Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

resrr MECIE9 ’t&fíritm 1961. OKTOBER i, SZERDA FARMOSI SZÍNES Koncertgázsi helyett gulyás — „A háztájimat egy új fellépésért' Üdvözlet Pest megye operarajongóinak A Tápió menti szüreti napok sokáig emlékezetesek marad­nak mind a vendéglátó farmosiak, mind a nagyszámú, a nagykátai járás különböző községeiből érkezett ünneplők kö­rében. A változatos, tartalmas program — s néhány „műsoron kívüli” epizód teszi felejthetetlenné ezt a szombat-vasárna­pot. A programról már beszámoltunk lapunkban. Most hadd elevenítsünk fel néhány kedves epizódot. Kerekes Gábor előbb elvé­gezte a bölcsészegyetemet, ta­nított is egy ideig — s ezután cserélte fel a katedrát az ope­ra színpaddal. Kommunista ni a színpadról. S az előadás befejeztével négytagú küldött­ség kereste fel. — Nagyon szépen tetszett énekelni — mondta elérzéke­rlTVfi /) * / % * /UHÍ^Olf CAVé/j művész, szereti a hivatását, a családját, a könyveket — és szenvedélyesen érdekli min­den, ami a világban történt. Míg a tápiószelei múzeum­ból a farmosi szőlőhegyre vit­te az operistákat a busz, Ba- gyinszky Béla, a farmosi ta­nácstitkár néhány szóval el­mondta. hogyan lépett a köz­ség a közös gazdálkodás út­jára. Kerekes Gábor rögtön „le­csapott" a tanácstitkárra. Zá­poroztak a kérdései, s miután nagyjából „belekóstolt” a far­mosi tsz gazdák örömeibe, gondjaiba, csendesen megje­gyezte: —. Ezeknek az embereknek nagyon szépen kell énekelni. Este — az átöltözés, a „be­skálázás" után — nyugtalan izgalommal járt fel és alá a kis színpadon. Dúdolgatott, néha megköszörülte a torkát, s ha valamit mondtak neki, meggyőződés nélkül bóloga­tott és rótta a színpadot to­vább. Számai—Kodály: El kéne indulni, meg kén házasodni című népdalfeldolgozása, Oz- min Akasztófa-áriája a Szök- tetés a szerájból —. Musz- szorgszkij Bolhadala — után forró, lelkes tapssal köszön­tötte a közönség. S a vacsoránál arról beszélt Török Györgynek, a Hazafias Népfront megyei titkárának: „szép volt ez az este”, s szí­vesen megismételné bárhol. Varga István tsz-gazda ud­varán bemutatta hogyan da­rálják a szőlőt, hogyan sajtol­nak belőle mustot és a szak­szerű magyarázatot szíves kí­nálással fűszerezte. Mustot és pálinkásüveget hordott körbe, $ néhányan iszogattak is, de a „vastagnyakú művész", a Liszt-díjas, népszerű Joviczky József visszautasította az in­vitálást: — Fellépés előtt nem iszom. A házigazdát bántotta a dolog, elborult a kedve egy pillanatra — de aztán kapaci­tálni kezdte az operaénekest, aki meg is ígérte: a műsor után visszajön. A hangversenyt Joviczky kezdte. A Hazám hazám-at énekelte a Bánk bán-ból, majd a Hunyadi László egyik áriáját, s Erdész Zsuzsával a Hunyadi börtön kettősét adta elő. „Koncert-gázsi helyett — gulyás” — mondogatták ne­vetve a művészek, amikor az ebédnél elébük tették a gőzöl­gő, nyálcsordító illatot árasz­tó tálakat. Mert a fellépti díj­ról lemondva, barátságból ad­ták a műsort, s a farmosiak ezt szíves vendéglátással és tapssal igyekeztek viszonozni. Mikor a fiatal Erdész Zsu­zsa két számát elénekelte, a közönség alig akarta leenged­nyülve a deputáció vezetője. — Igazán, kedves művésznő, sokszor szól a rádiónk, de rit­kán hallunk ilyet... S rövid szünetet tartva meg­toldotta mondókáját: — A komám azt mondta, hogy ha még egyszer letetszik jönni, ő — hogy meghallgat­hassa a művésznőt — ezért akár a háztáji földjét is oda­adná. Itt vannak a tanúk — mutatott a deputációra, mert hát a komám ezt nem meri elmondani személyesen. •k Ostváh Júlia Kossuth-díjas, kiváló művészt Európa-szerte ismerik, Európa-szerte értéke­lik. A Bánk bán Melindája, Az Othello Desdemonája, a Varázsfuvola Paminá-ja és még jónéhány opera női fő­szerepe (no és a csúcs: a Ró­zsalovag Tábornagynéja!) je­lentik sikerekben és elisme­résben gazdag pályafutásának emlékezetes állomásait. Az ebéd után arról beszél­gettünk, hogy az operát, a komoly zenét már nemcsak egy szűk réteg vallja magáé­nak, hanem lassan-lassan mindenki megszereti. A mű­vésznő örült ennek, s lelken­dezve magyarázta: hallotta, hogy Pest megyéből — és fő­leg Ceglédről — sokan láto­gatják (és egyre rendszereseb­ben) az Opera előadásait. — Ennek a „szűz” közön­ségnek nyújthatjuk a legna­gyobb élményt. És hálásabb közönségnek is bizonyulnak, mint azok akik már túlságo­san „hozzánőttek” a műfaj­hoz. Aztán beírta a noteszomba: „Szeretettel Pest megye opera rajongóinak" — és hosszan megtapsolta az operarészlete­ket játszó helybeli gyerekze­nekart. Este, az előadás után derült igazán jókedvre. Nagyon büsz­ke volt arra, hogy Salzburg, Moszkva és Budapest után — Farmos közönségét is meghó­dította. Murányi József A cél: az oktatási színvonal további emelése Fontos rendelkezés a körzeti iskolák továbbfejlesztéséről Az utóbbi esztendőkben nö­vekedett a körzeti iskolák szá­ma. 1949—1950-ben még csak 311, az 1960—1961-es oktatási évben pedig már hétszáznegy- venkilenc körzeti iskola műkö­dött az országban. Mindeddig sok problémát okozott, hogyan jutnak el a tanulók a tanya­világtól távolabb eső körzeti iskolákba. A megoldáshoz je­lentős segítséget nyújt az a rendelkezés, amelyet most adott ki a művelődésügyi mi­niszter az érdekelt szaktárcák­kal és a Pedagógusok Szak- szervezetének Központi Veze­tőségével egyetértésben. A rendelkezés kimondja, hogy azokat a részben osztott, vagy kislétszámú általános is­kolákat kell körzetiesíteni, ahol az alacsony tanulólétszám miatt nem lehetséges a szak- rendszerű tanítás. A tanköteles gyermek há­rom kilométeren belül kö­telezhető átjárásra a kije­lölt tagiskolákból, ha ennél nagyobb a távolság, akkor gondoskodni kell szá­mára közlekedési eszközről. Intézkedik a rendelkezés arról is, hogy az illetékes megyei és járási szerveik az is­kolafejlesztési program végre­hajtásánál fokozottan ügyelje­nek arra, hogy a körzeti isko­lákat megfelelően ellássák korszerű felszereléssel és biz­tosítsák szakképesített neve­lők beállítását. A továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy az új autóbuszjáratok beállításánál a menetrendek összeállítása­kor és a megállóhelyek létesí­tésekor a lakosság igényén túl fi­gyelembe kell venni az ál­talános iskolai tanulók utazási igényét is. A körzeti iskolai hálózat működésének megszilárdítá­sára és továbbfejlesztésére szükséges, hogy a legmesz- szebbmenőkig figyelembe ve­gyék a helyi adottságokat és valósítsák meg a szakemberek együttműködését. Ezért külön bizottságokat kell létrehozni a megyei (megyei jogú városi) és járási (járási jogú városi) szinten. A tanulók szállításá­val kapcsolatos feladatok meg­oldása, az iskolábajárás körül­ményeinek folyamatos figye­lemmel kísérése — a helyi ta­nácsok segítségével — az is­kolák igazgatóira, nevelőtes­tületeire és a szülői munkakö­zösségekre hárul. A rendelkezésben felhívják a munkások szállítását külön lebonyolító állami gazdaságo­kat, tangazdaságokat, célgaz­daságokat, kísérleti gazdasá­gokat, hogy ha más közforgalmú köz­lekedési lehetőség nincs, akkor tegyék lehetővé az iskolába bejáró gyerekek­nek is a munkásokat szál­lító fuvarozási eszközök igénybevételét. Az autóbusziközlekedés-nél a bejáró tanulók részére a bér­letjeggyel utazók érdekeit kö­vetően kell biztosítani a szük­séges helyeket. A bejáró ta­nulók a kifejezett iskolajára­tokon elsőbbséget élveznek. (MTI) Magyar könyvek külföldön Mind több országban jelennek meg magyar írók művei A TSZ NYOLC ZSÁK BURGONYÁJA Egy bírósági ítélet margójára A NAPOKBAN a Ráckevei Járásbíróság egy „jelentékte­lennek” látszó ügyben hirde­tett ítéletet. Az egyik tsz bur­gonyaföldjén — a termés fel­szedése után — nyolc zsák burgonyát „böngészett’’ össze öreg József. A jóhiszemű böngészőt nem állíthatjuk pel­lengérre valódi nevén, hiszen a járásbíróság is mindössze háromhónapos felfüggesztett ítélettel marasztalta el. Az üggyel sem foglalkoznánk, ha nem lennének közérdekű ta­nulságai. Mindenekelőtt a böngészés. E régi szokás jogalapján in­dult böngészni öreg József, mint ahogy a falu szegényei valamikor, a termés betaka­rítása után — átböngészhet­ték a födeket. A földekről felszedett kalász, s egyéb ter- mésmaradék, enyhítette téli ínségüket. Ma azonban effajta „falu szegényei” nincsenek. A gyermektelen öreg József sem az. Való, hogy csökkent mun­kaképességű, de nem munka- képtelen Tudná magát hasz­nosítani a község valamelyik tsz-ében addig, amíg öregsége folytán, feleségestül bevonul­hatna a tsz nyugdíjasai közé. Öreg József azonban írástu­datlanságot örökölt a múlt­ból, nehezebben jutnak el tudatáig megváltozott parasz­ti életünk üzenetei. A nyug­díjról például jóformán még j semmit sem hallott. Böngészésre tehát már nincs : szükség: s a szükséggel együtt: megszűntek jogi lehetőségei: is. A tsz földje — fölszedett; és itt-ott hanyagságból el­hagyott termésével együtt —; társadalmi tulajdon. Aki azt megkárosítja — mégha „jóihi-j szemű’’ böngészéssel is — né-' pi államunk törvényeibe üt­köző cselekedetet művel. Azt pedig büntetik, mert a közös­séget károsítja meg. DE HISZEN az a nyolc zsák burgonya amúgy is kárbave- I szett volna! — mondhatja bár- ; ki. Mi ezt megtoldjuk azzal, í hogy nemcsak nyolc zsák bur-1 gonyáról van szó. öreg József; a húszholdas burgonyaföld­nek csak egy részét böngészte át. Azaz: legalábbis három­szor nyolc zsák burgonva ma- ; radt a földben, talán még: több is. S éppen idén, amikor az aszályos nyár amúgy is visszafogta a termést. A tsz hány tagjának lett volna ele­gendő természetbeni juttatás­ra? Végsősoron tehát miről is van szó? A bíróság a rajta­kapott tettest, a „böngésző” öreg Józsefet felelősségre von­ta. Öt az életünk változásait még túlélő „szokás’’ vitte a ti­Az utóbbi időben mind több és több kiadó érdeklődik a Szerzői Jogvédő Hivatalnál magyar művek kiadása iránt nemcsak a baráti államokból, hanem nyugati országokból is. A legutóbbi hetekben Mes­terházi Lajos: Pár lépés a határ című regényének ki­adói jogára az ismert Mon­dádon világcég küldött szer­ződéstervezetet orosz, német, cseh és román nyelvű kiadá­sa után. A regény a közel­jövőben az olasz olvasóközön­ség kezébe is eljut. A szerző Pesti emberek című színművét már csaknem minden baráti országban előadták és nagy az érdeklődés külföldről a Tizenegyedik parancsolat cí­mű drámája iránt is. Illés Béla több művének külföldi sikere után, legújabban az Anekdoták könyvét kötötték le a Német Demokratikus Köztársaságban (ez a mű ko­rábban már Csehszlovákiá­ban is kiadásra került). Németh László A két Bo­lyai című drámáját, S. A. Bardoly amerikai producer kötötte le, aki a darabot még az idei szezonban Londonban kívánja bemutatni, s egyide­jűleg tárgyalásokat folytat a darab Egyesült Államokban történő színrehozataláról. Az amerikai vállalkozó a dráma filmrevitelét is tervezi. Nagy sikere van a Német Demok­ratikus Köztársaságban Goda Gábor műveinek. Az Auf­bau Verlag alighogy kiadta a Panoptikum című munká­ját, máris új kiadói szer­ződést köt a Planétás em­ber című novelláskötetére. Fiatal íróink közül az el­múlt hetekben Gerencsér Mik­lós Ember a mezsgyén című könyve a Volk und Welt ne­vű ismert NDK-beli kiadó­nál jelent meg német nyelven. (MTI) ___________ A kozmikus részecskék tanulmányozása Az Örmény Tudományos Akadémia új kozmikus állo­másán a fizikusok megkezdték a nagyenergiájú (1000 milliárd elektronvoltos) kozmikus ré­szecskék tanulmányozását. Az állomás az Aragac-hegy lej- tő'én 2000 méter tengerszint­feletti magasságban épült. A kutatások nagyteljesít­ményű, eredeti berendezéssel, elektromágnessel folynak, amelynek mágneses terében szikrateleszkópot helyeztek el. A berendezést Grigorov-rend- szerű ionizáló kaloriméterrel is ellátták. A kozmikus ré­szecskék gyakorlati vizsgála­tában a készülékek ilyen pá­rosítását most alkalmazzák először. A berendezés lehető­vé teszi a részecskék energiá­jának legpontosabb mérését. Közelebb a csillagokhoz tos eredményekkel gazdagí­totta az űrkutatás tudomá­nyát. Ekkor sikerült a szov­jet kutatóknak olyan raké­tát felbocsátani, amely vég­leg elhagyta a Földet és a Nap körül keringő mester­séges bolygóvá vált. Ugyanez év szeptemberében pedig a Lunyik Il-es űrrakéta elju­tott a Holdra. Ez volt az első, ember alkotta eszköz, amely Földünket végleg elhagyva egy másik égitestet ért el. Újabb hónap elteltével a har­madik Lunyik megkerülve a Holdat, felvételeket készített kísérőnk mindaddig ismeret­len túlsó oldaláról. E kísérletek számos új eredménnyel gazdagították a Földre és bolygónk környe­zetére vonatkozó ismereteket, így pl. sikerült kimutatni, hogy Földünk déli pólusa kb. 15 méterrel lapultabb, mint az északi sarok. Ugyan­csak a mesterséges holdak mozgáséból mutatták ki azt is, hogy bolygónk egyenlítői keresztmetszete sem ponto­san kör alakú, hanem szintén kis mértékben belapult, ez a lapultság azonban alig né­hány száz méteres. A legjelentősebb felfede­zés azonban kétségtelenül az ún. Van Allen övék kimuta­tása volt. A harmadik szput­nyik, valamint az USA Ex- plorer-típusú mesterséges holdjainak méréseiből kide­rült, hogy a Föld mágneses egyenlítőjét két, elektromos töltésű, atomi részecskékből álló gyűrű övezi. Ezeket a ré­szecskéket a földmágnesség tartja fogva. A Van Allen övezet az egyenlítő felett kb. 1000 km magasságban kezdő­dik és hozzávetőleg 50 000 km-ig terjed. Az újabb megfigyelések szerint, bolygónkat még egy nagy kiterjedésű porfelhő is körülveszi. Ez a — számunk­ra láthatatlan, de a mester­séges holdak érzékeny mű­szerei által jól észlelhető — porfelhő, mikroszkopikus kő- és vasdarabkák halmazából áll. Értékes adatokat szolgál­tattak a mesterséges holdak a földi légkör magasabb ré­tegeiről, a naprendszer tér­ségének rendkívül ritka anya­gáról és a bolygók közötti mágnesességről is. Kiderült például, hogy a bolygók köz­ti tér mágnesessége mintegy 13 000-szer gyengébb a földi mágnesességnél. erőssége azonban tetemes ingadozást mutathat. A Nap körül ke­ringő mesterséges kisbolygók segítségével sikerült a Föld- Nap távolságot minden eddi­gi eljárásnál pontosabban megmérni. Az űrkutatással párhuza­mosan megindultak az életta­ni kísérletek, valamint a mes­terséges holdak Földre tör­ténő visszahozására vonatko­zó próbálkozások. Az elmúlt évben sikerült a szputovik- űrhajókat, valamint a Disco­verer típusú mesterséges hol­dakat épségben visszahozni. A szputnyik-űrhajók kabin­jában utazó élőlények vizsgá­lata egyúttal azt is megmutat­ta, hogy az űrrepülés az em­ber számára is lehetséges. E kísérletekre ez év tava­szán a Szovjetunió tette fel a koronát, amikor Jurij Gaga­rin őrnagy a Vosztok I-el kör­berepülte a Földet! Ezzel az ember is kilépett az űr kapu­jába. Nem sokkal utóbb Tyi- tov őrnagy már többször meg­kerülte bolygónkat a Vosztok II-vel. Megkezdődött az űr os­tromának második szakasza: az embert szállító rakéták megvalósításának ideje. A tudományos ^érie­tekkel párhuzamosan azonban igen jelentős gyakorlati pró­bálkozások is történnek. Olyan mesterséges holdakat tervez­nek, amelyek nagymérték­ben elősegítik a rövidhullá­mú rádiótávközlést és a nagy távolságú televíziós képtováb­bítást. A Transit típusú mes­terséges holdak a földrajzi helymeghatározás pontosságát növelik, ennek hasznát főleg a teherhajózás és a légiforga­lom látja. A meteorológiai mesterséges holdak viszont a várható időjárás előrejelzé­seit teszik tökéletesebbé. Ma már a mesterséges hol­dakkal végzett kísérletek egy­re több gyakorlati eredményt nyújtanak. így alig négv év­vel az első szputnyik felbo­csátása után, a rakéták ísérle- tek egyre jobban mindenna­pi életünk részeseivé válnak: Valószínűleg nincsen mesz- sze az az idő. amikor a mes­terséges holdak és űrrakéták éppen úgy hozzátartoznak na­pi tevékenységünkhöz, mint a modern technika sók más vív­mánya. De bármilyen tökéle­tes eszközök is lesznek ezek. mindig tisztelettel kell gon­dolnunk az első sznutnyikra, az űrkutatás korszakának el­ső követére. Ifj. Bariba Lajos lOSDa. a Diiusag eioii is gadható volt az írástudatlan ember védekezése, hiszen ő csakugyan nem tudta, hogy a „böngészés” törvénybe üt­köző cselekedet. De állítsák csak lelkiismeretűk bírósága elé önmagukat a felületes bur- gonyabetakarítóik: hanyagsá­guk menthető-e jóhiszemű­séggel? (fi.) Hűvös októberi reggel volt. nem különbözött a töb­bi hétköznaptól. Semmi sem jelezte, hogy az emberiség történetének egyik kiemelke­dő állomásához érkezett. És ekkor röpítette világgá a hírt a rádió: a Szovjetunióban Föld körül keringő mestersé­ges holdat bocsátottak fel. Négy esztendővel ezelőtt, 1957. október 4-én kezdte meg keringését az első mes­terséges hold, a szputnyik I. Szakkörökben meglepetéssel vegyes érdeklődés fogadta ezt a hírt, a laikusok fejcsóvál­va, nemegyszer hitetlenked­ve hallgatták az első szput- nyikról szóló jelentéseket. Alig négy év telt el azóta, és ma már a Szovjetunió és az Egyesült Államok mestersé­ges holdjainak száma közel jár a 7O-hez! Azt azonban még a legkiválóbb szakembe­rek sem sejthették, hogy mi­lyen hatalmas léptekkel vi­szik majd előre a tudományt a mesterséges holdak és az űr­rakéták. Az első szputnyik még csak kísérleti jellegű volt, és fő­ként a felbocsátás körülmé­nyeinek és a rádiókapcsola­tok lehetőségének kikutatá­sára szolgált. Alig egy hónap­pal utóbb azonban a szputnyik II. már tudományos mérő­műszerekkel együtt élőlényt: a Lnjka kutyát is szállította. A következő év májusában felbocsátott szputnyik III. pedig egyike volt a legtöké­letesebben felszerelt önmű­ködő laboratóriumok egyiké­nek. Az 1959-es év újaibb fon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom