Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

1961. OKTÓBER 19, CSÜTÖRTÖK Meere srf€írkm Hruscsov elvtárs beszéde a párt programtervezetéről (Folytatás a 2. oldalról) majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében és a nemzeti jövedelmet te­kintve, utoléri az Amerikai Egyesült Államok színvonalát. — De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezs­gye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben, 1980- ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mező- gazdasági termékek előállí­tásában. Nemcsak a Szovjetunió­nak, hanem a szocialis­ta világrendszer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlő­dik a kapitalizmus gaz­daságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szo­cialista világrendszer 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. A kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált Hruscsov kijelentette: „A kommunizmus építése orszá­gunkban része a szocialista közösség ama alkotó tevé­kenységének, amely a kom­munista társadalom megte­remtésére irányul. A szocia­lista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit ar­ra, hogy többé-kevésbé egy időben, ugyanazon történel­mi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz.’' Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára megálla­pította, hogy a kommunizmus korunk . leghatalmasabb ere­jévé vált. A világ 87 országá­ban működik jelenleg kom­munista párt, s e pártok mintegy negyvenmillió embert tömörítenék. „A világ a forradalmak korszalcát éli. A szocialista forradalmak, nemzeti felsza­badító antiimperialista forra­dalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű pa­rasztmozgalmak, a néptöme­geknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen foly­tatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított álta­lános demokratikus mozgal­mak — mindez egységes, vi­lágra szóló forradalmi folya­matot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust.’" — Korunkban létrejöttek a forradalmi világmözgatom' kedvezőbb nemzetközi feltéte­lei — mondotta Hruscsov. — Korunkban kedvezőbbek let­tek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. Korunkban végbemegy a népi demokratikus, a nemzeti felszabadító és a szocialista forradalmi fel­adatok közeledése és ösz- szefonódása. A társadalmi fejlődés logi­kája oda vezetett, hogy mind­ezek a forradalmak elsősor­ban egyetlen fő ellenség, az imperializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak. — Magától értetődik — folytatta Hruscsov —, hogy a magas fejlettségű kapitalista országokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Ázsia, Afrika, Latin-Amerika forrongó, gyengén fejlett ál­lamai végrehajtják a nemzeti felszabadító antiimperialista forradalmat, megvalósíthatják a szocializmusba való átme­netet. Korunkban gyakorlatilag bármely ország, függetle­nül fejlettségi színvonalá­tól, a szocializmushoz vezető útra léphet. Hruscsov azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan kiolthatatlan fényű világító­tornyává vált, amely megmu­tatja Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocialista célokat írt harci lobogójára. „Népünk segítséget nyújtott és fog nyúj­tani a testvéri kubai népnek a jogos ügyért vívott szent harcban.’’, — A munkásosztály — mon­dotta Hruscsov —, forradalmi harcában a jövőben,is.szembe­talál ja majd magát olyan kü­lönböző ' óppői^űhistá "irányza­tokkal, amelyek akadályozzák erőinek tömörítését és céljai­nak elérését. Amíg létezik ka­pitalizmus, különböző csoma­golásban ismét és ismét kelet­keznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a program- tervezet, hogy harcolni kell mind a szo- ciáldemokratizmus és a revizionizmus. mind pedig a degmafizmus és a szek- tásság ellen tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyele leráz­ták a gyarmati rabigát — folytatta. — Pártunk interna­cionalista kötelességének tart­ja, hogy segítséget nyújtson azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük kiví­vásának és megszilárdításá­nak útján haladnak, s a gyarmati rendszer teljes meg­semmisítéséért harcolnak. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy örökre kitöröljük a háborút a társadalom életéből A nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámolásának befejező szakaszába lépett Az SZKP KB első titkára j megjegyezte, hogy a kommu- j nista építés sikereinek rend- i kívül'" nagy jelentősége lesz ; Ázsia, Afrika és Latin-Ame- j rika népeinek sorsa szempont- , jából. Kijelentette, hogy a nemze- \ ti felszabadító mozgalom a • gyarmati rendszer felszántó- ' lásának befejező szakaszába j lépett. Az imperializmus azon- / ban nem teszi le a fegyvert, l Egyre rafináltabb módszerek- I hez folyamodik. A monopoltőkések a fejlet- ! len országok világában meg- j levő állásaik fenntartásának ; és megszilárdításának mész- j szemenő tervét próbálják ■ megvalósítani, de tervük iga­zi mivoltát takargatva, illem- tudóan. segélyről beszélnek. Ezen a téren is az amerikai imperialisták viszik el a' pál­mát. A monopóliumok célja azon­ban. jegyezte meg Hruscsov, a régi maradt. Mezőgazdasá­gi és nyersanyagszolgáltató függelékeiknek akarják meg­tartani a fejletlen országo­kat, ki‘akarják zsáikmányolru népeiket.' Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődését kedvezően befo­lyásolta politikai független­ségük kivívása. Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növekedése. A burzsoá és a feudális fel­ső körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötötték sorsukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tártani' a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az imperialisták és szekértolóik taszítják eze­ket az országokat, semmi­képpen sem biztosíthatja azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek tudatá­ban a népek harcra kelteik a gyarmatosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a marxista elméleti kuta­tás mélyrehatóan tanul­mányozta a fejlődés ob­jektív menetét, s fel­fedte azt a formát, amely­nek keretében a legered­ményesebben történhet meg a nemzet összes egészséges erőinek egye­sítése. Ez a forma a nemzeti demok­ratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép széles rétegeinek érdekeit fe­jezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytalanul meg­oldja az antiimperialista nem­zeti felszabadító forradalom feladatait — mondotta. Mint az SZKP KB első tit­kára kijelentette, a Szovjet­unió és a többi szocialista ország nem szándékszik be­avatkozni a fiatal, szabad ál­lamok bel ügyei be, nem szán­dékszik senkire sem ráerő­szakolni a szocializmust. „A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerőszakolják a ko- lonializmust, az sem lehet, hogy exportálják az ellen- forradalmat’’ — hangoztatta. — Az SZKP nemzetközi po­litikája egyik sarkkövének Hruscsov kijelentette: a párt meggyőződése szerint már ennek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak. Ezt a meg­győződést a nemzetközi küz­dőtéren működő erők min­den oldalú és mélyreható elemzéséből meríti. S ez az elemzés arra a kétségbe­vonhatatlan következtetésre vezet, hogy már • a béketá­bor javára tolódtak el a politikai, gazdasági és kato­nai erőviszonyok a világon. Az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus külpoliti­kájának fő elve — a bé­kés együttélés elve, olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a né­pek, s mindazok, akik az emberiség igazi béké­jét és felvirágzását akar­ják. — Uj programját elfogadva, nagy pártunk az egész em­beriség színe előtt ünnepé­lyesen kijelenti, abban lát­ja külpolitikájának fő cél­ját, hogy ne csak megaka­dályozza a világháborút, ha­nem már a jelenlegi nemze­dék éleiében örökre kitö­rölje a háborúkat a társa­dalom életéből. A mi elvi, becsületes szo­cialista politikánk — béke­politika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert. gyengék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy az új helyzetben a háború kirob- 'hárítása "á" néjpeUenés' impe­rialista rendszer végét jelen­tené. Az ébbié “v'éféft TÍmp- | ríthatatlan hitünk azonban' nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az im­perializmus még erős. Nem lehet kizárni egy újabb im­perialista háború lehetőségét. Ebben a helyzetben előttünk egy út van: gyarapítani erőinket, meg­teremteni a leghatásosabb fegyvert, s minden pilla­natban késznek kell len­nünk arra, hogy vissza­verjük az agresszorok tá­madásait. — Mi nemegyszer kijelen­tettük és kijelentjük — foly­tatta Hruscsov —, hogy ké­szek vagyunk teljesen le­i mondani a hadseregről ten- ! gerbe süllyeszteni az atom- j bombákat és a rakétákat, de természetesen csak a szigo­rú nemzetközi ellenőrzés mel­lett végrehajtandó általános és teljes leszerelés viszonyai közepette. Mindaddig, , amíg az jm- ! pernalista államok nem szán­ják rá magukat erre,, mi gon­doskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink' rendelkez­zenek a haza megvédését szolgáló legkorszerűbb eszkö­zökkel. atom- és hidrogén- fegyverekkel, s mindenfajta j rakétával; hogy a megfelelő | színvonalon tartsuk a hadi- I technika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmé­nek. a szovjet fegyve­res erők ütőképességének erősítése — a szovjet nép számára a feladatok fel­adata. Világjelentőségű dokumentum Az SZKP programtervezeté­nek eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a leg­szélesebb visszhangra találtak minden ország és minden földrész embermilláóinak szí­vében. A tervezet megvitatása, amelynek lendülete még az SZKP és a szovjet állam tör­ténetében is szokatlan, külö­nös erővel mutatta meg a j párt és a nép megbonthatat- 1 lan egységét. .,Túlzás nélkül mondhatjuk: a programtervezetet az egész nép megvitatta és úgy fo­gadta el, mint saját program­ját, mint saját ügyét." A kongresszus teljes meg­alapozottsággal jelentheti ki — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a programtervezetet egyhangúlag jóváhagyta min­den kommunista, az egész szovjet nép. Hruscsov bejelentette, hogy a programtervezettel kapcso­latban előterjesztett nagyszá­mú javaslatot a központi bi­zottság figyelmesen áttanul­mányozta és a programterve­zet végleges megszövegezése e javaslatok figyelembevéte­léve! történt. Az SZKP programterve­zete valóban világjelentő­ségű dokumentum jellegét öltötte és máris hatalmas befolyást gyakorol a vi­lág politikai kiimájára. Minden haladó, demokra­tikus gondolkodású ember hangsúlyozza, hogy a prog­ram választ ad a legidősze­rűbb problémáikra, kiemelke­dő szerepet játszik korunk társadalmi mozgalmaiban és haladó változásaiban. Még a burzsoá sajtó is kénytelen elismerni, hogy a program és annak teljesítése rendkívüli befolyást gyakorol az egész világ helyzetére. A program eszméi körül igazi csata bontakozott ki a két ideológia, a kommunista és a burzsoá ideológia között — állapította meg Hruscsov. A burzsoázia ideológusai most elismerik, hogy a társa­dalom új társadalmi-gazda­sági szervezete, a kommuniz­mus, egyre hatalmasabb erő­vé váliik korunkban. A kapitalista országok lakosságának körében egyre nagyobb tért hódít programunk nagyszerű eszméje, amelynek értel­mében a kommunizmus és a béke elválaszthatat­lan egymástól. Még a burzsoázia számos kép­viselője is kénytelen beismer­ni, hogy országunknak, amely ilyen nagyszabású alkotó ter­veket hirdetett meg. szükség­képpen érdeke a béke. Az SZKP programja „újabb nagy vereséget mért az ag­resszív erőkre, a hidrogén­bomba bálványimádóira’’ — folytatta Hruscsov. A burzsoázia és védelme­zői. nyilvánvalóan semmit sem tudnak szembeállítani az SZKP programjával. Hruscsov kigúnyolta a prog­ramtervezet burzsoá kritikusa­it, akik a rágalom, a vádasko­dás és a ferdítés mérgezett nyilaihoz folyamodnak. A kommunizmus ellenségeinek táborában teljes fejvesztett- ség, tehetetlen düh és szá­nalmas kétkedés uralkodik — mondotta. — A reakciósok kí- gyót-békát kiáltanak progra­munkra, s ez azt mutatja, hogv a program célbatalált. „Marxista—leninista pár­tunk, amely a munkásosztály pártjaként jött létre, az egész nép pártja lett” — hangsú­lyozta. Előadói beszéde befejező részében Hruscsov kijelentet­te: „Pártunk, amely a világ fe­lett magasra emelte a szabad­ság fáklyáját, s a szocializmus és a kommunizmus zászlaját, az emberiség sorsában végbe­menő gyökeres változások di­cső korává tette a XX. száza­dot. Az összes országok kom­munistáinak nagy hadserege, amely magával ragadta a nép- tömegeket, hősies harcával meggyorsította a történelem menetét, s közelebb hozta az emberiséget legnemesebb esz­méinek megvalósulásához. Hát még mennyire meggyor­sul majd a történelem mene­te akkor, amikor a Szovjet­unióban felépül a kommunis­ta társadalom!” Amikor Hruscsov befejezte az SZKP programtervezeté­ről szóló beszámolóját, a küldöttek felállva, hosz- szú perceken át viharos tapssal ünnepelték a Szov­jetunió Kommunista Párt­jának programtervezetét. A teremben viharos „Hurrá!’’ kiáltás söpört végig, majd „Dicsőség a pártnak!’’, „Elő­re a kommunizmus felé!” fel­kiáltások hallatszottak min­denfelől. A viharos taps elül­te után az elnöklő Mihail Szuszlov berekesztette a szer­dai ülést és a következő ülést csütörtök reggel, magyar idő szerint nyolc órára tűzte ki. A csütörtöki ülésen megkez­dődik a vita az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszámoló jelentése, a központi revíziós bizottság jelentése, valamint a programtervezetről szóló beszámoló felett. A központi revíziós bizottság beszámolója Hruscsov elvtárs keddi be­széde után A. Gorkin elvtárs tartotta meg a központi re­víziók bizottság beszámoló­ját. -'’Hangsúlyozta, hogy a pártban az intézkedések so­rát valósították meg a lenini normák teljes helyreállítására. Fontos törvénytervezeteket rendszeresen megvitatnak a széles tömegekkel. A pártak­tívát tájékoztatják a belső és a nemzetközi helyzetrőL Az SZKP javaslatára kiter­jesztették a helyi tanácsok, va­lamint általában a helyi szervek és a szövetségi köz­társaságok jogkörét, megszi­lárdították a szocialista tör­vényességet. Gorkin elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy az élet mindenben igazolta a XX. kongresszus meg­állapításait. Molotov, Malenkov és Kaga- novics, Bulganyin, Vorosilov és társaik pártellenes csoport­ját — amely szembefordult ezekkel a határozatokkal — a központi bizottság leleplezte. Megfelelő Intézkedéseket fo­ganatosítottak Zsukov volt honvédelmi miniszter ellen, aki lebecsülte a pártot és' a pártmunka felszámolását ké­szítette elő a fegyveres erők­nél. Zsukovot ezért kizárták a párból. Gorkin elvtárs ezután rá­mutatott, hogy a revíziós bi­zottság rendszeresen ellen­őrizte az ügyvezetést a párt irányító szerveinek apparátu­sában. Aláhúzta, hogy a köz­ponti bizottság oroszországi irodájának megalakítása je­lentősen fellendítette a párt­munkát az OSZSZSZK-ban. A párt anyagi forrásaival foglalkozva, kijelentette, hogy a párt anyagi bázisai gyara­podtak. A párt jövedelmé­nek 67.8 százalékát a tagsá­gi díjak, 31,2 százalékát a pártlapok, a kiadóhivatalok bevétele teszi ki. A tagdíjfi­zetés helyzetéről szólva, el­mondotta, hogy az ebből származó bevételek csaknem 25 százalékkal emelkedtek. Ez részben annak tudható be, hogy nőtt a párttagok szá­ma — részben pedig a jöve­delmek növekedésének; Ezután hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek többsé­gében a tagsági díjakat rendszeresen és időben befizetik. Ugyanakkor vanak még olyan pártszervezetek Üzbegisztán; bah és' másűtt is —.. amelyek elhanyagolják ezt a fontos kérdést. A párt sajtójával foglalkoz­va- kiemelte: nagy jelentősége van annak, hogy a Pravdát és az Izvesztyiját — a párt és a szovjet állam központi szócsöveit — már 21 városban repülőgépen szállított matri­cák -segítségével a helyszínen nyomják ki. így ezek a köz­ponti újságok még aznap el- | jutnak olvasóikhoz. Elmondotta, hogy a legközelebbi években a párt lapjainak példány- száma kétszeresére, a fo­lyóiratoké háromszorosára emelkedik. Gorkin elvtárs ezután rá- | mutatót, hogy céltudatosan és j rendszeresen csökkentik a ! párt fizetett apparátusát, en- I nek feladatkörét a társadalmi j munkások veszik át, akik sza- i bad idejükben végzik a párt- ! munkát. Megszüntettek 12 te- i rületi és csaknem 1200 városi I és kerületi pártbizottságot. A pártalkalmazottak számát 22 —25 százalékkal csökkentet- 1 ték. így le'hetővé vált, hogy I sok korábbi pártházat is más j célra használhassanak fel: ; kórháznak, iskolának, bentla- i Írásos iskolának és gyermek- ; otthonnak. A továbbiakban han-gsú- • lyozta, helytelen az, 'hogy egyes helyi szervek a központi I irányvonallal szembefordulva I növelik a függetlenített funk- i cionáriusok számát. Ezellen 1 a legélesebben fel kell lépni i és a függetlenített funkcioná­riusokat fokozatosan a társa­dalmi munkások bizottságai- i val kell felváltani. I Elmondotta, hogy a párt j személygépkocsijainak számát 1 is jelentősen — mintegy 30 | százalékkal — csökkentettek | Ezután arról szólt, hogy a párt nagy figyelmet for­dít a marxista—leninista oktatás kiszélesítésére és elmélyítésére. Igen sokan végezték el a magasfokú, több éves párt­főiskolákat. Állandóan szé­lesítik a pártoktatás házai­nak hálózatát és a párt anyagi eszközeiből fedezik a Lenin Múzeum kiadásait is. Gorkin elvtárs elmondotta, hogy a párt különösen fon­tosnak tekinti azoknak a helyeknek. ; házaknak felku­tatását és védetté nyilvání­tását, ahol Lenin élt és dol­gozott. Ezután a dolgozók bead­ványainak, leveleinek keze­léséről beszélt. Elmondotta, hogy állandóan növekszik azok­nak a leveleknek a szá­ma, amelyeket a párt kü­lönböző szerveihez in­téznek: ez a pártba ve­tett mélységes bizalmat tükrözi. A levelek kivizsgálására hi­vatott szervek általában megértik, hogy a dolgozók papírra vetett sorai mögött élő emberek állnak — és nagy gonddal kezelik e be­adványokat. A levelek és be­adványok egyébként — mini azt Gorkin elvtárs elmon­dotta — a legkülönbözőbb kérdésekkel foglalkoznék Sokszor egyszerű dolgozók leplezik le, miként akarják az államot megkárosítón:. az állami szerveket félre­vezetni. Sok levél foglalko­zik a hiányosságok bírála­tával. a lakásépítkezésekkel a lakások elosztásával, a gyermekintézmények irányí­tásával, a dolgozókról való gondoskodással. Hozzátette azt is, hogy a párt lapjai fokozott figyelemmel foglal­koznak a hozzájuk érkező le­velekkel. A Pravda szer­kesztősége hét hónap alatt 775 levelet használt fel va­lamilyen formában a lap hasábjain. Igen sok levelet továbbítottak — választ vár­va — a különböző állami szervekhez. Gorkin elvtárs megjegyezte, nemegyszer elő­fordul még. hogy ezek az érintett szervek semmitmon­dó válaszokat adnak e leve­lekre. Beszéde befejező ré­szében elmondotta, hogy a XX. kongresszus óta öt és félmillió tag- és tag- jelöltkönyvet nyújtottak át a kommunistáknak. Gyarapodnak a párt sorai, egysége pedig — mint ezt az új programtervezet vi­tája Is tükrözte — még so­hasem volt olyan szilárd, mint most.

Next

/
Oldalképek
Tartalom