Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

1961. OKTÓBER 25, SZERDA A mezőgazdasági beruházások legfőbb feladata: a nagyüzemi közös gazdaságok anyagi alapjainak megteremtése 1.8 millió sertés és 8.4 millió baromfMérőhely, 260 000 vagonnyi magtár és góré épül a második ötéves tervben A népgazdaság második öt­éves terve kereken 36 mil­liárd forintnyi beruházási összeget irányoz elő a mező­gazdaság fejlesztésére. A mezőgazdasági beruhá­zások egyik legfontosabb alapelve, hogy azok maxi­málisan segítsek a termelő­szövetkezetek gazdasági meg­szilárdítását, nagyüzemi gaz­dálkodásuk anyagi-technikai alapjainak megteremtését. Etzt a célt tükrözi, hegy a beruházási összeg fele — 17,5 milliárd forint — köz­vetlenül a szövetkezetek ál­lóeszközeit gyarapítja, s né­hány más beruházás, így pél­dául a gépállomásokra ke­rülő 3,5 milliárd forint ér­tékű gép is a szövetkezetek gazdálkodását segíti majd. A rendelkezésre álló ösz- szeget elsősorban arra fordítják, hogy minden termelőszövetkezetben lét­rejöjjenek a nagyüzemi gazdálkodás alapvető fel­tételei, néhány nagyobb, különösen erős szövetkezetben azonban már a tervidőszakban sor kerül az úgynevezett komp- lettirozásra, a korszerű nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés valamennyi fontos beruházási igényének kielé­gítésére. A beruházásoknál mindenütt figyelembe ve­szik a távolabbi fejlődés perspektíváit: épületet csak oda helyeznek, telepítések csak ott lesznek, ahol az a később kialakuló szakosított nagyüzemek számára is megfelelő lesz. A beruházá­soknál az állam továbbra is számol a szövetkezetek köz­vetlen hozzájárulásával, s a szövetkezeti tagság vár­ható jövedelmének alap­ját öt év alatt 4350 millió forintnyi beruházást irá­nyoz elő a szövetkeze­tek saját erejéből. A mezőgazdaság állami szektoraiban a beruházási po­litika abbój indul ki, hogy az állami gazdaságok már stabilizálódott termelésének színvonalát lényegesen to­vább kell emelni, s ehhez biztosítani kell az anyagi bázist. A következő évek­ben az egész mezőgazdasá­gon belül a növénytermesz­tés fejlődik gyorsabban, s ennek felel meg a beruhá­zások szerkezete is, az állami gazdaságokban viszont a be­ruházások elsődlegesen az ál­lattenyésztés fejlesztését se­gítik. Ezt indokolja — s in­dokolta már az idén is — a húsellátás javításának fel­adata, továbbá az is, hogy az állami gazdaságok korsze­rű, nagyüzemi növényter­mesztése lényegében már megalapozott. . A mezőgazdasági beruházá- - sok általános irányelve, hogy y a rendelkezésre álló ősz- / szegeket azokra a legfon- í tosabb területekre £ell J koncentrálni, ahol megté- ^ rülésük a leggyorsabb és í a leggazdaságosabb. Ennek jegyében fordítunk öt ! év alatt a növénytermesztés / fejlesztésére kereken 20 mii- í liárd forintot. Az összegnek / több mint a feléből új trak- \ torokat, talajművelő és beta- ; karító gépeket kap a mező- \ gazdaság. S ezzel a növény- i termesztésben megkétszerező- ; dik a gépi munka mennyi- : sége. A termésfokozás egyik: leghatásosabb eszközének, az; öntözéses gazdálkodásnak a \ fejlesztésére 2,3 milliárd fo-\ Tintát irányoz elő a terv. Jelentős építkezések is szó'- ; gáiják majd a növényter­mesztés céljait. Hatvanezer vagon termény elhelyezésére alka más magtár, csaknem 200 000 vagbnnyi kukoricagóré és 14 000 vagon kapacitású magtisztító épül. Az ötéves tervben befejeződik a „hib­rid-program”. Az idén épült hibridkukorica gyáron kívül még egy épül, s így meglesz Az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz-ben és 10 000-esnél kisebb csibe­nevelőt egyáltalán* nem építe-i nek, de kísérletek történnek majd az épületek gépesítésé­nek gazdaságos megoldására, az állattenyésztői munka ter­melékenyebbé tételére is. Az állattenyésztés beru­házásai között jelentős összeggel szerepel a takar­mánygyártás* fejlesztése: ennek során felépül a Phy- laxia koncentrátumokat gyár­tó pramix-üzeme, három új; állatifehérjeüzem épül, né-' hány régebbi pedig kibővül, s kialakul a takarmánykeve- I rőknek az egész országot át­fogó (hálózata. A második ötéves terv vé­gül tekintélyes összeget bizto­sít a mezőgazdasági szakok­tatás fejlesztésére. A gödöllői agrártudomá­nyi Egyetemet, a debrece­ni, a keszthelyi és a ma­gyaróvári mezőgazdasági akadémiát új tanszéki, la­boratóriumi és kollégiu­mi épületekkel bővítik, s jelentős beruházást kapnak a közép- és felsőfokú techni­kumok is. Mindez Biztosítja az anyagi feltételeket a mező- gazdaság további fejlődéséhez növekvő számban szükséges szakemberek képzéséhez. (MTI) kétszáz köbméter silót készítenek. Az asszonyok keze egy pillanatra sem áll meg dolgos Horváth Mihályné a melegházi krizantémokat gondozza. A piacon bizonyára gyorsan elkel majd a szép virág a teljes kapacitás az 1965-re előirányzott hibridkukorica- terület vetőmagjának biztosí­tására. A pillangós takarmá­nyok minél célszerűbb érté­kesítésére több lucernaliszt- gyái ió üzem épül. A kertészeti üzemágak többek között 110 000 holdnyi gyümölcs- és 70—80 ezer hold szőlő­telepítéssel bővülnek. A területnövelést az eddigi­nél gyorsabb ütemben követik az úgynevezett járulékos be­ruházások: csak az állami gazdaságokban 36—40 ezer hektoliter kapacitású szőlöfel- dőlgozó üzem épül, többek között Vaskúton és Szekszár- don 1500 vagomnyi gyümölcs elhelyezésére építenek tároló­kat. • Az állattenyésztés céljait szolgáló beruházásokra, első­sorban istállóépítkezésekre a terv kerekein 8,5 milliárd fo­rintot irányoz elő. Legna­gyobb számban a sertések és a baromfiak számára építe­nek ú, félőhelyeket, egyrészt mert ezek az épületek vi­szonylag olcsóbbak, másrészt mert a szövetkezetek a ser­tés- és baromfihizlalással nö­velhetik a leggyorsabban mind a hústermelést, mind saját jövedelmüket. Ezek az építkezések a második ötéves terv végére lényegében meg­oldják a termelőszövetkezetek közös sertés- és baromfiállo­mányának nagyüzemi szín­vonalú elhelyezését, a közös szarvasmarhaállomány meg­felelő elhelyezésének befeje­zése azonban áthúzódik a harmadik ötéves terv idejére. Öt év alatt a sertések ré­szére mintegy 1,8 millió, a baromfiak részére mint­egy 8,4 millió férőhely épül, ebből a termelőszö­vetkezetekben 1.6. illet­ve 7,5 millió. Az állami és szövetkezeti ba­romfikeltetők kapacitása több mint háromszorosára nő, 1965- ben már 123 millió naposcsi­bét keltetnek gépi úton. Emel­lett gondoskodik a terv a szarvasmarha tenyésztés fej­lesztésének anyagi alapjairól is: 3,1 milliárd forintos költ­séggel. mintegy 150 000 tehén és 350 000 növendékmarha el­helyezésére épülnek istállók, döntő többségében a termelő­szövetkezetekben. A második ötéves terv ide­jén több áj .jellegű, az eddigi­eknél korszerűbb istálló- típust alakítanak ki. A nagyüzemi jelleget biztosít­ja az is. hogy 100 férőhelyes­nél kisebb tehénistállót, 300- asnál kisebb sertéshizlaldát felsőgödi üzemegység kertészeiében takarmánynak vágják a kelt (foto: Gábor Viktor) Évente ötvenen „találják fel“ az örökmozgót Az alkimisták sok évszáza­dos sikertelen próbálkozásai után egyre kevesebben adják fejüket aranycsinálásra, más a helyzet azonban az örök­mozgóval, amelyet a régi tév- elvek alapján ugyan, de ma is szép számmal álmodnak meg a kevés tudással és nagy ambíciókkal rendelkező fel­találók. Alig múlik el hét, hogy egy-egy örökmozgó „fel­találásáról” ne értesítenék az Országos Találmányi Hiva­talt. Csapongó képzeletű újí­tóink tavaly különösen ter­mékenyek voltak, egy év alatt ötven örökmozgó leírá­sát nyújtották be a legválto­zatosabb elvek alapján. A legtöbben a gravitációs erőt, a saját súlyától áramló vizet vagy zuhanó golyót szándé­kozzák az örökké mozgó ke­rék hajtására felhasználni. Va­lamennyinek ködös hibája azonban, hogy a kerék egy idő múlva leáll. A talál­mányi hivatalnak az a véle­ménye, hogy helyes volna az örökmozgók tervezését végleg leállítani, mert az / sem az egyszerű emberi sáámítások szerint, sem a természeti tör­vények alapján nem vezethet eredményre. VILÁGOS ESET A skót Aberdeen város egye­temének tanára aranypénzt dobott savas oldatba s meg­kérdezte egyik tanítványát: „Meg tudná-e mondani, fel­olvad-e az érem az oldat­ban?” „Kizárt dolog!” — vá­laszolt a tanítvány. „Helyes, de miért nem?” — Mert Íja feloldódna, akkor nem dobta volna bele”. GOMB ES GOND- ? Mogyorós S>an<lor £ kitüntetése i A Román Népköztársaság ff Államtanácsa Mogyorós Sán- ^ dort, a Román Munkáspárt ff Politikai Bizottságának tag- £ ját, a Minisztertanács elnök- £ helyettesét 50. születésnapja ff alkalmából a forradalmi 'f munkásmozgalomban kifej- ff tett hosszas tevékenységéért, ff valamint a népi demokrati- ff kus állam megteremtésében ff és fejlesztésében szerzett ér- ff demeinek elismeréséül a szó- ff cialista munka hőse címmel, ff valamint a Sarló és kalapács ff aranyéremmel tüntette ki í (MTI) ff 7 , ! REHABILITÁLTAK ^ A REZGŐ NYÁRFÁT f ff Az ezüstszínű levelű rezgő ff nyár évtizedeken át gyomfá- f, nak bélyegezve sínylődött. A ff német erdészek elhamarko- ff dott ítélete alapján egész ff Európában irtották, sehol ff nem telepítették. Nem csoda, Z hogy melankolikus dalra ins- í pirálta szegény a nótaköltőt. í y A szovjet erdészet szakem- ff béréi állapították meg elő- ff szőr, hagy a rezgő nyár a ff gyuíaipar számára a légin- ff kább megfelelő fafaj. Az ff utóbbi években megindult ha- ff zai vizsgálatokból az is ki- £ tűnt, hogy gyors növekedésé- Z vei még a többi nyárfaíajtá- ff kát is legyőzi. Most aztán | keresik a törzskönyvezésre al- ff kalmas anyafákat, és tömeges ff csemetenevelésre, 80 000 hek-1 tár telepítésére készülnek fel. f. ff Ez év őszén tehát a teljes 'f rehabilitáció üzenetét (viszik a | rezgő nyárfa ezüstszínű le- 'f velei. f. Szenteltvíz és kokain A budakeszi színjátszók bemutatója Vuis Velie-nek ezt a komé­diáját 1956-ban az évad leg­jobb francia drámáját jutal­mazó Tristan Bernard-díjjal tüntették ki, s azóta is állan­dóan műsoron van. A nagy­szerű helyzetek, a szellemes párbeszédek, a váratlan for­dulatok mind nagyszerű szín­pad tecfcni kára utalnak, s nem véletlenül, hiszen szerzőjük maga is színész, úgy ismeri a színpad törvényeit, mint Sha­kespeare, Möllere, vagy akár Molnár Ferenc, akik közül persze legfeljebb az utób­binak a műveihez lehet­ne hasonlítani a komédia ér­tékeit. Nagyon jól választottak a budakeszi Erkel Ferenc Mű­velődési Ház színjátszói, ami­kor ezt a hasznos mondani­valóié, harsány komédiázás- ra lehetőséget nyújtó darabot | tűzték műsorra. A nem egé­szen egy év óta teljesen új tagokból összekovácsolódó együttes szombati bemutató­ját a — sajnálatosan kis lét­számú — közönség sok taps­sal és még több nevetéssel: fogadta. Az együttes további: tervei szerint az előadást: Tinnyén, Nagy kovácsin és a: budai járás jó néhány közsé-i gében is bemutatnák. A ren-i öező Twmann Gábornak arra: kell törekednie, hogy a ket-i tősség — a csendesebb kispoi-i gárság és a harsányan komé-i díázó- gengszterré^ között; — jobban kidomborodjék, i Bizton tcheii, hiszen együtte­sének legjobbjai ezt már na-- gyobb részt meg is valósi tot- i Iák. Gervaise néni szerepében: Medvegy Ilona, az Ernesíet: játszó Kenesei József és az; amerikaias üzletembert alaki- \ tó Krasznai Béla találták meg' leginkább a komédia megfele­lő hangvételét. De még nekik is, s az együttes többi tagjá­nak különösen meg kell ta- nulniok azt a színészekre vo­natkozó, de színjátszókra még sokkal inkább érvényes alap­törvényt: „a szövegtudás sok mindent pótol, de a szövegtu­dást nem pótolja semmi.” Földeák Róbert migyár leszállította a szüksé­ges anyagot. Eleget mérgelőd­tek már a PEMÜ miatt is, mert nem támogatta megfe­lelően a zsámbékiakat. A pon­tatlan szállítás pedig nem­csak a vállalatnak, hanem az egész magyar külkereskede­lemnek veszteséget okozhat. A kis, minden háztartásban jól használható habverő készülé­ket szívesen vásárolják kül­földön. Bővebbet a svéd, a dán, a libanoni és az egyip­tomi háziasszonyok mondhat­nának, mert a praktikus ké­szülékből az év elején szil- litmányolcat indítottak útnak: északra, délre és keletre. De újabb rendelők is jelentkez­tek és a pontos szállítás nem­csak Zsámbéktól függ, ha­nem más vállalatoktól is. Ezért fontos, hogy a partne­rek, a kooperáló üzemek, vállalatok betartsák a ha­táridőt, mert ha késnek, ak­kor külföldön hiába várják a zsámbéki habverőket. Mn Zsambék miről híres? Kéttornyú, későromán stí­lusban épült műemlék-temp­lomáról. Holnap talán 'izmi­ba n már műanyagcikkeiről is. M. K. katos, idejének legnagyobb részét a gépek és emberek kö­zött tölti. — Nálunk a szerszám a leg­fontosabb — mondja az igaz­gató. Úgy segítünk magun­kon. ahogy tudunk. Szorosan együttműködünk Kerényi Jó­zseffel, a TMK vezetőjével. Ha az íróasztal mellett ülnék, akkor hamar megállna a vál­lalatnál a tudomány. A mű­helyben nem elég az igazgatói tanács vagy irányítás, hanem a szerszámmal is kell bánni tudni. Akadályok tornyosulnak a zsámbéki vállalat dolgozói elé. A présműhelyben kevés az áram, és ez kedvezőtlenül hat a termelésre. És a legtöbb rán­cot mi okozza az igazgató homlokán? A kooperáció. Zsámbék 71 különféle válla­lattal áll összeköttetésben. — Műszaki Gumigyár? Ne­héz eset — mondják a válla­latnál és kedvetlenül legyinte­nek, amikor ez az üzem szó­ba kerül. Már előfordult, hogy hat hónapig kellett vár- niok, amíg a Műszaki Gu­Negyedévenként hárommil­lió gomb készül Zsámbékon. Ez azt jelenti; egy év alatt annyit gyártanak, hogy az ország minden lakosának jut egy, sőt, a fővárosiaknak ket­tő is ... Pedig nemcsak gomb készül Zsámbékon, . mert a gomb csak az egész terme­lés 25—28 százalékát teszi ki. Elő lexikon szilágyi Mik­lós diszpécser, aki jól is­meri a zsámbéki vállalat ól­ven termékét és százharminc- nyolc termékelemét. A rádió­kondenzátor gyártásához szükséges bakelit alkatrésztől a kis habverő készülékig sok mindent varázsolnak elő Zsámbékon. Varázsolnak? Túl­zás nélkül. A vállalatnak nincs laboratóriuma, tehát nem nyílik mód fontos vizs­gálatokra. Vegyésztechn-oló- gus sincs Zsámbékon. Pedig kellene üalaki, aki úgy is­meri a műanyagokat, mint a tenyerét. A vállalatnál ke­vés az ember, aki a szerszám- készítéshez ért. Beck Mihály igazgató, aki eredetileg la­í Aél 8ZotJl8~c(/o8 zsámbéki \ épület a múltról beszél. Az ; egyik: masszív falú, hival- \ kodó ház. És a másik? Sze- ; rény, egyszerű épület. \ A hivalkodó ház ablakában 'tt könyökölt a tulajdonos, csak í éppen nem a hollót várta a { levéllel, mint Szilágyi Erzsé- bet. A szerény, egyszerű épü- \ ietben tevékenykedő munlcá- ff sokat figyelte és a hasznot f leste. Fagombok készültek ff itt ezerszám. A tőkés azonban ff nem sajnálta a pénzt — ha £ újabb hasznot remélt, ff Külföldi mérnököt hoza- tett és az egyszerű műhelyt ff megtoldotta. Azután újra í hozzáragasztott néhány ezer f téglát. Nőtt a lteskeny épület, ff mindig töbfi lett a toldalék, ff A téglából így lett gomb, a ff gombból pengő — a pengőből ff tégla, a tágiából gomb. ff Változás akkor történt, ami­dkor a zsámbéki üzemet áila- ff másították és azóta nem a ff tulajdonos haszna, hanem a í népgazdaság érdekei irányu­lják a termelést. Korszerüb- ^ bé, jelentősebbé vált az üzem £ és ma már természetesen nem £ a fa, hanem a hőre lágyuló ^ műanyag alakul át gombbá. És milyen mennyiségben!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom