Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ ÉRÉ V. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1961. OKTÓBER 14, SZOMBAT Cegléd fejlődésének távlati terve Országunk felszabadulása új, lendületesebb életet ho­zott városunkba is. A szür­ke, egyhangú paraszti város­ban gyorsuló ütemben épül­nek a gyárüzemek, járási székhely lettünk. Mindezek nagy feladatok elé állítják a város vezetőit. Nőnek, soka­sodnak az igények. Már ed­dig is sok hasznos intézke­dés történt a város fejlesz­tése. a közönség kívánságai­nak teljesítése érdekében. De volt egy közös fogyatékossá­guk — rendszertelenek vol­tak; a pillanatnyi helyzet szempontjai szerint oldották meg a felmerülő problémá­kat. Ebből adódott, hogy a később szükségessé váló in­tézkedéseket keresztezték, akadályozták. Mindezt látta a város vezetősége, ezért úgy határozott, hogy szak­értők készítenek gondosan összeállított, hosszabb időre szóló távlati fejlesztési ter­vet Kiváló szakembereket bíztak meg, akik legalább két év óta a helyszínen ta­nulmányozták Cegléd hely­zetét, adottságait. Egyes szakkérdésekben tárgyaltak a megyei tanáccsal, a külön­böző minisztériumokkal Ceg­léddel kapcsolatos jövőre vo­natkozó elgondolásaikról. Ilyen alapos előtanul­mányok után elkészült a húszéves távlati terv, amely meghatározza — 1980-ig hogyan, milyen irányban fejlődjön Ceg­léd. Az általános rendezési ter­vet egyeztető tárgyaláson is­mertették a tervezők pénte­ken a V1 ács teremben, ame­lyen részt Vettek a minisz­tériumok, á megyei tanács, a városi párt- és tanács kép­viselői és sokan mások üze­mekből, tömeg’zervezetekből. Hét szakember ismertette a tervet, mindegyik a saját anyagát: Kőszegfalvi György Cegléd város általános ter­vezési kérdéseit, Darányi LÁszlóné a környékvizsgálat általános kihatásait, dr. Nagy Olivér a fejlesztési program rövid kivonatát, dr. Serédi Lajos az általános rendezési terv részletes ismertetését, Blane Tamás tervezési rész­leteket, Pálos Ferenc az elektromos energiaellátás kér­déseit, majd befejezésül a Mélyépítő Vállalat tervező ; mérnökei a víz-fcsatorna- és j gázművek problémáit. A tervismertetésnek meg- j lepetése volt a tervkészítők alapos tájékozottsága, hely­ismerete. Lassan kibontakozott előt­tünk egy iparilag fejlett, 45 ezer lakosú város (most 38 ezer), amelynek lakói kulturált körülmények között laknak és élnek. A tervnek a gerince né­hány fő probléma: építke­zés, iparosítás, közművek, csatornázás, víz, villany, gáz. Minden más probléma ezek köré csoportosul. Erre a messze kiható terv­re nélkülözhetetlenül szük­ség van. Elfogadásával olyan alapokmánya születik váro­sunknak, amelyre támasz­kodva, arányosan, egyenlete­sen fejlődik Cegléd minden irányban. Úgy értesültünk, hogy 1962. január 1-én. vá­lik jogerős törvénnyé. Meg kell mondanunk, hogy — különösen az építkezésnél — átmenetileg zavart okoz a távlati terv, mert időibe telik a törvénnyé emelése, majd utána részletes tervet kell kidolgozni a telekhelyek ki­jelölésére. Pontosan meg kell jelölni, a város belterületén hol építhetők csak emeletes házak, vagy családi házak, mart a terv csak nagy vo­nalakban határozza meg. Fő cél: a város belterületét gaz­daságéban kell kihasználni, kisebb területre minél több lakást, mert közművekkel olcsóbban és jobban el lehet látni a kisebb területet. A részletes tervek elké­szüléséig legyenek türelem­mel az építtetni akarók. A műszaki hivatal kivételt nem tehet, mert köti a távlati terv. Kellemetlen volna az építtetőnek, ha pár év múlva új házukat le kel­lene bontani. A nagy terv részleteit egy cikkben nem ismertethetjük, mert csak az X. kötet 240 oldalas. Fontosabb részeivel külön-külön foglalkozunk majd. Zsadon Miklós Védekezzünk a répaaknázó moíy jövő évi kártétele ellen! A hosszantartó nyári szá­razság kártételei közé kell sorolnunk ezt a kevéssé is­mert (először 1950. évben je­lentkezett hazánkban), veszé­lyes kártevőt. A szedésre kerülő ipari és takarmányrépákban erős, a dugványrépákban közepes fer­tőzést találunk Cegléden. Fel­tehetően másutt is károsít, ezért meg kell vele ismer­kednünk. Kártétele és fejlő­dése ismeretében védekezhet tünk csak ellene eredménye­sen. A kártevő leírása: Molylepke 5—6 mm nagysá­gú, barnásfekete színű, rojto- zott szárnyú. Tojásuk gyöngy­házfehér, 0,2—0,3 mm. lárvá­juk hernyó (ez okozza a kárt). Kikeléskor 0,6 mm színtelen vagy zöldes. Rendkívül moz­gékonyak. Később szürkés színt vesznek fel, teljesen ki­fejlődve 8—40 mm nagyságot érnek el. Ilyenkor hátukon karminpiros harántsávok je- i lentkeznek. Báb világossárga, j majd a megbámuló fedett báb 5—6 mm hosszú. Életmódja: Hazánkban 3—4 egymástól el nem különíthető nemzedéke van. Áttelelés: kifejlett lárva vagy báb alakban. Jól bírják a tartós hőmérsékletcsökke­nést. Telelhet szabadföldön, ré­pamaradványokon, árvarépá­kon, vagy a vermelt répák­Néhány adat Ceglédbercel történetéből ii. A kiegyezés után (1867) a te­rület túlnyomó része Ragányi földbirtokos tulajdona volt. — 1879-ben kéttantermes Is­kola épült. A tanulók száma 300. — 1901-iben így oszlott meg a község lakossága: 873 ma­gyar, 2041 német, 88 egyéb származású. ' | — A házi villanyvilágítást 1925-ben, az utcait pedig 1932- ben vezették be. — A cserői iskola 1929-ben épült. Az építkezés 7800 pen­gőbe került, ebből 1500 pengőt a község fizetett. Az iskola eb ső igazgatója Horcsik Vilmos volt. A tanulók száma: 562. — A betonút 1930-ban épült a község területén. — 1934-ben volt a „névma­gyarosítás” a községben. En­nek során 826 család változtat­ta meg a nevét. — 1935-ben épült a tégla­gyár egy kemencével és három szárítóval. A második világ­háború idején azonban telje­sen elpusztult. — A német nyelvoktatást 1938-ban vezették be. Kohlmajer Soabúlt/sóriás hogyvn-hüítin Lakatos Ferenc abonyi la­kos (3uzogány utca 1.) soroza­tosan szembehelyezkedik a fennálló renddel. Kezdjük ta­lán azon. hogy nemrégen sza­bálysértési eljárás indult el­lene azért, mert a termelő­szövetkezeti táblából engedély nélkül hordta boldog-boldog­talannak a homokot, amit köbméterenként 40 forintért árusított. Állami házban lakik. A ház­ban a kezelő szerv engedélye nélkül olyan átalakításokat végez, amelyek nagyon erő­sen rongálják az épületet és magatartásával, érthetően, sérti azoknak a törvénytisz­telő embereknek az önérzetét, akik minden körülmények kö­zött, becsülettel védik a társa­dalmi tulajdont. Földje nincs, de azért két lovat tart, é.s iparjogosítvány nélkül fuvarozgat. A hatóság félrevezetésével termelői igazolványt szerzett, és azt éveken keresztül ür.vr- kedésre használta, amíg több­szöri feljelentés után a ható­ság a termelői igazolványt visszavonta. Valóban, egymás hegyen- hátán a szabálysértések, ami­nek a hatóság rövidesen véget fog vetni. Kíváncsian várjuk a sza- hilysértési hatóság példamu­tató ítéletét. H OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK A városi Kossuth Művelődési ház okt. 14-én, szombat este, a tánc­intézetben táncestet tart. Vasár­nap, 15-én, a kultúrteremben a bé­lyeggyűl tő szakkör tart foglalko­zást, délelőtt 10 órától. Ugyancsak délelőtt 10 órakor, a népi tánccso­port próbát tart. A Kossuth filmszínházban dél­után 5 és este 7 órai kezdettel az E’ső ltecke című bolgár film ke­rül bemutatásra. A MEDOSZ-kuItúrházban szom­baton és vasárnap este 8 órától táncestet rendez a kultúresoporj. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat. Dózsa Kultúrházában szombat °ste 8 órai kezdettel tánc. Zenét Vass Jenő és zeneka­ra szolgáltatja. Ezenkívül televí­zióközvetítés. Vasárnap délelőtt 10 órakor Szálkái Miklós mese- műs-ort tart a gyermekeknek. A Dózsa filmszínház szom­baton és vasárnap este 5 és 7 órai kezdettel Afrikában jártunk cí­mű színes magyar expedíclós fil­met vetíti. A vasutasotthon szombaton és vasárnap klubélettel és televízi­ós közvetítéssel szórakoztatja lá­togatóit. A kézilabda kedvelői vasárnap három kézilabda-mérkőzésen ve­hetnek részt. Délelőtt 9.15 órakor a Ceglédi Kossuth Építők IT.—Abonyi KSK II., 10 óra 30 perckor Ceglédi Kossuth Építők I.—Abonyi KSK I. csapata, u óra 45 perckor pe­dig a C. Kossuth Építők női H.— Abonyi KSK női T. csapata méri össze erejét a ceglédi kézilabda- pályán. "Toivujohat fnffinh Szeptember 23-án az al- bertirsai Szabadság Tsz Fe­kete részén levő kukoricatáb­lából Balázs Károly albert- irsai, Szentmártoni út 24. szám alatti lakos és Galló Jánosné, Szentmártoni út 47. sz. alatti lakos lovaskocsival két mázsa csöveskukoricát el­lopott. A Dimitrov Tsz-böl 78 kg tengerit, a Béketábor­ból 50 kg árpát tulajdonítot­tak el. Az ügyben a rendőrség a nyomozást azonnal elrendel­te, és a tettesek ügyét vád­emelési javaslattal a Ceglédi Járási ügyészségnek azzal küldie meg, hogy az ügyész­ség az ügyet a legrövidebb időn belül tegye át a bíróság­hoz, ahol a tettesek szigorú fe- lelősségrevonásban részesül­nek. ban, esetleg a répaprizma ta­lajában. Tavasszal, amikor a talaj hőmérséklete a 8—10 C fokot eléri, előjönnek a lepkék. Ez április elejétől május köze­péig elhúzódhat. A második nemzedék lepkéi június vé­gén, a harmadik augusztus közepén, a telelő negyedik nemzedéke szeptember köze­pén jön elő. A leckék 20—24 C fok hőmérséklet esetén több km távolságot is berepülhet­nek. Tojásaikat egyesével vagy többesével a levelekre, a ré­pafejre, vagy a virágképződ­ményekbe rakják. A kikelő hernyók berágják magukat a levélnyélbe, a répa fejébe, a virágba és azt aknázó jára­taikkal rój tszerűen tönkrete­hetik. Jellemző rájuk a szív­levelek pókhálószerű összeío- nása is. Ezzel védik magukat a külső behatások, pl. perme­tezés ellen. Rejtett életmód­juk miatt nehéz ellenük a védekezés. Az aknázott leve­lek szivacsszerűen összecsava­rodnak, megfeketedve elszá­radnak. A répafejben a szív­leveleket teszik tönkre. A ré­pa feje felkopaszodik, cukor­tartalma csökken. A répa vi­rágzata lazán összeszőtt, a maggomolyagok zöldek ma­radnak. Jelenleg a negyedik telelő nemzedék hernyói károsíta­nak. Minden termelő gazda­ság érdeke, hogy répatábláit átvizsgálja. Legkönnyebben megtalálható a kártevő a répa szív-levelei között. Ha ezt fe­jeléshez hasonlóan magasan levágjuk, majd ismét ezzel páíTíüzarhöSáh a répafej felé haladva, újabb metszést vég­zünk — fertőzés esetén —, megtaláljuk az 1—2 mm nagyságú, előbb leírt hernyó­kat. Néha 20—40 hernyó is károsít egy répafejben. Védekezés. Répahulladékok juhokkal való feletetése, a répafej silózása, a takarmányrépát is silózzuk vagy kora tavaszig etessük fel. A fertőzött répatáblát előhántós ekével mélyen szántsuk le. Dugványrépát gondosan fertőtleníteni kell. A pár évvel ezelőtt ajánlott szénkénegezés helyett a kö­vetkező eljárást alkalmazzuk: a répaprizma helyét HCH-val porozzuk le. A prizmázott répát rétegesen, áztatássze- rüen permetezzük le Wofatox Spritz-mittal 0,2 százalékos szuszpenziójával. A prizma takarására használt földréte­get több ízben (a szalma fö­lött) HCH-porozószerrel po­rozzuk le. Takarmányrépát így prizmázni nem szabad. Az FM 16 134/1950. (X. 21) sz. rendelete szerint a vermelt vagy silózott takarmányrépát — a dugványrépa kivételével — március 31-ig fel kell etetni, a céklát pedig tartósí­tott állapotban kell tárolni. A vermeléshez felhasznált szalmát és a visszamaradt hulladékot március 31-ig el kell égetni. Tenyészidő alatt — pa- rathion tartalmú — védősze­res kezelést rendelhet el a megyei tanács mg. osztálya. Szabolcska József Növényvédelmi feladatunk október hónapban a rovarkár­tevők és gombabetegségek to* vábbterjedésének megakadá­lyozása a fáról lehullott, fér­ges és rothadó gyümölcs ösz- szeszedésével és cefrézésével. A pajzstetű utórajzására még számítani kell, ezért a még le nem szüretelt almát káli­szappanos nikotinoldattal per­metezzük, a már leszedett al­mát pedig szükségszerint egy­ezrelékes nikotinoldattal fü- röszteni kell. A téli araszoló pille főraj­zása október közepétől no­vember közepéig tart. Szapo­rodásuk megakadályozása cél­jából hemyóenyvvel bekent hullámpapír-öveket erősítsünk a gyümölcsfák törzsére. A hónap végén a téli fatisztoga- tási munkákat is meg lehet kezdeni. A rendkívül nagy szárazság következtében a mezei pocok elszaporodott. Az irtást egy- egy fertőzött határrészen kol­lektiven Arvalinnal kell vég­rehajtani. Az őszi gabonave­tésekben a csócsárló kártéte­lét figyelni kell. Az előfor­duló fertőzött foltokat HCH- val kell leporozni. A kukoricaszárat a jövö évi kukoricamolyfertőzés meg­akadályozása végett törés után azonnal le kell vágni és be- silózni. — gl SZÓVÁ TESSZÜK Reggel hat órakor, mondhat­juk, a városban elsőnek nyit a piac közepén levő földműves- szövetkezeti pavilon. Gyümöl­csök, zöldségfélék a ládákban, de a koránkelő vásárlók egy­től egyig tejeskannákkal, üve­gekkel jönnek, és miután meg­kapták a tejet, gyorsan haza­sietnek. Csupa dolgozó, akik természetesen a reggeli mun­ka előtt szívesen isszák meg a mindennapi tejeskávét, édes­anyák, akik az Iskolába indu­ló gyerekeknek egy csésze me­leg kávét készítenek. Farkas elvtársnő, a pavilon boltvezetője szerint naponta a legkevesebb kétszáz liter tejet mérnek ki, ami legalább ugyanannyi vásárlót Is jelent. Koránkelő, munkába siető em­berek részére vásárolják a te­jet, aminek beszédes bizonyí­téka, hogy a tejértékesítés jó­formán fél hétre be is fejező­dik. És most jön a meglepetés. A pavilonban záros határidőn belül meg kell szüntetni a tej­árusítást. Hogy miért, azt nem tudni. Könnyen lehet, hogy tisztasági okokból. Ha ez len­ne a hiba, ezen könnyen lehet­ne segíteni, annál is Inkább, mert mintegy 120 vásárló alá­írásával ellátott beadványban kéri a sérelmes intézkedés visszavonását. A Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász Jánosról elnevezett kecskeméti telepén csaknem 7000 magonc közül válogatták ki az 50 új csemegeszőlő-fajta- j elültet. A nemesítésnek az volt a célja, hogy a jelenlegi étkezési fajtáknál korábban érő, zamatosabb és a szállítást jobban bíró hibrideket állít­sanak elő. Az új fajtajelöltek — amelyek egy része az. idén hozott először termést —' — A DOLGOZOK művelő­dését a járásban üzenhet könyvtár látja el. A könyvtá­rak között több szakszerveze’i könyvtár is van. A Dán- szentmiklósi Állami Gazda­ságban a MEDOSZ kezelésé­ben, Albertirsán, Törteién az iparos ktsz tart fenn szakszer­vezeti könyvtárat. Abonyban a földművesszövetkezet 800 kö­tetes könyvtárral rendelkezik. Iskolai könyvtár minden köz­ségben van. Műszaki könyve­ket az abonyi és alberíirsai gépállomás könyvtára tartal­maz. — ZSIGÄRDI BÉLA (Ceg­léd, Vörös Csillag Termelő- szövetkezet), levizsgázatlan vontatóval, vezető-igazolvány nélkül közlekedett. A rend­őrség szabálysértési hatósága 150 forintra büntette meg. — A JÁRÁS 13 napközis óvodájában 656 kisgyerek nyert elhelyezést. — A CEGLÉDI Kossuth Ter­melőszövetkezet .hat mező- gazdasági tanulót, a Dózsa Népe Tsz pedig két mező- gazdasági szántóföldi növény- termelő gépésztanulót szerződ­tetett. Az 1961-es tanévre ez­zel be is fejeződött a tanuló­szerződtetés. KÖZLEKEDÉSI BALESET Kedden reggel a Pesti úton a 61-es kilométerkőnél a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat FB 47-98-as rendszámú teherkocsija há­tulról nekiütközött a Mada­ras József által vezetett FA 28-76 rendszámú, városi ta­nács kocsijának. A balesetei a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat K. I. nevű gépkocsive­zetője idézte elő azáltal, hogy nem tartotta be a fék­távolságot és figyelmetlenül vezetett. A baleset követ­keztében sérülés nem tör­tént, csupán jelentős anyagi kár keletkezett a szolnoki gépkocsivezető állal vezetett kocsin. UJ TIPUSU KOMISZKODÁS Egy nap alatt két jelentés is érkezett hozzánk a város két ellentétes pontjáról. A Malom u. 16. számú ház bérlője pa­naszolja, hogy hétfőn este úgy hat óra táján házőrző kutyá­ja igen nyugtalan volt. A ház­ban nem tartózkodott senki és a kutya ugatására a szomszé­dok figyeltek fel. Másnaip reg­gel azt tapasztalta, hogy a vil­lamoscsengő berendezést vala­ki komisz módon megrongálta. A felszerelés falbaépített ré­szét valósággal kiszakította a helyéről. Alig egy fél óra múlva a Mátyás király u. 28. számú ház tulajdonosa jelentkezett ha­sonló panasszal és elmondotta, hogy hétfőn este úgy hét óra táján valaki megrongálta a csengőt, még a falat is kivés­te és a kapcsolót bergmancső- vel együtt kitépte a helyéről. Ennyi a két adat. Lehetet­lenség a kettő között össze­függést nem sejteni, és ha vala­mi új típusú komiszkodással állunk szemben, ezennel fel­hívjuk a rendőrhatóságok fi­gyelmét. — HÉTFŐ délelőtt kilenc órakor a járási tanács nagy­termében kibővített ülést tart a járási KISZ-bizoitság; Az ülésen, amelyre több pe­dagógust is meghívtak, meg­tárgyalják a KISZ tanulással kapcsolatos feladatait. — A CEGLÉDI Kossuth Ter­melőszövetkezet vetőszántási terve 2003 kát. hold. Ebből a mai napig 1187 kát. holdon a munkát már befejezték. — A JÁRÁSI tanács végre­hajtó bizottsága péntek dél­előtt ülést tartott. — A CEGLÉDI KERAVILL­BAN október hónapban ed­dig öt darab Tavasz TV-ké- szüléket, 16 darab Super csehszlovák porszívót. 15 db Porex bajai porszívót, 3 db esavarógépet. egy Terta mag­netofont és egy villanyboylert adtak el többek között. — CSÜTÖRTÖK délelőtt tartották meg a Ceglédberce- len épülő új művelődési ház közigazgatási bejárását. Az új művelődési ház építését; 1962. évben kezdik meg a( lebontott, régi művelődési ház helyén, Húszdekás fürtöket hoznak az újonnan nemesített csemegeszőlőfajták megfelelnek a követelmé­nyeknek. A legkorábban érő Csabagyöngyénél öt-hat nap­pal korábban szedhetők, a fürtök szépek, fejlettek. Az új csemegeszőlők 15—20 dekás ro­pogós bogyójú fürtöket nevel­tek. A Kocsis János és Ma­thiász János szőlőfajták ke­resztezéséből származó négy legjobb fajtajelöltet az idén éíszapöritják. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom