Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK í AZ MSZ'MP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. Évfolyam, 255. szám tBA 5» FII 8 E.lt 1961. OKTÓBER 28, SZOMBAT Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa Készek vagyunk találkozni Hétfőn ütést tart a megyei pártbizottság Napirenden: a második ötéves terv megyei feladatai és a Pest megyei Pártbizottság ötéves művelődési irányelvei a nyugati hatalmak képviselőivel — mondotta Hruscsov a központi bizottság beszámolói fölötti vita zárszavaként Nagy fontosságú ülésre jönnek össze a megyei pártbizott­ság tagjai hétfőn, október 30-án a megyei tanács székházá­ban. A pártbizottság meg fogja tárgyalni a második ötéves népgazdasági tervvel kapcsolatos feladatokat. Ennek a napi­rendi pontnak az előadója Horváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága póttagja, a megyei pártbizott­ság első titkára lesz. Az ülés napirendjén szerepel még tájékoztató beszámoló formájában: az MSZMP Pest megyei Bizottságának ötéves művelődési irányelvei, amelynek előadója Király I.ászló elv­társ, a megyei pártbizottság titkára lesz. Az SZKP XXII. kongresz- szusának péntek délelőtti ülé­se - Grigorij Abramov elnök­letével nyílt meg. Folytatták a központi bizottság beszá­molójának, a pártprogram­nak és a központi revíziós bizottság jelentésének meg­vitatását. A kongresszus délutáni ülé­sét, magyar idő szerint 14 óra 20 perckor V. Grisin, a Szov­jet Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsa elnöke nyitotta meg. Átadta a szót Nyikita Hruscsovnak, a párt első tit­kárának, aki a két beszámoló vitájának zárszavát mondta el. ' Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kong­resszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy •a XXII. kongresszus munká­jának egész tartalma „igazol­ta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvo­nalhoz, amelyet a XX. kong­resszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel látha­tóvá vált, hogy a XX. kong­resszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszaká­nak minden maradványát, új lapot nyitott pártunk törté­netében, kedvező hatást gya­korolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom fejlődésére”. Miután Hruscsov megálla­pította, hogy a XXII. párt­kongresszus figyelmének köz­pontjában a part programja, a kommunista társadalom fel­építésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszó­laló valamennyi küldött „ki­fejezésre juttatta az új program eredményes meg­valósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet em­berek eltökéltségét, erejük teljes latbavetésável ugyan­olyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik program­ját, mint ahogy az első és a második program megva­lósult”. Programunk ereje és élet- képessége a szovjet embe­rek önfeláldozó munká- jában rejlik" — mondotta Hruscsov. „Most. a XXII. kongresz- szuson, még világosabban lát­juk, hogy a kommunizmus felépítése, a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.” A központi bizottság beszá­molója és a programtervezet feletti vita során — mondotta Hruscsov — felvetődtek a nép­gazdaság-irányítás további tö­kéletesítésének fontos kérdé­sei. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segí­teni az előttünk álló felada­tok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen van­nak a világ csaknem vala­mennyi kommunista és mun­káspártjának küldöttségei. „Kedves vendégeinknek a szónoki emelvényről elhang­zott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongresz­szushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista—leninis­ta párt helyesli és támo­gatja pártunk lenini po­litikáját” — mondotta Hruscsov, Nyikita Hruscsov megálla­pította: a felszólalások, ame­lyeket a szocialista tábor or­szágai kommunista és mun­káspártjainak vezetői a kong­resszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a test- vérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján álla­nak. „A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységé­ről, a nemzetközi szocializ­mus erőinek növekedéséről és összeforrottságáról”. Hruscsov kijelentette: „nyolc­van marxista—leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kong­resszuson, visszatükrözte a nemzetközi kommunista, mun­kás és nemzeti szabadságmoz­galom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunis­táinak törhetetlen ragaszko­dását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk”. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hálás kö­szönetét mondott Guinea, Gha­na és Mali független afrikai államok demokratikus nem­zeti pártjainak, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meghívást, és el­küldték a .kongresszusra kép­viselőiket. „Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek.” Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sieíkerei — hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik megértették ezt, fel akar­ták tartóztatni a mi gyors elő­rehaladásunkat. Ezzel magya­rázható annak a politikának az agreszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Német- ország és más imperialista ha­talmak vezető körei folytat­nak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyugal­mának érdekei, hanem a mo­nopolisták nyereséghaihászá- sának. az imperialisták ural­ma fenntartásának érdekei ha­tározzák meg. Nyikita Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogyha tovább halogatják a második világ­háború maradványainak fel­számolása kérdésének megol­dását Európában, ez a legko­molyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett — a nyugati hatalmak — válaszul a Szov­jetuniónak a német békeszer­ződés megkötésére és a nyu­gat-berlini helyzet ezen az alapon tortán 5 rendezésére tett javaslatára •— nyíltan az­zal fenyegetőznek, hogy fegy­verhez nyúlnak. „Háborús fenyegetéseik­kel ki akarják kényszerí­teni azt, hogy Nyugat- Berlinben örökre megma­radjanak Amerika, Ang­lia és Franciaország meg­szállási jogai.” Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Berlin „szabadságának biztosítása céljából” lennének szüksége­sek számukra. „Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztár­saság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merényletet Nyugat-Berlin szabadsága ellen”. Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadságról” beszélnek, de ezen Nyugat-Berlin megszállását értik, „Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök biz­tosítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szállításaik — hadi­anyagok, kémek és diverzán- sok szállításának — folyama­tosságát az ellenünk és szövet­ségeseink ellen folytatandó aknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? Ta­lán abban a hiszemben van­nak, hogy nekik mindent sza­bad és rákényszerítheinek bennünket arra, hogy saját létérdekeink ellen, az általá­nos béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?” — mondotta Hruscsov. Ideje, rég ideje megérte­niük azt az egyszerű igazsá­got, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igá'zság pe­dig nem az ő, hanem a mi ol­dalunkon van. „A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott politikáját nem a béke, ha­nem mindenekelőtt Nyugat- Németország militarista és re- vansvágyó erőinek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikát meghatározza, Adenauer kan­cellár”. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak bé­keszerető politikája ellen, majd kijelentette: „bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákényszeríthe­(Folytatás a 2. oldalon) ge, amely Vass Istvánnenak, az országgyűlés alelnökének vezetésével baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaság­ban, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban, a Mon­gol Népköztársaságban és a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban, pénteken délután visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke, Szarka Károly külügy­miniszterhelyettes. valamint az országgyűlés tisztikarának több tagja, számos országgyű­lési képviselő, s a politikai élet több más vezető szemé­lyisége fogadta. Hazaérkezett az országgyűlés küldöttsége Az országgyűlés küldőttsé­Az országban elsőnek: Az aszódi járásban befejezték a vetőszántást A kongresszusi verseny lázában traktoros traktorossal, tsz tsz-szel vetélkedett — A kommunisták példamutatása Cseng a telefon, örömhírt közvetít a vonal: az aszódi járásban pénteken este be­fejezték a vetőszántást és a vetést! A vonal aszódi vé­génél Bazán István elvtárs, a járási pártbizottság agit­prop. osztályának vezetője beszél: — Örömmel jelentjük, hogy ma estig az aszódi járás va­lamennyi termelőszövetkeze­te végzett a vetőszántással és a vetéssel. A járás vető­szántási és vetési terve 9906 hold. A földben várja már az esőt 6706 hold búza, 1131 hold rozs, 1684 hold őszi árpa és 385 hold őszi takarmánykeverék. Szerdán már jelentettük, hegy. várható ez a siker, amelyet a járási vezetők — óvatos becsléssel — szombat­ra jeleztek. Most tehát a rö­vidre szabott határidő előtt egy nappal már az első he­lyet biztosítják maguknak az országos versenyben az aszódi járás szövetkezeti parasztjai. Hogyan dolgoztak az aszó­diak? Minek köszönhetik a nagyszerű sikert? Erre a kérdésre kerestünk választ kedden is, amikor a járás termelőszövetkezetei­ben jártunk, s most is ezt kér­dezzük Bazán elvtárstól. — A járási pártbizottság felhívására a népnevelők mozgósították a tsz-tagokat és a gépállomási traktoroso­kat áldozatkész munkára. Uj lendületet adott a munkának az SZKP XXII. kongresszusa. amelynek tanácskozásait együttér­ző figyelemmel kísérik a dolgozók. A kongresszus napjaiban született meg az a nagyszerű mozga­lom, amely megnyerte minden dolgozó szívét: a kongresszus végéig befe­jezni a vetőszántást és a vetést! — A mozgalom keretében, s a cél érdekében minden erőt úgy egyesítettünk, hogy biztos legyen a siker. Hétköz­nap, vasárnap, s gyalcran holdvilágnál is vetettek a dolgozók, akiknek lelkese­dése és áldozatkészsége ha­tártalan volt , a szocialista versenyben. Ezek a szavak dicsekvésnek tűnhetnek, de higgyék el elvtársak: így volt. Nemcsak elhisszük, hanem tudjuk is, hogy az aszódi já­rásban. milyen derekasan dolgoztak. Vezetők és dolgozók egy­aránt lelkesen verse­nyeztek és minden igye­kezetükkel rajta voltak a sikeren. Gál Géza elvtárs, a járási pártbizottság titkára. D obi Mihály elvtárs, a járási ta­nács elnöke éppen úgy ott volt a traktoroknál, mint a járási szervek sok-sok veze­tője és dolgozója. Elvtársi segítőkészségük és személyes példamutatásuk a dolgozók harcos versenyszellemével pá­rosult, így küzdötték le a sokszor hihetetlenü] nehéz akadályokat is. Áki mosta­nában nem járt a határban és nem látta a kiszikkadt, be­tonkemény földeket, nem látta izzadni, vesződni a traktorosokat, el sem tudja képzelni, hogy az idén mi­lyen nehéz a szántás és a ve­tés. ' Fulladozó traktormoío- rok, kétrétre hajló eke- vázak és óránként meg­kopott ekevasak jelzik azt a fáradságos munkát, amelyet a traktorosok vé­geztek. Ugyanakkor a tsz-tagok százai törték a kukoricát, veíögép elé fogták a lovakat és csak néha, egy-egy korty víz­re álltak meg vetés köz­ben. A gyakori géphiba, törés, ko­pás, szakadás talpon tartot­ta a szerelőket is, akiknek hozzáértő gárdáját az Ipari Műszergyár három szerelője is erősítette. És mindezt nem a régi. megszokott ütemben, hanem ; kongresszusi verseny elever lázában végezték, 'amelyber traktoros traktorossal, tsz tsz- szel vetélkedett az elsőségér: Jellemző erre a mozgalom« hogy mindvégig nem az vev a fontos, ki lesz az első, ha­nem az, hogy mindenütt ide jében végezzenek a vetesse Egy érdekes és kedves prob­lémát. szült ez a szellem, ami­lyet most bölcsen oldotta meg. Mivel még" csak mos jutott eszükbe megállapítan hogy melyik tsz lett az else hárman is igényelik ezt a cí met. E’őször fordul elő orszá­gos verseny történetében, hogy sportversenyeken szokásos holtversenyt” állapítottak meg. így került else helyre, a túrái Galgamenti, az aszódi Arany­kalász és a knrtali Uj Élet Termelőszövetkezet, mert (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom