Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

V KEREKBEN JELENTJÜK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOEYAM. 232. SZÁM 1961. OKTOBER 1, VASÁRNAP Mindnyájunk érdek ében A sor számrendszer kényeliuesetibé teszi a várakozást, meggyorsítja a betegellátást a rendelőintézetben A rendelőintézet korszerűsí­tését befejezték. Most a taka­rításon, a berendezkedésen a sor. A tágas várócsarnok, a ké­nyelmes, higiénikus körülmé­nyeket biztosítja. — A tatarozáson kívül mi­lyen intézkedések gyorsítják és javítják meg a betegellátást? — kérdeztük. — Az átépített rendelőinté­zet műszaki átvétele október 2-án történik. Ezzei párhuza­mosam megvalósítjuk október 9-től a régen ígért sorszám rendszert — kezdte a beszél­getést dr. Faragó Kálmán, a rendelőintézet igazgatója. — Minden eshetőséget fi­gyelembe vettünk egy ilyen sorszámrendszer kialakításá-' nál. A tapasztalatokat leszűr­ve úgy oldjuk meg, hogy fa- lapocskákon vannak a számok feltüntetve, egytől tizenötig. Azért csak ennyi, mert több hónapos megfigyelés alapján kimutatható, egy-egy rendelő előtt ma­ximum tizenöt ember áll — még akkor is, amikor a be­tegek huszat-harmincat látnak. — Ezek a számlapok az aj­tóra belülről erősített kis- to­kokban lesznék elhelyezve, természetesen sorszám szerint. — A várakozó beteg az ér­kezés sorrendjében kiemeli a számot. Nyugodtan helyet fog­lal és vár a sorára. — £s aki soronkivül akar bemenni? — Szó sem lehet róla. Szi­gorú Rendszabályokat hoztunk ennek megakadályozására. Ép­pen ezért lesz csak tizenöt szá­mig a sorszám, nehogy a be­teg — sajnos, tapasztalatok bi­zonyítják —, közben csak úgy „kiszaladjon” a piacra, majd dolga végeztével kezdje bent a rendelőintézetben a méltatlan- kodást. Soronkivül senki sem mehet be, természetesen az életveszélyes esetet kivéve. — A rendelések mikor kez­dődnek? — A tapasztalatokból ítélve nincs szükség a réggel 7 órai kezdésre. Október 9-től reggel 8 órától kezdődnek a szak­rendelések, míg a körzeti rendelés 8 és 11 órai kez­dettel történik. — Szemben a régi gyakor­lattal, egyszerre csak egy be­teg rriVhet be az orvoshoz. Te­hát a „kérem a következőt” csak egy személyre vonatkozik, nem négy-ötre. — A jogászainál is lesz vál­tozás? — Igen. Párhuzamos rende­lés folyik majd. Dr. Abrahám 8-tól fél 3-ig, ezzel párhuza­mosan fél 9-től 2 óráig, dr. Dobék rendel. Délután fél 3- tól 6 óráig dr. Benkö és 2—6-ig dr. Kelecsényi. — Úgy hallottuk, hogy októ­ber 2-től megkezdi^ a fiziko­terápiás kezelést. — Valóban. Nemcsak a fi­zikoterápiát, hanem a rövid­hullámozást, galvánt, kvarco­lást és szó van az idegbetegek villainykezeléséről. — Ezek az intézkedések bi­zonyára meghozzák a gyümöl­csét munkájuknak? — Bízom benne, mert a kul­turáltabb környezet — gondo­lok arra, hogy megfelelő pad, szék, asztal, virág, hamutartó és november 1-től neon világí­tás — vagyis a barátságosabb hely az emberekre is jó ha­tással lesz. — Amikor pedig majd saját szemükkel győződnek meg a betegek arról, hogy hiába szoronganak az aj­tónál, ha sorszám szerint nem következnek és nem engedik be őket, akkor majd belátják, sokkal jobb saját és mások egészsége érdekében a kényelmes, nyugodt várakozás. — Mi mindent megteszünk a jobb betegellátás biztosításá­ra, csak egy kis megértést ké­rünk mindnyájunk érdekében — fejezte be az interjút dr. Faragó Kálmán. ■ Takács Paula A jövendő pékeknél,,. Pintér János, az élelmiszer- ipari iskola tanműhelyfönöké készségesen tájékoztat az is­kola működéséről. Csak tizen­nyolc másodéves tanulójuk van, az elsőéveseket átadták Sátoraljaújhelynek és Szeged­nek. A konzervgyár sok ta­nulójának kell a hely az in­ternátusbán. A tanulók minden néven nevezendő péksüteményt is készítenek. Még kerek kenye­ret is sütnek, napi 150 dara­bot, amit a kenyérbolt vesz át. Két hatórás műszakban dol­goznak a tanulók, délelőtt és délután. Már nagy gyakorlat­tal fonják a kalácsot, csinál­ják a kiflit, sütik a kenyeret. A hófehér üzemben példásan tiszta, fehér a ruhájuk és a munkahelyük is. — Még egy szerződésünk van a folyó évre — mondja Pintér János —, a budapesti Élelmiszer Csomagoló Válla­lattal 100 mázsa morzsára. — f. sz. — A KISZ életéből : Az Élelmiszeripari Iskola idei első KISZ-gyűiésén A gyűlésen első napirendi pontként Koós Pál műszaki tanuló. tartott • -érdekes- .külpo­litikai beszámolót. Utána né­ma csend. Bizony nagyon meg­látszott, hogy ez volt az első gyűlés az idén. A tagok pasz- szívan, közömbösen hallgatták végig a beszédeket és a beszá­Gazdag programot dolgozott ki a TIT a téli hónapokra Közelednek az őszi hóna­pok, lassan a télre is gon­dolni keil. Ez az időszak a művelődésre, a meglevő is­meretek kibővítésére igen al­kalmas. Felhasználja a lehe­tőséget a TIT városi bizott­sága is, amint a társulat he­lyi titkára, Csikay Pál peda­gógus elmondta. Elkészült a munkaterv, amely figyelembe veszi a la­kosság különböző rétegeinek igényeit. Külön-külön a gyári munkásoknak, a tsz-ek tag­jainak, a nőknek és a fia­taloknak előadássorozatokat szerveznek, hogy ezzel is hozzájáruljanak látókörük szélesítéséhez, ismereteik gyarapításához. Amikor összeállították a programot, előzetesen meg­beszélték az egyes részeket. Figyelembe vették a párt művelődéspolitikai irányel­veit és a felettes szervek ha­tározatait. Továbbra is élén­ken szeretnék tartani a tár­sulati életet, pezsgő klub­életre számítanak. Ezentúl is minden pénteken összejönnek a művelődési házban. Előadásaik között szerepel például a kommunista er­kölcsi nevelés az ismeretter­jesztő munkában. Október 27-én a Nagyvilág című iro­dalmi folyóirat szerkesztő­ségével tartanak ankétot. Egy alkalommal a városfejlesztési tervéket ismertetik. Elő­adást tartanak a gyümölcs­ös szőlőtermesztésről. Beik­tattak élménybeszámolókat, művészeti előadásokat is. Irodalmi és művészeti vo- natkozásúak lesznek a sza­badegyetem foglalkozásai. Munkásakadémiák indul­nak a konzervgyár I. telepén, a faárugyárban. A szakmai jelleg mellett általános mű­veltséggel kapcsolatos kér­désekkel is foglalkoznak. Az alszegi gazdakör helyi­ségében szervezik meg a ter­melőszövetkezeti alaadémiát, amelyet a tsz-ek tagjainak tartanak. Ez a szakmai soro­zat 16 ’ előadásból áll. Az egyes anyagokat szakembe­rek fogják ismertetni a hall­gatókkal. — Havonta két alkalom­mal tartja előadásait a nők akadémiája. Elsősorban egészségügyi jellegűek lesznek a konzerv­gyár II. telepén előadásra kerülő témák. Politikai, fi­lozófiai és művészeti témák­kal foglalkoznak a láda­gyárban. A nemzetközi po­litika kérdéseiről lesz szó a KIOSZ-ban. Hogy a puszta felsorolás még tovább tartson a TIT munkájáról, megemlítette az állami 1 gazdaságokat is Csi­kay Pál, amelyekben a vö­röskereszt tart egészségügyi előadásokat. Lesz műsora a négy gazdakörnek is. Ko- cséron falusi sorozatot in­dítanak művészeti, csillagá­szati és egészségügyi vonat­kozással. — Nem feledkeztek meg az ifjúságról sem? — Művészettörténettel fog­lalkoznak a gimnázium lány- diákotthonában. Művészeti és technikád kérdésekkel az élelmiszei-ipari technikum­ban. Bőséges, sokrétű, mindem re kiterjedő programot dol­goztak ki a téli hónapokra. Mindenképp hasznosnak lát­szik kihasználni az ismeret- szerzés olcsó lehetőségét. TU. mólót. Nem tudtak bekapcso­lódni a vitába. Hiányoztak a hozzászólások és a kérdések. Pedig a konzervipari iskolá­ban jelenleg 102 KISZ-tag van. Következő pontként Kiss Já­nos sütőipari tanuló beszélt az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomról. Ismertette négy alapvető követelményét. Végül foglalkozta!: a mun­katerv elkészítésének kérdésé­vel és a decentralizálás tervé­vel. A gyűlés végén Kiss Lajos- né tanárnő értékelte a gyűlést. Ezután kedélyes szalonnasütés következett, amit műsor elő­zött meg. A MUNKASAKADEMIA ELSŐ ELŐADÁSA A konzervgyár I. telepén péntek délután megkezdte mű­ködését a TIT szervezésében a munkásakadémia. A munkásakadémiának ed­dig több mint 80 hallgatója van, akik ezen az első előadá­son kapták meg látogatási könyvecskéjüket. A filmvetítéssel egybekötött előadás osztatlan sikert ara­tott. A konzervgyár lakatos üzemé­ben Fülöp Ferenc lakatos csö­veket hegeszt , Az Élelmiszeripari Iskolában jövendő pékeket Is képeznek. A kép munkaközben ábrázolja a szakma tanulóit Őszi árvácskát ültetnek, vetik a fűmagot a konzervgyár kertészetének dolgozói: Danka József, P. Kiss János és Sz. Kovács Dénes ’(Foto: Fehér Szilárd) Látogatás a téglagyárban A tervet 110 százalékra teljesítették Amikor kimentem a tégla­gyárba, Briglovics Antal üzemvezetőtől tudakoltam: — Hogy állnak a terv telje­sítéssel? — A nyers tégla gyártása október 20-ig tart. Az éves nyerstégla-gyártási tervünket már eddig 110 százalékra tel­jesítettük. A száraz nyers árunk, amely 1 600 000 darab, februárig biztosítani tudjuk a kemence téli munkáját. Ége­tési tervünket szintén 110 szá­zalékra teljesítettük. — Milyen arányú egynapi termelés? — Például szeptember 26- án a nyersgyártás 117 száza­lék, az égetett 111 százalék volt. — Hány dolgozójuk van? — ötven dolgozónk van és egy műszakban dolgozunk — mondta Briglovics Antal üzemvezető. (seri) — KÉTEZER FORINT ér­tékben vásárolt a Petőfi Ter­melőszövetkezet politikai, klasszikus és szépirodalmi könyveket. — A NAGYKÖRÖSI bé­lyeggyűjtő körből tíztagú küldöttség tekintette meg a bélyegkiállítást Budapesten. — A MŰVELŐDÉSI ház tánctermében megrendezett mulatságon botrányt okozott verekedésével Szentpéteri György 4. járás Ludas dűlő 12. szám alatti lakos. A sza­bálysértési hatóság 200 forint bírságot rótt rá. — KEDDEN, 26-ÁN kezdte meg a Petőfi Termelőszövet­kezet a kukoricatörést, 28-án pedig hozzákezdtek a szürete­léshez. — A KÖZSÉGGAZDÁLKO­DÁSI VÁLLALAT építő bri­gádja a Kálvin téren a piac területéhez VVC-t és kerítést épített körülbelül 100 000 fo­rint értékben. — BOTRÁNYOSAN lerésze- gedett Tóth Simon, Encsi Uí 5/a. szám alatti lakos és a rendőrség épületében botrá­nyosan viselkedett. A sza­bálysértési hatóság 150 fo­rintra bírságolta. — A RÁKÓCZI Termelő­szövetkezet tervbe vette, hogy juhállományát 1962-re 1000 darabra, 1963. évre pedig 2000 darabra fejleszti fel, mi­vel a tsz területe alkalmas juhtartásra. ami két méternyire bűzölgöttl tőle, nyitott szájával. — Inkább a halál — gon-': dolta. A kerékpárral fedezve visz-: szavonuldsát, a káváig farolt.: Egy gyors mozdulattal Buksij fejére borította a meglékelt': jármüvet, ö maga pedig hu-\ szaros lendülettel leereszke- j dett a kellemetlen óvóhelyre. \ Buksi rettentően meglepő- \ dött. Gyűlölete tárgya túl hir-\ télén tűnt el szeme elől. \ Kutya fejével még arra ■ sem gondolt, hogy a föld\ nyelte el. Hang nélkül tűrte, \ hogy becsukják az istállóba, j Amint azután az ostorfa se-\ gitségévei „kihalászta” az\ após a kútból, vigyorogva í nézte leánya „szíve hősét” ésj csak annyit mondott. — Ha fizecc egy litert, akkó’ \ nem mongyuk el az Ilkának, í hogy én horog nékü is mögt tuttalak fogni. í KETTŐT fizetett Amri. i Bíró Ilona i Látta a „fenevadat”... és mit tesz isten, jól látta — most már a valóságban — a láncát eltépve nekirohanni. A sorsüldözött vőlegény szeme megüvegesedett. Egy ösztönös mozdulattal maga elé rántotta a kerék­párt. BUKSINAK ez is jó volt. Éles fogaival belemart az első kerék gumijába. A lyu­kakból fütyülő szél sivítása még jobban felingerelte a gyűlölködő kutyát. Amri a kerékpár bizonyta­lan védelme mögött könnyen megállapította,. hogy rövide­sen ö, következik. A házból elösietö apósje­löltre sem merte rábízni jö­vőjét. Az ijedtségtől fátyolos te­kintete megakadt a kúton, a szerencse érte (a menyasz- szonyt ületöen), hogy a nők állhatossága nem oly szilárd, mint eme házőrző ebé. Buksi nem változtatott vé­leményén, következetesen to­vább gyűlölte. Egyik délután is szívszoron­gások közepette nyitott be Amri a kislányék udvarába. Szokás szerint — elővigyá­zatosságból — a kerékpárját maga előtt tolva. Buksi éppen a délutáni szendergésének a közepe tá­ján tartott. A zajra felébredt. Szeme kerekre tágult, amikor orra megszimatolta a nem kedvelt szagot, Amig a morgás és fogvi- csorgatás fenyegető nyilait lövelUe Amri■ felé. annak sze­génynek az a gya bah egyik rémkép a másikat követte. f AMRI még udvarló korában í kezdett utálatot érezni Buksi £ iránt. $ Nem tudta megérteni, mi a $ kutya unszimpátiájának az % oka. Egy biztos. Ha benyitott $ a kisajtón, Buksi őrjöngeni | kezdett. * £ A lánc, amelyen kötve tar- $ tolták, szinte karóstól kiki- £ vánkozott a földből, a nagy ( rángatástól. y f Amri szinte erezte, hogy ^ Buksi gyűlölködése egyszer | nagy bajt hoz a fejére, ff Azok a vérben forgó sze- ff mek és hófehéren vicsorgó fo- $ gak nem sok jót ígértek. % Az eljegyzés után még szo- f morúbb idők vártak Amrira. y f Ilonkát az esküvőig sűrűn | meg kellett, látogatni, ff Hogy ez zavartalanul ba­ji nyolódjék le, Buksit igyeke- ff zett meghódítani, ff Kénytelen volt belátni, hogy í a szerencsétlensége mellett az VŐLEGÉNY A KÚTBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom