Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

t€sr ueern HÍRLAP / külön !/ KIADÁSA / 1 HÍR — 2 KÉP Szorgalmasan folyik a ceglédi Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetben az állatállomány téli takarmányának a biztosí­tása. A tervek szerint 1200 köbméter silótakarmányt készíte­nek. Ebből a mennyiségből már mintegy 800 köbmétert el­helyeztek a beton-áfoksilóba. V- ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1961. OKTÓBER 19. CSÜTÖRTÖK Az 1961/62. pártoktatási év előtt M inden évben jelentős fel­adat elé állítja pártalap- szervezeteinket a pártoktatás megszervezése. Évről évre el kell igazodni párttagjainknak a fontos és néha elég bonyo­lult nemzetközi kérdésekben. De hasonlóképpen a belpoliti­kai élet fontos eseményeiben is, melyek közül meg kell em­líteni a második ötéves terv- javaslatot, valamint az okta­tási reformot. A pártoktatás megszervezésénél igen komoly tevékeny munkát végzett az oktatási bizottság. Kezdve a propagandisták kiválogatásá­nál, Valamint a különböző formák meghatározásánál, az alapszervezeti oktatás meg­szervezésében. A végrehajtó bizottság által jóváhagyott oktatási terv úgy készült el, hogy messzemenően figyelem­be vette azt a fontos tényt, hogy a pártoktatás nem öncél, hanem mindenkor a termelési feladatok segítője kell, hogy legyen. Ez a cél vezette a bi- . zottságot, mikor tervbe vette, hogy bővíti a gazdaságpoliti­kai tagozat ipari és mezőgaz­dasági részét. Az iparban a termelékenység emelése erő­teljesen kerül előtérbe. Az üzemben dolgozó kommunis­tákkal meg kell értetni, hogy mi az a termelékenység, ho­gyan függ össze a munkabér­rel és hogy mi kell helyesen Ossz eegye z te m i a népgazdasá­gi és egyéni érdeket. Ez na­gyon fontos kérdés, mert úgy tudják csak megértetni az üzem pártonkívüli dolgozói­val. Hasonló a helyzet a me­zőgazdaságban is. Reálig volt' az oktatási. bizottság . tervja­vaslata, trieft a pártszerveze­tek megértették. Az elmúlt évben egy tanfolyamot szer­veztek, a gazdaságpolitikai ipari tagozaton, jelenleg hat tanfolyam kezdődik. A gazda­ságpolitika mezőgazdasági ta­gozatán tavaly nem szervez­tek tanfolyamot, ez évben há­rom tanfolyamot indítanak. De célirányosan szervezték a marxizmus—leninizmus I-et is. Olyan helyre szerveztünk, ahol egyrészt előtérbe kerül az osztályharc mai formái, pl, az Építőipai Vállalatnál, a MÁV Pályafenntartásnál, a Vörös Csillag Tsz-nél, ahol az egysé­ges paraszti osztály kialaku­lásának kérdése került elő­térbe. Lehetőleg minden tsz- ben szervezünk téli tanfolya­mokat, amely új formája, kö­tetlen létszáma — részt ve­hetnek párttagok, pártonkí- vüiiek egyaránt — tematikája nemcsak . politikai, hanem közismereti is. Ez évben na­gyobb fokú elemző munkával készítette el áz oktatási bi­zottság a tervet és mindezek biztatóak arra, hogy ez év­ben jelentős lépést teszünk előre a politikai oktatásban. A pártoktatás november Iá­én kezdődik, kéthetenként szerdán tartjuk. Az anyag be­fizetése megtörtént a propa­gandisták és a hallgatók, ré­széről. Az oktatási bizottság az ellenőrző munkát igyek­szik biztosítani, de ehhez fel­tétlenül szükséges, hogy az alapszervezetek is állandóan napirenden tartsák az oktatás segítését, ellenőrzését. * z alapszervezeti pártveze- tőségek nyújtsanak se­gítséget a propagandistáknak a felkészülésben. Sokat kell tenni a tartalmi munka meg­javítására, az oktatás ered­ménye érdekében. —S—B— Az abonyi Lenin Tsz az élen Már csak 20 hold kukorica, 10 hold édescirok és 10 hold dugványrépa vár betakarítás­ra az abonyi Lenin Termelő- szövetkezetben. Ez volt a hely­zet október 17-én és minden remény meg van arra. hogy 18-án estére az egész szántás­ra váró terület tiszta lesz. Há­rom erőgép kettős műszakban éjjel-nappal dolgozik, szántás­ban és vetésben szükség ese­tén a fogatokat is bekapcsol­ják a vetési munka mielőbbi elvégzésére. A termelőszövetkezet tag­sága október 25-ig feltétlenül be fogja fejezni az őszi vetést. PIACI JEGYZETEK A silótakarmány egyik fontos kelléke az áztatott répa­szelet. Képünkön a répaszeletet terítik szét a sUógödörben Nagyon ritka dolog az, hogy férfiember kiálljon a piacra valamit árulni. Asszooyi do­log ez már ősidő óta. No, a vasárnapi piacon mégis lát­tam kesebaj uszú magyart _áll- dogáind egy hatalmas kupac torma mellett. A karvastag­ságú tormaszárak szépen sor­ba rakva várták a vevőt. Valószínűleg ismerős volt az a másik magyar, aki szem­Kábái Sándor nyolc esz­tendeje házasodott. Rendes, tisztességes családból hozott asszonyt a házhoz. Ha nem is gondtalanul, de megéltek a kosárfonó iparból. Egyszer aztán egyet gondolt a. férj, he-: ' adta áV, TfiárerigéÖllyí;’’r a fő-; városban vállalt munkát. Azóta beköszöntött a szomo­rúság a család életében. A férj elhidegült feleségétől, Játék a tűzzel...! önkéntelenül is ez jut az ember eszébe, ha a vasárnapi mérkőzésre, illetve a közönség egyes — magáról megfeled­kezett — tagjaira gondol... De, hogy a dolgok történeti rendjét betartsuk, a számunkra legörvendetesebbet kell leg­először is elmondanunk: Kitűnően felkészült két csa­pat NB I-es színvonalú játé­kát láthattuk gyakran a CVSE —Bp. Előre mérkőzésen, amelyben fiaink azzal szerez­tek már 3 gólos vezetést, hogy tudásukhoz elővették régi szép erényüket, a lelkesedést és len­dületet is! Kökény, Oláh és Lackó járt ebben az élen. Mel­lettük mintegy üstökösként hatott a fiatal Halmi, aki éle­te legjobb játékát nyújtva szinte azt csinált, amit akart! Mindhárom gól előkészítésé­ben benne volt. egyiket pedig ő maga lőtte a pesti kapuba. Az egész csapat dicséretesen küzdött és igen jól is játszott, egyetlen gyenge pont sem volt. Mindent összefoglalva; a szív, lélek és a tudás diadala volt ez a mérkőzés, amelyben a fordulópont annál a nagy gólhelyzetnél volt, amit 3:0 után kihagytunk. Ha ezt sike­rül belőnünk, akkor minden valószínűség szerint sikerült, volna a visszavágás — a 0:9- ért külön is! így is egy igen jól játszó ellenfelet győztünk le 3:2-re. És volt még egy forduló­pont — ami viszont jó. hogy nem sikerült! 3:1-ig minden rendben volt. Jó volt a játék- vezetés s kifogástalanul visel­kedett a közönség is. Egyesek azonban teljesen elfeledkeztek arról, hogy Cegléd város sportja nem szenvedhet kárt a kifogásolható játékvezetés és az erre helytelenül reagáló, magáról — vagy magukról — megfeledkezett nézők miatt, akikre egy pillanatig sem le hét ráfogni azt. hogy gondol­kodnak is ... Gyengébb játék- vezetés, vagy éppen játékve­zetői tévedések mindig voltak és ezután is lesznek, amelye­ket el lehet szenvedni, túl le­het élni anélkül, hogy nemtet­szésnél, vagy bosszúságnál többet jelentenének. De mi lett volna akkor, ha az a né­ző, aki képtelen volt agyá­ban mindezt elrendezve embe­rül a helyén maradni, amikor berohant a játéktérre, meg. is tudja ütni a játékvezetőt?!! Ez a társadalmi és emberi korlá­tokat magáról lerázott dü­höngő gondolt-e arra, hogy szándékának keresztülvitelé­vel tönkretette volna fiaink — talán egész évi — munkáját és szép teljesítményeit, mert a legenyhébb esetben is elvet­ték volna már ennek a mér­kőzésnek a két pontját és a hátralevő két itthoni mérkő­zésünk pályaválasztói jogát is! Ez pedig nemcsak annyit je­lentene. hogy elveszíti labda­rúgásunk a mintegy 25 000 fo­rintra tehető itthoni támoga­tást. hanem Idegenben játszva szinte biztosan elveszítenénk az egyébként megszerezhető bajnoki pontokat is, hogy egyébb erkölcsi visszahatások­ról már ne is beszéljünk ... Hát kell ez a ceglédi labdarú­gásnak?! Van az ilyen nézők „támogatására" szükség?! Akik így támogatják labdarúgásun­kat, azok sokkal jobban te­szik, ha ki sem jönnek a mér­kőzésre. a maguk forintjaival együtt, mert bár minden jó­szándékú és bármilven csekély segítséget is nagy köszönettel kell fogadni, ez azonban seho­gyan sem áll arányban azzal a nagy- kárral, amit az ilyen nézők jelentenek fiaink tu­dással és tisztességgel kiron- kált eredményeire! V. napról napra hangos jelenetek zavarták a szomszédok nyu­galmát. A kétgyermekes csa­ládanya idegeit aláásta az örökös nyugtalanság, a gond, mert mindezek 'tetejébe“"ffs«-- bai Sándor nem is volt haj­landó csatád járói gondoskod­ni. Annyit még megtett, hogy a súlyosan beteg asszonyt ideg- gvógyintézetbe szállíttatta, majd hónapokra elköltözött a családtól. Valami. kapcsolata akadt Dánszentmiklóson. Felesége távollétében az asszony szülei gondozták a gyerekeket, amikor pedig el­viselhető állapotban haza­tért, akkor még a lábadozót is a rokoni nagylelkűség tá­mogatta. Nemrégen Kábái Sándor azzal háborította fel az utca népét, hogy a közös lakásba elhozta a dánszentmiklósi „jó ismerőst”. Ezt már nem le­hetett tovább tűrni. A do­logba beleavatkozott a gyer­mekvédelmi bizottság és a nőtanács is foglalkozott az üggyel. Kábái Sándor meg­ígérte. hogy az idegen asz- szonyt eltávolítja a közös la­kásból. Hogy ezt az ígéretet becsülettel teljesíti-e. az kér­dés. Tekintettel azonban ar­ra, hogy kiskorú gyerekekről van szó, a községi tanács a já­rási gyámügyi hatósághoz for­dult a kicsinyek elhelyezése érdekében, mivel az édes­anya állapota ismét rosszabb­ra fordult. Teherautóval hordják a silókukoricát húzzák le a kocsiról től-szemben megállít az eladó előtt. Először a tormát nézte, aztán a szomszédot, mert hi­szen Cegléden majdnem min­denki szomszéd. — Monja, szomszéd, mi ez? Torma? Amaz megrázta a fejét. — Nem a! Édesgyükér! ■k A tejpiacon. Kékstráfos ke­nyérruhában nagy gomolya tehéntúró, mellette cserép­edényben tejföl. Elég színes a túró, már úgy értem, hogy vajszíne van, a tejföl is sűrű. Megállók az asztal előtt. — Hogy? — kérdezem na­gyon kurtán. — Én nem adom drágáb­ban, csak árában. A túrú ti­zenöt, a tejföl négy. Csak árában adja az édes. Milyen áldott jó szíve van! ★ ... Két nagy kosár szőlővel j küszködi!: a lílzsliSáir.Atn ' —, Szüretelünk! Kinyom­kodjuk a sáŐáŐÜ Lesz must, j egy kis murci, előtte birka- j paprikás. Nem kell se szedő, j se puttonyos! Ez az én ház- ! A Ceglédi Városi Tanács tájim ... pénteken tartja a tanácsháza--------------- i nagytermében szokásos kétha­! vonkénti nyilvános tanács­ülését. A mostani tanácsülés nagy érdeklődésre tarthat szá­mot, A tanácstagoknak kiküldött beszámolók részletes tájékoz­tatást adnak az őszi mezőgaz­dasági munkák és a felvásár­lási terv állásáról, az ügyész­ség munkájáról. s kötéllel egyben A Cegléd i \a rosí Tanács V T ‘ nyilvános ülésének anyagából — A CEGLÉDI KERA- VILL-ban október hónapban 15 rádiót adtak el. Többek között T 422, R 646 és R 99 F típusok voltak a legkedvel­tebbek. Egy „koplaló" családról A Pesti út külső részén, egy szőlőparcella •sarkában új viskó szerénykedik. A föl­írás azonban, amely a vityllló homlokán hivalkodik, annál furcsább: „Megkoplaitalak”! Sok minden lehetséges nap­jainkban, hiszen az élet roppant tarka és változatos, de hogy Magyarországon le­gyen olyan ember, akinek egy szőlőkunyhót meg kelle­ne koplalnia, az egyszerűen nem igaz. Mert ha ez így len­ne igaz, akkor az a sokszáz­ezer kisember, aki szebbnél szebb családi otthont építtet az országban, nemcsak kop­lal. hanem családostul éhe­zik is. Nagyon szerényen indítvá­nyozom, hogy a tulajdonos ne háborítsa fel a békés járó­kelőket ezzel a hamis és I nagyon valószínűtlen fel- J irattal, annál ' is inkább, mert bizalmas forrásból hallottam, hogy a boldog tulajdonos a kunyhó építése óta huszon- kilencezer forintért Simson- motort is vásárolt. Annak a vételára pedig nem kis ösz- szeg és nagyon sajnálnám, ha a vásárlást egész családfá­jának meg kellett volna kop­lalni. Emellett ez a tanácsülés tárgyalja meg a város majd 40 mii- * lió forintos 1962. évi költ­ségvetését. A tanácstagok elé kerül a közterületek fokozottabb vé­delméről szóló tanácsrendelet tervezete, továbbá a Pest me­gyei Tanács által városfej­lesztési célokra juttatott 617 000 Ft. felhasználásának tervezete. — OBRÁCZ FERENC* Ceg­léd, XI. kér., Telelő- dűlő 812. szám alatti lakos katonai iga­zolványát elveszítette. A rend­őrség szabálysértési hatósága száz forint pénzbírsággal súj­totta. — PERESZTEGI FERENC tanácstag csütörtök délután hat órakor tanácstagi beszá­molót tart a 11. sz. választó- körzet részére a Csengetyűs iskolában. — JUHÁSZ JÖZSEFNÉ, Cegléd, Bürgeház dűlői lakos termelői igazolvány nélkül árusított, e tettéért 150 forint pénzbírsággal sújtotta a sza­bálysértési hatóság. — JÓ ÜTEMBEN haladnak a szántási és vetési munkála­tok a dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság földjein - hét traktor szánt, egy tárcsázik, egy gyűrűshengert vontat, há­rom erőigép pedig műtrágyát szór, A vetést két traktoros és hat fogatos vetőgéppel végzi. Eddig mintegy 850 holdon került földbe a mag, a hátralevő 400 hold vetését még e hónapban befejezik. — TÓTH ISTVÁN, a ceg­lédberceli Rákóczi Tsz tagja minden reggel 62 háztáji szarvasmarhát hajt ki a lege­lőre kora tavasztól, addig amíg az első hó le nem esik. Mi minden van a berceli TÜZEP irodájában? JÓSKA ÉS A RAGASZTÓ Nem tudni, hogy J. József tizenegy éves dánszentmiklósi barátunkat milyen elgondolás vezette a kerékpártömlő-ra- gasztófolttal való működés­hez. Tetszett talán neki. amint a felnőttek szép fény- és lángjelenség kíséretében a kicsiny fémdobozban elhe­lyezett foszforos ragasztó se­gítségével bevulkanizálják ki­lyukadt kerékpárgumijukat? Ez is lehetséges. Minden­esetre, a történtek után köz­vetlenül nem szívesen vála- szolgatott kérdéseinkre. Annyit elmondott, hogy ok­tóber tizenötödikén, a kérdé­ses napon lakásuk konyhájá­nak ablakában tett szert a ra­gasztóra meg a gyufára. A többi már szinte magától ment. Jó rejtekhely a trágya- domb mellett, és érdekes volt a ragasztó begyújtása. Egé­szen addig, míg nagyon nem sütötte tenyerét. A trágya egy-kettőre tüzet fogott, a mellette levő szalma úgyszin­tén. Az ide jében , kiérkező köz­ségi önkéntes, majd a városi tűzoltóknak nem kis feladatot kellett megoldani, hogy a há­zat megmenthessék a lángok elöl. Reméljük, Jóska, és a többi Jóskák szüleikkel együtt, ta­nulnak az esetből. Mindenekelőtt asztal, szék, ! négy üres palack, egy ko- I sár és hatszáz mázsa ce- j ment. Az iroda eredetileg j cement- és mészraktár volt, de az egyre nagyobb cement­készlet miatt a mészrafctárt el kellett költöztetni. — Egy hónappal ezelőtt a mészraktárt áthelyeztük a körülbelül fél kilométerre levő cukrászda udvarán le­vő helyiségbe. Most az a helyzet, hogy Bercelen he­tenként kétszer, hétfőn és csütörtökön árusítanak me- szet. A telep kiadója ez alatt az idő alatt a mészraktárban tartózkodik. Kedélyes dolog, hogy az emberek következe­tesen más napokon keresnek meszet. — És mi van itt a telepen, amikor a kiadó meszet mér? — Akkor én vagyok a ve­zető és a kiadó egyszemély- ben. Kiszolgálok, kezelem a kasszát, magától érthetően megfogom a lapát nyelét és a kosár fülét is. Nem lenne nehéz a dolgon segíteni. Tár­sadalmi munkában a leendő iroda alapjait leraktuk. A tetőanyag teljes egészében megvan, én felajánlottam tel­jesen ingyen egy tizenhat fió­kos ablakot. Csak egy ajtó, mintegy ezerötszáz tégla meg egy kis jóakarat hiányzik. Azt hiszem, hogy ennyi jó­akaratot megérdemelne egy olyan egység, amely évente másfélmillió forgalmat jelent a Berceli Földművesszövetke­zetnek. A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE ÍGY IS LEHET? Gyorsan cselekedett a Ceglédberceli Községi Tanács egy széthulló család ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom