Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-15 / 244. szám
1961. OKTÓBER 15, VASÁRNAP mtsr Kentet s^Cirlttp szellemi munkában is társunk a gép Tapasztalatok a Csepel Autógyárban Az embert a munka tanította meg számolni. Kezdetben csak egyszerű jelekkel rögzítette a rendelkezésére átló tárgyakat, eszközöket, javakat. A nyilvántartásnak ez az egyszerű módja talán a pásztoroknál élt a legtovább, a számadó pásztorok botjukon rovátkákkal jelölték a szaporulatot és az elhullást. A munkamegosztás kiszélesedésével már szükségessé vált a rendszeres könyvelés, nyilvántartás bevezetése. A termelés növekedésével az adminisztráció is egyre terebélyesebbé, bonyolultabbá válik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig a klasszikus módszerekkel. A modern gyárak modern adatszolgáltatást kívánnak, olyant, amely gyorsan és megbízhatóan tájékoztat a térmelés helyzetéről, gyenge pontjairól. Ezt pedig nem lehet úgy megoldani, hogy a végtelenségig növeljük az adminisztGondolkodáson kívül mindent tudnak — Manapság divat gondolkodó gépekről beszélni — így kezdte a beszélgetést Gál Mátyás, a Csepel Autógyár Hollerith, magyarul gépi adatfeldolgozó osztályának vezetője, amikor munkájuk felől érdeklődtünk. S folytatta: — A gép, bár-milyen modem is, teljesen mechanikus munkát végez, olyat, amilyet bármely nyolc általánost végzett ember el tud végezni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ilyenformán felesleges a gép. Ellenkezőleg: nagy előnye a gyorsaság és ez teszi nélkülözhetetlenné. A számítógép másik, nagy előnye, hogy nagyon sok . szempont szerint tudja csoportosítani az adatokat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a számítógépek a gondolkodáson kívül mindent tudnak. Nagy Etelka a kártyalyukasztó gépen dolgozik Számok helyett lyukak Elmondta kalauzunk, hogy i az egész gépi számi tórendszer alapja a lyukkártya. Ez meghatározott méretű karton, amelyre sorban számokat nyomtattak. A munka úgy kezdődik, hogy a gyár különböző 'munkahelyeiről beérkeznek a bi- j zonylatok a Hollerith üzem- j be. Itt minden egyes bizony- \ latról egy úgynevezett lyu- j kasztőgéí pel lyukkártyát ké- I szitenek. A lyukasztógép a | bizonylat adatait ráiyukasztja a kártyára. Ezt követően ai bizonylatra már nincs szűk-1 ség, a lyukkártya tökéletesen j helyettesíti. ' ' ■' ’ ■ ! Nagy előny, hogy ezeket a j lyukkártyákat már n.-n ac.t : az embernek csoportosítani,1 ezt a munkát a gépek végzik. Elképzelhető, l-.a például egy embernek a kezébe adnának tízezer bizonylatot, hogy csoportosítsa gyáregységenként, műhelyenként, felhasznált anyagfajtánként stb., telepakolhatna eg'y tornatermet, s úgy is napokig tartana a munka, amit a gép percek alatt eivégez, mert pillanatok alatt letapogatja a. lyukakkal helyettesített számokat, amelyeket az ember csak nehezén és,hosszú ideig tudná elolvasni. A speciális rendszerű, ren- dezőgép óránként 33 ezer lyukkártyát rendez olyan szempontok szerint, amilyenekét az , ember, parancsolt neki, amikor különböző kapcsosa so i-.kal beállította. Mindentudó tablók Az egész munka célja és i lényege, hegy különböző táblázatokat készítsenek az üzem j vezetői számára. Ezt a munkát is egy speciális táblázógép végzi, amely ugyancsak előre meghatározott, program alapján kiírja a táblázat adatait, különböző műveleteket végez, majd a végeredményt is le- j írja, hogy az ember már kész adatot lásson maga előtt. Ez ; a gép kiszámítja például a ■ különböző anyagok forint- ! értékét, a selejt értékét, hány perc szükséges egy- egy munkadarab elkészítéséhez s így tovább. Ezek segítségével meg lehet határozni. I hol vannak a termelés gyengébb pontjai, hol kell intézkedni a selejt miatt és hol lazák a normák. Ezek a gépeit nem alkusznak. A programnak megfelelően a lyukkártyák adatainak megfelelő csoportosításával kíméletlenül közük a legkellemetlenebb hibákat is. Például azt, ha olyan munkalapot találnak, amelyre elszámolták ugyan a bért, de a munkát nem végezték el. amit magyarul bércsalásnak hívnak. A géppel nem lehet megbeszélni. hogy a- szabálytalanságot ezért vagy azért nézze el. 4 gép „agya' Már említettük, hogy a gé- i :ek különböző programok 1 napján végzik munkájukat.., Izeket a programokat az era- ! >er állítja be a gépek kap- ! :solótábláján. A kapcsolótáb- • ókon sok-sok lyuk található. i mipde.gyiknek. megvan a ; naga rendeltetése. Ezeket a j yukakat kell a kívánt prog- j farmnak- megfelelően elekt.ro-‘ mos vezetékekkel összekötni. Azt gondolhatnánk, hogy nem nehéz munka ez. Valóban nem nehéz annak, aki érti. Elképzelhető azonban, hogy nem könnyű beállítani például a 421-es típusú táblázógép kapcsolótábláját, amelyen 6400 lyuk körött kell eligazodni. — Az egész szakmának ez rátörök számát. Mert például hiába mondjuk, hogy ha tíz ember egy családi házat tíz nap alatt épít jel, egymillió ember ugyanazt a házat másfél tized perc alatt felépíti, hiszen ez eleve lehetetlen, amikor annyi ember hozzá se fér a házhoz. így vagyunk az adminisztrációval is. A modem követelményeknek ma már csak a sok-sok ember manuális munkáját helyettesítő számítógépek feleinek meg. Jól látta ezt a kor embere, éppen ezért nem egészen fél évszázad alatt a primitív számítógépektől eljutott a legmodernebb elektronikus számitógépekig. A Csepel Autógyárban ilyenek még nincsenek, de amint majd látni fogjuk, tízéves, ma már öregnek számító gépeik is megteszik a magukét, persze gazdáik ügyes kezének irányítása mellett. a legnehezebb, de a legérdekesebb része is —- mondotta Gál Mátyás. — Olyan, miint egy keresztrejtvény. Egy-egy feladatot ugyanis sokféle variációval meg lehet oldani. Ezek közül a legjobbat kell kiválasztani, hogy a gép „agya” a legjobban működhessen. A gép is hibázhat Elméletileg a pontos beállítás után már nem hibázhat a gép, de csak elméletileg, mert a valóságban bizony van hibalehetőség. Több ezer alkatrész közül néha-néha működhet rosszul is egy vagy kettő és máris kész a hiba. Arról is érdeklődtünk kísérőnktől, hogyan állnak ilyen tekintetben? — Ügyfeleink elégedettek munkánkkal. Hiba persze előfordul, de csak elvétvé, s azt isi rövid idő alatt kijavítjuk. Ilyenformán nyilvánvalóan nagyon örülnek a gyárban az osztály munkájának. — Most már valóbán így van. Manapság, ha szidnak, azért szidnak bennünket, mert szűk kapacitásunk miatt nem tudunk minden munkát elvól- lalni> Kezdetben persze másképpen volt_ Amíg az ember féit a géptő! ...Féltek az emberek ezek-1 tol a nagyszerű gépektől. Azt hitték, hogy feleslegessé válnak és elvesztik a kenyerüket. Nem gondoltak arra, hogy a gép csak a fáradságos mechanikus munkától kíméli meg az embert, az érdemi rész, a végső adatok értékelése, a következtetés és az intézkedések az emberre várnak, s a gép csak ahhoz segít hozzá, hogy több idő jusson a munkának erre az érdemi részére. Ma már látják ézt,,:s' megbarátkoztak..* a- jó -segítő- társakkal.Nem volt könnyű eljutni idáig. Erről győztek meg bennünket Petri Sándornak, a szervezési osztály vezetőjének szavai, akinek döntő szerepe van abban, hogy a gépi adatszolgáltatás ma már nélkülözhetetlen az autógyárban. — Jó néhány éve itt voltak már a Hollerith ‘ gépei.. Dolgoztak is velük, de a gépek táblázatait mindenre használták, csak a munkához nem. Nem tűnt fel senkinek az az érték, amit a kezükbe adtak. Ezt lehetne az őskornak nevezni. — 1957 októberében alakult meg a szervezési osztály, amely új területeket vont gépi adatfeldolgozás alá. Létrehoztunk egy 25 fős előkészítő csoportot, s megkezdődött a munka, de nem akárhogyan. Amíg mi a gépekkel dolgoztunk, a hagyományos módszerrel is folyt az adminisztráció. Körülbelül három hónapig folyt a verseny, míg végül is a gépek győztek, s mindenki belátta, hogy nem konkurrenciáról, hanem segítőtársakról van szó, . A. győz^lpoet persze, nem az agitáció, hanem a gyors és pontos adatszolgáltatás döntötte el, amelynek nem kis szerepe van például abban, hogy a Csepel Autógyárban a selejt évenként egy negyedével csökkent, ami minden esztendőben két és félmillió forint hasznot jelentett. Az is a gépi adatfeldolgozás előnyei közé tartozik, hogy pontos határidőre meghatározott anyagtervet adnak, s így a vállalat tervei a valós helyzetre épülnek. Igaz, hogy van még a vállalatnál anyagfelesleg. de ez régi eredetű, s felszámolását megkezdték. Soksok pénzt jelent a népgazdaságnak, hogy a -gépi adatíelHorváth Erzsébet ellenőrzi a kártyák lyukasztásának helyességét. E munka érdekessége, hogy óránként nyolcezer billentyűt kell leütnie a dolgozónak, s ő már nem követhet el hibát dolgozás, a szerszámok törésének, , idő előtti kopásának okait is segíti kideríteni, s így mindig időben lehet intézkedni a hibák kijavítása i érdekében. Leltár — mellékesen Minden gyárban, minden ma még az anyag és a keres- esztendőben leltárt készite- kedelmi áruk szerepelnek, de nek, ami nem kis munka, szerepel már a tervükben a Nos, a Csepel Autógyárban félkészáruk adatainak gépi már ez sem gond, ugyanis a 1 feldolgozása is, ami tovább Nyikes Lászlóné a táblázatkészítő gépet, kezeli. Innen már a végleges adatok kerülnek az illetékesek kezébe gépi adatfeldolgozás során egész évben folyamatos leltárt is vezetnek, s így az év végén mutatkozó zárókészlet egyben a leltár is, amiben könnyíti majd a munkát a gyárban. így is dicséretes munkát végeznek, mert a leltár ily módon való elkészítésével is mintegy 30—40 ezer forintot takarítanak meg. Szák már a „ápő‘ Havonta 360 000 lyukkártyát dolgoznak fel az osztályon. Egy-egy kártya persze többször is keresztülmegy a gépeken, s így a fenti számnak a többszörösét kell különböző módon csoportosítani. Amint láttuk, az igények és a tervek is egyre nőnek. A gyár igazgatósága már át is adott egy helyiséget az osztálynak, csupán az új gépek hiányoznak belőle. Erre is kaptak határozott ígéretet, de jó lenne, ha az illetékesek minél előbb beváltanák szavukat, mert sürget a munka. Még valamit. Láttuk, ha szűk is a kapacitás, elég modem gépekkel dolgozik a Hollerith osztály. Ellentmondás azonban, hogy a műhelyekben még mindig a régi, elavult módszerrel állítják ki a bizonylatokat, mert nincs kézi szorzógápük. Érdemes lenne mihamarabb változtatni ezen is és akkor ez a jószeliemű, szorgalmas kollektíva: Horváth Erzsébet, Nagy Etelka, Nyikes Lászlóné, Fülöp Im- réné, Harangvölgyi Károlyné, Bárány Márta, Molnár Ernő-* né, Patrovics Lajosné és, 'a többiek is valamennyien még többet tudnak segíteni a gyár, termelésének további javításában. Farkas István Szovjet pilóta gyorsasági rekordja óránként 33 ezer kártyát rendeznek ezek a gépek Bárány Márta, Molnár Ernőné és Patrovics Lajosné irányításán al Alekszandr Fedotov 29 éves szovjet pilóta a múlt hét szombatján JE—166 mintájú lök- hajtásos repülőgépen száz kilométeres zárt pályán 2385 kilométeres óránkénti sebességet ért el, és ezzel túlszárnyalta az amerikai J. F. Davies rer kordját. A szovjet repülőgép sebessége a pálya egyes szakaszaiban elérte a 2730 kilométer/ ónát. | A pilótának két és fél per- j cen keresztül nagy túlteilhe- j lést kellett elviselnie a zárt I pályán. í A szovjet repülőgép által | elért Sebesség j a hangsebesség két és félszeresének felel meg. Tizennégyezer kilométeres magasságban, ahol Fedotov rekordját felállította, a levegő hőmérséklete mínusz 60 fok volt.
