Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

HONOR ®VIDÉKÉ , • A FEST MEGYEI Hi*LAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1961. OKTÓBER 17, KEDD A ZENE - MINDENKIÉ! Gyomron mindenki öröm­mel nézi és hallja a külön­féle ünnepélyes alkalmakkor, hogyan játszik az úttörőhöz zenekara. Ezek az apró zenészek igen szorgalmasak, a kürtöket és trombitákat minden alkalom­mal hazaviszik, és otthon gyakorolnak. Mostanában a meglevő szorgalom — ha lehet egyál­talán még fokozni — fokozó­dik. És igen kedvező irány­ban. A dzsesszkedveló lakos­ság minden igényét kielégítik ezek a gyerekek. A „Rejtély” biis dallama keveredik a „Marinával”, majd az egész egy harsogó rock-and-rollba csap át hirtelen. És gondoljuk csak meg: mindezt tisztán csak lelkese­désből, tanulniákarásból csi­nálják. Igaz, hogy egy-két helyen fals, hamis a dallam... de a ritmus, kérem... tölcéle- tes. Azt hiszem, mire az általá­nos iskolákban bevezetik a tö­meges „r oki”-oktatást, a gyömröi iskolákban szépen kialakul az úttörözenekar. Előre! (Gyarmati) SPORT MEGYEI TERÜLETI BAJNOKSÁG Gyömrő—Űjhartyán 2:0 Az első félidőt váltakozó iramú játék jellemezte. Egy­formán rossz volt mindkét csapat. Farkas már az első percekben megszerezhess volna Gyömrőnek a vezetést, de öt méterről kapu fölé lőtte a labdát. A második félidőben élén- kebb iramú, szebb játék folyt. A jól fejelő újhartyániakkal a magas játékot erőltető ha­zai csapat nem boldogult. A 70. perctől Gyömrő szép össz- játékkal és nagy lelkesedés­sel, akarással küzdött, s Biró révén megszerezte a vezetést. A 85. percben az egész vé­delmet átcselezve, Farkas lö­vése kötött ki a bal sarok­ban, s ezzel beállította a vég­eredményt. Jók: Kiss, Farkas, Biró, He­gedűs, Füstös. Abony—Maglód 2:1 A döntetlen reálisabb lett volna — mondják a maglódlak. az utol­só percekig kiegyenlített, szép játék volt. A szerencsésebb hazai csapat győzött. Törökbálint—Ecser 13:1 Ecser pályaeltiltása miatt Mag­lódon volt kénytelen kiállni Tö­rökbálint ellen. Az első percek­ben kiegyenlített játék folyt. A tartalékokkal játszó ecseriek neap bírták sokáig a lelkes, jóképzett­ségű vendégek ostromát, s egy gól ellenében 13-at kaptak. Összevont járási bajnokság Péteri—Kóka 5:1 (félbeszakadt) Az elmúlt néhány hét alatt már ez a második Péteriben félbesza­kadt mérkőzés! Az ellenfél a ke­ményen játszó Péteriek játéka miatt levonult. A mérkőzés félbeszakadásának körülményeiről részletesebben hétvégi sportjegyzeteinkben szá­molunk be. — sk — Az úttörő négytusa-bajnokság Mendén vasárnap délelőtt zaj­lott le. Sok lelkes úttörő gyüle­kezett a pályán, hogy összemér­je tudását, és megfigyelje a leg­jobbak vetélkedését. A felnőttek, mint lelkes szurkolók vették kö­rül az egész pályát. Legkiemelkedőbb eredményt Si­pos írén érte el, aki a tavalyi eredményén még egy kicsit ja­vított. Legjobb eredménye távol­ugrásban mutatkozik, 4% centi­méterrel. Szép eredményt ért el még Szőke Gizella, Fekete Ró­zsi, Pintér Piroska, Izrael Mária. Fiúknál a legjobb összteljesít­ményt Csaba József nyújtotta. Szép teljesítményéért meg kell dicsérni Kiss Tibort, Horváth Jó­zsefet. Holló Jánost és Agnecz Istvánt. _____________(Kiss) M AI MŰSOR Mozik Gyömrő: Szilveszteri puncs. Maglód: Serdülő lányom. Monor: Magasabb elv. Pilis: Cirkuszmű­vészek. Tápiósüly: Ifjúság ke­resztútjai. Üllő: Utolsó össztűz. Ve esés: öt töltény hüvely. TANULNI, TANULNI, TANULNI! A fiatalok továbbképzéséről tárgyalt a járási KISZ-bizoftság Győzelmi jelentés Menetéről: Befelezték a vetést! A mendei Lenin Tsz-ben — járásunkban elsőként — be­fejezték az őszi kalászosok vetését. Búzából a tervezett 250 holddal szemben 280, 160 hold árpa helyett 180 és 30 hold ta­karmánykeverék került a földbe. Befejezték a kukoricatörést is. A jelentősebb őszi munkákból még a silózás van hátra. Gratulálunk a mendeieknek szép eredményükhöz! A járási KISZ-bizottság legutóbbi kibővített ülésén, Spenger István járási titkár elvtárs a tanulási mozgalom célkitűzéseivel és a KISZ ez- irányú feladataival foglalko­zott. Érdekes számokkal bizonyí­totta be, hogy üzemeinkben nagyon sok az olyan munkásoknak — köztük a fiataloknak is a száma, akiknek nincs meg a nyolc általánosa. A Monori Kefegyárban mind­össze 78 fő, a dolgozók 25 százaléka végezte el a nyolc osztályt. A Maglódi Gépgyár­ban a dolgozók 54 százaléká­nak nincs meg a nyolc álta­lános végzettsége. Beszélt arról is, hogy az általános iskola első osztá­lyába beiratkozottak közül nagyon sokan nem jut­nak el a nyolcadi­kig. Nagyobb gondot kell fordítani tehát arra, hogy ez a lemorzsolódás minél kisebb legyen. S azokat, akik mégis elhagyják az iskolát a nyol­cadik osztály elvégzése előtt, az ifjúsági szervezeteknek kell rábírni arra, hogy le­velező úton tanuljanak. Célul kell kitűzni a fia­talok elé, hogy mindenki érjen el egy fokkal magasabb képzett­séget. A nyolc általánossal rendel­kező fiatalok érdeklődését fel kell kelteni a gimnáziu­mok, technikumok levelező tagozata iránt. Ezen a té­ren már járásunk terüle­tén is mutatkoznak szép eredmények. A gimnázium levelező tagozatán 1954-ben négyen, ma 310-en tanulnak. A ceglédi mezőgazdasági Az elmaradt előadás tanulságai A cigánykérdés országosan komoly társadalmi probléma, de különösen azokon a helye­ken válik igen fontossá, ahol nagyobb cigánytelepülések vannak. Hogy mennyire fontos ez a kérdés, az kitűnik a MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozatából is, amely a kérdés elemzése mellett felhívja az érdekelt megyéket, járásokat és községeket, hogy a társa­dalmi szervekkel összefogva, indítsanak akciót a helyzet megjavítására. Monoron meglehetős nagy­számban élnek cigányok, és mintegy 30 százalékuk illesz­kedett be a község társadalmi közösségébe, a többi külön te­lepülésen éli sajátos életét. A járási tanács művelődési osztálya, a községi tanács és a társadalmi szervek összefo­gásával, tervkészítésre szólí­totta fel az iskolákat, a cél­kitűzéseket 3 pontba foglalva: 1. A cigányok beilleszkedésé­nek tudatosítása a jogegyen­lőség kihangsúlyozásával. 2. Agitáció a kultur színvonal emelésére. 3. Munkalehetősé­gek teremtése számukra. A célkitűzések is azt mutat­ják, hogy ebben a munkában az iskoláknak, a szülői mun­kaközösségeknek, a tanácsi és a társadalmi szervezeteknek jól összehangolt propaganda­akciókban kell részt venniök, hogy a munka eredményes le­gyen. Monoron a Kossuth utcai általános iskola a legjobban érdekelt, mert a cigánytelepü­lés a körzetébe tartozik. A propagandaanyagot 10 elő­adásba foglalták össze, mely­ben a legaktuálisabb kérdések szerepelnek. Az előadások si­kere érdekében Izmán Mi­hály a körzet községi tanács­tagja, Földváry György ta­nácstitkár és Fülöpp Lóránd igazgató együttesen kintjártak a cigánytelepülésen és vajdá­juk útján összegyűjtöttek 60—80 felnőttet, elbeszélgettek velük, melynek hatása alatt mind megígérték, hogy az elő­adásokon részt fognak ven­ni ■ ■. Az első előadás „A cigá­nyok élete a múltban és ma” címmel október 11-én szerdán 6 órakor lett volna, de azon egy hallgató sem jelent meg. A propagandát tehát fokoz­ni kell, hogy a kérdést leg­alább egy lépéssel előbbre vi- hessük. Ezúton is felkérünk mindenkit, akinek módjában van beszélgetéssel és meggyő­zéssel vegyék rá a cigányokat, hogy a részükre minden szer­dán este 6 órakor a Kossuth iskolában megtartandó elő­adásokon vegyenek részt. Ok­tóber 18-án Fülöpp Lóránd „Az iskolába járás kérdései­ről” tart előadást. Huszly Károly technikumnak most nyílik egy kihelyezett osztálya Mo­noron 50 levelező-hallgató­val. Beszélt a szakmai tovább­képzés problémáiról is Spen­ger elvtárs. Hiányolta, hogy nem folyik kellően nálunk sem a mezőgazdasági szak­munkás-képzés. Részletesen ismertette, hogy a KISZ-alapszervezetek ho­gyan fogjanak hozzá a ta­nulási mozgalomnak a gya­korlatba való átültetéséhez. A hozzászólások során Kó- kai Sándor KISZ-bizottsági tag javasolta, hogy az üze­mekben, ktsz-ekben tartsa­nak szakmai előadásokat, il­letve előadássorozatokat. Ftilöp Lóránd iskolaigaz­gató szóvá tette, hogy kevés általános iskolá­ban folyik járásunk terü­letén mezőgazdasági jel­legű politechnikai okta­tás. Gutái Károly, a gimnázium igazgatóhelyettesének hozzá­szólása után Fülöp Ferenc azt javasolta, hogy hozzanak létre egy oktatási bizottságot. Németh László elvtárs, a KISZ megyei bizottságának munkatársa elmondotta, hogy e feladatok gyakorlati megvalósításában nagy szerep vár a pedagógu­sokra. Másirányú társadalmi elfog­laltságaik alól mentesíteni kell őket, hogy nagyobb len­dülettel kapcsolódhassanak be ebbe a munkába. Kozák Éándomé elvtársnő, a já­rási pártbizottság osztályve­zetője felvetette, hogy <%e hozzanak új bizottságot lét­re, inkább a meglevőknek a munkáját kell megjavítani. Gyarmati Sándor elvtárs be­számolt a gyömröi KISZ- szervezetben egyre nagyobb mértékben kibontakozó ta­nulási mozgalomról, java­solta, hogy a KISZ-vezetők, az aiapszervezetban dolgozó pedagógusok, rendszeresen el­lenőrizzék és segítsék a fia­talok tanulását. Német vendégek a gimnáziumban A monori József Attila gimnázium egyre inkább felhívja magára a figyelmet, nemcsak az ellenőrző szervekét, hanem mindazokét, akik érdeklődnek a korszerű oktatás és ifjúsá­gunk élete iránt. A közelmúltban a Német Demokratikus Köztársaságból két pedagógus dr. Werner Dorst és dr. Lieselotte Palme tudo­mányos kutatók látogattak el az iskolába, a budapesti Peda­gógiai Tudományos Intézet vezetőinek kíséretében. Végig­járták az épületet, megtekintették a politechnikai műhelyeket, s meghallgattak egy német nyelvórát is. A vendégek — akik né­hány rövid napot töltenek hazánkban, a magyar oktatási vi­szonyok tanulmányozására — baráti beszélgetést folytattak az iskola nevelőivel. Elmondták, hogy nagyon érdekes volt számukra a gyakorlati oktatás megvalósításának módszere, ná­luk a tanműhelyek alárendelt szerepet játszanak. Tetszett nekik, hogy a lányok női mivoltufcnak megfelelő szakmákban nyernek képzést. Kifejezték elismerésüket a német nyelv ta­nítását illetően, és az iskola munkájához további sok sikert kívántak. Tanitó-mese A „Gödör” vendéglőben ví­gan szól a muzsika. Egyik-má­sik asztalnál hangosan nótáz- nak a vendégek. A tulajdonos boldogan sétál az asztalak kö­zött. ■beszéthtrn elegyedik ezzel- azzal, érdeklődik, a kiszolgálás kielégítő-e? Általában mindenütt igenlő választ kap, ám az egyik asz­talnál ott ül a morcos tanító és 14 éves fia mellette. A ta­nító hangosan kiabál, a felszol­gáló az asztal melleit zokog. — Mi történik itt? — lép oda a tulajdonos. — Ez a semmirekellő pincér- nő nem óhajt kiszolgálni — ordít a tanító. — Még azt meri kérdezgetni, hány éves a fiam? Hát micsoda 6? Nem tudja talán, hogy a gyerek az A KENYÉR NYOMÁBAN - HÁROM JÁRÁSON ÁT ROSSZ TRÉFA Sírva panaszkodott szerkesz­tőségünkben Sz. Margit, hogy az elmúlt hét szerdáján, piac­napkor, miközben füvet lépe­getett, valaki ellopta tőle ko­pott, öreg, rózsaszínű nylon táskáját. A táskában számára nagyon értékes dolgok voltak: fehérneműk, kevéske pénze, s mindenekfölött szemüvege és fontos igazolványai. Mindezek azonban mások számára nem jelentenek értéket. Ellopása inkább csak rossz, ízetlen tré­fa volt. Van még néhány olyan ember, aki örömét leli a gyen­gék, az elesettek „megtréfálá- sában”. Valaki ezek közül dugta el a szóbanforgó táskát, nem törődve azzal, hogy az amúgy is gyenge idegzetű asz- szonynak azóta sem éjjele, sem nappala. Kérjük a tisztelt „mókames­tert” juttassa vissza a táskát, segítsen helyreállítani egy sze­rencsétlen asszony lelki egyen­súlyát! JÁRTAM GÖDÖLLŐN és jártam Aszódon. Láttam a Matador-kemencét Gödöllőn, amely Polgárdi Jó­zsef elvtárs, a Pest megyei Ta­nács II. számú Sütőipari Vál­lalatának műszaki vezetője szerint a „jövő falusi kemen­céje”. És láttam az Aszódi Kenyérgyárat, ahol nagyon higiénikus körülmények kö­zött, igen fejlett technikával készül a kenyér. A lisztraktárból pneumati­kával nyomatják fel a lisztet a dagasztó csészékhez. A szer­kezetben szita is van elhelyez­ve, a liszt tehát mindenkép­pen szitált állapotban kerül a dagasztóba, nincs rá mód, hogy idegen anyag keveredjen a kenyérbe. A géppel dagasztott és kellően temperált kelesztő- ben érlelt tészta egy „nem­zetközi” (nyugatnémet, ma­gyar és csehszlovák gépekből álló) gépsoron áthaladva szaggatód ik és formálódik kétkilós veknivé. Ismét ke- lesztőbe kerül, majd a gőz- fűtéses kemencében sül bar­napirosra. Miért írtam le részletesen ezt a folyamatot? — Valami hasonló épül majd Monoron is a 20-as üzem rekonstrukciója során — mondotta a műszaki vezető elvtárs. — Mégis meglesz a rekonst­rukció? Hiszen Borsos elv­társ úgy nyilatkozott — for­dultam az igazgató felé —, hogy elmarad. — A megyei tanácsnak mégis sikerült a szükséges pénzt biztosítania — válaszolta Bor­sos elvtárs — és már készül is a monori 20-as számú sütő­üzem korszerűsítésének a ter­ve ... KORSZERŰSÍTÉS! Igen, ez nagyon szükséges, s nemcsak a 20-asban, sok más pék­üzemben is! Mert jártam Gyömrőn, Monoron, Pilisen is jó néhány sütödében, s ott bizony egészen más állapoto­kat találtam, mint például Aszódon. Láttam — többek között — hol és hogyan ké­szül a „Balla-féle gyógyké- nyér”. (Az örökké vidám cso­portvezető becézi így áruját.) Egyetlen nagyobbacska helyi­ség: ez a raktár, a dagasztó, a kelesztő, a sütő, egyszóval: minden. A fala kormos, pisz­kos. A technikát egyedül a dagasztógép képviseli. Min­den más munkát kézzel vé­geznek. (A szitáidat is — ha ugyan végzik!) A vállalatnak a januári összevonás óta 54 üzeme van. A Hatvantól Pilisig, Ecsertől Tápiósülyig terjedő három járásnyi terület lako­sait ezek az üzemek látják el naponta kenyérrel, péksüte­ménnyel, s egyre Inkább fi­nom pékáruval is. Sokat tesznek azért, hogy ezek az üzemek minél egészségesebb, korszerűbb körülmények kö­zött termeljenek. A péteri üzemegység kivételével már mindenütt működik — vagy beszerelés alatt áll — a da­gasztógép. Ezt a nagy erőki­fejtést kívánó munkát tehát már gépesítették. És a többi munkafolyamatokban is mind nagyobb szerepe lesz a gép­nek, s a korszerűbb techniká­nak. Sülyben például most folyik az olajtüzelésre való áttérés... De a fejlesztésnek, természetesen, gátat szabnak az anyagi lehetőségek. Sok pénz kell ahhoz és sok idő, amíg a nagyszámú apró üze- mecskót felszámolhatják, s he­lyükbe néhány nagy teljesítmé­nyű, modem technikával fel­szerelt üzem léphet. DE ADDIG IS van és lehet is mit tenni. Ki kell meszel­ni Pilisen a Balla-üzemet és a hozzá tartozó boltot, s még számos, hozzájuk hasonló ál­lapotú helyiséget. Nem sza­bad megtűrni, hogy a Hur- sán-üzemben piszkos legyen a dagasztógép és a szakasztók, hogy a tej napokig kimarad­jon egyes helyeken a kifliből... és még lehetne sorolni mind­azokat a tényezőket, amelyek nagyobb anyagi áldozatok nél­kül megjavítanák a sütőipari termékek minőségét A törekvés megvan erre a vállalat vezetőiben. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy igye­keznek egyre jobban kielégí­teni a fogyasztók igényeit. Szép példa erre a 24-es üzem újbóli megindítása Monoron, s áttérése a túrósbukta, pacsni, pogácsa, pozsonyi kifli, kug­lóf sütésére, örömmel fogad­ták a kezdeményezést a há­ziasszonyok, s elismeréssel adózunk mi is. De még többet várunk! S ez a türelmetlenség — ismerve az adott körülményeket — nem jogtalan. Radványi Barna enyém? Hogy én feleleli érte? Azonnal távolítsák el innen! A fiúért én felelek, nem holmi pincéreit. En csak tudom, hogy kell gyereket nevelni. Hát mi­lyen Solton Já/mbízzékzttzaasiát- jülcat! i J. &***. De italt még ezután a "kiro­hanás után sem kap. Felkel, hívja a fiát is. — Gyere, fiam, elmegyünk olyan helyre, ahol téged is embernek néznek. A pincér bánatosan, könnyes szemekkel néz utánuk. Azokra a szülőkre gondol, akiknek ez az ember neveli a gyerekeit. Gy. S. MÁSODIK MŰSZAK Takaros házacska a Ságvári utcában az ősz virágaival a kiskertben. Mikor a konyhába belépek, kellemes meleg és jó ülat fogad. A háziasszony — Bajkai Jánosné — o tűzhely előtt áll, főzi a vacsorát. Ked­ves, gömbölyű, mindig vidám, pedig a munkából neki igazán kijut. Pesten dolgozik, mindennap bejár, bár a téli napokon néha kellemetlen a hajnali felkelés. Munkáját nyugodtan végzi, nem kell aggódnia, hogy itthon mit csinál, hol van három gyermeke. A két nagyobb is­kolában, majd tanulószobán, a legkisebb óvodában, szakszerű felügyelet alatt van hazajöt­téig. Nekik igyekszik mindent megadni, amit ő annak idején nem kaphatott meg. Örömmel újságolta, hogy Kőbányán családi házat építe­nek. A munkából ott is kiveszi a részét, de mindez számára nem teher és nem áldozat. Nagy könnyebbség az, hogy férje minden munkában segít­ségére van és hogy kettejük vállán nyugszanak a hétköz­napok gondjai. Szűcs Éva ANYAKÖNYVI HÍREK Illés József Ecser Házasságot kötött: és Marcinkó Márta. Gyömrő Házasságot kötöttek: Tamás István és Gutái Ilona, Gál József és Lantos Franciska. Tarr Iván és Cserkút! Julianna. Elhunytak: Csernus József né Kaltenecker Erzsébet 53 éves, Bo- bák Istvánná Éliás Julianna 35 éves. Maglód Házasságot kötöttek: Halász Ist­ván és Huber Terézia. Szever Mi­hály és Garamszegi Erzsébet, Mo­csári Mihály és Jusztus Ilona, Borsos József és Kovács íréin«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom