Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-03 / 233. szám

TTwr MEGYEI kMhlan 1961. OKTÓBER 3, KEDD Újrendszerű iskolák és tanboltok gondoskodnak a kereskedelem szakember-utánpótlásáról Az idei tanévben a keres­kedelmi és a vendéglátóipari technikumokban 4000 fiatal kezdett ismerkedni a szakma tudnivalóival. Növekedett az esti és levelező tagozatok lét­száma is. A technikumok esti tagozatára 2000 kereskedelmi dolgozó jelentkezett, a leve­lező oktatáson pedig 5900-an vesznek részt. Országszerte elterjesztették a gyakorlati oktatást is. A technikumoknak például szeptembertől már minden évfolyama öt plusz egyes rendszerű. A tanulók egy napon áruházban vagy boltban ismerkednek a ki- .szplgj/lás, a raktározás gya­korlati fogásaival és az áru­cikkekkel. Több mint tíz­ezer fiatalt képeznek az 50 kereskedelmitanuló-iskolá-1 ban is. A Belkereskedelmi Minisztérium jövőre megre­formálja a kereskedelmita- nuló-képzésnek ezt az ágaza­tát. Jelenleg sok ezer bolt­ban tanulnak a fiatalok, s így magasabb szintű oktatá­suk nem oldható meg. Ezért az 1962/63-as tanévtől kezd­ve a fiatalok nagy részét tan­boltokban képezik. Átszervezték a felnőtt ke­reskedelmi dolgozók szakmai továbbképzését, oktatását is. Az illetékesek úgv határoz­tak, hogy a 30 évnél fiatalabb bolti dolgozók a technikumok esti tagozatán képezzék to­vább magukat, azok az idő­sebb eladók pedig, akik an­nak idején nem végezték el a szakmai iskolát sem, esti tanfolyamra járjanak. (MTI) * Uj gépek a nagyüzemi szőlőfeldolgozás szolgálatában Finnország és Kuba is részt vesz a jövő évi Budapesti Ipari Vásáron Sorra érkeznek már a belföldi és külföldi kiálliiók jelentkezései A Szőlészeti Kutató Intézet és a Mezőgépfejlesztési Inté­zet évek óta dolgozik a szőlő- feldolgozó gépek kialakításán. Tavaly több konstrukciót már kipróbáltak, s az idén sor kerül a tavalyi tapasztalatok alapján módosított berende­zések teljes gépsorának együt­tes alkalmazására. A komp­lex gépesítésű szőlőfeldol­gozás első nagyüzemi kísér­letét, a két kutatóintézet irá­nyításával, a nagyrédei Sző­lőskert Termelőszövetkezetben bonyolítják le, ahol már megépült a korszerű, nagy­üzemi pince is. A komplett szőlőfeldolgozó gépsor hat berendezésből áll. Az első, az úgynevezett tar- cali szállító autóra vagy trak­torra szerelhető billenő csille, amely néhány perc alatt ki­üríti 25—30 mázsás tartal­mát. A szőlőt a serleges fel­hordó szállítja az óránként 150—160 mázsa kapacitású zú- zó-bogyózóba. Az összezúzott szemek a cefreszivattyú se­gítségével jutnak a zárt szik­kasztóba, ahol a must egy részét kiválasztják. így gyor­sabb lesz a szőlő sajtolása. Az új komplett gépsor naponta 800—1000 mázsa szőlőt dolgoz fel, anélkül, hogy az embe­reknek a gépek irányításán kívül munkájuk lenne. A Szőlészeti Kutató Intézet kőbányai pincészetében az idén üzembe helyezik az el­ső hideg-meleg borkezelő gép­sort, az úgynevezett izoter­mikus berendezést. Ez a gép először hatvanfokosra mele­gíti, majd hirtelen mínusz ötfokosra hűti a bort, amit aztán így, a nulla fok alatt tárolnak tíz napig. Ezalatt gyorsan kicsapódik belőle a borkő és a káros fehérje, így a bort „fiatalon” lehet palac­kozni. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Külsőleg csendes a város­ligeti vásárváros, a vásáriro­dáin azonban megélénkült az élet, már most készülődnek az ipar 1962. évi nagy sereg­szemléjére. Ezzel kapcsolat­ban dr. Vitéz András, a BIV igazgatója, a következő­ket mondotta: — 1962-ben, miként ezt Ve­res József, a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, az idei vásár zá­róünnepségén bejelentette, május 18-tól 28-ig rendezzük meg a vásárt, a Városliget­ben. A korábban kiadott tá­jékoztatás szerint a bel- és külföldi résztvevők november 1-ig jelenthetik be részvételi szándékukat, örvendetes, hogy sorra érkeznek a jelentkezé­sek. Már több ország — a többi között például a Szov­jetunió, Ausztria — közölte, hogy kollektív kiállítóként kí­vánja ismertetni iparának fejlődését a magyar dolgo­zókkal. A magyar ipar ed­digi nagyarányú felvonulása, értékes anyaga arra ösztön­zi a külföldi kiállítókat is, hogy iparuk valóban legér­tékesebb darabjait hozzak a magyar fővárosba. A Buda­pesti Ipari Vásár nemzet­közi sikerére jellemző, hogy olyan országok kiállítói is bejelentették részvételüket, amelyeket eddig még nem köszönthettünk Budapesten. Az 1962. évi ipari vásáron például Finnország és Kuba is részt vesz. — Az előjelek szerint a belföldi gyárak, üzemek, az eddiginél is nagyobb gond­dal készülődnek, s újabb si­kereket akarnak elérni. A bel­földi kiállítók részéről is megkezdődött a nagyarányú jelentkezés. — A vásárváros jelenleg még valóban csendes, de fo­lyamatosan hozzálátunk a pavilonok felújításához. A jelentkezési határidő lejárta után pedig megkezdődik a vásárváros előkészítése a jö­vő évi nagyarányú megmoz­dulásra. (MTI) Tovább folytatják a Pettyes-sorozatot Ki volt a világ első női egyetemi tanára? — Regények a mai fiatalokról A fiatal olvasók örömére a Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó, a jövő évben tovább folytatja a népszerű Pettyes­sorozatot. A sorozatban meg­jelenő írások legtöbbje a mai fiatalok életével, időszerű problémáival foglalkozik. 1962-re tervbe vették Thury Zsuzsa két regényének, a Mostoha testvéreknek és az Il­dikónak a megjelentetését. Az utóbbi cselekménye két pár­huzamos szálon 1944-ben és napjainkban játszódik. Szabó Magda a gyermek felnőtté éréséről ír a Születésnap cí­mű új regényében. Megismer­kedhetnek a fiatal olvasók IÓ ÉTVÁGYAT KÜLFÖLDIEK! T AVALY NY ÁRON történt Bitesben. Az elegáns Európa Étteremben az ebéd után őszibaraclcot szolgált fel az udvarias pincér. Tisztelet­tudóan néhány lépéssel hát­rább figyelte a hatást. A ven­dég savanyú ábrázatát látva azután megszólalt: — Elnézést, de kérem ez nem magyar őszibarack... Igen, úgyszólván a világ minden táján ismerik és sze­re tilt a magyar gyümölcsöket,, s talán nem lesz felesleges hozzátenni: ebből a hírnévből megyénk alaposan kiveszi ré­szét. Pest megye termelőszö­vetkezeteinek termékei már jó ismerősei a Ferihegyi-repülő­térnek, ahonnan szakszerűen csomagolva gyorsan és frissen kerülnek a londoni, bécsi, stockholmi polgárok asztalára. A megyei MÉK Vállalat 104 vagonnyi gyümölcs felvásár­lásából ötvenhetet exportál­tak. A Hungarofruct elisme­rését fejezte ki ezért a mun­káért. A megye legértékesebb ex­portcikke a kajszi- és ősziba- ratík, a málna, a szamóca és a kék szilva, kisebb mennyiség­ben a szőlő és az alma. Még csak alig néhány hete, hogy naponta vitték a vonatok, re­pülőgépek a Szovjetunióba a kajszibarackokkal teli ládá­kat. A vitamindús málnának és szamócának elsősorban az északi államokban, főleg Svédországban, de Ausztriá­ban is sikere van. De nagy él­vezettel fogyasztották a ma­gyar görögdinnyét Lengyelor­szágban. Ausztriában. S ennek tekintélyes részét az abonyi József Attila és a ceglédi Le­nin termelőszövetkezet szállí­totta. a Z IDÉN nagy mennyiségű aj sárgadinnyét vásároltak a külföldi országok és éppen a tavalyinak a kétszeresét ex­portáltuk belőle, annak elle­nére, hogy a sárgadinnye ta­lán a legnehezebben szállít­ható gyümölcs. Itt bizony el­kellene a jobb szállítási felté­teleket biztosító több hűtőva­gon. A kajszi és az őszibarack már eltűnt a piacról, a zöldsé­ges boltokból, de a repülőgé­pek, a gyorsvagonok most a kék szilvát és a szőlőt szállít­ják főleg Csehszlovákiába és az NDK-ba. Ebben az eszten­dőben nyolcféle cikket expor­tált a MÉK Európa különböző részébe. A sok-sok mázsa gyümölcs mellett számtalan vagon paradicsom, paprika, Juliska-bab indult világgá, hogy öregbítse a magyar zöld­ség és gyümölcs kétségtelen jóhírét, amelyhez mi csak eny- nyit tudunk hozzátenni: — Jó étvágyat, külföldiek! Sebes Erzsébet KAVEFOZOGEP AZ AUTÓBAN Kitűnően beválik a gyakorlatban a praktikus kisgép, amely két dupla főzésére alkalmas. A kávéfőző modelljét a gödöllői autójavítóban készítették. A sorozatgyártás ve’őszínfileg a jövő év elején indul meg, de máris élénk az érdeklődés az új kisgép iránt (Gábor felv.) Szofija Kovalevszkajával, az első női egyetemi tanárral, a nagy matematikussal. Kertész Erzsébet Szonya című köny­vében. A mai 16 éves fiatalok­kal foglalkozik Vidor Miklós a Galambtolvaj című írásá­ban. A könyv lapjain egy ár­vaházban nevelkedett leány és két fiú barátságának és ér­dekes szerelmének története elevenedik meg. Janikovszky Éva a Kis nővér című művé­vel lép az olvasók elé. A magyar írók mellett kül­földi szerzők írásai is eljut­nak az ifjú olvasókhoz. Egy leány történetét mondja el Lindgren Astrid svéd író Brit Mari című regényében. A Mó­ra Ferenc Könyvkiadó az 1962-es évre tervbe vette a külföldi leánydekameron ki­adását is. A kötet klasszikus szerzők, leányokról szóló elbe­széléseit tartalmazza. (MTI) Október 4—7 között rendezik meg az első fotogrammetriai konferenciát A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület október 4—7 kö­zött rendezi meg az első ma­gyar fotogrammetriai konfe­renciát a Technika Házában. Magyarország egyik alapító tagja volt 1910-ben a Nem­zetközi Fotogrammetriai Egyesületnek. Mégis csupán az utóbbi években — az elektronikus és a műszeripar előrehaladásával — kezdett fejlődni a földmérésnek, a térképkészítésnek e gyors, gazdaságos módszere. Lénye­ge, hogy nem a hosszadalmas helyszíni mérésekkel, hanem légi fényképezés alapján le­het térképet készíteni. (MTI) Úttest, vagy versenypálya? Csőke Sándor abonyi lakos­nak két szenvedélye volt: a motor és az ital. Minthogy a kettő ritkán egyeztethető, nála is súlyos bonyodalom kelet­kezett. Ittasan száguldott az abonyi Zalka Máté utcán, a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel. Előtte haladt egy oldalkocsis motorkerékpár, szemben vele egy kétlovas szekér. Egy pillanat tört része alatt bekövetkezett a szeren­csétlenség. Csőke a két jármű között próbált átszáguldani, de elvesztette az egyensúlyt és az oldalkocsis motorkerék­pár elé esett. Súlyos sérülés­sel szállították a ceglédi bal­eseti kórházba. legfontosabb a tudatformálás A múlt héten ülést tartott a ceglédi járás és a város nő­tanácsa. A többi között azok­ról a feladatokról esett szó, amelyek a párt művelődési programjának megvalósításá­ban a nőbizottságokra vár­nak. Abonyban, Albertirsán, Nyársapáton és Törteién, va­lamint Cegléden és Nagykő­rösön megszervezik a nők akadémiáját. A többi közsé­gekben életre hívják az asz- szonyok művelődési körét. A tíz előadásból álló sorozat időszerű politikai és szakmai kérdésekkel foglalkozik. A múlt évben tizennégy gazd- asszonykör működött, az idén még ennél is több létrehozá­sát tervezik. Fontos, hogy a szülői munkaközösségekkel többet törődjenek a nőtaná­csok. Annál is inkább, mert az tapasztalható, hogy a szü­lői értekezleteket nem hasz­nálják fel eléggé a szülők vi­lágnézeti nevelésére. Márpedig a nőbizottságok munkájának szerves része az asszonyok ne­velése és tudatformálása. MPKORoVfaÉKS SZÁLKÁK Vannak bosszantó aprósá­gok, amelyek sűrűn megkese­rítik az ember életét. Ezek a szálkák lépten-nyomon fellel­hetők. Néha például gyomnö­vények formájában, mint pél­dául a monori Ady Endre is­kola előtt és az út túlsó ol­dalán. Kedvére tenyészik a bogáncs, a bürök és a nadra­gulya. Senki sem háborgatja. Mint ahogy háborítatlanul megtűrik Monoron az ország­úti MÁVAUT megálló váró- helyiségének jelenlegi állapo­tát. Inkább nyilvános mellék- helyiségnek, sem mint váró­teremnek használják az arra járók. Fúrnak Üllőn Üllőn nagyszabású terv megvalósításába kezdtek. El­készítették az ötéves öntözé­si tervet és már az idén hoz­zálátnak legalább öt kút megásásához. Tapasztalatok szerint 10—12 méter mély­ségben bő talajvízréteg van. Már a télen érintkezésbe lép­nek a vízügyi hatóságokkal, korszerű kutak építésére, ame­lyek segítségével az öntözé­ses területet a Március 15. Tsz legalább 25 holddal tud­ja növelni évente. A Petőfi Tsz-ben már folynak is ha­sonló munkák. A fúrókocsik égfelé nyúló tornya messzire ellátszik. Három kút készül jelenleg és néhány év múl­va hatalmas területet locsol­nak a tsz tagjai. Megnyílt az új áruház Vasárnap a nagykőrösi vá­sárlók örömére megnyílt a földművesszövetkezet korsze­rű, szép új áruháza. A tet­szetős berendezés és a bő­séges árukészlet már az első napon megragadta az érdek­lődőket. A hét osztályon több mint hatmillió forint értékű áru várja a vevőket. Az új egységben sikerrel alkalmaz­zák a legkorszerűbb kiszol­gálási formákat. Jellemző az érdeklődésre, hogy két órá­val a megnyitó után már hat­vanezer forintnál is nagyobb forgalmat jelentettek az osz­tályok. Zsebtolvajok a bíróságon Tizenöt éves fiú az első­rendű vádlott. Kecskeméti lakos, szülei elváltán él­nek, most végzi az esti tan­folyamon az ötödik és hato­dik osztályt. A másodrendű vádlott Mihályi Pál. szintén kecskeméti lakos. 29 éves, se­gédmunkás a Kecskeméti Konzen-’gyárban. A vád: egy pádon szundító idős asszony zsebéből a két vádlott kilop­ta a pénztárcáit. A vallomá­sok telis-tele ellentmondá­sokkal. A körülmények még nem tisztázódtak, a tárgyalást elnapolták. „Ili az úttörőrádió* Ma már nemcsak a nagy­kőrösi Arany János gimná­ziumban, hanem a Petőfi Sándor általános iskolában is működik iskolarádió. Min­den reggel rendszeresen je­lentkeznek adással, érdekes, változatos műsort sugároznak. A nyolctagú szerkesztő bi­zottság a nyolcadik osztály­ból verbuválódott és a diá­kok igyekeznek minél ügye­sebb műsort szerkeszteni — JELENTŐS BERU­HÁZÁST eszközöl az idén a községfejlesztési alapból a Toki Községi Tanács. Be­fejezték például a község villamosítását, hangos hír­adót vásároltak, illetve sze­reltek fel és két iskolai tantermet építettek a köz­ségfejlesztési alapból. A BUJDOSAS NAGY KRÓNIKÁSA Mikes Kelemen halálának 200. évfordulójára erdélyi stílust, ahogyan az azóta is él — hogy élő pél­dát említsünk — egészen Ta­mási Áronig. „Mikes volt a legerdélyibb erdélyi, talán éppen azért, mert hazája földjét egy hosszú életen át nem láthatta viszont” — írta róla Szerb Antal. Valóban Mikes nem mulasztotta el megírni nénjének, akinek személyét valószínűleg ő ta­lálta ki a bujdosás éveiben, hogy valakivel levélben tár­salogva élje ki a társalgás izgalmát: „ha magyarországi volna kód, tartanék valami­től, de mert erdélyi lévén, ott a nemesasszonyoknak a szavok olyan állandó, vala­mint a brassai havas”. Ez az erdélyi lokálpatriotizmus on­nan távolból, Rodostóból íratja véle kedves, tipikusan székelyes észjárásra jellem­zően, hogy „úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejt­hetem Zágont”. De talán ép­pen ez az erdélyi íz, ez a transilvánizmus segítette ab­ban, hagy neki sikerült elő­ször irodalmunkban a köz­vetlen, természetes, néphez közelálló beszédet irodalmi színvonalra emelnie. Az akkor nálunk legde­mokratikusabb. leghaladóbb erdélyi mentalitás találko­zott nála az emigrációban a francia szellem könnyed eleganciájával — hiszen Pá­rizsból utazott Rodostóba — és a kettő szerencsés össze­fonódásából teremtődött meg távol a honi világtól ez az ízes mikesi próza. És ezen az ízesen csevegő nyelven hívja fel a figyelmet a leg­lényegesebb dolgokra, az if­júság és az asszonyok okta­tásának, a nyelvek tanulásá­nak fontosságára, számol be a fejedelem és környezete mindennapi életéről, ír új ha­zája társadalmáról. Méltó utódja csak a felvi­lágosodás beköszöntésekor je­lentkezett irodalmunkban. Máté Iván „Az első levelemet, amikor nénémnek írtam, huszonhét esztendős voltam, eztet pe­dig hatvankilencedikbe írom. Ebből kiveszek 17 esztendőt, a többit haszontalan bujdo- sásban töltöttem”. Ezzel a keserű záróakkorddal fejezi be 1758-ban kétszázhetedik le­velét zegoni Miikes Kelemen és három esztendő múlva, 1761. október másod ikán sír- baszáll ura, II. Rákóczi Fe­renc vezérlő fejedelem után, akit hűségesen követett min­denüvé az emigrációban. A „haszontalan bujdosás” azonban mégsem volt „ha- ; szomtalan”, mert megszüle- | tett belőle az a híres mi- i kési levélsorozat, amely a í magyar irodalom egyik leg- | szebb remekműve. Szerzője j megteremtette a régi magyar I irodalom kor szajhát lezáró \ világi szépprózát. Olyan iro- ' dalmian szólaltatta meg az

Next

/
Oldalképek
Tartalom