Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
1961. OKTÓBER 19, CSÜTÖRTÖK Meere srf€írkm Hruscsov elvtárs beszéde a párt programtervezetéről (Folytatás a 2. oldalról) majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében és a nemzeti jövedelmet tekintve, utoléri az Amerikai Egyesült Államok színvonalát. — De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben, 1980- ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mező- gazdasági termékek előállításában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrendszer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világrendszer 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. A kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált Hruscsov kijelentette: „A kommunizmus építése országunkban része a szocialista közösség ama alkotó tevékenységének, amely a kommunista társadalom megteremtésére irányul. A szocialista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit arra, hogy többé-kevésbé egy időben, ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz.’' Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk . leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negyvenmillió embert tömörítenék. „A világ a forradalmak korszalcát éli. A szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító antiimperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus mozgalmak — mindez egységes, világra szóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust.’" — Korunkban létrejöttek a forradalmi világmözgatom' kedvezőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. — Korunkban kedvezőbbek lettek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. Korunkban végbemegy a népi demokratikus, a nemzeti felszabadító és a szocialista forradalmi feladatok közeledése és ösz- szefonódása. A társadalmi fejlődés logikája oda vezetett, hogy mindezek a forradalmak elsősorban egyetlen fő ellenség, az imperializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak. — Magától értetődik — folytatta Hruscsov —, hogy a magas fejlettségű kapitalista országokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Ázsia, Afrika, Latin-Amerika forrongó, gyengén fejlett államai végrehajtják a nemzeti felszabadító antiimperialista forradalmat, megvalósíthatják a szocializmusba való átmenetet. Korunkban gyakorlatilag bármely ország, függetlenül fejlettségi színvonalától, a szocializmushoz vezető útra léphet. Hruscsov azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan kiolthatatlan fényű világítótornyává vált, amely megmutatja Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocialista célokat írt harci lobogójára. „Népünk segítséget nyújtott és fog nyújtani a testvéri kubai népnek a jogos ügyért vívott szent harcban.’’, — A munkásosztály — mondotta Hruscsov —, forradalmi harcában a jövőben,is.szembetalál ja majd magát olyan különböző ' óppői^űhistá "irányzatokkal, amelyek akadályozzák erőinek tömörítését és céljainak elérését. Amíg létezik kapitalizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét keletkeznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a program- tervezet, hogy harcolni kell mind a szo- ciáldemokratizmus és a revizionizmus. mind pedig a degmafizmus és a szek- tásság ellen tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyele lerázták a gyarmati rabigát — folytatta. — Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy segítséget nyújtson azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük kivívásának és megszilárdításának útján haladnak, s a gyarmati rendszer teljes megsemmisítéséért harcolnak. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy örökre kitöröljük a háborút a társadalom életéből A nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámolásának befejező szakaszába lépett Az SZKP KB első titkára j megjegyezte, hogy a kommu- j nista építés sikereinek rend- i kívül'" nagy jelentősége lesz ; Ázsia, Afrika és Latin-Ame- j rika népeinek sorsa szempont- , jából. Kijelentette, hogy a nemze- \ ti felszabadító mozgalom a • gyarmati rendszer felszántó- ' lásának befejező szakaszába j lépett. Az imperializmus azon- / ban nem teszi le a fegyvert, l Egyre rafináltabb módszerek- I hez folyamodik. A monopoltőkések a fejlet- ! len országok világában meg- j levő állásaik fenntartásának ; és megszilárdításának mész- j szemenő tervét próbálják ■ megvalósítani, de tervük igazi mivoltát takargatva, illem- tudóan. segélyről beszélnek. Ezen a téren is az amerikai imperialisták viszik el a' pálmát. A monopóliumok célja azonban. jegyezte meg Hruscsov, a régi maradt. Mezőgazdasági és nyersanyagszolgáltató függelékeiknek akarják megtartani a fejletlen országokat, ki‘akarják zsáikmányolru népeiket.' Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolta politikai függetlenségük kivívása. Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növekedése. A burzsoá és a feudális felső körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötötték sorsukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tártani' a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az imperialisták és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmiképpen sem biztosíthatja azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek tudatában a népek harcra kelteik a gyarmatosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a marxista elméleti kutatás mélyrehatóan tanulmányozta a fejlődés objektív menetét, s felfedte azt a formát, amelynek keretében a legeredményesebben történhet meg a nemzet összes egészséges erőinek egyesítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép széles rétegeinek érdekeit fejezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytalanul megoldja az antiimperialista nemzeti felszabadító forradalom feladatait — mondotta. Mint az SZKP KB első titkára kijelentette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szándékszik beavatkozni a fiatal, szabad államok bel ügyei be, nem szándékszik senkire sem ráerőszakolni a szocializmust. „A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerőszakolják a ko- lonializmust, az sem lehet, hogy exportálják az ellen- forradalmat’’ — hangoztatta. — Az SZKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének Hruscsov kijelentette: a párt meggyőződése szerint már ennek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak. Ezt a meggyőződést a nemzetközi küzdőtéren működő erők minden oldalú és mélyreható elemzéséből meríti. S ez az elemzés arra a kétségbevonhatatlan következtetésre vezet, hogy már • a béketábor javára tolódtak el a politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok a világon. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus külpolitikájának fő elve — a békés együttélés elve, olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a népek, s mindazok, akik az emberiség igazi békéjét és felvirágzását akarják. — Uj programját elfogadva, nagy pártunk az egész emberiség színe előtt ünnepélyesen kijelenti, abban látja külpolitikájának fő célját, hogy ne csak megakadályozza a világháborút, hanem már a jelenlegi nemzedék éleiében örökre kitörölje a háborúkat a társadalom életéből. A mi elvi, becsületes szocialista politikánk — békepolitika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert. gyengék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy az új helyzetben a háború kirob- 'hárítása "á" néjpeUenés' imperialista rendszer végét jelentené. Az ébbié “v'éféft TÍmp- | ríthatatlan hitünk azonban' nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az imperializmus még erős. Nem lehet kizárni egy újabb imperialista háború lehetőségét. Ebben a helyzetben előttünk egy út van: gyarapítani erőinket, megteremteni a leghatásosabb fegyvert, s minden pillanatban késznek kell lennünk arra, hogy visszaverjük az agresszorok támadásait. — Mi nemegyszer kijelentettük és kijelentjük — folytatta Hruscsov —, hogy készek vagyunk teljesen lei mondani a hadseregről ten- ! gerbe süllyeszteni az atom- j bombákat és a rakétákat, de természetesen csak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés viszonyai közepette. Mindaddig, , amíg az jm- ! pernalista államok nem szánják rá magukat erre,, mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink' rendelkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorszerűbb eszközökkel. atom- és hidrogén- fegyverekkel, s mindenfajta j rakétával; hogy a megfelelő | színvonalon tartsuk a hadi- I technika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének. a szovjet fegyveres erők ütőképességének erősítése — a szovjet nép számára a feladatok feladata. Világjelentőségű dokumentum Az SZKP programtervezetének eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a legszélesebb visszhangra találtak minden ország és minden földrész embermilláóinak szívében. A tervezet megvitatása, amelynek lendülete még az SZKP és a szovjet állam történetében is szokatlan, különös erővel mutatta meg a j párt és a nép megbonthatat- 1 lan egységét. .,Túlzás nélkül mondhatjuk: a programtervezetet az egész nép megvitatta és úgy fogadta el, mint saját programját, mint saját ügyét." A kongresszus teljes megalapozottsággal jelentheti ki — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a programtervezetet egyhangúlag jóváhagyta minden kommunista, az egész szovjet nép. Hruscsov bejelentette, hogy a programtervezettel kapcsolatban előterjesztett nagyszámú javaslatot a központi bizottság figyelmesen áttanulmányozta és a programtervezet végleges megszövegezése e javaslatok figyelembevételéve! történt. Az SZKP programtervezete valóban világjelentőségű dokumentum jellegét öltötte és máris hatalmas befolyást gyakorol a világ politikai kiimájára. Minden haladó, demokratikus gondolkodású ember hangsúlyozza, hogy a program választ ad a legidőszerűbb problémáikra, kiemelkedő szerepet játszik korunk társadalmi mozgalmaiban és haladó változásaiban. Még a burzsoá sajtó is kénytelen elismerni, hogy a program és annak teljesítése rendkívüli befolyást gyakorol az egész világ helyzetére. A program eszméi körül igazi csata bontakozott ki a két ideológia, a kommunista és a burzsoá ideológia között — állapította meg Hruscsov. A burzsoázia ideológusai most elismerik, hogy a társadalom új társadalmi-gazdasági szervezete, a kommunizmus, egyre hatalmasabb erővé váliik korunkban. A kapitalista országok lakosságának körében egyre nagyobb tért hódít programunk nagyszerű eszméje, amelynek értelmében a kommunizmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. Még a burzsoázia számos képviselője is kénytelen beismerni, hogy országunknak, amely ilyen nagyszabású alkotó terveket hirdetett meg. szükségképpen érdeke a béke. Az SZKP programja „újabb nagy vereséget mért az agresszív erőkre, a hidrogénbomba bálványimádóira’’ — folytatta Hruscsov. A burzsoázia és védelmezői. nyilvánvalóan semmit sem tudnak szembeállítani az SZKP programjával. Hruscsov kigúnyolta a programtervezet burzsoá kritikusait, akik a rágalom, a vádaskodás és a ferdítés mérgezett nyilaihoz folyamodnak. A kommunizmus ellenségeinek táborában teljes fejvesztett- ség, tehetetlen düh és szánalmas kétkedés uralkodik — mondotta. — A reakciósok kí- gyót-békát kiáltanak programunkra, s ez azt mutatja, hogv a program célbatalált. „Marxista—leninista pártunk, amely a munkásosztály pártjaként jött létre, az egész nép pártja lett” — hangsúlyozta. Előadói beszéde befejező részében Hruscsov kijelentette: „Pártunk, amely a világ felett magasra emelte a szabadság fáklyáját, s a szocializmus és a kommunizmus zászlaját, az emberiség sorsában végbemenő gyökeres változások dicső korává tette a XX. századot. Az összes országok kommunistáinak nagy hadserege, amely magával ragadta a nép- tömegeket, hősies harcával meggyorsította a történelem menetét, s közelebb hozta az emberiséget legnemesebb eszméinek megvalósulásához. Hát még mennyire meggyorsul majd a történelem menete akkor, amikor a Szovjetunióban felépül a kommunista társadalom!” Amikor Hruscsov befejezte az SZKP programtervezetéről szóló beszámolóját, a küldöttek felállva, hosz- szú perceken át viharos tapssal ünnepelték a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét. A teremben viharos „Hurrá!’’ kiáltás söpört végig, majd „Dicsőség a pártnak!’’, „Előre a kommunizmus felé!” felkiáltások hallatszottak mindenfelől. A viharos taps elülte után az elnöklő Mihail Szuszlov berekesztette a szerdai ülést és a következő ülést csütörtök reggel, magyar idő szerint nyolc órára tűzte ki. A csütörtöki ülésen megkezdődik a vita az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése, a központi revíziós bizottság jelentése, valamint a programtervezetről szóló beszámoló felett. A központi revíziós bizottság beszámolója Hruscsov elvtárs keddi beszéde után A. Gorkin elvtárs tartotta meg a központi revíziók bizottság beszámolóját. -'’Hangsúlyozta, hogy a pártban az intézkedések sorát valósították meg a lenini normák teljes helyreállítására. Fontos törvénytervezeteket rendszeresen megvitatnak a széles tömegekkel. A pártaktívát tájékoztatják a belső és a nemzetközi helyzetrőL Az SZKP javaslatára kiterjesztették a helyi tanácsok, valamint általában a helyi szervek és a szövetségi köztársaságok jogkörét, megszilárdították a szocialista törvényességet. Gorkin elvtárs hangsúlyozta, hogy az élet mindenben igazolta a XX. kongresszus megállapításait. Molotov, Malenkov és Kaga- novics, Bulganyin, Vorosilov és társaik pártellenes csoportját — amely szembefordult ezekkel a határozatokkal — a központi bizottság leleplezte. Megfelelő Intézkedéseket foganatosítottak Zsukov volt honvédelmi miniszter ellen, aki lebecsülte a pártot és' a pártmunka felszámolását készítette elő a fegyveres erőknél. Zsukovot ezért kizárták a párból. Gorkin elvtárs ezután rámutatott, hogy a revíziós bizottság rendszeresen ellenőrizte az ügyvezetést a párt irányító szerveinek apparátusában. Aláhúzta, hogy a központi bizottság oroszországi irodájának megalakítása jelentősen fellendítette a pártmunkát az OSZSZSZK-ban. A párt anyagi forrásaival foglalkozva, kijelentette, hogy a párt anyagi bázisai gyarapodtak. A párt jövedelmének 67.8 százalékát a tagsági díjak, 31,2 százalékát a pártlapok, a kiadóhivatalok bevétele teszi ki. A tagdíjfizetés helyzetéről szólva, elmondotta, hogy az ebből származó bevételek csaknem 25 százalékkal emelkedtek. Ez részben annak tudható be, hogy nőtt a párttagok száma — részben pedig a jövedelmek növekedésének; Ezután hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek többségében a tagsági díjakat rendszeresen és időben befizetik. Ugyanakkor vanak még olyan pártszervezetek Üzbegisztán; bah és' másűtt is —.. amelyek elhanyagolják ezt a fontos kérdést. A párt sajtójával foglalkozva- kiemelte: nagy jelentősége van annak, hogy a Pravdát és az Izvesztyiját — a párt és a szovjet állam központi szócsöveit — már 21 városban repülőgépen szállított matricák -segítségével a helyszínen nyomják ki. így ezek a központi újságok még aznap el- | jutnak olvasóikhoz. Elmondotta, hogy a legközelebbi években a párt lapjainak példány- száma kétszeresére, a folyóiratoké háromszorosára emelkedik. Gorkin elvtárs ezután rá- | mutatót, hogy céltudatosan és j rendszeresen csökkentik a ! párt fizetett apparátusát, en- I nek feladatkörét a társadalmi j munkások veszik át, akik sza- i bad idejükben végzik a párt- ! munkát. Megszüntettek 12 te- i rületi és csaknem 1200 városi I és kerületi pártbizottságot. A pártalkalmazottak számát 22 —25 százalékkal csökkentet- 1 ték. így le'hetővé vált, hogy I sok korábbi pártházat is más j célra használhassanak fel: ; kórháznak, iskolának, bentla- i Írásos iskolának és gyermek- ; otthonnak. A továbbiakban han-gsú- • lyozta, helytelen az, 'hogy egyes helyi szervek a központi I irányvonallal szembefordulva I növelik a függetlenített funk- i cionáriusok számát. Ezellen 1 a legélesebben fel kell lépni i és a függetlenített funkcionáriusokat fokozatosan a társadalmi munkások bizottságai- i val kell felváltani. I Elmondotta, hogy a párt j személygépkocsijainak számát 1 is jelentősen — mintegy 30 | százalékkal — csökkentettek | Ezután arról szólt, hogy a párt nagy figyelmet fordít a marxista—leninista oktatás kiszélesítésére és elmélyítésére. Igen sokan végezték el a magasfokú, több éves pártfőiskolákat. Állandóan szélesítik a pártoktatás házainak hálózatát és a párt anyagi eszközeiből fedezik a Lenin Múzeum kiadásait is. Gorkin elvtárs elmondotta, hogy a párt különösen fontosnak tekinti azoknak a helyeknek. ; házaknak felkutatását és védetté nyilvánítását, ahol Lenin élt és dolgozott. Ezután a dolgozók beadványainak, leveleinek kezeléséről beszélt. Elmondotta, hogy állandóan növekszik azoknak a leveleknek a száma, amelyeket a párt különböző szerveihez intéznek: ez a pártba vetett mélységes bizalmat tükrözi. A levelek kivizsgálására hivatott szervek általában megértik, hogy a dolgozók papírra vetett sorai mögött élő emberek állnak — és nagy gonddal kezelik e beadványokat. A levelek és beadványok egyébként — mini azt Gorkin elvtárs elmondotta — a legkülönbözőbb kérdésekkel foglalkoznék Sokszor egyszerű dolgozók leplezik le, miként akarják az államot megkárosítón:. az állami szerveket félrevezetni. Sok levél foglalkozik a hiányosságok bírálatával. a lakásépítkezésekkel a lakások elosztásával, a gyermekintézmények irányításával, a dolgozókról való gondoskodással. Hozzátette azt is, hogy a párt lapjai fokozott figyelemmel foglalkoznak a hozzájuk érkező levelekkel. A Pravda szerkesztősége hét hónap alatt 775 levelet használt fel valamilyen formában a lap hasábjain. Igen sok levelet továbbítottak — választ várva — a különböző állami szervekhez. Gorkin elvtárs megjegyezte, nemegyszer előfordul még. hogy ezek az érintett szervek semmitmondó válaszokat adnak e levelekre. Beszéde befejező részében elmondotta, hogy a XX. kongresszus óta öt és félmillió tag- és tag- jelöltkönyvet nyújtottak át a kommunistáknak. Gyarapodnak a párt sorai, egysége pedig — mint ezt az új programtervezet vitája Is tükrözte — még sohasem volt olyan szilárd, mint most.