hogy az udvaron legalább hat ku­tya ugrált, ugatott. Nem mu­tatva félelmet, lépkedtem a mester mellett, közben min­dig arra figyeltem, hogy mer­ről fogja meg a szoknyámat egy „aranyos” kutyuska. — Ezek a kutyák mind a magáé? — Á, dehogy. — Hogy kerültek ide? — Legtöbbjüket a gazdája hozta ide, hogy irtsuk ki. Nem akarja utánuk fizetni az adót. — Milyen itt kint lakni? — Már megszoktuk, de azért nem jó. Messze va­gyunk a várostól. Még ha vil­lany lenne! De azt is csak ígérik, éppen úgy, mint az épületek tatarozását. Nem szoktunk bemenni a városba, mert ide sűrűn jönnek, úgy hogy még egy mozit se igen nézhetünk meg. Ha egy rá­diónk lenne legalább! (seri) állóan műsoros estet rendez­hessenek. Az ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom pedig kulturális programot is tartal­maz. Sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a város alap­szervezetei együttesen va­lósítanák meg a kijelölt kultúrprogramot. Ha előadást tartanának, saját színjátszóik adnának elő jele­neteket, verseket szavalnának, vagy táncszámokat mutatná­nak be, saját zenekarukkal kísérve. Ennek a tervnek a megva­lósításáról már történtek kez­deményezések. Molnár Ferenc a városi KISZ-bizottságon úgy nyilatkozott, hogy olyan megbeszélésre kerül sor, amelyen megjelennek az alapszervezetek titká­rai, a népművelési fel­ügyelő és az idősebbek közül is egypáran, akik népművelési tapasztala­taikkal segítséget tudnak adni. Ekkor kerül sor a tervek végleges rögzítésére, hogy ne­kivághassanak a merészen ki­tervelt program valóra váltá­sának. Az az alapbázis, amely az ifjúsági klub magvát jelen­tené, már megvan, az fmsz irodalmi szakkörében. Ahhoz, hogy valóra váljon az elhatá­rozás, a vezetőség és a tagság együttes munkájára, alapos szervezésre, a hivatalos szer­vek támogatására és a társa­dalom segítségére van szük­ség. Alig egy hónapja alakult meg az fmsz KlSZ-szerveze- tének irodalmi szakköre. Már színre is léptek, színvonalas irodalmi estet tartottak, kö­ze] kétszáz érdeklődőnek. Bá­tor kezdeményezés volt, és dicséret illeti őket a sikerért. A szakkör alakulásakor vol­tam náluk, s most, a rendez­vény után is meglátogattam őket. Elmondották, hogy ez az erőpróba csak a kezdetet jelentette, mert ennél sokkal nagyobb tervek megvalósítását tűzték ki célul. A városi KISZ-bi- zottsággal közösen arra az el­határozásra jutottak, hogy lét­rehozzák Nagykőrösön a na gyón hiányzó ifjúsági klubot A város összes KlSZ-fiataljá- nak lesz egy olyan lehetősége, amely biztosítja számára a közös és kulturált szórakozást A klubban többféle szak­kört működtetnek. Az összes alapszervezet tagjait össze­hozva alakítanak irodalmi, művészeti szakkört, tánc- és színjátszó csoportot. Több fia­tal van. aki ért a zenéhez és maga is játszik hangszeren, belőlük zenekart lehetne ala­kítani. Megvannak a lehetősé gek, csak meg kell találni a megvalósítás módját. A zeneiskola igazgatója, Bálint Ferenc már koráb­ban felajánlotta, hogy minden támogatást meg­adnak ennek megvalósí­tásához. Az egyes alapszervezetek fags^ta fjv.v# tához, .hogy ön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom