Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

TEST MEGYE! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI Bl Z 0 T T S Á G A ÉS A ME G Y El TANÁCS LA P JA V. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM ' ÁRA .*iO l ll l I St 1961. OKTOBER 19, CSÜTÖRTÖK Az új programban tökéletesen testet ölt a part jelszava: Mindent az ember nevében, az ember javára! Hruscsov elctárs beszéde u kongresszus szerdai ülésén a párt programtervezetéről A Kreml kongresszusi palotájának üléster­mében moszkvai idő szerint pontban 10.00 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. kongresszusának szerda délelőtti ülése, amelyen Mihail Szuszlov, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Az ülés elnöke javasolta, hogy az elfoga­dott napirend alapján Nyikita Szergejevics Hruscsov tartsa meg az SZKP új program- tervezetéről szóló beszámolót, s ezt a küldöt­tek a Központi Bizottság kedden előterjesztett beszámolójával együtt vitassák majd meg. A kongresszus elfogadta a javaslatot. Nyi­kita Szergejevics Hruscsov néhány perccel 10 óra után a szónoki emelvényre lépett, s meg­kezdte előadói beszédét a programtervezetről. Előadói beszéd a programtervezetről Hruscsov elvtárs beszédé­ben többek között ezeket mondotta: — Századunk első felében a földön megszilárdult a szo­cializmus, a század második felében meg fog szilárdulni a kommunizmus. — A kommunista párt és a szovjet nép tevékenységé­nek fő eredménye a szo­cializmus teljes és végleges győzelme a Szovjetunióban. — A társadalom fokozatos fejlődésének alapvető ered­ménye korunkban: a szocia­lista világrendszer kialaku­lása. — A, világfejlődés máso­dik történelmi jelentőségű eredménye: a gyarmati rend­szer csődje. — Harmadik eredménye: a kapitalista rendszer komoly meggyengülése minden vona­lon és a kapitalizmus álta­lános válságának újabb ki­éleződése. — Az imperializmus pusz­tulása és a szocializmus dia­dala világméretekben elke­rülhetetlen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kong­resszusa mint a kom­munizmus építőinek kong­resszusa kerül be a tör­ténelembe. A szocializmus a Szovjet­unióban reális valósággá vált. — A Szovjetunióban vég­bement kolosszális átalaku­lások eredményeként — mu­tatott rá Hruscsov — gyö­keresen megváltoztak az em­berek életviszonyai. A mun­kanélküliség régóta meg­szűnt. A munkások reálbé­re a szovjethatalom éveiben 5.8-szeresére, a parasztok reál- jövedelme pedig több mint hatszorosára növekedett. — A szocializmus meghozta a szovjet embereknek azt a nagyszerű érzést, hogy biz­tosak lehetnek saját és gyer­mekeik jövőjében, szilárdnak érezhetik az elért jólétet, a szocializmus felkeltette az emberekben a történelmi op­timizmust. Fokozódott a világkapitaliz­mus politikai helyzetének in- j gatagsága. Nem megy vég- j be a kapitalizmus semmiféle ; „átalakulása”, hanem folya­matban van a kapitalizmus 1 egyre nagyobb elgyengülése: a tőkés rendszer ellent­mondásai egyre jobban ki­éleződnek, rothadása és élősdi jellege mindinkább fokozódik. — Az imperializmus aposto­lai — mutatott rá Hruscsov — mindenekelőtt az állammo­nopolista kapitalizmusban bi­zakodnak, mint az imperia­lizmus megmentésének esz­közében. Ezek a számítások azonban minden komoly ala­pot nélkülöznek. Az Egyesült Államok, ahol az állammono­polista kapitalizmus magas fejlettségi fokot ért el, mindinkább a kapitalizmus gazdasági nehézségeinek góca lesz. „Az amerikai imperializ­mus túlhaladt pályája tető­pontján és most már alkonyod- | ha hajlik”. Az imperializmus táborában I objektív módon hat és össze- { szövődik két tendencia: az egyik az összes erők ösz- szefogása a szocializmus el­len, a másik az imperialista hatalmak egymás közötti, valamint az imperialista ha­talmak és a kapitalista világ többi állama közötti ellenté­tek éleződése. Az Egyesült Államoknak nem sikerült és nem sikerül leküzdenie ezt a második tendenciát. Az Egyesült Államok fi­náncoligarchiája sem ren­delkezik annyi erővel és anyagi eszközzel, hogy ér­vényesítse a kapitalizmus megmcntőjének szerepére, méginkább a világuralom megvalósítására formált igényeit. Az imperializmus ez idő szerint arra kényszeríti az emberiséget, hogy évente legalább 100 milliárd dol­lárt fordítson katonai célok­ra. • Ha 25 éven keresztül évente ennek az összegnek csupán 20 százalékát fordítanák a gazdaságilag elmaradott or­szágok megsegítésére, akkor összesen 230 millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő te­lepeket lehetne építeni. Több mint 100 millió hektárt le­hetne öntözni és rengeteg más, nagyszerű dolgot lehetne megvalósítani a népek életé­nek javítására. A Szovjetunióban húsz esztendő alatt alapjában felépül a kommunista társadalom Mindez ismét megmutatja, mennyire időszerű a ' népek szempontjából a leszerelésért vívott harc — hangsúlyozta Hruscsov. — Ha összegezzük a világfejlődés fő eredménye­it, elmondhatjuk: a történe­lem úgy alakul, alhogy Marx és Lenin megjósolta. A szocia­lizmus erői, a világhaladás összes erői gyarapodnak. A népek mind határozot­tabban szakítanak az im­perializmussal. Az impe­rializmus pusztulása és a szocializmus világméretű diadala elkerülhetetlen. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára beszámo­lójának „A kommunizmus a párt és a nép nagy célja’’ cí­mű, második fejezetében meg­határozta a programtervezet | főbb vonásait: A legfőbb az, hogy e prog­ram . a kommunizmus építé­sének konkrét, tudományosan megalapozott programja. A programtervezet új sza­kaszt jelent Marx, Engels, Le­nin forradalmi elméletének fejlesztésében. A tervezet egész szelleme, egész tartalma a marxizmus— leninizmus elméletének és a kommunista építés gyakorla­tának egységét és elszakítha- tatlanságát tükrözi. A párt harmadik program­ja az egész szovjet nép prog­ramja. Az új programban tökélete­sen testet ölt a párt jelszava: „Mindent az ember nevében, az ember javára’’. A programtervezet az új, nemzetközi adottságokból in­dul ki: a kommunizmus épí­tése nem kapitalista környe­zetben bontakozik ki, hanem olyan, helyzetben, amikor lé­tezik a szocialista világrend- szer, amikor a szocializmus erői egyre nagyobb túlsúly­ban vannak az imperializmus erőivel szemben, a béke erői a háború erőivel szemben. A programot a szocialista internacionalizmus szelleme hatja át. A programtervezet az iga­zi kommunista humaniz­mus okmánya, amelyet át meg átszőnek a népek kö­zötti béke és testvériség eszméi. A számítások azt mutatják, hogy húsz esztendő alatt a Szovjetunióban alapjában fel­épül a kommunista társada­lom. Hruscsov három fokozatú rakétával hasonlította össze az SZKP programjait. Az el­ső fokozat kiszakította az or­szágot a kapitalista világból, a második ' elvitte a szocializ­(Folytatás a 2. oldalon) A kapitalizmus helyébe elkerülhetetlenül a szocialista rendszer iép — Az imperializmus vissza­vonhatatlanul elvesztette uralmát a népek nagy része fölött. Kialakult az a fő útvo­nal, amelyen az emberiség előrehalad: a szocializmus. — A társadalom rohamos fejlődésének alapvető eredmé­nye korunkban: a szocialista világrendszer kialakulása” — jelentette ki Hruscsov. — Ma már nem egy ország, hanem egy nagy államcsoport tapasztalatai igazolják annak elkerülhetetlenségét, hogy a kapitalista rendszer helyébe a szocialista rendszer lép, s bizonyítják a szocializmus döntő fölényét. — A nemzeti felszabadító forradalmak megsemmisítő csapást mértek a gyarmati rendszer börtönére — folytat­ta Hruscsov, a világtörténel­mi fejlődés második nagy je­lentőségű eredményét: a gyar­mati rendszer csődjét jelle­mezve. A gyarmatbirodalmak romjain eddig 42 szuverén ál­lam keletkezett. — A világtörténelmi fejlő­dés harmadik eredménye, a kapitalizmus komoly meg­gyengülése minden vonalon és a kapitalizmus általános válságának újabb kiéleződése — mutatott rá Hruscsov. — Az élet teljes mértékben iga­zolta azt az elemzést, amelyet Lenin adott pártunk második kongresszusán a kapitalizmus­ról és ennek legfelső szaka­száról, az imperializmusról. Hruscsov megállapította, hogy erősen fokozódott a kapi­talizmus gazdaságának in­gatagsága, valamint egyes országok más országokhoz viszonyított fejlődésének egyenlőtlensége. A kapitalista rendszer gaz­dasági életének állandó ele­mévé vált a háborús célokra való termelés. A nemzeti jö­vedelem 15—20 százalékát fegyverkezésre költik. A mun­kaerő jelentős részét nem anyagi javák előállítására használják fel. Észak-Ameri­ka és Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban, to­vábbá Japánban és Ausztrá­liában a 85 milliós ipari pro­letariátusra 8—10 millió teljes munkanélküli jut, vagyis át­lag minden- kilencedik ember munkanélküli. Hruscsov a küldöttek egy csoportjával a kongresszus tanácskozásaira indul

Next

/
Oldalképek
Tartalom